Napló, 1965. július (Veszprém, 21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
Budapestnél egy méterrel kisebb a vízállás az idei maximumnál Szekszárd és Báta között egy nap alatt huszonegy helyen támasztották meg homokzsákkal a legjobban átázott gátszakaszokat A Duna magyar szakaszán kedd reggeltől szerda reggelig általában 3—8 centiméterrel apadt a folyó. Budapestnél a június 18-i 845 centiméteres maximumnál szerdán reggel kereken 1 méterrel kisebb, 745 centiméteres vízállást jelzett a mérce. Ez a vízszint az 1954. évi maximumnál is kevesebb 60 centiméterrel. A déli szakaszon azonban, Bajánál 14, Mohácsnál 26 centiméterrel jelenleg is magasabban áll a víz a Duna medrében, mint az 1954. évi maximum idején. A szerdára virradó éjszaka továbbra is nagy erők védték a Duna dél-magyarországi gátjait. A Duna vízállása Újvidéknél az utóbbi 24 órában mindössze egy centimétert apadt, az eddigi legmagasabb 778 centiméteres szintről. E legújabb jelentések szerint rendkívül veszélyes a helyzet a bánáti Kevevára községnél, ahol a védelmi vonal mellett sok veszedelmes buzgár jelentkezett és a vízfeltörések a gát átszakításával fenyegetnek. Miközben újabb erők siettek a védelmi vonal megerősítésére, a Sándoregyháza és Kevevára közötti tanyák lakosságát kiköltöztették. A talajvíz már nemcsak a pincéket, hanem a házak udvarait is elárasztotta, különösen a Duna partjához közeli utcákban. Eddig mintegy 700 ház dőlt össze, vagy rongálódott meg olyan mértékben, hogy lakóit ki kellett költöztetni. Apatinban már úgyszólván csak férfiak vannak, mert a nőket, a gyermekeket bizton■áfosabb helyekre szállították. Több üzem beszüntette a munkát, de a még dolgozó üzemek is csökkentették kapacitásukat. Gombosnál öt helyen lepte el a víz a gátakat. Most több mint hatezer ember gyors ütemben végez lokalizációs munkálatokat. Jugoszláviában a Duna, a Tisza, a Bega és a Temes mentén a gátak megerősítésén és építésén ma már több mint 37 000 ember dolgozik és több száz különleges gép és ezer jármű áll az árvízvédelem szolgálatában. Világ proletárjai, egyesüljetek! r.rííTj’IU A IÁI fz Ara 60 fillér TM TM Táborele! a legszebb a világon Polharaan a kürtszó, a zajok katonás rendben sorakozva félkörben veszik körül a zászlótartó árbocrudat. A raj vezetők szavai pattognak: Táborvezető elvtárs jelentjük... Felkúszik a zászló, felolvassák a napiparancsot, s kezdetét veszi a szorgos tanulás a Veszprém városi úttörőtáborban, a Felsőőrs melletti Malomvölgyben. Tanulás a vakációban? Igen, hiszen az iskolaév utáni első hetekben az őrsvezetők és jelöltek táboroznak itt, sajátítják el a „vezetés tudományát”. (Képes riportunk a 4. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács Az Elnöki Tanács szerdán délelőtt ülést tartott. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége együttes javaslata alapján Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, érdemeinek elismerésével, a minisztertanács elnökének tisztsége alól felmentette; dr. Münnich Ferencet saját kérésére, egészségi állapota miatt, érdemeinek elismerésével, államminiszteri tisztsége alól felmentette és nyugállományba helyezte; Pap Jánost, más irányú fontos pártmegbízatása miatt, érdemeinek elismerésével, a minisztertanácselnökhelyettesi tisztsége alól felmentete; Kállai Gyulát a minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól felmentette és a Magyar Foradalmi Munka -Paraszt Kormány elnökévé megválasztotta. Kállai Gyula letett© a hivatali esküt Kállai Gyula 1910 június 10-én született Berettyóújfalun. Apja falusi csizmadia volt. 1931-től tagja a kommunista pártnak. Az 1930-as években Budapesten mint egyetemi hallgató, majd Debrecenben részt vett az egyetemi baloldali mozgalmak szervezésében, 1939-ben bebörtönözték. 1939—1944-ig a párt megbízásából a Népszava szerkesztőségében dolgozott; részt vett a Népszava 1941 karácsonyi számának szerkesztésében. Egyik szervezője volt az 1942 elején alakított Magyar Történelmi Emlékbizottságnak és az 1942. március 15-i antifasiszta és háborúellenes tüntetéseknek. 1942-ben újból letartóztatták. A német fasiszta megszállás idején a kommunista párt képviselőjeként a Magyar Front Intézőbizottságának tagja volt. