Napló, 1965. január (Veszprém, 21. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-21 / 17. szám
41 Egérút a színházba Veszprémben a Petőfi Színházba rendesen, a főbejáraton lehet bejutni. De — tény — egérút is vezet most oda. EGÉRÚT! Gyárfás Miklós szatirikus vígjátéka nyilvánvalóan sok látogatót elvezet. Most a Színészházban próbálnak. Még olvasva: — És ha én megenyhíteném édesapád szigorúságát? — mondja Karola. — Te? — Nem tudod elképzelni — mondja Karola a fiúnak — hogy egy szép napon édesapád azt mondja: járj csak a magad útján... Szia!ök a fiatalok. A lány — tanítónő. Okos, tehetséges. És ismeretlen a szerelem ..gyakorlatában”. Győri Franciska alakítja. Azt mondja: „Minden igyekezetemmel be akarom szerepemmel, játékommal bizonyítani, hogy a gondolkodó, okos, hivatásszerető lény is köteles az élet rendje szerint szerelembe esni; csak ez által lehet egész, teljes ember”. A fiút Végvári Tamás alakítja. Szerepe szerint az iskolában leginkább Petőfit sajátította el, hogy Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem. És nem akar kezdeni olyan lánnyal, aki nagyon feleségnek való. Viszont: ez a srácos nagyképűség nem válhat életelvévé. A szerelem nem mindig arra viszi az embert, amerre az esze, a felfogása. A szerelem bizonyos fokig önálló az emberben, nem lehet erre, vagy arra szorítani, csak bizonyos fokig, sok esetben a kordon átszakad, vagy szorítóvá válik. Érdekesek ezek az emberek megdönthetetlen igazságához. Sok embernek nincsen már semmi szüksége — vagy csak nagyon kevés szüksége van — a szerelem némely igazságára. De a fiatalok többen vannak még a hatvan esztendősök között is... Másrészt: van aki nem azért issza a bort, mert borban az igazság... — pozsgai — Kavarog a szerelem A fiú apja egy nagy ember gépkocsivezetője. Nagy prédikátora a szocialista morálnak, az elvi megfontoltságnak családi ügyekben is. Közben meglehetősen gyatra kispolgár, még gyatrább lenne, ha tehetné, amiatt is kavarog a szerelmi ügy a színen. A gépkocsivezetőt Hegyi Péter alakítja. Feleségét Kollár Lívia, a Petőfi Színház tagja, ezzel a szereppel mutatkozik be Veszprémben a közönségnek. A fiatal okos tanítónő tulajdonképpen a Ruttkay Mária által alakított nénikéhez érkezik a házba. A nénike érdekes valaki, öt országból kap nyugdíjat és egyéb rejtélyei is akadnak. Az a mód, hogyan lehet öt országból nyugdíjat szerezni, kiderül a színpadon. A néninek nem is olyan nehéz ... A rejtélyes Mari Van a darabnak egy egészen rejtélyes szereplője is, Mari, a büfés lány. Körülötte forog a darab cselekménye, a fiú lelke, szerelmi felrobbanása is sokáig, de Mari nincs a színen. Azaz később, a darab vége felé jelenik meg, nagy meglepetést okozva. Ez a Mari kettős szereposztásban látható. A tehetséges főiskolás Osztovics Cecília, a győri irodalmi színpad egykori legtehetségesebb női tagja és a Petőfi Színház ösztöndíjasa, Tímár Ilona alakítja. A szerző, Gyárfás Miklós, már megtekintette a próbát, s a közeljövőben újra Veszprémbe látogat. A szívén viseli Veszprémet, s ez érthető: a színház meglehetősen a saját szerzőjének tartja. A Petőfi Színház hosszúnak egyáltalán nem mondható fennállása óta szép számmal tűzi műsorára Gyárfás darabjait, a Kisasszonyok a magasban-t, a Lángeszű szerelmesek-et és most az Egérút-at, amelynek az ősbemutatója január 29-én lesz Veszprémben. A bort nemcsak az igazságért... Gyárfás Miklós darabjai, ezek előadásai eddig is vonzották a veszprémi és a környékbeli közönséget, s az Egérút várható előadásakor is erre számíthatunk. Mert ez a szatirikus vígjáték is — noha sok mindenben különbözik az előzően bemutatott Gyárfás-daraboktól — bájos, humoros, bonyodalmasan cselekményes. Kacagtat — ki is kacagtat embereket, fonákságokat. Az Egérúton újból sokan eljuthatnak némely tanulságokig, a kacagásig, egy jól eltöltött színházi estéhez, a szerelem némely Fontos szakkönyv! A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet hivatalos kiadványaként jelent meg a DT 54 és az SZ 80 traktor javításának műszaki előírásai című szakkönyv. