Napló, 1965. október (Veszprém, 21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

1905. október 1. V­eszprémi gond­ , Több tévé és több rádió - szűk a szerviz Fémesszkedik ki lakosság, pemcsiskedk­e­m (SELKA Panaszlevelekből idézünk: „Háromszor is megjavították a televíziónkat a veszprémi GELKA szerviz emberei, mégse jó a készü­lék.” (Baranyai Judit.) „A GELKA gyors, pontos, megbízható — de nem Veszprémben.” (Madarász Győző) „Két hónapja jóformán egyszer sem tudok végig­nézni egy adást. A szerviz pedig alkatrészhiányra hi­vatkozik.” (Gubicza Antal) Sorolhatnánk to­vább az idézeteket a szer­kesztőségbe az utóbbi hó­napokban feltűnően nagy számban beérkező panasz­­levelekből. Különösen a veszprémi GELKA szerviz munkáját kifogásolják so­kan, joggal, de jogtalanul is, megértve, vagy mellőzve azokat a valóban létező aka­dályokat, amelyek gátolják a szerviz munkáját. Ezek a levelek figyelmeztetnek, foglalkozni kell velük, pa­naszaik orvoslásra várnak. Szerkesztőségünk ezért ke­rekasztal beszélgetésre invi­tálta az érdekelteket. A GELKA központi és helyi vezetőit, a megyei és városi tanács illetékeseit. Köztudomású, hogy az utóbbi években mind több és több televízió készülék talál tulajdonosra. Négy év alatt megháromszorozódott megyénkben a tévék szá­ma, jelenleg 28 ezret tarta­nak, nyilván. A javítások száma ugyanakkor négysze­resére emelkedett. (!?) A veszprémi GELKA szerviz­nél két éve napi 25 készü­­l­ék várt javításra. Ma átlag­­7. S ennél már nem tudják biztosítani az előírt 8 napos javítási időt. A létszám mindössze egy műszerésszel nőtt — jelenleg kilencen dolgoznak a szerviznél — míg a helyiség, amely már kezdetkor is kicsinek bizo­nyult, a régi maradt Ez tehát a legna­gyobb gond, és minden prób­amét erre vezetnek vissza, összezsúfolódott, szóil, a minimális munkafeltétele­ket sem biztosító műhely­ben lehetetlen jól dolgozni, fegyelmet tartani, kielégíten­­i az igényeket. Öt szerviz­be van tehát mindenképp­zükség. Javaslatot is tett a­z­ELK­A, pontosan három­re. Hajlandó a városren­­ítási tervbe beillő, a Bé­­­scsabán, Szombathelyen smrég elkészült modern EL­KA székházhoz hason­­l épület költségeinek fede­­­sére. Jelöljék ki a helyet é­s azonnal megkezdik az­­ ütkezést. Veszprémben ■■mos három év kevés a r­aly kijelöléséhez. Javasla­tok, viták, tárgyalások döm­pingje után sem tudott a városi tanács vb ebben az ügyben dönteni. Társberu­házók nevei tűntek fel, majd merültek el a feledés homályába. A múlt év őszén már-már úgy látszott, hogy sikerül az építkezést meg­valósítani az Állami Bizto­sítóval, s az állami gazda­sággal közösen, a bánya­­tröszt melletti kihasználat­­lan területen. Megindult a terve­zés,­elkészült a program, de az állami gazdaság vissza­lépett. Jelentkezett a terve­ző vállalat, de aztán az is lemondta a részvételt. Újabb javaslatok következ­tek. A GELKA társuljon a szövetkezeti kombinátba, vagy épüljön a cserháti új házakba. S míg az évről év­re változó és variálódó vá­rosrendezési tervhez pró­bálták az illetékesek igazí­tani az új GELKA szerviz építkezését, odaveszett a KGM-től nagynehezen szer­zett 3 millió forint! A GELKA azonban még most sem adta fel a re­ményt. Jövőre újra meg­szerzi a pénzt, mondta, s hajlandó kettesben az Ál­lami Biztosítóval is felhúz­ni az épületet, csak jelöljék már ki végre az építkezés helyét. A hónapok azonban visszavonhatatlanul múltak. Jelenleg is helyiség kijelö­lésre, illetve az építési ha­tóság, s a KPM engedélyére várnak. Az utóbbi ugyanis útszélesítést akar végrehaj­tani a közelben, de hogy mikor, azt senki sem tudja. Pedig, ha a szükséges enge­délyeket néhány hónapon belül megkapnák, akkor 1966 második felében elkez­dődhetne az építkezés. Mindez nagyon szép, mondhatják a panaszosok, de mire az új GELKA elké­szül 1970-et írunk. Mi lesz addig? Ideiglenes helyiséget kell biztosítani a GELKA-nak! S ez a városi tanács dolga. Több javaslat is született, de a VB mindegyik elől el­zárkózik. Az eddigi viták é­s a kerekasztal beszélgetés során elhangzottak, leg­alábbis ezt bizonyítják. Pe­dig csak ő segíthet. «Vala­­nagyobb kereskedelmi üzlettel való csere, vagy a Kiss Lajos lakótelep végé­ben álló felvonulási épület, amelyre már nincs szükség, esetleg a Nőtanács régi he­lyisége, amelyben belker­­kölcsönzőt kívánnak létesí­teni, bár a kereskedelem sem tartja a helyet megfe­lelőnek — kínálkozik ideig­lenes megoldásnak. Sőt el tudjuk képzelni azt is, hogy az új OFOTÉRT-üzlet meg­nyitása