Napló, 1966. február (Veszprém, 22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-01 / 26. szám
MMnkcl. Kettős péti sikert a nagyivíiés tervek szerint halad és közben 18 nap nyereséget is elértek Beszélgetés Kisgergely Lajossal, a Péti Nitrogénművek igazgatójával, hazánk legnagyobb és legkorszerűbb műtrágya gyárának építéséről Többször beszámoltunk már a Péti Nitrogénművek nagybővítéséről, melynek során a 30 éves gyár helyén több mint 1,3 milliárd forintos költséggel korszerű petrolkémiai üzem épül 1967 végéig. A munka befejeztével legnagyobb és legkorszerűbb nitrogénműtrágya gyárunk lesz Pét, mely majd négyszer annyit fog termelni, mint jelenleg. Ha a beruházás nem készülne el határidőre, naponta majdnem 30 ezer dollár kár érné a népgazdaságot, arról nem is beszélve, hogy a berendezéseket, gépeket szállító külföldi cégek jórésze megszabott határideig vállal garanciát és esetleg ettől is elesnének a késés miatt. A nagyfontosságú munka helyzetéről tájékoztatást kértünk Kisgergely Lajos igazgatótól. NAPLÓ: Kiemelt beruházásról lévén szó, a munkákat a tervek teljes elkészülte nélkül kezdték el. Biztosított-e jelenleg a beruházás zavartalansága, hol tartanak a munkákkal? IGAZGATÓ: Örömmel mondhatom, hogy beruházási feladataink időarányos részét teljesítették az itt dolgozó vállalatok. Az ő munkájuk szervezése, irányítása komoly feladatot jelent beruházási főosztályunknak, hiszen négy-öt külföldi és harminc magyar céggel működik együtt. A 120 milliós tavalyi programot körülbelül 1 százalékkal túlteljesítettük, persze ez azt jelenti, hogy itt, ott lemaradás, másutt előrehozás van. A belföldi gépgyárak 5 százalékkal túlteljesítették szállítási kötelezettségeiket és a külföldi anyagok, berendezések is gyorsabban érkeznek a tervezettnél. Az építkezést, mint ismeretes, a 22-es számú Építőipari Vállalat végzi, a beruházás fontosságának szem előtt tartásával. __— A tervezés helyzete felől is érdeklődött, szerencsénkre nem téma, mert a munkák elenyészően kis hányadához készülnek már csak a tervek és nem ezek akadályozzák a beruházást. NAPLÓ: Milyen akadályokra gondol? IGAZGATÓ: Angol partnereink folyamatosan adják a terveket, megállapodásaink szerint, de hiába szerepel a péti beruházás kiemeltként, az anyagellátást szinte lehetetlen biztosítani. Hasonlóan megemlíteném a beruházási rendeletnek azt a merev értelmezését, mely már károkat okoz. Ismeretes például, hogy az ősszel az árvíz és a járvány miatt szállítási nehézségek voltak az egész országban. Emiatt nem volt cement és kavics, egy munkához, amit szerződésünk volt. A gyenge építőipari munkaerő ellátás miatt úgy egyeztünk meg a 22-es vállalat vezetőivel, hogy átmenetileg elkezdenek egy olyan munkát amit úgy is el kell végezni, bár még akkor nem volt meg rá a szerződés, így a paragrafusok szerint szabálytalanságot csináltunk. De ezzel nemcsak az itt dolgozó embereket tudtuk foglalkoztatni, hanem népgazdasági kárt is hárítottunk el. Nem vártunk mi ezért a rugalmasságért dicséretet, de azt sem, hogy szűkös banki szemlélet miatt büntetést kapjunk. Igaz a Beruházási Bank Veszprém megyei Fiókja csak 30 ezer forintra bírságolt bennünket, de ez a lényegen nem változtat. Sajnos irányító és lebonyolító hatóságaink, szerveink legtöbbje nem veszi figyelembe azt, hogy ugyanazokkal a pénzgazdálkodási és anyaggazdálkodási szabályokkal ilyen, nálunk nagyon is gyorsnak számító nagy beruházást, nem lehet megvalósítani. Az előbb említett büntetéstől én elsősorban a kivitelezőt féltem — mert ő valószínűleg nálunk is nagyobb bírságot kapott —, azt a jó együttműködést, amit sikerült kialakítanunk. Persze az ilyen dolgok nemcsak technikailag akadályozzák ezt a munkát. Rossz az, ha a mi beruházási dolgozóinknak úgy kell gondolkozniuk, hogy menynyi büntetést ér meg kisebb vagy nagyobb népgazdasági kár elhárítása, vagy ha úgy tetszik, a jó, rugalmas munka. NAPLÓ: E kellemetlen kitérő után, talán folytathatnánk az előbbi témával. Szeptemberben megvitatta a péti beruházás helyzetét a párt megyei végrehajtó bizottsága is. Akkor úgy tudjuk, még