Napló, 1966. április (Veszprém, 22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

V86. proletárjai, egyesüljetek XXII. ét­folyam 71. szám PÉNTEK 1969. április 1. Ara 60 fillér AZ MSZMP VESZPRÉM HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYES TAMÁCS LAPJA ---------------— fi szovjet és a magyar nép együtt Bk t jk m fk halad a jövőben is a szocializmus, N ru Mi IIII ^ a kommunizmus útján Híé^Kádár János felszólalása az SZKP XXIIl. kongresszusán MOSZKVA , Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Küldöttségünk a Magyar Szocialista Munkáspárt ne­vében szívből köszönti a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszu­sát. Átadjuk a kongresz­­szusnak és a kommuniz­must építő nagy szovjet népnek a szocializmust épí­tő magyar nép forró, test­véri üdvözletét és őszinte­­jókívánságait. Fővtársak. Még nincs ötven éve an- Inak, hogy az orosz prole­tárok, a cári birodalom el­nyomott népeinek fiai és leányai 1917-ben, Lenin, a bolsevikok szavát követve felkeltek és kivívták a ha­talmat. Romokban heverő országban, meggyötört és véráztatta földön fogtak hozzá egy új világ, a szo­cialista társadalom felépí­téséhez. Azóta a párt­ ve­­zette szovjet nép a régi vi­lág romjait eltakarítva, szinte a semmiből hatal­mas gazdaságot, virágzó kultúrát teremtett. A Szov­jetunió ma a fejlett tőkés országokat megelőzve, élen jár a rakétatechnika, az űr­kutatás, az elektronika, va­lamint a tudomány és az alkotómunka számos más területén. A szovjet nép az emberi­ség úttörőjeként, példátlan nehézségeket leküzdve, tör előre céljai felé, s ma már a kommunista társadalom megteremtésén dolgozik. A Szovjetunió hatalmas ered­ményei méltán vívták ki a haladó emberiség legna­gyobb elismerését Ezen a történelmi úton mérföldkő volt a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak XX. és XXII. kong­resszusa és nyilvánvaló új (Folytatás a 3. oldalon) Folytatja munkáját az SZKP XXIII. kongresszusa A kongresszust a lenini szellem, a realizmus, a mértéktartás és a meggondoltság jellemzi MOSZKVA Az SZKP XXVI. kongresszusa csütörtök délelőtt, magyar idő szerint nyolc órakor folytatta tanácskozá­sait a Kreml Kongresszusi Palotájában. A küldöttek a Központi Bizottság beszámolója feletti vitában elemzik a szovjet bel- és külpolitikát, a népgazdaságfejlesztés so­­ron lévő feladatait, a nép­jólét, a kultúra és tudomány, a pártépítés és az ideológiai munka kérdéseit. A kongresszust a lenini szellem, a realizmus, a mér­téktartás és a meggondoltság jellemzi. A küldöttek tu­datában vannak annak, hogy kongresszusuk nagy jelen­tőségű évforduló küszöbén tanácskozik. A Szovjetunió jövőre ünnepli fennállásának 50. évét, majd pedig 1970- ben Vlagyimir Iljics Lenin, a szovjetállam megalapítója születésének 100. évfordulóját. Tanácskozásukat áthatja az a törekvés, hogy az SZKP és a szovjet nép méltó mó­don fogadja e történelmi évfordulókat. Podgornij kijelentette, hogy a nemzetközi kommu­nista mozgalom egysége és összefogása állandóan az SZKP Központi Bizottsága figyelmének középpontjá­ban áll. A Szovjetunióban követ­­­­kezetesen valóra váltják az­­SZKP XX. és XXII. kong­resszusának határozatait, teljesítik a párt programját. Az SZKP a lenini úton, a kommunista társadalom fel­építésének útján vezeti a szovjet népet és ezzel inter­nacionalista kötelességének tesz eleget. A Szovjetunióban végre­hajtott nagy szociális átala­kulások folyamatát nem le­het megmásítani. A szónok ezzel kapcsolatban nevet­ségesnek minősítette az SZKP ellenségeinek azt az állítását, hogy a szocialista gazdasági élet a kapitaliz­mus irányában fajul el. Ilyen délibábokkal csupán önmagukat áltatják — han­goztatja Podgornij. Az SZKP Központi Bi­zottsága az 1964. októberé­ben tartott plénumon­­fel­tárta azokat a hiányosságo­kat, amelyek több fontos kérdés szubjektivista