Napló, 1965. január (Veszprém, 21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 17. szám

41 Egérút a színházba Veszprémben a Petőfi­­ Színházba rendesen, a fő­bejáraton lehet bejutni. De — tény — egérút is vezet most oda. EGÉRÚT! Gyár­fás Miklós szatirikus vígjá­téka nyilvánvalóan sok lá­togatót elvezet. Most a Szí­nészházban próbálnak. Még olvasva: — És ha én megenyhíte­­ném édesapád szigorúságát? — mondja Karola. — Te? — Nem tudod elképzelni — mondja Karola a fiú­nak — hogy egy szép napon édesapád azt mondja: járj csak a magad útján... Szia!­ök a fiatalok. A lány — tanítónő. Okos, tehetséges. És ismeretlen a szerelem ..gyakorlatában”. Győri Franciska alakítja. Azt mondja: „Minden igyekeze­temmel be akarom szere­pemmel, játékommal bizo­nyítani, hogy a gondolkodó, okos, hivatásszerető lény is köteles az élet rendje sze­rint szerelembe esni; csak ez által lehet egész, teljes ember”. A fiút Végvári Ta­más alakítja. Szerepe sze­rint az iskolában leginkább Petőfit sajátította el, hogy Szabadság, szerelem, e ket­tő kell nekem. És nem akar kezdeni olyan lánnyal, aki nagyon feleségnek való. Vi­szont: ez a srácos nagyké­pűség nem válhat életelvé­vé. A szerelem nem min­dig arra viszi az embert, amerre az esze, a felfogása. A szerelem bizonyos fokig önálló az emberben, nem lehet erre, vagy arra szo­rítani, csak bizonyos fokig, sok esetben a kordon át­szakad, vagy szorítóvá vá­lik. Érdekesek ezek az embe­rek­ megdönthetetlen igazságá­hoz. Sok embernek nincsen már semmi szüksége — vagy csak nagyon kevés szüksége van — a szerelem némely igazságára. De a fiatalok többen van­nak még a hatvan esztendő­sök között is... Másrészt: van aki nem azért issza a bort, mert borban az igazság... — pozsgai — Kavarog a szerelem A fiú apja egy nagy em­ber gépkocsivezetője. Nagy prédikátora a szocialista morálnak, az elvi megfon­toltságnak családi ügyekben is. Közben meglehetősen gyatra kispolgár, még gyat­rább lenne, ha tehetné, amiatt is kavarog a szerel­mi ügy a színen. A gépko­csivezetőt Hegyi Péter ala­kítja. Feleségét Kollár Lí­via, a Petőfi Színház tagja, ezzel a szereppel mutatko­zik be Veszprémben a kö­zönségnek. A fiatal okos tanítónő tu­lajdonképpen a Ruttkay Mária által alakított néni­kéhez érkezik a házba. A nénike érdekes valaki, öt országból kap nyugdíjat és egyéb rejtélyei is akadnak. Az a mód, hogyan lehet öt országból nyugdíjat szerez­ni, kiderül a színpadon. A néninek nem is olyan ne­héz ... A rejtélyes Mari Van a darabnak egy egé­szen rejtélyes szereplője is, Mari, a büfés­ lány. Körü­lötte forog a darab cselek­ménye, a fiú lelke, szerel­mi felrobbanása is sokáig, de Mari nincs a színen. Az­az később, a darab vége fe­lé jelenik meg, nagy megle­petést okozva. Ez a Mari kettős szerep­­osztásban látható. A tehetséges főiskolás Osztovics Cecília, a győri irodalmi színpad egykori legtehetségesebb női tagja és a Petőfi Színház ösztön­díjasa, Tímár Ilona alakítja. A szerző, Gyárfás Miklós, már megtekintette a pró­bát, s a közeljövőben újra Veszprémbe látogat. A szí­vén viseli Veszprémet, s­­ ez érthető: a színház meg­lehetősen a saját szerzőjé­nek tartja. A Petőfi Szín­ház hosszúnak egyáltalán