Napló, 1966. március (Veszprém, 22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

Választmányi ülést tartott a megyei KISZÖV Tegnap délelőtt a KISZÖV megyei székházában Most tartott a KISZÖV választmánya. Az ülésen meg­hívott vendégként részt vett Ábrahám Ferenc, a me­gyei pártbizottság titkára is. Első napirendi pontként a választmány a megye kisipari szövetkezeteinek tavalyi tevékenységeiről, idei feladatairól tárgyalt A megye kisipari szövetkezetei ta­valy komoly eredményeket értek el. összesített terme­lési tervüket 99,6 százalékra teljesítették ugyan, de 8,5 millió forinttal többet termeltek, mint 1964-ben. A ter­melékenység is javult mert 1965-ben az egy főre eső termelési érték 2,3 százalékkal volt magasabb, mint ta­valyelőtt A szolgáltatási tevékenységből a legfontosab­bat emeljük ki: az építőipari szövetkezetek 102,8 száza­lékra teljesítették éves tervüket. Az elmúlt évben 32 új szövetkezeti részleg létesült, és a szövetkezeti dol­gozók sem jártak rosszul, mert az üzemi nyereség ke­reken 25 millió forint, a szövetkezeti nyereség pedig 21,6 millió forint volt. Az idei év fokozottabb tevékenységet követel szövet­kezeteinktől. A választmányi ülés előtt kiadott írásos beszámoló három részre tagolja az ezzel kapcsolatos feladatokat: A tervekben meghatározott feladatokat egészében és részleteiben is teljesíteni kell, a termelé­kenység és a gazdaságosság növelésének kíséretében. De a fenti kívánalom csak akkor lehet eredményes, ha to­vább emelkedik a vezetés és a politikai nevelőmunka színvonala. Végül a társadalmi tulajdon fokozott védel­mének a biztosítása az előbbiekkel egyenrangú feladat. Az ülésen második napirendi pontként a választmány a KISZÖV ellenőrző bizottságának beszámolóját vette tudomásul. Ülést tartott a KISZÖV megyei választmánya Tegnap délután ülést tar­a­tott veszprémi székházában Kisipari Szövetkezetek Veszprém megyei Szövetsé­gének választmánya. Az ülésen tavalyi munkájáról és idei feladatairól — külö­nös tekintettel a szövetke­zetek helyi iparpolitikai te­vékenységének javítására — Patkós Albert, a KISZÖV elnöke tartott beszámolót. Az ezt követő vitában részt vett Ábrahám Ferenc, a párt megyei végrehajtó bi­zottságának titkára és Vá­­radi László, az OKISZ fő­osztályvezetője. A legtöbb hozzászóló a lakossági ellá­tás javítására tett javasla­tokat. NAPLÓ Megyei KISZ vezetőképző­ tábor épül Csopakon — AZ IDÉN 1 MILLIÓ FORINTOS KÖLTSÉGGEL ELKÉSZÜLNEK A LEGFONTOSABB RÉSZEK — 300 SZEMÉLY TANULHAT, ÜDÜLHET EGY-EGY CSO­PORTBAN — BEFEJEZÉS 1969-BEN, RÉSZLEGES NYITÁS JÚLIUSBAN — A korszerűtlen révfülöpi vezetőképző tábor helyett új tábort kap 1969-re a Veszprém megyei KISZ Bi­zottság. Csopak strand fe­löli részének keleti olda­lán, a sportpálya mellett a tábor építése már elkezdő­dött. Az idén valamivel több mint 1 millió forintos költséggel elkészül a 300­0 személy ellátására alkalmas étterem-konyha, mosdó,, és a tervek szerint egyelőre sátorban, júliusban részle­gesen megnyitják a tábort. A későbbiekben előre­gyártott panellépületek fel­állításával fokozatosan ki­építik a tábort, melyben a résztvevőknek 4—6 szemé­lyes szobák biztosítják a kedvező feltételeket a ta­nuláshoz, és az üdüléshez. Várhatóan 1967-re már né­hány épületet felállítanak, s a munkákhoz, épp úgy, mint az idén, jelentős segít­séget ad több területi KISZ szervezet. Előzetes elképze­lések szerint április végé­től október végéig, üzemi, középiskolai és ipari tanuló iskolai KISZ aktivistáknak, titkároknak egyhetes, 10— 14 napos váltásokkal ren­deznek itt tanfolyamokat, de lehetőség nyílik arra is, hogy az úttörő vezetőképzést is ezen a helyen oldják meg. A Veszprém megyei KISZ Bizottság felépülő központi tábora mellett ter­mészetesen kitűnő üdülési lehetőséget