Napló, 1966. február (Veszprém, 22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

MMnkcl. Kettős péti sikert a nagyivíiés tervek szerint halad és közben 18 nap nyereséget is elértek Beszélgetés Kisgergely Lajossal, a Péti Nitrogénművek igazgatójával, hazánk legnagyobb és legkorszerűbb műtrágya gyárának építéséről Többször beszámoltunk már a Péti Nitrogénművek nagybővítéséről, melynek során a 30 éves gyár helyén több mint 1,3 milliárd fo­rintos költséggel korszerű petrolkémiai üzem épül 1967 végéig. A munka be­fejeztével legnagyobb és legkorszerűbb nitrogénmű­trágya gyárunk lesz Pét, mely majd négyszer annyit fog termelni, mint jelenleg. Ha a beruházás nem készül­ne el határidőre, naponta majdnem 30 ezer dollár kár érné a népgazdaságot, ar­ról nem is beszélve, hogy a berendezéseket, gépeket szállító külföldi cégek jó­része megszabott határideig vállal garanciát és esetleg ettől is elesnének a késés miatt. A nagyfontosságú munka helyzetéről tájékoz­tatást kértünk Kisgergely Lajos igazgatótól. NAPLÓ: Kiemelt beruhá­zásról lévén szó, a munká­kat a tervek teljes elkészül­te nélkül kezdték el. Bizto­sított-e jelenleg a beruhá­zás zavartalansága, hol tar­tanak a munkákkal? IGAZGATÓ: Örömmel mondhatom, hogy beruhá­­zási feladataink időarányos részét teljesítették az itt dolgozó vállalatok. Az ő munkájuk szervezése, irá­nyítása komoly feladatot jelent beruházási főosztá­lyunknak, hiszen négy-öt külföldi és harminc magyar céggel működik együtt. A 120 milliós tavalyi progra­mot körülbelül 1 százalék­kal túlteljesítettük, persze ez azt jelenti, hogy itt, ott lemaradás, másutt előreho­zás van. A belföldi gép­gyárak 5 százalékkal túltel­jesítették szállítási kötele­zettségeiket és a külföldi anyagok, berendezések is gyorsabban érkeznek a tervezettnél. Az építkezést, mint ismeretes, a 22-es szá­mú Építőipari Vállalat vég­zi, a beruházás fontosságá­nak szem előtt tartásával. __— A tervezés helyzete fe­lől is érdeklődött, szeren­csénkre nem téma, mert a munkák elenyészően kis hányadához készülnek már csak a tervek és nem ezek akadályozzák a beruházást. NAPLÓ: Milyen akadályok­ra gondol? IGAZGATÓ: Angol part­nereink folyamatosan adják a terveket, megállapodása­ink szerint, de hiába szere­pel a péti beruházás ki­emeltként, az anyagellátást szinte lehetetlen biztosíta­ni. Hasonlóan megemlíte­ném a beruházási rendelet­nek azt a merev értelmezé­sét, mely már károkat okoz. Ismeretes például, hogy az ősszel az árvíz és a járvány miatt szállítási nehézségek voltak az egész országban. Emiatt nem volt cement és kavics, egy munkához, ami­­t­ szerződésünk volt. A gyenge építőipari munkaerő ellátás miatt úgy egyez­tünk meg a 22-es vállalat vezetőivel, hogy átmeneti­leg elkezdenek egy olyan munkát amit úgy is el kell végezni, bár még akkor nem volt meg rá a szerző­dés, így a paragrafusok szerint szabálytalanságot csináltunk. De ezzel nem­csak az itt dolgozó embere­ket tudtuk foglalkoztatni, hanem népgazdasági kárt is hárítottunk el. Nem vár­tunk mi ezért a rugalmas­ságért dicséretet, de azt sem, hogy szűkös banki szemlélet miatt