Napló, 1964. október (Veszprém, 20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XX évfolyam 230. szám BpjjSffpgSjv 95 tg pgjsSp ’ ggMKttjj 1964. október L MiMmtä&ißk |®fjÍ|j CSÜTÖRTÖK B­pgjEiLj^ Ara 60 fül­ér­e a** AZ HSZHP VESZPRÉM HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYES TANÁCS LAPJA Növekedett a falusi lakosság vásárló­ereje, jelentős a forgalomemelkedés, fejlesztik az üzlethálózatot A megyei tanács vb ülése Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen meg­tárgyalták a tanácsi válla­latok 1964. évi bér-, munka­ügyi és létszámgazdálkodási tapasztalatait, a termelé­kenység alakulását, majd a földművesszövetkezeti ke­reskedelem helyzetét, áru­forgalmi és hálózatfejlesz­tési munkáját, különös te­kintettel a falusi lakosság ellátására. Foglalkoztak az óvodák és napköziotthonok helyzetével is. A MESZÖV beszámolójá­ban hangsúlyozta: 1960 óta, több olyan jelentős társa­dalmi változás következett be, ami hatással volt a a földművesszövetkezeti ke­reskedelemre is, így például megszilárdult a termelőszö­vetkezeti mozgalom, a gaz­dasági eredmények javulá­sa következtében növekedett a falusi lakos­ság vásárlóereje, jelentős mértékű a forgalomenteve­kedés. A szövetkezeti kereskede­lem is fejlődött: szakosítot­ták az üzlethálózatot, új kereskedelmi formákat ve­zettek be. Az 1963 előtti 52 földművesszövetkezet egye­sült. Jelenleg megyénkben 27 szövetkezet működik. A szövetkezetek megyénk lakosságának mintegy 60 százalékát látják el áruval, 747 kiskereskedel­mi boltban és 324 ven­déglátóipari üzletben. A forgalom az elmúlt években állandóan emelke­dett. Az emelkedés nagyobb méretű volt, mint az állami üzletekben. Az élelmiszer­­forgalom növekedésének üteme felülmúlta az össz áruforgalom növekedésének ütemét. Ehhez hozzájárult, hogy a falu önellátása je­lentősen csökkent például húsból, kenyérből és liszt­ből. Különösen élesen mu­tatkozik ez a kenyér- és lisztfogyasztásnál. A magánörlés 3 év alatt 58 százalékkal csökkent — országos átlagban vi­szont 34 százalékkal. Mindemellett annak ellené­re, hogy a forgalom növe­kedett, az egy főre eső for­galom elmarad a városi la­kosságétól. Cukorkából pél­dául az egy főre eső megyei átlag 2,17 kilogramm, a földművesszövetkezeti terü­leten élőké 1,53 kilogramm. Az élelmiszeren belül je­lentősen növekedett a zöldség-gyümölcs forga­lom is. 1960-ban 6 millió 900 ezer forint, 1963-ban 16 millió 800 ezer forint volt. Az áruellátás javulása el­etére azonban néhány cikk vonatkozásában még min­dig nem megfelelő az ellá­tás, így például gyakran hiánycikk a szövetkezeti boltokban a húskonzerv, vaj, töltelékáru, rétesliszt, búzadara. Ugyancsak gya­kori a panasz a kenyér és péksütemény ellátásra. Sok községben nem megoldott a tej árusítása. Helyes lenne, ha engedélyeznék a tej­gyűjtő csarnoknál a fo­gyasztási tej kimérését. Ha­sonló problémák vannak a vegyesiparcikkeknél is. A hitelakció korlátozott, a bolthálózat fejlesztése elmaradt. Az igények pe­dig falun is évről évre növekednek. A vas­műszaki szakmán belül megyénk áruellátása rosszabb az országos átlag­nál. A napirend tárgyalása után a végrehajtó bizottság több határozatot hozott az áruellátás javítása és az üzlethálózat fejlesztése ér­dekében. Tegnap délelőtt tanács­ülést tartott az SZMT, me­lyen részt vett Gál László, az MSZMP Központi Bizott­ságának