is biztosít a me­gyei fiataloknak. Márt most tervezgetések folynak a tá­bori sportélet kialakítására, ami különösen azért emlí­tésre méltó, mert a vízi­sportnak új központja ala­kul ki ezen a területen. A tábor építése, s későbbi fej­lesztése a község terveivel összehangoltan történik. Megyénk egyik legfontosabb beruházása az Ajkai Tim­földgyár bővítése. A munkák helyzetét a közelmúltban vitatta meg az ajkai párt-végrehajtó bizottság, majd ezt követően a megyei párt-végrehajtó bizottság. Ké­pünkön Tóth Lajos hegesztő a hatalmas, új timföld­­ülepítő hegesztésén dolgozik. (Fotó: Szabó Ferenc) m Az építőipar Achilles sarkai: határidő, minőség, gazdaságosság Interjú a minisztériumban Az É. M. Veszprém megyei Építőipari Válla­lat hosszú éveken ke­resztül a rosszul dolgozó vállalatok közé tartozott. Sok millió forintos le­maradás, nagy kárt oko­zó minőségi hibák, ala­csony színvonalú vezetés voltak a jellemzői. A múlt esztendőben azon­ban igen örvendetes­­ ja­vulást mindazok, tapasztalhattak akik figye­lemmel kísérték munká­jukat, akik közvetlen kapcsolatban álltak ve­lük, átvették létesítmé­nyeiket. Teljesítették tervüket, több jelentős, tetszetős épületet adtak át. E változásokról a vál­lalat felettes szervével, az Építésügyi Miniszté­rium Építőipari Főigaz­gatóságának vezető he­lyettesével, Borovi Péter elvtárssal beszélgettünk. NAPLÓ: Hogyan értékeli a főigazga­­ tós­ág a vállalatnál bekövetkezett vál­tozást és milyen helyet foglal el a többi építőipari vállalat sorában a Veszprém megyei vállalat? BOROVI PÉTER: Ez a vállalat a múlt esztendőkben rengeteg gondot okozott a főigazgatóságnak. A mintegy 41, kifeje­­­zetten magasépítési vállalat között mond­hatjuk az utolsó helyen kullogott. Ros­­­szul gazdálkodott, messze elmaradt a rá­bízott feladatok teljesítésétől, az egy munkásra jutó termelési érték is jóval alatta volt az országos átlagnak. Ebből a mélypontból nagyon nehéz volt kimozdí­tani a vállalatot. Különben is a Veszp­rém megyei munkaterület kétségtelenül az egyik legnehezebb munkahely. Kiemelt ipari és egyéb jellegű beruházások, jelen­tős lakásépítési programok, idegenforgal­mi létesítmények az egyik oldalon, s a másikon krónikus munkaerőhiány, amel­­­lyel évek óta küszködik a vállalat. Ta­valy a munkaerőhiány a vállalatnál bizo­nyos stagnálást mutatott, bár még min­dig mintegy 150 ember hiányzott a ter­vezett létszámból. Ez, továbbá mert radi­kálisan változtattunk a vezetés színvona­lán, 1965-ben végül is kimozdította a vál­lalatot mélypontjából. NAPLÓ: Hogyan néz ez ki a számok tükrében? BOROVI PÉTER: A vállalat múlt évi építési-szerelési tervét 99,1 százalékra tel­jesítette. Ez mintegy kétmillió forintos lemaradást jelent. A tavalyelőtti 30 mil­lió forintos adóssággal szemben ez rend­kívül pozitív eredmény. Különösen ak­kor, ha figyelembe vesszük, hogy a lét­szám még tavaly sem volt teljes. Igen nagyra értékeljük a vállalatnál a terme­lékenység növelésére tett erőfeszítéseket. Mintegy húsz százalékkal növekedett, s ez azt jelenti, hogy ma már a Veszprém megyei vállalat munkásai is elmondhat­ják magukról: évente mindegyikük egy­­egy lakással gazdagítja a megyét. Az egy dolgozóra jutó termelési értékben ugyan­is elérték a 160 ezer forintot, s körülbe­lül ennyibe került egy átlagos lakás fel­építése. Ez az ugrásszerű fejlődés, a ter­melékenységet illetően, nem jellemző, nem természetes a mi szakmánkban. Ez is csak azt bizonyítja, hogy a vállalat na­gyon lemaradt e mutatókban a múlt esz­tendőt megelőző években. A munkák fo­rint értékében is igen szép a felfutás, az építésszerelésben mintegy 253 millió fo­rint volt a teljesítés, míg 1963-ban 210 millió. Ez nagyon örvendetes, szép fejlő­dés, éppúgy mint az, hogy a vállalatnál évek óta először