büntetést kapjunk. Igaz a Beruházási Bank Veszprém megyei Fi­ókja csak 30 ezer forintra bírságolt bennünket, de ez a lényegen nem változtat. Sajnos irányító és lebonyo­lító hatóságaink, szerveink legtöbbje nem veszi figye­lembe azt, hogy ugyanazok­kal a pénzgazdálkodási és anyaggazdálkodási szabá­lyokkal ilyen, nálunk na­gyon is gyorsnak számító nagy beruházást, nem lehet megvalósítani. Az előbb említett büntetéstől én el­sősorban a kivitelezőt fél­tem — mert ő valószínűleg nálunk is nagyobb bírságot kapott —, azt a jó együtt­működést, amit sikerült ki­alakítanunk. Persze az ilyen dolgok nemcsak technikailag akadályozzák ezt a munkát. Rossz az, ha a mi beruhá­zási dolgozóinknak úgy kell gondolkozniuk, hogy meny­nyi büntetést ér meg kisebb vagy nagyobb népgazdasági kár elhárítása, vagy ha úgy tetszik, a jó, rugalmas mun­ka. NAPLÓ: E kellemetlen ki­térő után, talán folytathat­nánk az előbbi témával. Szeptemberben megvitatta a péti beruházás helyzetét a párt megyei végrehajtó bi­zottsága is. Akkor úgy tud­juk, még elég kilátástalan volt a helyzet. IGAZGATÓ: Ha kilátás­talan nem is volt, de min­den­esetre nem voltunk olyan nyugodtak, mint most, amikor tudjuk, hogy telje­sítettük tervünket. A me­gyei pártbizottság több al­kalommal is jelentős segít­séget adott a beruházáshoz. Csakhogy mást ne említsek, a vb segítségével sikerült elérni, hogy jelentős honvé­delmi erőt kaptunk az építkezéshez. Úgy gon­dolom, a vb ülésnek nagy szerepe volt abban, hogy tárcaközi tárgyaláson vi­tatta meg a Nehézipari és az Építésügyi Minisztérium a péti teendőket. • Egyéb­ként hamarosan napirendre tűzi ezt a témát a NIM kollégiuma, majd a Gazda­sági Bizottság is. NAPLÓ: A párt megyei vég­­rehajtó bizottsága mellett a helyi pártszervezet hogyan segíti a beruházást? IGAZGATÓ: Azt, hogy helyi, kétféleképpen is ért­hetem, és azt hiszem, így helyes. Elsősorban a városi pártbizottságra gondolok, ahol többször került napi­rendre ez a téma, és a me­gyei vb elé is ők terjesztet­ték be a jelentést. A Köz­ponti Bizottság pártszerve­zőt állított mellénk, aki csak a beruházással foglal­kozik, a párt gyári végre­hajtó bizottságának pedig szinte állandó témája ez. Persze, a sok tárgyalás még nem méri az érdemi munkát. Épp ezért enged­je meg, hogy megemlítsem, hogy a nálunk folyó hatal­mas építkezéshez helyisé­geket, raktárakat kell át­adni, bontás, ásás minden­ütt, egyszóval az ezzel járó természetes felfordulás uralkodik a gyár területén. Mindez azonban nem hát­ráltatta a termelést, sőt az 7 százalékkal meghaladta az előző évit. Mi, akik itt élünk a gyárban, látjuk, hogy ez mekkora erőfeszí­téseket kíván dolgozóinktól. A feladatot úgy megoldani, hogy a költségszint csök­kenjen, hogy mintegy 18 napos nyereségrészesedésre számíthatunk — egyszóval 2300 emberünk és a terme­lés sérelme nélkül új gyárat építünk —, azt hiszem, ez nem kis dolog. Mindezt csak azért mondom el, hogy lehessen érzékelni mi­lyen feladatok várnak itt a pártra, a kommunistákra. NAPLÓ: Az idén hány mil­­ lió forint áll rendelkezésre a beruházás folytatására? IGAZGATÓ: Azt lehet