elég kilátástalan volt a helyzet. IGAZGATÓ: Ha kilátástalan nem is volt, de mindenesetre nem voltunk olyan nyugodtak, mint most, amikor tudjuk, hogy teljesítettük tervünket. A megyei pártbizottság több alkalommal is jelentős segítséget adott a beruházáshoz. Csakhogy mást ne említsek, a vb segítségével sikerült elérni, hogy jelentős honvédelmi erőt kaptunk az építkezéshez. Úgy gondolom, a vb ülésnek nagy szerepe volt abban, hogy tárcaközi tárgyaláson vitatta meg a Nehézipari és az Építésügyi Minisztérium a péti teendőket. • Egyébként hamarosan napirendre tűzi ezt a témát a NIM kollégiuma, majd a Gazdasági Bizottság is. NAPLÓ: A párt megyei végrehajtó bizottsága mellett a helyi pártszervezet hogyan segíti a beruházást? IGAZGATÓ: Azt, hogy helyi, kétféleképpen is érthetem, és azt hiszem, így helyes. Elsősorban a városi pártbizottságra gondolok, ahol többször került napirendre ez a téma, és a megyei vb elé is ők terjesztették be a jelentést. A Központi Bizottság pártszervezőt állított mellénk, aki csak a beruházással foglalkozik, a párt gyári végrehajtó bizottságának pedig szinte állandó témája ez. Persze, a sok tárgyalás még nem méri az érdemi munkát. Épp ezért engedje meg, hogy megemlítsem, hogy a nálunk folyó hatalmas építkezéshez helyiségeket, raktárakat kell átadni, bontás, ásás mindenütt, egyszóval az ezzel járó természetes felfordulás uralkodik a gyár területén. Mindez azonban nem hátráltatta a termelést, sőt az 7 százalékkal meghaladta az előző évit. Mi, akik itt élünk a gyárban, látjuk, hogy ez mekkora erőfeszítéseket kíván dolgozóinktól. A feladatot úgy megoldani, hogy a költségszint csökkenjen, hogy mintegy 18 napos nyereségrészesedésre számíthatunk — egyszóval 2300 emberünk és a termelés sérelme nélkül új gyárat építünk —, azt hiszem, ez nem kis dolog. Mindezt csak azért mondom el, hogy lehessen érzékelni milyen feladatok várnak itt a pártra, a kommunistákra. NAPLÓ: Az idén hány mil lió forint áll rendelkezésre a beruházás folytatására? IGAZGATÓ: Azt lehet mondani, a nagyütemű beruházás még csak most kezdődik, hiszen az idén mintegy 900 millió forintot fordítunk erre. Ennek legnagyobb hányada külföldi berendezés és gép, de 134 millió forint értékű építési munkát is el kell végezni. Körülményeink nehezek, a legjobb szándék mellett is a már említettekhez hasonlóan több meg nem értéssel találkozunk, de remélem, hogy tavaly megteremtettük az alapot, hogy ezt az idei jóval nagyobb feladatot is megvalósítsuk. Pünkösti Árpád NAPLÓ Az őrlés is megtakarítható a NEVIKI porlasztásos módszerével A porfestékeket a gyártás során rendszerint vizes oldatban nyerik és a szárítás komoly gondot okoz a technológusoknak, mert ezek a vegyi anyagok rendszerint hőre érzékenyek, a hosszadalmas melegítés hatására elbomlanak. A Nehézvegyipari Kutató Intézet munkatársai az intézet udvarán szabadban felállított félüzemi berendezésben megoldották ezt a problémát. Forró levegővel a festékoldatot, vagy szuszpenziót beporlasztják a készülékbe így a nedves festék szemcsék röptében megszáradnak. Az eddig elvégzett kísérletek alapján az olajtüzelésű porlasztó szárító beváltotta a hozzáfűzött reményeket, gazdaságosságban eléri a legjobb hasonló külföldi berendezések teljesítményét. Külön előnye ennek a szárítási módnál., hogy alkalmazásával megtakarítható a termékek utólagos őrlése is, mert a berendezés, illetve a nagyteljesítményű porleválasztók alján csomagolásra készen kapják a száraz terméket. Mivel a szárítandó anyag a készülékben csak néhány másodpercig tartózkodik, nincs idő a bomlásra, így esetleg más hőre érzékeny anyagok szárítására is alkalmazható, így például jelentkezett a gyógyszeripar, amely hasonló feladatokat eddig nem tudott megnyugtató módon megoldani. A veszprémi kutatók a közeljövőben próbákat végeznek gyógyszeripari termékek szárításával is. Amennyiben a készülék beválik, az egész berendezést átszállítják egy gyógyszergyárba és ott fogják használni, mivel náluk ez a méret már ipari termelésre is alkalmas. Az így különösen gazdaságosnak ígérkező kísérletek