keze­lési módjából fakadtak. A párt jelentős munkát vég­zett e hiányosságok meg­szüntetésére, hangoztatta Podgornij. A kommunizmus építése elválaszhatatlan a demokrá­cia fejlesztésétől. Az SZKP nagy munkát végzett a szocialista jog­rend megszilárdítására, a személyi kultusz káros le­rakódásainak felszámolásá­ra, a szovjet törvényhozás­­ tökéletesítésére — mon­­­dotta. Hozzászólások a kongresszus harmadik napján Anton Kocsinjan: Büszkék vagyunk eredményeinkre A délelőtti ülésen elsőnek Anton Kocsinjan, az ör­mény Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára szólalt fel. Elmondot­ta, hogy szovjet örmény­­országban további több ezer olyan örmény tért vissza, akit annak idején a sors a haza történelmi határain túlra vetett, ők most a Szovjetunió teljes jogú ál­lampolgárai, s tevékenyen részt vesznek az új Ör­ményország építésében. A köztársaság valameny­nyi dolgozójával együtt szovjet Örményország ered­ményeire méltán büszkék az örmény népnek a világ különböző kontinensein élő fiai. E büszkeségre minden alap megvan; a hétéves terv időszakában (1959—1965) a köztársaság nemzeti jöve­delme 86 százalékkal, a termelés volumene 90 szá­zalékkal emelkedett. Továb­biakban részletezte a köz­társaság gazdasági és kul­turális téren elért eredmé­nyeit. Nyikolaj Podgornij: Az SZKP a jövőben is békeszerető külpolitikát folytat Nyikolaj Podgornij, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja kije­lentette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a jövő­ben is békeszerető külpoliti­kát folytat, visszaveri az agresszorok támadásait, minden lehetőséget felhasz­nál arra, hogy előbbre vi­gye a szocializmus ügyét. Pocigornij elítélte az ame­rikai imperializmusnak a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Kuba ellen elkövetett agresszióját és emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió gazdasági se­gítséget nyújt a vietnami népnek és fegyverekkel is segíti. A Szovjetunió politi­kai tekintetben is támoga­tást nyújt Vietnamnak, he­lyesli a VDK kormányának és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak azokat a javaslatait, ame­lyeket a vietnami probléma rendezésére vonatkozóan előterjesztettek. Ezután rámutatott, hogy a gyarmatosítók igyekeznek vissz­iszerezni elvesztett po­­■fdólknt, és hangsúlyozta, h­ogy nem lehet lebecsülni azt a veszélyt, ami ennek következtében a békét fe­nyegeti. Vaszilij Csernisev: Szívből támogatjuk az SZKP politikáját „Bízunk abban, hogy a szovjet és a kínai nép, a két testvérpárt barátsága, összefogása és egysége fel­tétlenül felülkerekedik majd” — jelentette ki Va­szilij Csernisev, a tenger­­melléki Primorje-határte­­rület pártbizottságának el­ső titkára. A Szovjet-Távol­­kelet minden dolgozója szívből támogatja az SZKP Központi Bizottságának a Kínai Kommunista Párttal való kapcsolatokban köve­tett politikai irányvonalát és a Központi Bizottságnak a nemzetközi kommunista mozgalom nehézségeinek le­küzdésére tett gyakorlati lépéseit. (Folytatás a 2. oldalon) Országos alumíniumipari ifjúsági tanácskozás Ajkán A résztvevők csatlakoztak a KISZ KB és a Magyar Alumíniumipari Tröszt versenyfelhívásához (Tudósítónktól) Tegnap az alumínium­ipari vállalatok KISZ szer­vezeteinek titkárai és fia­tal műszakiak tanácsainak vezetői egésznapos tanács­kozást tartottak Ajkán. Róth Antal, a városi KISZ bizottság titkára, a megyei KISZ bizottság nevében üdvözölte a megjelenteket. Ezt követően dr. Dobos György, a Magyar Alumí­niumipari Tröszt vezérigaz­gatója értékelte a fiatalok iparágban végzett munká­ját Az idei feladatok is­mertetésekor felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az ex­portigények növekedése most is és az elkövetkezen­dőkben is még fokozottabb munkát és aktivitást köve­tel a kiszesektől. A beszá­moló foglalkozott az ipar­ági