a régi 1-es Csemege Boltban várhat még egy fél évet, s helyt adhat ott a GELKA-nak. Fél évről van szó csupán, hiszen májusra elkészül a KISS Lajos lakó­telepen a GELKA szerviz egy kisebb részlege, amely enyhíti a kirendeltség gond­ját épp úgy, mint a Bala­­tonfüreden esetleg megnyi­tandó részleg. Egyoldalúak lennénk, ha csak a tanácstól várnánk megoldást. A veszprémi GELKA szervizen belül is komoly hiányosságokat ta­pasztalhatunk. Mindenek­előtt a bérkérdésben. A sze­relők egy bizonyos „plafon” elérése után már nem kap­nak fizetést, így aztán gyak­ran előfordul, hogy 20—26-e körül néhány szerelő már teljesítette normáját,­­leáll, s megvárja a következő hó­napot, ezzel a torlódást to­vább fokozzák. Van javíta­nivaló jócskán a munkafe­gyelemben is. A mind égetőbbé váló veszprémi GELKA problé­mát közös erővel kell tehát megoldani, sőt a szövetke-­ zeti szektor segítségét is igénybe lehetne venni, te­ret engedve számukra. Andrássy Antal # ÖREGEK SZÜLETTEK gy, hogy öregnek születni kell, még sohasem hallottam. Pedig azt mondta — jól emlék­szem — azt mondta vasárnap délután Kőpataki bácsi, a füredi öregek uzson­náján. Hanem ennek a szónak zamata van, amit csak most, napok múltával kezdek megérteni, minthogy most tu­dom csak, miért ízlelgették olyan gye­rekes bájjal 70—90 évesek azt a szót: születni, öregnek lenni, a sors csapása, így tanultam régóta már, s bár van még idő bőven, erre készülődtem. Azután itt Füreden, a fiatalos vérű Somogyi Bandi bácsi szájából, — aki a pártve­zetőség nevében koccintott a nála öre­gebbekkel, azt hallottam, hogy ime mégsem olyan nagy csapás. Ha van, aki tisztelni tudja az öreg­kort ... S vannak, vagyunk. A balatonfüredi Vöröskereszt szervezet most rendezte a VI. öregek Napját, így írom önkénye­sen, mint ahogy a kongresszusokét szo­kás. A füredi öregek kértek erre, a 12 éves Csajági bácsi. Ady néni, a francia származású idős asszony, aki a legré­gibb Vöröskereszt tag is, fél évszázada aktívája a szervezetnek. De maradjunk a szónál: öregnek szü­lettünk. Nem lettünk, hanem vagyunk, megbecsülésben, gondoskodásban. Pi­henünk. Megérdemeltük? A krónikás bólint, s a fiatalok küldötteként köszöni meg az öregekről való gondoskodást Papp Ferencnének, a Vöröskereszt he­lyi titkárának, az aktivistáknak, a 2-es számú iskola nevelőjének. Mert itt megtanulnak fiatalnak len­ni. K. M. NAPLÓ N­agyüzem p fö­di­ten Ezekben a napokban — kihasználva minden per­cet — megyeszerte élénk a határ. A betakarítás, az őszi munkák elvégzése most mindennél fontosabb. Fotóriporterünk e lázas te­vékenység néhány epizódját örökítette meg. Rozsot vetnek zöldtrágya­ként Tekeres pusztán. Fürst József naponta 12—13 hol­don végzi el a munkát. (Balra) 90 holdon vetették el ed­dig a búzát a gyulafirátóti Jó barátság Termelőszövet­kezetben. Az őszi munkák­hoz minden egyes erőgépet igénybe vesznek. (Jobbra) Minőség szerint osztá­lyozzák az oltványokat a Balatonaligai Állami Gaz­daságban. (Lent) Fotó: Szabó F. Botanikai felmérés a szántóföldi gyomosodás csökkenéséről Tisztábbak, gyommente­­sebbek szántóföldjeink — állapította meg egy érdekes tudományos vizsgálat. Dr. Újvári Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Bo­tanikai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese 15 évvel ezelőtt készítette el a szántóterületek első „gyomnövénytérképét”. A gyakorlati növényvéde­lem számára jelentős bota­nikai munkát most folytat­ja: a genetikus talajtérké­pek segítségével a különbö­ző talajtípusok és a rajtuk élő gyomflóra összefüggé­seit tárja fel. Kiegészül a „gyomnövénytérkép“ A legveszedelmesebb ellenség Kevesebb a gyomos terület Gyakorlati növényvédelem Az összehasonlítás legér­dekesebb eredménye: A 15 évvel ezelőtti 42 szá­zalék helyett a vizsgált kukoricaföldeknek most csak egyharmada volt gyomos, a gyomterület tehát csaknem 20 száza­lékkal csökkent. Az intenzívebb talaj­műve­lés és a nagyüzemi terme­lés más tényezői — gépesí­tés, kemizálás — hatására nemcsak a gyomnövényzet együttes mennyisége csök­kent, hanem kedvezően vál­tozott az összetétele is. A legtöbb problémát okozó évelő gyomokból ugyanis most 40 százalék­kal kevesebbet találtak, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A kukorica legveszedelme­sebb „növény-ellensége” a folyondárszulák a földek 11 százalékáról 7 százaléká­ra szorult vissza. Mindez elsősorban a mélyszántás­nak, a jobb minőségű ta­­lajmunkának köszönhető, továbbá a vegyszeres gyom­­irtásnak. a

Next