lehetőséget adnak arra, hogy megvalósítsuk az eddig csak nyugati országokból beszerezhető porlasztásos szárítók hazai gyártását és esetleges exportját is. (Fotó: Szabó Ferenc) TÖBB MINT 2 MILLIÓ FORINTOS ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉS — MINTEGY 400 EZER FORINTOS ÜZEMANYAGMEGTAKARÍTÁS — NÖVEKVŐ DEVIZABEVÉTEL Eredményes verseny a Pápai Textilgyárban tént értékelés szerint a verseny 2 millió 156 ezer forint önköltség csökkentést eredményezett 1965-ben, közel 100 ezer forinttal többet a tervezettnél Az anyagtakarékossági vállalás teljesítésében a szövődé járt az élen, segéd és üzemanyagokból 399 ezer forintot takarított meg. A műhelyesek megtakarítása is az eredetileg vállalt 100 ezer forint helyett 167 ezerre kerekedett. A fonoda 6 tonna túlteljesítést ért el többek között fonalból Az előző évhez viszonyítva a deviza bevétele is javult a gyárnak — 192 ezer dollárral haladta túl a bázis szintet. Az import anyag felhasználás 253 ezer dollárral alatta maradt az előző évinek, ez a tervezetthez viszonyítva is 57 ezer dollár megtakarítást jelent. A kettő együtt 445 ezer dollár egyenleg javulást mutat, azaz: 5 millió 223 ezer deviza forintot! — HTI (Tudósítónktól) Egy évvel ezelőtt valamivel több mint két millió forintra rúgott a dolgozók versenyfelajánlásainak összértéke a Pápai Textilgyárban. A napokban tör- Rizs a raktárban... Bejelentés érkezett a Veszprém megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, hogy a balatonalmádi ABC áruházban nincs rizs, helyesebben arról, hogy van rizs, de nincs rizs ... Ennek a „fából vaskarikának” — bármilyen különös — van megoldása, mert, mint a népi ellenőrzés vizsgálata kiderítette, a bejelentőnek igaza volt: rizs van is, meg nincs is. Van a raktáron (közel háromszáz kilogrammot találtak), de nincs a vevőknek. Valakinek azért mégiscsak volt rizs, mert különben miért tették volna félre? Hogy kik ezek — bár ezt nem derítette ki a vizsgálat — könnyű kitalálni: az áruház vezetőinek, dolgozóinak ismerősei, rokonai, barátai. A magunk részéről csak annyit szeretnénk hozzáfűzni a vásárlók jogos felháborodását kiváltó esethez, hogy reméljük büntetést mindenki kap majd, akinek köze volt az ügyhöz. (e) 8 Kialakultak a juhászatok a zirci járásban A tavalyi esztendő jelentős állomás volt a juhtenyésztés szempontjából a zirci járásban. Kialakultak a végleges juhtartó gazdaságok, kialakult a végleges állomány s ezek már nem ingadoznak a következő években. A legnagyobb juhászatok — Borzavár, Akispuszta, Tó, és Jásd — 600 darabos anyaállománnyal rendelkeznek, kisebbek — Dudar, Zirc, Olaszfalu, Románd és Cseszne — pedig 300-06 létszámú anyaállományt tart. Több mint 2 millió tonna acél Nagyszilárdságú acélszerkezetek és betonacélok, nyomásálló gázcsövek a vaskohászat idei tervében tonna nyersvasat és 228890 tonna acélt gyártanak, körülbelül 1 százalékkal többet, mint tavaly, a gyártmányok összetétele, minősége azonban ennél sokkal nagyobb mértékben változik. Szinte valamennyi kohászati üzemben megkezdik az idén az eddigieknél értékesebb, szilárdabb acélok egy-egy új típusának gyártását Az egyik legfontosabb feladat a földgázhálózat kiépítéséhez szükség: a csövek gyártásának megoldása. Tekintve, hogy a csöveknek 15—30 atmoszféra.A nyomást is ki kell birnini, nemcsak az acélnak, hanem a hegesztésnek is egészen tökéletesnek kell lennie. A vaskohászati termékek minőségének javulása az építőipart is jelentősen segíti. Megoldották például az előregyártott épületelemekhez szükséges nagyszilárd- ságú betonacélok, a hidegen húzott, a betonhoz jól tapadó rovátkári acélhuzalok előállítását. A minőség javulása következtében a vaskohászat exportja is jelentős lesz, megközelíti az egymilliárd devizaforintot. Bár a terv az acéltermelésben csak 1 százalékos növekedéssel számol, minden jel ara mutat, hogy az országnak ennél valamivel több acélra lesz szüksége. A minisztérium szerint kívánatos, hogy a Martin-üzemek túlteljesítsék a tervet A vaskohászatban 1966 nem annyira a mennyiség, inkább a minőség javításának éve. Az idén 1 615 000