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt központi vezetőségének tagja és miniszterelnökségi államtitkár lett; szerkesztője a Szabadság, majd a Szabad Föld című lapoknak. Hosszabb időn át a párt kulturális osztályát vezette, 1949—1951- ben külügyminiszter. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták. Rehabilitálása után 1954—55-ben a Kiadói Főigazgatóság vezetője, majd népművelési miniszterhelyettes. 1956 júliusa után a párt kulturális osztályának vezetője. Az ellenforradalom idején elsők között vett részt a párt újjászervezésében. Kezdettől fogva tagja az MSZMP Központi Bizottságának, Politikai Bizottságának. 1957-től 1959-ig a minisztertanács elnökének első helyettesévé történő megválasztásáig — a Központi Bizottság titkára volt. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány megalakulása után 1958 január 28-ig művelődésügyi miniszter, ezt követően 1960 januárjáig államminiszter. 1961 szeptembere óta a kormány elnökhelyettese volt. 1958-ban megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökévé, s ezt a funkciót azóta is betölti. Hajdú-Bihar megye országgyűlési képviselője. 1960 júniusában kitüntették a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével. Szerdán délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke előtt Kállai Gyula, a minisztertanács elnöke letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos és Fock Jenő, a minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamnnt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Apró Antal látogatása Moszkvában Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, aki a KGST végrehajtó bizottságának leningrádi ülésszakán az elnöki tisztséget töltötte be, Moszkvába érkezve, szerdán megtekintette az Inforga—65. kiállítást. Apró Antalt a KGST-országok kollektív műszaki kiállítására elkísérte Márai László, hazánk állandó ENSZ-képviselőjének helyettese, és Greiner Sándor kereskedelmi főtanácsos, a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője. Segítségnyújtás az árvízkárosultaknak Megyénkben is egyre szélesedik a segítségnyújtási akció, egyre több helyről, ipari üzemből, termelőszövetkezetből, intézményből érkeznek hírek, hogy megmozdultak a dolgozók az árvízkárosultak megsegítésére. Veszprémből, Várpalotáról, Devecserből és Sümegről érkezett legfrissebb jelentéseinket közüljük az alábbiakban: Járási operatív bizottság alakult hétfőn Sümegen azzal a céllal, hogy az árvízkárosultak segítését szervezze. A bizottság felhívással fordult a járás dolgozóihoz és ebben kérte, hogy támogassák az árvízsújtotta területek lakosságát. A felhívásra elsőként ajánlották fel egy-egy napi keresetüket a járási pártbizottság, a Cipész KTSZ, a földművesszövetkezet, az erdészet és a gyógyszertár dolgozói. A kórház pedig 30 ezer darab tetőcseréppel és különböző egyéb, bontásból származó építőanyaggal is segíteni kíván az árvízkárok helyreállításában. A Cipész KTSZ-nél az említett felajánláson kívül külön árvízi műszakot is szerveznek. A földművesszövetkezet fővárosi művészek közreműködésével utcabált rendez, amelynek teljes bevételét az árvízkárosultak számlájára fizeti be. A kibocsátott felhívást a járásban valamennyi pártszervezet egyhangúlag elfogadta és hozzáfogott a segítő akció megszervezéséhez. Több községben úgy nyilatkoztak, hogy amenynyiben szükséges, a későbbiekben állatállománnyal is hajlandó segíteni. A devecseri Virágzó Termelőszövetkezet két ifjúsági brigádja felajánlotta, hogy 35 tagjának egynapi munkabérét adja az árvízkárosultak megsegítésére. A határozat a június 29-i brigádértekezleten született, s a felajánláson túl megállapodtak abban is, hogy felhívással fordulnak a megye valamennyi kertészeti ifjúsági brigádjához: kövessék az ő kezdeményezésüket . A Várpalotai Városgazdálkodási Vállalat pártszervezete és üzemi bizottsága közölte, hogy a vállalat valamennyi dolgozója egy napi keresetét ajánlotta fel a segítő akcióban. Az összeget július 3-ig utalja át a 10 200-as számlára. * A megyeszékhelyen június 28-án rendkívüli közgyűlést tartott a Veszprémi Szabó KTSZ. Itt született az a határozat, hogy a szövetkezet nyereségéből20 ezer forintot utalnak át az árvízkárosultak számlájára. A döntést a dolgozók kollektívája egyhangúlag támogatta. Az összeg a Szabó KTSZ tagjai másfélnapi átlagkeresetének felel meg.