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben is jelentős munkát végeznek és szinte nél-külözhetetlenek a DT 54 és az SZ-80 lánctalpas traktorrok. A jó minőségű traktorjavítás nem biztosítható az egyes alkatrészek, részegységek és az egész traktor szétszerelési, javítási és ös-szeszerelési műveleteinek gondos ellenőrzése nélkül. Az ellenőrzéshez elengedhetetlenül szükséges a javítás gépi berendezésein és szerszámain kívül, hogy ismerjük az alkatrészek, szerelési részegységek iljlesztési méreteit, valamint a javított alkatrészre, illetve szerelési részegységre vonatkozó műszaki előírásokat is. A Mezőgazdasági táadó kihozásában megjelent szakkönyv az említet traktorok javítási problémáinak megoldásához nyújt hasznos segítséget — Fokozni kellene a gépesítést — mondja a főművezető. — A mi pincészetünk tavaly is csak egyetlen borszeparátort kapott. Pillanatnyilag nem lehet mást tenni, mint a meglevő lehetőségeket maximálisan kihasználni és bízni abban, hogy 1965 a gépesítésben is előrelépést jelent. A fejtéskor visszamaradó híg seprőt zsákokba töltik, majd 7—8 hektós hordókba rakják és sajátos eljárással ismét préselik Ily módon több mint 200 hektoliter 12 —13 fokos préslét nyernek, a visszamaradó mellékterméket pedig ipari célokra használják. Van ennek a pincészetnek külön érdekessége is, a cifra hordók. Négy darab sorakozik egymás mellett, igaz hogy kicsik, valósággal elvesznek az óriások mellett, de érdekesek. Itt van például az első, a házgondnok úr hordója. Díszes, faragott dongáin a következőket olvashatjuk: „Hervadjon el a gaz, igyák az igaz! Készíttette főtisztelendő Sipos Orbán házgondnok úr, 1891.” Természetesen nem a verset, hanem a hordót. A következő a papok hordója, mivelhogy azt láthatjuk a cifra edényre pingált rajzon, hogy néhány hitatya vígan poharazik. És, hogy tettük igazolást nyerjen, fejük felett ott az írás: „Nem élhet a levegőből az úr jámbor szolgája.” A szomszéd hordó a betyároké, rajta az ismert szöveggel: „Én vagyok a falu rossza egyedül, engem ugat minden kutya messziről." És, hogy a kép idillikus legyen, valaki rápingálta a bakonyi betyárok hasonmásait. A negyedik talán a legérdekesebb. Ez a Noé hordója. Különös meséje van ennek az 1864-ben készített boros edénynek. Nevét — „öreg Noé" — latinul vésték rá. És ott látjuk az öreg hajóst, amint a nagy árvíz idején az Ararát hegynél kiköti bárkáját és leül kipihenni a nagy út fáradalmait. Amint körülnéz, látja ám, hogy egy elvetemült kecske lelegeli a szőlő A cifra hordók története Egy kis tercieré a borátvétel után A legkellemetlenebb munka: a seprőpréselés (Fotó: Péterfay) NAPLÓ IMS. IMMárt. A „Lengyel Kultúra" és a művész-klub közös programja A veszprémi művészklubban megrendezett len-gyel est alkalmával elbe-szélgettünk Jan J. Byst-rzycki elvtárssal, a „Lengyel Kultúra” igazgatójával. A lengyel kulturális élet magyarországi „nagykövete” fontosnak tartja, hogy a kultúra területén is mindent megtegyünk a két nép barátságáért. — A nyelvi nehézségek ellenére a lengyel irodalom klasszikusai, — tapasztalatom szerint — jól ismertek a magyar olvasók előtt. Ugyanez mondható el más művészeti ágak kiemelkedő alkotásairól is. Reymont, Prui, Miczkiewicz, Chopin, Glinka, stb. az egyetemes emberi kultúrát gazdagítják, akárcsak Petőfi, Jókai Ady, Bartók és a magyar művészeti élet halhatatlan A száz esztendős „Öreg Noé“ Több mint 20 ezer hektoliter bor négyszáz hordóban Különös varázsa, romantikája van minden borospincének. Hát még az olyannak, mint amilyen az Állami Pincegazdaság badacsonylábdi pincészete. Ennek az üzemnek egyetlen óriás hordójában elférne egy kisebbfajta szőlőhegy összes termése. A legnagyobb fahordó 206, a legnagyobb cementhordó pedig 508 hektoliteres. A falusi pincékhez szokott ember szinte törpének érzi magát az árnyékukban. Prieger Ferenc főművezető, meg a többiek, akik hosszú esztendők óta itt dolgoznak, már megszokták ezeket az óriás edényeket. A főművezető például fejből elmondja, hogy ebben az üzemben, aztán két alpincében és öt bérelt tsz-pincében mintegy négyszáz hordóban több mint húszezer hektoliter bort tárolnak. — Azt, hogy hány fajta borunk van, még nem tudom megmondani — magyarázza a főművezető. — Az egyszer fejtettekben találunk már fajtiszta árut, mint például a zöldszilvánit, olaszrizlinget, szürkebarátot, kéknyelűt és muskotályt. Ezekért a fajtákért 15, 20 és 30 százalékos felárat fizetünk a termelőknek. A fajta tisztaságát külön bizottság állapítja meg. Nehéz volt az 1964-es esztendő. A tervezett 11 900 hektoliter helyett ez a pincészet 26 ezer hektoliter borra kötött szerződést. — És hogyan alakult , amilyen mértékben emelkefelvásárlás? Lett a felvásárolt bor meny— A tervezett 9350 hektónyisége, olyan arányban liter helyett 16 ezer hektó- gyarapodott a munka. Viliter bort vásároltunk fel, szont a létszám és a mun Az adatokból nem nehéz kakörülmények lényegében arra következtetni, hogy nem változtak tőkét. Sajnálkozott nagyon az öreg, mi lesz a világgal, nem lesz többet szőlő a lágy kenyérhez. De mi történt? A tavaszon a szőlő kipattant, erőteljes szálakat eresztett és sokkal többet termett, mint valaha. Noé a homlokára csapott, felfedezte a nagy titkot: a szőlőt metszeni kell. Az „öreg Noé” most jubilált, 100 éves múlt. Rácz János A száz esztendős „Öreg Noé”