mondani, a nagyütemű be­ruházás még csak most kez­dődik, hiszen az idén mint­egy 900 millió forintot for­dítunk erre. Ennek legna­gyobb hányada külföldi be­rendezés és gép, de 134 millió forint értékű építési munkát is el kell végezni. Körülményeink nehezek, a legjobb szándék mellett is a már említettekhez hason­lóan több meg nem értéssel találkozunk, de remélem, hogy tavaly megteremtet­tük az alapot, hogy ezt az idei jóval nagyobb felada­tot is megvalósítsuk. Pünkösti Árpád NAPLÓ Az őrlés is megtakarítható a NE­VIKI porlasztásos módszerével A porfestékeket a gyártás során rendszerint vizes ol­datban nyerik és a szárítás komoly gondot okoz a tech­nológusoknak, mert ezek a vegyi anyagok rendszerint hőre érzékenyek, a hossza­dalmas melegítés hatására elbomlanak. A Nehézvegy­ipari Kutató Intézet mun­katársai az intézet udvarán szabadban felállított félüze­mi berendezésben megol­dották ezt a problémát. Forró levegővel a festék­­oldatot, vagy szuszpenziót beporlasztják a készülékbe így a nedves festék szem­csék röptében megszárad­nak. Az eddig elvégzett kí­sérletek alapján az olajtü­zelésű porlasztó szárító b­e­váltotta a hozzáfűzött re­ményeket, gazdaságosság­ban eléri a legjobb hasonló külföldi berendezések telje­sítményét. Külön előnye en­nek a szárítási módnál­., hogy alkalmazásával megta­karítható a termékek utóla­gos őrlése is, mert a beren­dezés, illetve a nagytelje­sítményű porleválasztók al­ján csomagolásra készen kapják a száraz terméket. Mivel a szárítandó anyag a készülékben csak néhány másodpercig tartózkodik, nincs idő a bomlásra, így esetleg más hőre érzékeny anyagok szárítására is al­kalmazható, így például je­lentkezett a gyógyszeripar, amely hasonló feladatokat eddig nem tudott megnyug­tató módon megoldani. A veszprémi kutatók a közel­jövőben próbákat végeznek gyógyszeripari termékek szárításával is. Amennyi­ben a készülék beválik, az egész berendezést átszállít­ják egy gyógyszergyárba és ott fogják használni, mi­vel náluk ez a méret már ipari termelésre is alkal­mas. Az így különösen gaz­daságosnak ígérkező kísér­letek lehetőséget adnak ar­ra, hogy megvalósítsuk az eddig csak nyugati orszá­gokból beszerezhető por­lasztásos szárítók hazai gyártását és esetleges ex­portját is. (Fotó: Szabó Ferenc) TÖBB MINT 2 MILLIÓ FORINTOS ÖNKÖLTSÉG­­CSÖKKENTÉS — MINTEGY 400 EZER FORINTOS ÜZEMANYAGMEGTAKARÍTÁS — NÖVEKVŐ DEVI­ZA­BEVÉTEL Eredményes verseny a Pápai Textilgyárban tént értékelés szerint a verseny 2 millió 156 ezer forint önköltség csökkentést eredményezett 1965-ben, közel 100 ezer forinttal töb­bet a tervezettnél Az anyagtakarékossági vállalás teljesítésében a szövődé járt az élen, segéd és üzemanyagokból 399 ezer forintot takarított meg. A műhelyesek megtakarítása is az eredetileg vállalt 100 ezer forint helyett 167 ezer­re kerekedett. A fonoda 6 tonna túlteljesítést ért el többek között fonalból Az előző évhez viszonyít­va a deviza bevétele is ja­vult a gyárnak — 192 ezer dollárral haladta túl a bá­zis szintet. Az import anyag felhasználás 253 ezer dol­lárral alatta maradt az elő­ző évinek, ez a