póttagja, a SZOT titkára is. A fő napirend a baleset­­védelem helyzetének meg­tárgyalása volt. A témáról Simon István, az SZMT munkavédelmi főfelügyelő­je tartott részletes beszámo­lót. Nagyobb súlyt a hiá­nyosságok feltárása kapott, mert a balesetvédelem te­rén elért eredmények soha­sem lehetnek megnyugtató­ak. A balesetek megelőzésé­nek egyik hatékony segítő­je, hogy abból társadalmi ügyet csinálunk. Ezt segí­tené a munkavédelmi aktí­vahálózat létrehozása, a munkásvédelmi őrök tevé­kenysége. Megyénkben 7 ezer munkásvédelmi őr és ezer társadalmi aktíva dol­gozik. A kezdeti számszerű eredmények után ez a moz­galom hanyatlani kezdett. Az üzemekben a munkás­­védelmi őrök munkáját bi­zalmatlanul fogadták, hiá­nyos volt a felvilágosító munka. Ennek kiküszöbölé­sére az SZMT munkásvé­delmi őr tapasztalatcseré­ket rendezett, ahol a rész­vevők elmondták problé­máikat, megbeszélték a szervezési hiányosságokat. A második napirendi pont a társadalombiztosí­tással foglalkozott. A táppénz kiadás a tava­lyi első fél évhez képest 4 millió forinttal növekedett. Az emelkedés oka a létszám és az átlagkereset növeke­dése. Itt jegyzi meg a be­számoló, hogy a keresőké­pesség elbírálásában libe­ralizmus tapasztalható, melynek anyagi kihatásain kívül morális következmé­nye is van. A másik ki­emelkedő, hogy a gyógy­szerfogyasztás 2,7 millió forinttal nőtt. Ez először feltétlenül a jobb gyógy­szerellátást mutatja, de helyt kap benne az indoko­latlan gyógyszerkiváltás is, melynek semmiképp sincs jó hatása. A beszámolót vita követ­te. (­ INTÉZET ) A baleset elleni küzdelem­től sosem lehetnek megnyugtatóak az eredmények Ülést tartott a szakszervezetek megyei tanácsa Nem reprezentatív, hanem hathatós segítséget adnak a munkások A X. kerületi Pártbizottság vezetőinek látogatása a sümegi járásban Tegnap a sümegi járásba látogattak a budapesti X. kerületi pártbizottság vezetői, élükön Hévizi István elvtárs, a kerületi pártbizottság első titkárával. Veszp­rémben a megyei pártbizottságon dr. Bakos István, az MSZMP Központi Bizottság póttagja, a megyei párt­­bizottság első titkára, Józsa János, a megyei pártbi­zottság titkára, és Vándor József, a megyei tanács el­nökhelyettese beszélgettek a vendégekkel, akik Kovács Barnának, a megyei pártbizottság munkatársának tár­saságában még a délelőtt folyamán Sümegre érkeztek. Sümegen Szaniszló János elvtárs, a járási pártbizott­ság első titkára tájékoztatta a X. kerületi pártbizottság vezetőit, a járás termelőszövetkezeteinek helyzetéről. A vendégek, akik az 59 óta Veszprém megyét pat­ronáló üzemek nevében jöttek, örömmel hallgatták, hogy 5 év alatt gazdaságilag megerősödtek, megszilár­dultak a sümegi járás termelőszövetkezetei. Elmondotta többek között Szaniszló elvtárs, hogy két év óta nincs mérleghiányos szövetkezete a sümegi já­rásnak. A budapesti munkások küldöttei nem reprezenta­tív látogatásra jöttek, mint ahogy az 5 éves patronálá­­si munkájuk sem névleges, hanem a termelőszövetke­zeteket segítő tevékenység. A sümegi járásban több olyan szövetkezet van, ame­lyek egy-egy kőbányai üzemmel szoros barátság­ban vannak, azoktól politi­kai, nemegyszer gazdasági segítséget is kapnak. A ke­rület és a járás vezetői ér­tékelték az üzemek patro­nálásának eddigi eredmé­nyeit és megegyeztek ab­ban, hogy a jövőben ezt a rendszert fenntartják