Napló, 1964. augusztus (Veszprém, 20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

1964. augusztus . Tegyük szebbé városunkat­­ A Hazafias Népfront Veszprém városi Bizottságának felhívása ■ Veszprém, az ország egyik legszebb fekvé­­­­­sű városa is egyre gazdagszik, gyarapszik. Az itt lakók és vendégek egyaránt gyönyör­ködhetnek nemcsak a műemlékekben, hanem a Kiss Lajos lakótelep új, színgazdag épületsoraiban is — hiszen ezek jelképezik, hogy itt is egészséges, új vi­lág van kialakulóban. E folyamat gyorsítását, a város további szépítését akarja segíteni a Hazafias Nép­front városi bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága azzal, hogy a lakóbizottságok, népfrontom sok, tanácstagok aktív közreműködésével meghirdet­te a „Tegyük szebbé városunkat!’’ — mozgalmat. Városunk csinosítása, szebbé tétele közös társa­dalmi összefogással oldható meg. Kisebb-nagyobb köztereink parkosítására, virágosítására már történ­tek kezdeményezések: a Kádártai út és a Partizán út találkozásánál, a Kiss Lajos lakótelepen a 10-es és 36-os épületek előtt az ott lakók, másutt az iskolás gyermekek ápolják, gondozzák az elültetett növénye­ket. Nagyszerű lenne, ha példájukat városszerte kö­vetnék, ha mindannyian védelmezői lennénk a meg­lévő parkoknak és jószándékú segítséget nyújtanánk ahhoz, hogy minél több virágos tér, udvar, kiskert és virágos ablak tündököljön városszerte. A legszebb épületsor, lakóház, középület, park vagy utca is elveszíti minden varázsát, ha ott han­­gulatrontó, jó ízlést sértő szeméttel, szétszórt hulla­dékkal találkozunk. Magánosok, vállalatok, intézmé­nyek egyaránt értékes közösségi munkát fejthetnek ki azzal, hogy a portájuk előtti járdát, útszakaszt naponként tisztogatják. Városunk fejlődése, szépítése megköveteli, hogy felrázzuk azokat a közönyös embereket is, akik a jót és szépet csak várják, elfogadják, de megőrzéséért nagyon keveset, vagy semmit sem tesznek. Csak közös összefogással, lelkesedéssel érhetjük el, hogy Veszprém szépsége, tisztasága nemcsak az ideérkező idegeneknek, hanem magunknak, itt élők­nek is örömet, büszkeséget jelentsen. Erre városunk mindinkább növekvő idegenforgalma is kötelez ben­nünket• Dr. Lukács Lászlóné a Hazafias Népfront városi titkára NAPLÓ A hatalmas karusszel esz­tergapadon, amelyből csak egyetlen egy van az Ajkai Aluminiumkohó és Tim­földgyárban, s az is az ifjú­sági brigád „tulajdona” — malom alkatrész készül. A gép gazdájának, Rádóczi Györgynek látszólag semmi dolga. De csak látszólag. A 10 év alatt, amióta a tim­földgyárban dolgozik, meg­tanulta, hogy mindig fi­gyelni kell a „masinát”. Most meg különösen, hiszen a Kerék ifjúsági brigád kongresszusi felajánlásuk­ban vállalta, hogy az NDK- ba készülő kádbetörő gé­pekhez szükséges alkatré­szeket előbb legyártják a határidőnél. Nem szeretné hát, ha a brigád lemaradna vállalásával. (Fotó: Szabó) Meddig lesz gond a blokkellátás? Félmegoldás nem megoldás — Bíztató kísérletek a tufával Kevés a blokk — hallani sokszor a jogos kifakadást az építőiparban. Pedig a korszerű építőipar megte­remtésének alapvető felté­tele, hogy legyen elég gép, elég előregyártott építő­elem. Ez utóbbi hiánya kü­lönösen nagy gondot oko­zott, és okoz jelenleg is a Veszprém megyei Építő­ipari Vállalatnak. , Veszprémben, Várpalo­tán, Ajkán leállt a mun­ka, mert nem érkezett elegendő blokk. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat blokk­üzeme először alapanyag­­hiányra hivatkozott, majd később a szűk kapacitásra. Nekik kell ellátniuk Győr és Veszprém megyéket. A napi 200 köbméter terme­lésből ez lehetetlennek lát­szik. Veszprém megyének az első félévben 1800 köbméter blokk szál­lítással maradt adósa a gyár. Több építőipari szakem­ber ekkor a „visszakanyaro­­dást” ajánlotta: építkez­zünk csak újból téglából. A blokk ugyanis — a szál­lítás miatt — drágább mint a tégla. S felületesen néz­ve, úgy látszik, hogy a blokkelem költségesebb. Egy köbméter fal 650 fo­rintba kerül, míg ugyanez kisméretű téglából 560 fo­rintba. Csakhogy blokkal egy 20 lakásos ház négy hét alatt össze­szerelhető, míg téglából három hóna­pig tart. Néhányan szóvá­­tették azt is, hogy a blokk­hiány miatt a késve átadott 76 lakás mellett, kihaszná­latlanul állnak a daruk is. A veszprémi Kiss Lajos la­kótelepen egy 20 és egy 45 tonnás daru közel négy hónapig állt, 160 ezer fo­­■fet költségért! Leszerelni nem merték, hiszen nem tudhatták, mikor kapnak újra blokkot és maga az átállítás költsége is meg­haladja a 30 ezret. A „visz­­szakanyarodás” tehát nem megoldás.. Közben a Kiss Lajos la­kótelepen a blokkhiány az első félévben elérte a 700 köbmétert. Három ház átadása közel öt hónapot késett. Ajkán a félig blokkelem­ből épült házak felső szint­jeit téglából rakták tovább. Veszprémben is e módszert akarták folytatni az emlí­tett három lakóháznál. Sze­rencsére közbelépett az Építésügyi Minisztérium. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat soron­­kívül a múlt év elejétől 750 köbméter elemet kap a Du­naújvárosi Elemgyártól. Ugyanakkor a győri üzem a második félévben na­gyobb részt Veszprémnek szállít. Mindez persze csak ideig­lenes megoldás. Alapanyag­­hiánnyal az elkövetkezendő években is számolni kell. A kohósalak termelés növe­lése népgazdaságilag nem oldható meg, éppen ezért fokozottan előtérbe kell ke­rülni annak a kongresszusi határozatnak, amely a helyi építési anyagok felhasználására ösztönöz. Megyénkben már folynak a kísérletek. Több országban, Csehszlovákiában, Francia­­országban, az NDK-ban ba­zalt tufából készítik az épí­tőelemeket. Megyénkben a mindszentkállai hegy tete­jén az előzetes felmérések szerint közel egy millió köbméter ta­lálható ebből az anyag­ból, s ez Közép-Európa legjobb minőségű tufája! Számítá­sok szerint közel 250 ezer lakás építéséhez elegendő. Lényegesen több, mint ami­re Veszprém megyének szüksége van, s így Vas és Zala megyék igényeit is kielégíthetné az itt létesí­tendő imobil blokküzem , amelyet dicséretes módon a megyei építőipari vál­lalat bankhitelből kíván felépíteni. A nemrég megindult fél­üzemi kísérletekben sokat segített az építőipari válla­latnak az uzsai kőbánya, s a révfülöpi ásványbánya vállalat vezetősége. A lét­­­­számhiány ellenére terven felül biztosították a szükséges tufa mennyi­séget. Van tehát megoldás. S most már csak az kell, hogy a kezdeményezést vala­mennyi illetékes szerv fel­karolja, hogy építőiparunk korszerűsítésének alapfel­tételeit végre a megyében is megteremthessük. Andrássy Antal Tizenkét éve érítik Várpalotát Káposztafák a Keszthelyi Növénynemesítő Telepen Hatszáz mázsás termést hoz az új fajta Tudományos kísérletek igazolják, hogy a legmaga­sabb fehérjetartalmú ta­karmányok egyike a ká­poszta. Különösen a szarvasmarhák tejtermelé­sében van nagy szerepe. A fontos takarmánynövény termesztésével hazánkban igen kevés gazdaság fog­lalkozik. Ennek egyik oka, hogy nem áll rendelkezé­sünkre megfelelő fajta. Dr. Berzsenyi László, a Keszt­helyi Agrártudományi Fő­iskola tudományos osz­tályvezetője gondos szelek­cióval és keresztezéssel olyan fajtát nemesített ki, amelynek holdankénti ho­zama meghaladja a 600 má­zsát. Az étkezési káposztá­tól eltérő formájú növény 2 méter magasra is megnő, s nagy leveleket hoz. Egy­­egy káposzta súlya megha­ladja a 4—5 kilogrammot. A fehérjedús takarmányt most gyűjtik be, s magjá­ból már juttatnak a párás éghajlatú