tervezetthez viszonyítva is 57 ezer dollár megtakarítást jelent. A ket­tő együtt 445 ezer dollár egyenleg javulást mutat, azaz: 5 millió 223 ezer de­viza forintot! — H­T­I (Tudósítónktól) Egy évvel ezelőtt valami­vel több mint két millió fo­rintra rúgott a dolgo­zók versenyfelajánlásainak összértéke a Pápai Textil­gyárban. A napokban tör- Rizs a raktárban... Bejelentés érkezett a Veszprém megyei Népi El­lenőrzési Bizottsághoz, hogy a balatonalmádi ABC áruházban nincs rizs, helyesebben arról, hogy van rizs, de nincs rizs ... Ennek a „fából vaskarikának” — bármilyen kü­lönös — van megoldása, mert, mint a népi ellenőrzés vizsgálata kiderítette, a bejelentőnek igaza volt: rizs van is, meg nincs is. Van a raktáron (közel három­száz kilogrammot találtak), de nincs a vevőknek. Valakinek azért mégiscsak volt rizs, mert külön­ben miért tették volna félre? Hogy kik ezek — bár ezt nem derítette ki a vizsgálat — könnyű kitalálni: az áruház vezetőinek, dolgozóinak ismerősei, rokonai, barátai. A magunk részéről csak annyit szeretnénk hoz­záfűzni a vásárlók jogos felháborodását kiváltó eset­hez, hogy reméljük büntetést mindenki kap majd, akinek köze volt az ügyhöz. (e) 8 Kialakultak a juhászatok a zirci járásban A tavalyi esztendő jelentős állomás volt a juhte­nyésztés szempontjából a zirci járásban. Kialakultak a végleges juhtartó gazdaságok, kialakult a végleges állo­mány s ezek már nem ingadoznak a következő években. A legnagyobb juhászatok — Borzavár, Akispuszta, Tó, és Jásd — 600 darabos anyaállománnyal rendelkeznek,­­ kisebbek — Dudar, Zirc, Olaszfalu, Románd és Cseszne­­ — pedig 300-06 létszámú anyaállományt tart. Több mint 2 millió tonna acél Nagyszilárdságú acélszerkezetek és beton­acélok, nyomásálló gázcsövek a vaskohászat idei tervében tonna nyersvasat és 228890­­ tonna acélt gyártanak, kö­rülbelül 1 százalékkal töb­bet, mint tavaly, a gyárt­­­mányok összetétele, minő­sége azonban ennél sokkal nagyobb mértékben válto­zik. Szinte valamennyi kohá­szati üzemben megkezdik­ az idén az eddigieknél ér­­tékesebb, szilárdabb acélok egy-egy új típusának gyár­tását Az egyik legfonto­sabb feladat a földgázháló­zat kiépítéséhez szükség: a csövek gyártásának megol­­dása. Tekintve, hogy a csö­veknek 15—30 atmoszféra.A nyomást is ki kell birnini­, nemcsak az acélnak, hane­m­ a hegesztésnek is egészen tökéletesnek kell lennie. A vaskohászati termékek minőségének javulása az építőipart is jelentősen se­gíti. Megoldották például az előregyártott épületelemek­hez szükséges nagyszilárd­-­ ságú betonacélok, a hide­gen húzott, a betonhoz jól tapadó rovátkári acélhuza­lok előállítását. A minőség javulása kö­vetkeztében a vaskohászat exportja is jelentős lesz, megközelíti az egymilliárd devizaforintot. Bár a terv az acéltermelésben csak 1 százalékos növekedéssel számol, minden jel ara mutat, hogy az országnak ennél valamivel több acélra lesz szüksége. A mi­niszté­rium szerint kívánatos, hogy a Martin-üzemek túl­teljesítsék a tervet A vaskohászatban 1966 nem annyira a mennyiség, inkább a minőség javítá­sának éve. Az idén 1 615 000

Next