Napló, 1964. november (Veszprém, 20. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
3 Finis az amerikai választási harcban A hét végén valamennyi jelölt utolsó rohamra indult az amerikai választási kampányban. Hétfőn este mindkét elnökjelölt televíziós beszédben fordul a választókhoz. Johnson ezután Austinba utazik, Texasban adja le majd szavazatát, és itt várja meg a választás eredményét. Az elnök számára valóságos elektronikus agyközpontot rendeztek be: több mint 175 ezer szavazókörzetből a legkorszerűbb berendezésekkel továbbítják hozzá az adatokat. Hasonló központot kap egyébként Goldwater is Arizonában. Az idei választási kampány a látványos külsőségeken és a nagyszámú botrányon túlmenően is figyelemreméltó volt politikai tartalma miatt. Goldwaterrel a republikánus párt vezetését a szélsőséges konzervatív elemek kaparintották meg, s olyan szélsőséges politikát provokáltak, amelynek megvalósítása általános vélemény szerint a nukleáris világháború veszélyét is felidézhetné. Johnson elnök ezzel szemben az amerikai nép békevágyára hivatkozva, végső fokon tényként fogadta el a békés együttélés politikáját, amelyet a szocialista országok hirdettek meg. Belpolitikai téren pedig olyan programot vázolt fel, amely alkalmasnak bizonyult a néptömegek támogatásának megnyerésére. Ezért vált népszerűvé a demokraták programja, s a közvéleménykutatások adatai szerint ez a program elsöprő támogatásra találhat kedden. A két elnök és a két alelnökjelölt sorsán kívül mintegy ezer jelöltről döntenek kedden az amerikai választók. Gromiko fogadta a török külügyminisztert Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szombaton fogadta a hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Erícín török külügyminisztert. A miniszterrel együtt tett látogatást Gromikónál a török külügyminisztérium több vezető munkatársa és Hassan Ishik moszkvai török nagykövet. (MTI) A fekete szikla példája Az algériai szabadságharc kezdetének tizedik évfordulójára A Rocher Noir, a fekete szikla elnevezés csalóka. Algírtól keletre fehéren csillogó palotasort nevezik így. Még a franciák építették, maguknak szánták, a „Francia Algéria” közigazgatási centrumának. De amikorra elkészült, elsőnek az algériai ideiglenes végrehajtó testület tagjai vonultak be a festékszagú épülettömbbe. Ma pedig kőolajipari kutatókat, technikusokat képeznek ki a fehér palotákban, a tanárok között szovjet szakembereket is találni, a diákok pedig a szabad, a független Algéria ifjai. A Rocher Noirt, a fekete sziklát jelképnek tekinthetjük a mai évfordulón, amikor a szabadságszerető világ megemlékezik az algériai szabadságharc kezdetének hősi napjáról, a gyarmatosítók által vérbefojtott első nagy tüntetésekről. Amelyek után még elemibb erővel jutott kifejezésre a több mint hét esztendeig tartott háborúban a népnek szabadságot, függetlenséget igénylő akarata. Az a fehér palotasor szimbólum, azzal, hogy miként épült meg, kik voltak gazdái, egyben azt példázza, hogy milyen átalakulás ment és megy végbe Algériában. Az első történelmi feladat a függetlenség kivívása volt. Több mint egymillió algériai áldozta életét, ontotta vérét, hogy a francia trikolór helyébe a zöld-fehér csillagos-félholdas zászló kerüljön. De ez önmagában még nem lehetett elegendő. A történelem megtanította a világ feltörekvő népeit arra, hogy a politikai függetlenség nem teljes a gazdasági függetlenség nélkül, a politikai felszabadulás nem teljes a népnek a kizsákmányolástól megszabadítása nélkül. A fekete szikla fehér palotájában előbb még olyanok ültek, akik az algériai burzsoáziát képviselték s akik kompromisszumra is készek voltak az addigi gyarmattartó hatalommal. Az algériai népnek sikerült megszabadulnia tőlük: az FLN, amely tíz esztendővel ezelőtt még ellentmondásos ideológiájú mozgalom volt, ma már pozitív programmal rendelkező párt, amely következetesen vezeti az ország népét a fejlődés nem-kapitalista útján. Az államosítások végrehajtása, a kizsákmányolók visszaszorítása éppúgy, mint akár az analfabétizmus elleni országos kampány mutatja, hogy Algériában gyökeres változások történtek a hétéves szabadságharc győztes befejezése óta. A hazai és a külföldi reakció természetesen újra meg újra megpróbálkozott ellentámadásokkal, de Ben Bella elnök, a kormánya és az FLN, visszavert minden ellenséges kísérletet, s ezzel dicső fejezetet nyitott Algéria felszabadult népének történetében. Az FLN programja meghirdette, hogy az országot a szocializmus felé kell vezetni. Algéria elindult az úton. A szocializmust építő országok cselekvő szolidaritása kíséri. Nem véletlen, hogy a fekete szikla palotáiban szovjet szakemberek