nem mondható fennállása óta szép számmal tűzi mű­sorára Gyárfás darabjait, a Kisasszonyok a magasban-t, a Lángeszű szerel­mesek-et és most az Egérút-at, amelynek az ősbemutatója január 29-én lesz Veszp­­­­rémben. A bort nemcsak az igazságért... Gyárfás Miklós darabjai, ezek előadásai eddig is vonzották a veszprémi és a környékbeli közönséget, s az Egérút várható előadása­kor is erre számíthatunk. Mert ez a szatirikus vígjá­ték is — noha sok minden­ben különbözik az előzően bemutatott Gyárfás-dara­boktól — bájos, humoros, bonyodalmasan cselekmé­nyes. Kacagtat — ki is ka­cagtat embereket, fonáksá­gokat. Az Egérút­on újból sokan eljuthatnak némely tanul­ságokig, a kacagásig, egy jól eltöltött színházi esté­hez, a szerelem némely Fontos szakkönyv! A Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet hivatalos ki­adványaként jelent meg a DT 54 és az SZ 80 traktor javításának műszaki előírá­sai című szakkönyv. Megyénk mezőgazdasági­ üzemeiben is jelentős mun­kát végeznek és szinte nél-­­­külözhetetlenek a DT 54 és az SZ-80 lánctalpas traktor­­rok. A jó minőségű traktor­javítás nem biztosítható az egyes alkatrészek, részegy­­­­ségek és az egész traktor szétszerelési, javítási és ös­-­­szeszerelési műveleteinek gondos ellenőrzése nélkül. Az ellenőrzéshez elenged­hetetlenül szükséges a ja­vítás gépi berendezésein és szerszámain kívül, hogy ismerjük az alkatrészek,­­ szerelési részegységek il­­j­lesztési méreteit, valamint­­ a javított alkatrészre, illet­­­­ve szerelési részegységre vonatkozó műszaki előírá­sokat is. A Mezőgazdasági táadó kihozásában meg­jelent szakkönyv az emlí­tet traktorok javítási prob­lémáinak megoldásához nyújt hasznos segítséget — Fokozni kellene a gé­pesítést — mondja a főmű­vezető. — A mi pincésze­tünk tavaly is csak egyetlen borszeparátort kapott. Pillanatnyilag nem lehet mást tenni, mint a meglevő lehetőségeket maximálisan kihasználni és bízni abban, hogy 1965 a gépesítésben is előrelépést jelent. A fejtéskor visszamaradó híg seprőt zsákokba töltik, majd 7—8 hektós hordókba rakják és sajátos eljárással ismét préselik Ily módon több mint 200 hektoliter 12 —13 fokos préslét nyernek, a visszamaradó mellékter­méket pedig ipari célokra használják. Van ennek a pincészet­nek külön érdekessége is, a cifra hordók. Négy darab sorakozik egymás mellett, igaz hogy kicsik, valósággal elvesznek az óriások mel­lett, de érdekesek. Itt van például az első, a házgond­nok úr hordója. Díszes, fa­ragott dongáin a következő­ket olvashatjuk: „Hervad­jon el a gaz, igyák az igaz! Készíttette főtisztelendő Si­pos Orbán házgondnok úr, 1891.” Természetesen nem a verset, hanem a hordót. A következő a papok hor­dója, mivelhogy azt láthat­juk a cifra edényre pingált rajzon, hogy néhány hitatya vígan poharazik. És, hogy tettük igazolást nyerjen, fe­jük felett ott az írás: „Nem­ élhet a levegőből az úr jám­bor szolgája.” A szomszéd hordó a betyároké, rajta az ismert szöveggel: „Én va­gyok a falu rossza egyedül, engem ugat minden kutya messziről." És, hogy a kép idillikus legyen, valaki rá­­pingálta a bakonyi betyárok hasonmásait. A negyedik talán a legérdekesebb. Ez a Noé hordója. Különös