Balatonfelvidék és a Bakony-környék kö­zös gazdaságainak is. & Háztájiból társasutazás Félév alatt teljesítették éves tojásértékesítési ter­vüket a nagyteveli szövetkezeti parasztok. A tervezett 90 000 tojás helyett július 1-ig 110 000 darabot adtak át a felvásárló szerveknek. A község éves baromfi felvásárlási terve a háztáji gazdaságokból 500 kiló, július 1-ig ebből 350 kilót vá­sároltak fel. A háztáji gazdaságok 86 libára, 20 kacsá­ra, 10 pulykára és 385 kiló csirkére kötöttek értékesíté­si szerződést. A legtöbb tojást Kovács Jenő, Csabai József és Németh Domonkos szolgáltatta a felvásárló szervek­nek. Ezen kívül jelentős mennyiséget értékesítettek a szabadpiacon is. Németh Domonkosék nemcsak tojásra, hanem 50 libára, 20 kacsára, 10 pulykára és 50 csir­kére kötöttek szerződést. Némethné a szabadpiacra is szállít baromfit: az értékesített tojás és baromfi árá­ból társasutazásra indul a közeljövőben a Szovjetunió-­­­ba. Gyűjtik az erdei gyümölcsöt a Bakonyban EZER HEKTOLITER ERDEI GYÜMÖLCSSZÖRP KÉ­SZÜL BADACSONYTOMAJBAN Dúsan termettek az idén is a balatonfelvidéki és a bakonyi erdőségek vadgyü­mölcsfái, bokrai. Már le­érett a szamóca, málna, áfonya, ezekből Veszprém, Zala, Vas és Győr-Sopron megyében többszáz mázsát gyűjtöttek össze a falusi asszonyok. A magas vita­min tartalmú gyümölcsö­ket a badacsonytomaji er­dei melléktermékeket fel­dolgozó üzembe szállítot­ták, ahol szörpöt készíte­nek belőlük. Most érik a Bakony leggyakoribb vad­gyümölcse, a szeder, amely­ből előreláthatólag 5—600 mázsát gyűjtenek be. Jó termést ígérnek a vadal­ma, kökény, vadkörte és bodzafák, amelyeknek ter­méséből a fanyar ízt ked­velőknek készül a hűsítő­ital. Előreláthatólag ebben az évben mintegy ezer hektoliter szörpöt sajtol­nak ki Badacsonytomaj­ban. Tiszta állapotban ke­­­rül forgalomba a málna, szeder, som, a vadkörte és a bodza szörp is. Több er­dei gyümölcslét vegyes szörpként palackoznak. A minta, az minta Bosszús az ércbánya mi­nőségi ellenőre, mert a hoz­zá küldött minták már na­pok óta nem tükrözik az átlagos minőséget. Körútra indul, megnézni, hogyan dolgoznak a mintavevők. Egy öreg bácsika nagy ku­pac ércből különös gonddal válogatja ki a legszebb da­rabokat. — Bácsikám, ez így nem lesz ám jó! szól az el­lenőr. — Ugyan kérem ! felel az öreg bátra sem nézve —, ha egyszer minta, akkor minta. Nem lehet abba akármit belekeverni. ii ZSl !' Munkában a Lekk-brigád (Fotó: Vörös I.) Egymás után nőnek Várpalotán a Tési dombon az új épületek. Ezek a lakóházak, a városban a gimná­zium, a posta, az általános iskola, új utak, a tizenkét év alatt megnőtt város tanúskodik a Lekk-brigád mun­kájáról. Lekk Zsigmond önálló segédmunkás-brigádja tizenkét tagot számlál, önálló brigád: elag kőműve­sük a daruval a blokkszerelést végzi, s közben a brigád többi tagja már alapozza a következő házat. Heten már tizenkét éve együtt dolgoznak, s az ÉM. Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat törzsgárdájához tar­tozó közösség 1962 augusztus 5. óta a szocialista címet viseli. Teljesítményük állandóan 130 százalék körül van. Vezetőjük, Lekk Zsigmond tizennégy éve épít eb­ben a városban. Jó munkájáért háromszor sztahano­vista­ címmel tüntették ki annak idején, s a múlt évben hét társával elnyerte a Kiváló Dolgozó kitüntetést. A szocialista brigádszellemet jelzi, hogy minden problémát — munkahelyit, otthonit egyaránt — közö­sen oldanak meg. Lantos István brigádtag például há­zat szeretne építeni. Még csak tervezi, de a brigád már felajánlotta szabadidejét, segítségét. Még további hat, egyenként 21 lakásos ház vétt megépítésre a Tési dombon, és közben készül az if­ei tantermes iskola is. És a házak között utak, utcák...

Next