segítik hozzá az új ország fiatalságát: tanulja meg kiaknázni, hasznosítani Algéria mérhetetlenül értékes természeti kincsét, a Szahara olaját — a ■Mtfta hasznára. Pálfy József Dr. Bruno Kreisky látogatása a Duna-bizottságnál Szombaton dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere látogatást tett a Duna Bizottságban dr. Simon Koller, az Osztrák Köztársaság magyarországi követe, a Duna Bizottság helyettes elnöke kíséretében. Kreisky külügyminisztert G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, a Duna Bizottság elnöke fogadta. Az osztrák külügyminiszter kíséretében voltak az osztrák delegáció közül: dr. Hans Begi burgenlandi tartományfőnök, dr. Carl H. Bobleter külügyi államtitkár, dr. Erich Bielka- Karstreu, az osztrák külügyminisztérium főtitkára, H. Haymerle külügyminisztériumi főosztályvezető, H. Standenat külügyminisztériumi főosztályvezető. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Szombaton befejeződtek a magyar—osztrák tárgyalások, közös közleményt, majd egyezményeket írtak alá. NAPLÓ Új ember — régi politika A délvietnami miniszterelnök beszéde Tran Van Huong, az újonnan kinevezett délvietnami miniszterelnök, akinek kinevezését az úgynevezett Nemzeti Főtanácsnak még jóvá kell hagyni, szombaton elmondta első nyilvános beszédét. Mindenekelőtt sajnálkozását fejezte ki a délvietnami fiatalság „elfajulása” miatt, majd fegyelmet, önfeláldozást és mértékletességet követelt az országtól. Kijelentette, kormánya semmilyen eszköztől sem riad vissza, hogy rákényszerítse a délvietnamiakat a „semlegesség és a kommunisták ellen folytatandó általános harcra." Huong miniszterelnök megígérte a Dél-Vietnamban virágzó feketepiacnak és a helyi vezetők túlkapásainak a megszüntetését. Az új miniszterelnök elismerte, hogy a délvietnami hazafiak nemcsak katonai téren, hanem propagandájukkal is nagy sikereket érnek el és a saigoni kormány nem tud versenyre kelni velük. Dél-Vietnam külpolitikájáról szólva aláhúzta: kormánya változatlanul semlegességellenes és kommunistaellenes lesz. Megjegyezte, hogy az ország elfogad külföldi segítséget, de csak a „szabad országoktól.” Taylor, az Egyesült Államok délvietnami nagykövete megelégedéssel nyugtázta a délvietnami kormányváltozást. „Október és a béke" A Pravda cikkéből Jurij Francev akadémikus a szocialista forradalom közelgő évfordulója alkalmából a Pravdában „Október és a béke” című cikkében elemzi a szovjet külpolitika lenini elveit. Francev rámutat, hogy először, Lenin határozottan állást foglalt a nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő megoldása mellett. Ezen az úton halad a mi pártunk, a szovjet kormány. Másodszor: Lenin új módon vetette fel az állam és a nép nemzetközi ügyekben betöltött szerepét. Harmadszor: Lenin felvetette azt a kérdést, hogy a szocialista állam milyen álláspontra helyezkedik a nemzetközi jog egész kialakult rendszere, a szerződések és egyezmények rendszere irányában. Lenin világosan látta a szovjet Oroszország ellen folytatott imperialista háború éveiben is, hogy elkerülhetetlenül bekövetkezik az az időszak, amikor egymás mellett élnek majd szocialista és kapitalista államok. Francev emlékeztet Marxnak arra az 1867-ben elhangzott megállapítására, hogy a különböző országok munkásosztályának összefogása végső soron lehetetlenné kell, hogy tegye a népek közötti háborút. Francev, miután megállapítja, hogy a béke kérdése az egész jelenlegi élet alapvető kérdésévé vált, a következőket írja: A szocialista országok, a kapitalista országok munkásosztálya, a hatalmas nemzeti felszabadító mozgalom — korunk minden forradalmi ereje — egy csatasorban küzd az imperialista agresszió és a háború kirobbantásának politikája ellen. (MTI) London baloshelyzetben a degaallista „nukleáris tengely“ és az amerikai „atomháromszoa“ küzdelmében Köves Tibor, az MTI londoni tudósítója jelenti: Gordon Walker brit külügyminiszter e hét elején tett washingtoni „felderítő” látogatása alapján Londonban úgy vélik, hogy az atlanti tábor belső hatalmi küzdelme a degaulleista és az amerikai koncepció: Párizs—Bonn „nukleáris tengely”, illetve a Washington —London—Bonn atomháromszög” terve körül fog kibontakozni. A Times washingtoni tudósítója szerint az amerikai kormány azért részesítette példátlanul kitüntető, csaknem koronás uralkodónak kijáró fogadtatásban az új munkáspárti kormány külügyminiszterét, Gordon Walkert, mert az amerikai — angol —nyugatnémet atomtriumvirátusban véli meglelni a NATO megmentésének eszközét. Washingtont erősen aggasztja, hogy De Gaulle — látszólagos nemtörődömségét feladva — nyílt támadásba ment át a közös atomütőerő terve ellen. Amerikai