az idén fizetnek nyere­séget is. A főigazgatósági vállalatok ,,rangsorában”, ha még nem is élvonal­beli, de a közepesnél valamivel jobb mi­nősítés illeti meg most már a Veszprém megyei vállalatot. NAPLÓ: Szó esett a vezetés színvo­­nalának radikális változtatásáról. Mi tette ezt szükségessé és az igazgató­ság véleménye szerint hogyan vált be az új vezető gárda? BOROVI PÉTER: Mint már mondot­tam, a vállalat a legutóbbi esztendőkben, a tavalyit természetesen kivéve, rosszul dolgozott, helytelenül gazdálkodott. En­nek okát az említett nehézségek­­ mellett abban láttuk, hogy az előző vezető gárdát túlnőtte az élet. Az építőipar a kisipari tevékenységből erős nagyiparrá vált. A gyors növekedéssel, a roppant meredek fejlődéssel, amely az építőiparban vég­bement, nem tudtak lépést tartani. Csak egy jellemző adat a fejlődésre: 1960-hoz viszonyítva az egész építőipar termelő tevékenysége 35 százalékkal nőtt. Ezen belül a lakásépítkezések száma másfél­­szeresére növekedett. S meg kell monda­ni, hogy a Veszprém megyei vállalat a lakásépítkezési volumenben, például múlt évi 710 lakással 29 vállalat közül a a hatodik helyen áll, Vas, Zala, Heves me­gye 5—600 lakásépítkezéseit is megelőz­ve. A mai követelményeknek tehát az előző vezető garnitúra nem felelt meg, a vezetés jelenlegi színvonalát nem érték el, ezért kellett új igazgatót, főmérnököt, több műszaki vezetőt beállítani a megyei vállalatnál. S hogy miként váltak be, ar­ról a múlt év eredményei beszédesen ta­núskodnak. NAPLÓ: Az igazgatóság milyen bizto­sítékot lát, figyelembe véve az építő­ipar mechanizmusában kialakuló új vonásokat, hogy a vállalatnak ez év­ben is sikerül megbirkóznia felada­­tával?­­ _______ BOROVI PÉTER: Reális, a jelenlegi felkészültségének megfelelő tervet ka­pott ez évben a vállalat. Építésszerelés­ben mintegy 255 millió forint értéket. Ez teljesíthető. Persze csak úgy, ha még na­gyobb gondot fordít a vállalat a termelé­kenység növelésére, a szervezés színvo­nalának emelésére, és nem utolsósorban a további munkaerőszerzésre. Most mind­ez nagyobb sikerrel járhat, hiszen más szakmához viszonyítva nagyobb a ked­vezmény az építőiparban. Már ismeretes a különélési pótlék, a munkahelyi pótlék bevezetése, a nehéz fizikai munkások, el­sősorban a kubikosok béremelése, a ter­melésben közvetlen résztvevő műszakiak kedvezőbb fizetése, és az átlagbér eltör­lése. Ez utóbbi az egyösszegű utalványo­zás rendszerét is megszilárdítja, hiszen mindössze megadjuk a munkát, a bért, de hogy hány emberrel oldja meg a fel­adatot, az már a vállalat dolga. Mindezek hatásaként úgy gondoljuk: az emberek szívesebben helyezkednek el ez évben az építőiparban. A minőségi munka tovább­­javítása, a szervezettség emelése, a meg­felelő műszaki előkészítés, anyag­bizto­sítás, s a határidők betartása, ezek elő­feltételei a vállalat jó munkájának. A ha­táridők betartásánál szeretném hangsú­lyozni azt a minőségi változást, amelyet a már kialakuló új mechanizmus jelent, hogy például a vállalatnál, ez évben a 255 millió forintos termelési tervét adott feladathoz, objektumokhoz kell igazíta­nia. S ez óriási minőségi változás. Ter­mészetesen az igazgatóság továbbra is megadja mindazt a támogatást, ha lehet még fokozottabban, amelyeket az előző években is biztosított. De elsősorban a vállalaton múlik az idén is a munka si­kere vagy sikertelensége. Mi reméljük különösen ha az építőipar Achilles-sar­­kait tartják elsősorban szem előtt: határ­idő, minőség, gazdaságosság,­­ hogy a Veszprém megyei Építőipari Vállalat ha­marosan az egyik legjobb építőipari vál­lalatok közé verekszi fel magát. Lakótelep Ajkán. A modern, tetszetős emeletes házakat az ÉM. Veszprém megyei Építőipari Vállalat dolgo­zói építik. (Fotó : Péterfay)

Next