és a továb­biakban is a sümegi já­rás közös gazdaságainak segítségére lesznek. Délután a zalaerdődi ösz­­szefogás Termelőszövetke­zetbe látogattak, ahol a szövetkezet elnöke, Zámbó László elismeréssel szólt a Medicor Gyár munkásai­ról, akik hozzásegítették a termelőszövetkezetet a mos­tani eredményéhez. A szö­vetkezet ugyanis két évvel ezelőtt még a járás gyenge közös gazdaságaihoz tarto­zott, azonban rövid idő alatt sikerült olyan ered­ményeket elérni, hogy a róluk alkotott elképzelés megváltozzék. Tavaly például egyetlen szem gabonát sem tudtak , az államnak átadni, az idén pedig 26 vagonnal átadtak az állami felvá­sárlási szerveknek. Javult a szövetkezetben a munkaszellem, bizakodóbb a termelőszövetkezet tag­sága, jobban magukénak érzik a közös gazdaságot. A szövetkezet elnökének tájékoztatása után hosszas, baráti beszélgetés követke­zett, majd a vendégek a hetyelői üzemegységbe lá­togattak, ahol elismeréssel szóltak az állattenyésztők hizlalási eredményéről. A vendégek hosszasan beszél­gettek a szövetkezet tagjai­val. Pápán nyerték az egyik lottó öröklakást A lottó tárgynyeremény legutóbbi húzásán Dernóczi Tiborné pápai lakos a 7 322 413 számú szelvényé­vel Budapesten, a IX. kerü­let, Frankel Leo utca 72. szám alatt épülő társas­házban két szoba, hallos öröklakást nyert. Dernóczi­­nét és családját számosan köszöntötték a nem min­dennapi esemény hallatán. 15 éves a VVE és a NEVIKI anak a — nekünk, Veszprém megyeieknek különösen becses — törvénynek, amelyben Népköztársaságunk törvényhozó testülete elhatározta a Veszprémi Vegyipari Egyetem alapítá­sát, 1949/XXII. a száma. A törvény értelmében épp ti­zenöt esztendővel ezelőtt, 1949 őszén kezdte meg mű­ködését az új felsőoktatási intézmény, kezdetben, 1951- ig ugyan nem önállóan, hanem a műszaki egyetem karaként. Az egyetemmel egyidőben létesült megye­­székhelyünk másik büszkesége, a Nehézvegyipari Ku­tató Intézet — közismert és népszerű rövidítéssel: a NEVIKI. S a két intézménnyel együtt alakult meg — mint a bennük dolgozó szakemberek társadalmi­­szakmai testülete — a Magyar Kémikusok Egyesülete Veszprém megyei Csoportja. A hármas, tizenötödik „születésnapot” ma, holnap s holnapután jubileumi tudományos ülésszakkal, díszünnepséggel, kiállítások­kal ünnepük az említett intézmények, illetve ünnepük, köszöntik őket e napon a tudományos-műszaki világ képviselői, megyénk politikai, társadalmi és kulturális szervei, köszönti a megye és a megyeszékhely egész dolgozó társadalma. Nem így, dióhéjban, a szűkre szabott ünnepi meg­emlékezés keretében, de kötetekben is atig-alig tud­nánk áttekinteni a jubiláló intézmények 15 éves tör­ténetét, gazdasági és társadalmi jelentőségüket hazánk életében. Az egyetemnek — amelyen annak idején 107 elsőéves kezdte meg tanulmányait — ma 676 nap­pali, 235 levelező és 163 esti hallgatója van (ez utób­biak közé számítva a kétéves szakmérnöki képzésben részvevőket is.) Tizenöt év alatt 981 nappali és több, mint száz esti tagozaton végzett vegyészmérnököt adott az intézmény népgazdaságunknak, a vegyiparnak. Az új épületek, épületszárnyak, az izotóplaboratórium, a pár hete átadott új diákszálló létesítése — megannyi jelentős állomása az egyetem fejlődésének, gazdago­dásának. Az épületek és berendezések közel 200 millió forintnyi népgazdasági vagyont testesítenek meg, a majdnem