me­séje van ennek az 1864-ben készített boros edénynek. Nevét — „öreg Noé" — la­tinul vésték rá. És ott lát­juk az öreg hajóst, amint a nagy árvíz idején az Ararát hegynél kiköti bárkáját és leül kipihenni a nagy út fá­radalmait. Amint körülnéz, látja ám, hogy egy elvete­mült kecske lelegeli a szőlő­ A cifra hordók története Egy kis tercieré a borátvétel után A legkellemetlenebb munka: a seprőpréselés (Fotó: Péterfay) NAPLÓ IMS. IMMárt. A „Lengyel Kultúra" és a művész-klub közös programja A veszprémi művész­­klubban megrendezett len-­­­gyel est alkalmával elbe-­­szélgettünk Jan J. Byst-­­rzycki elvtárssal, a „Len­gyel Kultúra” igazgatójá­val. A lengyel kulturális élet magyarországi „nagy­követe” fontosnak tartja, hogy a kultúra területén is mindent megtegyünk a két nép barátságáért. — A nyelvi nehézségek ellenére a lengyel irodalom klasszikusai, — tapasztala­tom szerint — jól ismertek a magyar olvasók előtt. Ugyanez mondható el más művészeti ágak kiemelkedő alkotásairól is. Reymont, Prui, Miczkiewicz, Chopin, Glinka, stb. az egyetemes emberi kultúrát gazdagít­ják, akárcsak Petőfi, Jókai Ady, Bartók és a magyar művészeti élet halhatatlan­ A száz esztendős „Öreg Noé“ Több mint 20 ezer hektoliter bor négyszáz hordóban K­ülönös varázsa, romantikája van minden borospincének. Hát még az olyannak, mint amilyen az Ál­lami Pincegazdaság badacsonylábdi pin­cészete. Ennek az üzemnek egyetlen óriás hordójában elférne egy kisebbfajta szőlő­hegy összes termése. A legnagyobb fa­hordó 206, a legnagyobb cementhordó pe­dig 508 hektoliteres. A falusi pincékhez szokott ember szinte törpének érzi magát az árnyékukban. Prieger Ferenc főművezető, meg a töb­biek, akik hosszú esztendők óta itt dol­goznak, már megszokták ezeket az óriás edényeket. A főművezető például fejből elmondja, hogy ebben az üzemben, aztán két alpincében és öt bérelt tsz-pincében mintegy négyszáz hordóban több mint húszezer hektoliter bort tárolnak. — Azt, hogy hány fajta borunk van, még nem tudom megmondani — magya­rázza a főművezető. — Az egyszer fejtet­tekben találunk már fajtiszta árut, mint például a zöldszilvánit, olaszrizlinget, szürkebarátot, kéknyelűt és muskotályt. Ezekért a fajtákért 15, 20 és 30 százalékos felárat fizetünk a termelőknek. A fajta tisztaságát külön bizottság állapítja meg. Nehéz volt az 1964-es esztendő. A ter­vezett 11 900 hektoliter helyett ez a pin­cészet 26 ezer hektoliter borra kötött szerződést. — És hogyan alakult , amilyen mértékben emelke­­felvásárlás? Lett a felvásárolt bor meny­— A tervezett 9350 hektó­­nyisége, olyan arányban liter helyett 16 ezer hektó- gyarapodott a munka. Vi­­liter bort vásároltunk fel, szont a létszám és a mun­ Az adatokból nem nehéz kakörülmények lényegében arra következtetni, hogy nem változtak­ tőkét. Sajnálkozott nagyon az öreg, mi lesz a világgal, nem lesz többet szőlő a lágy kenyérhez. De mi tör­tént? A tavaszon a szőlő ki­pattant, erőteljes szálakat eresztett és sokkal töb­bet termett, mint vala­ha. Noé a homlokára csa­pott, felfedezte a nagy tit­kot: a szőlőt metszeni kell. Az „öreg Noé” most ju­bilált, 100 éves múlt. Rácz János A száz esztendős „Öreg Noé”

Next