kormánytisztviselők kezdik komolyan venni De Gaulle-nak azt a fenyegetőzését, hogy kivonul a NATO-ból és a Közös Piacból egyaránt, ha Bonn „Washintgont választja” és megállapodást köt a közös felszíni polaris-flotta létrehozására. Mindezek alapján befolyásos angol politikai, üzleti és katonai körök, amelyek véleményével a munkáspárti kormány is számol, úgy vélik, hogy NagyBritannia ismét kulcshelyzetbe került, s London közeljövőben meghozandó döntései hosszú időre meghatározhatják az országnak az Egyesült Államokhoz, illetve Nyugat-Európához fűződő viszonyát. Ugyanakkor a munkáspárti kormány láthatólag elődjénél sokkal inkább szem előtt tartja, hogy Európa nem ér véget az Elbánál, s döntései közvetlenül érintik a kelet-nyugati közeledés lehetőségeit is. Újabb tüntetések a Ruhr-vidéken a bányabezárások ellen Dobsa István, az MTI bonni tudósítója jelenti: Szombaton újabb bányásztüntetések zajlottak le a Ruhr-vidéken. A bányászok oldalán sok helyütt a városi képviselő testületek tagjai és a helyi polgármesterek is részt vettek a tüntető felvonulásokon, hogy kinyilvánítsák: a bányásztársulatok által tervezett „racionalizálási intézkedések” nemcsak a bányászok egzisztenciáját, hanem az egész lakosság érdekeit veszélyeztetik. A konszernek pillanatnyilag 30 bánya bezárását tervezik, ötvenezer bányászt fenyeget az a veszély, hogy elveszti munkahelyét. A bányászok elkeseredését csak növeli, hogy a bányatulajdonosok külön prémiumot kapnak a bonni kormánytól. A szövetségi gyűlés által elfogadott, úgynevezett racionalizálási törvény értelmében ugyanis 3,5 millió márka kártérítést kapnak azért, hogy most 30 millió tonnával csökkentik az évi termelést. A bányatársaságok arra hivatkoznak, hogy azért kell bezárni sok bányát, mert növekszenek az eladhatatlan szénkészletek. A nagy amerikai olajtársaságok által Nyugat-Németországba szállított fűtőolaj ugyanis egyre inkább kiszorítja a szenet és a háztartások húsz százaléka már áttért a szénfűtésről az olajfűtésre. . 1964. november . Franó vélemények a szovjet-francia kereskedelmi egyezményről szovjet kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére olyan időpontban kerül sor, amikor Franciaország gazdasági céljai Nyugat-Németországban és Nagy-Britanniában éles ellenállásba ütköznek. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Franciaország megszegte a nyugati országok berni egyezményét, amely öt évben korlátozta a szocialista országoknak nyújtandó kereskedelmi hitelek lejáratát. A szovjet—francia egyezménynek egy másik, új vonását abban látják a francia megfigyelők, hogy Franciaország évi 550 000 tonnáról 1 830 000 tonnára emeli nyersolajvásárlásait a Szovjetunióban. A Libération rámutat, az angol—amerikai kézben levő franciaországi olajfeldolgozó társaságok a múltban megakadályozták szovjet nyersolaj behozatalát, a francia kormány most az államosított olajfinomítókban kívánja feldolgozni a szovjet nyersolajat. (MTI) Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója jelenti: A francia sajtó vezető helyen ismerteti az új szovjet—francia kereskedelmi egyezményt. A lapok kiemelik, hogy a francia— Közgazdasági krónika BERLIN Szovjet megrendelésre két hatalmas, egyenként 19 ezer bruttó regiszter tonnás tengerjáró utasszállító hajót építettek a Német Demokratikus Köztársaság wismari „Mathias Thesen” hajógyárban. E hajók 176 méter hosszúak és 23,6 méter szélesek, motorjaik 21 ezer lóerősek és óránként 20,3 csomóval közlekedhetnek. SZÓFIA Novembertől kezdve a Szovjetunió energetikai rendszere árammal látja el a bolgár ipar egy részét is. Az áram a Szovjetunióból Magyarországon és Jugoszlávián át érkezik majd a Bolgár Népköztársaság területére, amely még nem kapcsolódott be a szocialista országok egységes energetikai rendszerébe. LONDON Az angol behozatali árucikkek nagy részére kiterjedő 15 százalékos vámemelés miatt támadt heves nemzetközi bírálatok nem érték váratlanul az angol munkáspárti kormányt. Anglia hivatalos külföldi kereskedelmi képviseletei részletes utasításokat kaptak az intézkedés megfelelő indokolására. VARSÓ Varsóban október 30-án befejeződtek a lengyel— norvég kereskedelmi tárgyalások, amelyek eredményeként aláírták a két ország közötti új, három évre szóló kereskedelmi és fizetési megállapodást — jelenti a PAP. HAVANNA A Kubai Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának képviselői aláírták a két ország közötti új, hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményt — jelenti a TASZSZ. OTTAWA A folyó év első nyolc hónapjában Kanada Kubába irányuló áruexportjának értéke 45 400 000 dollár volt, szemben az elmúlt év hasonló időszakának 6 000 000 dollárjával.