másfélszáz főnyi oktatói kar szaktudása pe­dig felbecsülhetetlen értékű szellemi tőkét, amely az itt képzett mérnökök gyakorlati munkája révén egész népünk számára búsásan kamatozik. Az oktatáson kí­vül jelentékeny tudományos kutatás is folyik az egye­temen, amely a legszorosabb kapcsolatban áll iker­testvérével, a NEVIKI-vel. Széleskörűek külföldi kap­csolatai is, erre jellemző, hogy négy külföldi egyetem­mel kötött együttműködési szerződést, számtalan társ­­intézménnyel van összeköttetésben. A múlt tanévben mintegy ötven külföldi vendégük volt. Évente körül­belül húszan szereznek itt tudományos minősítést, mű­szaki doktori címet. NEVIKI, amely annak idején 41 főnyi sze­mélyzettel (köztük 16 tudományos munka­társsal) kezdte meg működését , máig, ti­zenöt év alatt hatalmas, világszerte ismert kutató­in­tézetté nőtte ki magát. Ma 323-an dolgoznak benne, közük 64 tudományos munkatárs, 47 technikus és 29 laboráns. Tizenöt év alatt módosult az intézet profilja is: a kezdeti szén-, szilikát-, szervetlen kémiai kutatás helyett ma főleg a vegyipari automatizálással, nö­vényvédőszerekkel, az új szerkezeti anyagok korrózió­­védelmével, radiológiai és fizikai-kémiai kutatással foglalkoznak. E témák nyilván keveset mondanak a laikus számára, tudnunk kell azonban, hogy mögöttük — akár egy-egy téma mögött is — több millió dollár­nyi, gyakran importanyag-megtakarításban mutatkozó népgazdasági haszon rejlik. Szorosan együttműködik az intézet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal, továbbá a KGST egyes szakbizottságaival, sőt itt egyes területeken (mint például a növényvédőszerek tekintetében) övé a koordináló szerep: a veszprémi ku­tatók munkája tehát bizonyos értelemben az egész szocialista tábor népeinek javára is gyümölcsözik. De ismerik őket a tudományos világban mindenütt, Moszkvától Londonig, Európaszerte tartanak előadáso­kat, kicserélik tapasztalataikat a külföldi tudósokkal. A kutatók közül nem egy az egyetem katedráin is tart előadásokat. Az intézet tevékenysége 80—82 százléká­­nak az ipar, a népgazdaság közvetlenül látja hasznát, mintegy 18—20 százalékos arányban azonban úgyne­vezett alapkutatással is foglalkoznak, együttműködve a Magyar Tudományos Akadémia megfelelő szerveivel, bizottságaival. Általában elismeréssel mondhatjuk el a kutató­intézetről, hogy itt a mindennapi élet gyakor­latában — ha nem is zökkenők nélkül —, válik való­sággá, amit pártunk VIII. kongresszusának határozata a tudományokról és a tudományos kutatómunkáról megállapít: „A szocialista építőmunka előrehaladásá­val megnő a tudomány szerepe, a tudomány közvetlen termelőerővé válik.N­agy hatású változást, fejlődést hozott Veszp­rém életében az egyetem és a kutató­intézet létesítése. A hajdani, elmaradott kisváros — ha lakosságának számát, méreteit tekintve nem is lé­pett elő a nagyvárosok sorába —, de nagyobb gazda­sági, politikai és társadalmi-kulturális jelentőségre, rangra tett szert ezeknek az intézményeknek a révén. Veszprém nevét, hírét — idegenforgalmi érdekességei mellett, illetve jóval azok előtt — elsősorban a most 15 éves intézmények munkásságának tényei, eredmé­nyei repítik szét az országba, a világba. Ezért köszönti és övezi őket Veszprém és Veszprém megye népe sze­retettel, büszkeséggel és megbecsüléssel fennállásuk tizenötödik évfordulóján, 1­­­A A­N

Next