termékek minőségének javításával, mert ez jelen­tősen befolyásolja a létre­hozott termelési értéket is. A vezérigazgató foglalko­zott még a termelékenység növelés és a takarékosság lehetőségeivel. Ezt követően Moharcsik Attila­, a KISZ Központi Bizottság munkatársa is­mertette a KISZ KB és a Magyar Alumíniumipari Tröszt közös versenyfelhí­vását az iparág fiataljaihoz. A tájékoztató hangsúlyoz­ta, hogy a kiszesek jelen­tősen hozzájárulhatnak a vállalati tervek teljesítésé­hez, s itt külön is hangsú­lyozta a különböző szocia­lista szerződések fontossá­gát. Az ezt követő tartalmas vitában mindegyik iparági vállalat KISZ szervezete bejelentette: csatlakozik a versenyfelhíváshoz. Salamon József Fáklyás felvonulás lesz Pápán A Kommunista Ifjúsági Szövetség Pápa Városi és Járási Bizottsága április 2-án, szombaton rendezi meg Pápán a felszabadulá­si ünnepséget. A járás har­minchat községéből négy útvonalon motorkerékpá­rosok kíséretében staféta indul ezen a napon a já­rási székhely felé, s körül­belül este 7 órakor ér a Március 15 térre. Itt a fia­talok díszegységei fogadják a stafétát, majd az ünnep­lők fáklyákkal átvonulnak a felszabadulási emlékmű­höz. Az emlékműnél ün­nepséget tartanak a város fiataljai, s ezen megemlé­keznek felszabadulásunk eseményeiről. Az ünnepsé­get összekapcsolják a vá­ros dolgozóinak a vietnami agresszió elleni tiltakozá­sé­val Ülést tartott a megyei tanács Tegnap délelőtt fél tízre a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a Tanácstör­vény 11. § (2) bekezdése alapján össze­hívta a megyei tanácsülést. A tanácsülés napirendjén szerepelt a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1965. évi tevékenységéről szóló beszámo­lója; a Keszthelyi Járási Tanács jelen­tése tevékenységéről; Veszprém megye 1966. évi központi és összesített költség­­vetésének és 1965. évi zárszámadásának megállapítása. A megyei­ tanácsülés az előterjesztett beszámolókat, jelentéseket a hozzáfűzött kiegészítésekkel együtt elfogadta. A tanácsülésről részletes tudósítást va­sárnapi számunkban közlünk. Köszöntjük Tapolcát K­ivonat a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 6/1966. számú határozatából: „A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendeli, hogy Tapolca községet járási jogú várossá kell szer­vezni. .. A szervezeti változás végrehajtásának ha­tárnapja: 1966 március 31.” Tapolca tehát tegnap este­ 24 órakor megszűnt köz­ségnek lenni, azaz ma 0 órától kezdve járási jogú városként szerepel a magyar közigazgatás történeté­ben ... No persze, azért mégsem ilyen egyszerű a do­log. Egy község várossá alakulása nyilván nem­ úgy történik, hogy éjfélkor — tűzijáték fényében — be­vonják a régi és felhúzzák az új lobogót; nem úgy, hogy a tapolcaiak tegnap mint falusiak feküdtek le s ma városi emberekként ébredtek. Nem holmi hur­rá-hangulatú, csinnadrattás esemény, s nem egy pil­lanat műve ez a várossá­ alakulás. (Egyébként is a hivatalos, ünnepélyes aktusra csak később, néhány héten belül kerül sor.) Hanem egyszerű, hétköznapi, szerény és megfontolt, nagy felelősséggel járó ese­mény. A város­­ ma még csak nevében város és még hosszú ideig csak nevében lesz az. Csakis munka, szorgalom, erőfeszítés és nagyobb áldozatvállalás ré­vén nőhet idővel valóban várossá. Mégis köszöntjük Tapolcát ezen a napon, kö­szöntjük a közvélemény nevében, minden olyan Veszprém megyei ember nevében, aki osztozni tud és akar a tapolcaiak örömében. Mert öröm ez, ha mégoly kicsiny mozzanat is, de fejlődésünknek moz­zanata, lépcsőfoka. Eredmény­t talán nem is önmagában véve a vá­rosi cím, rang, hanem sokkal inkább az a gazdasági­­kulturális tendencia, amely mai életünket jellemzi, amely társadalmunkban a kicsiny, párezer lakosú községekig is elhat­ a városiasodás. A villany, a nem-falusi lakás, a fürdőszoba, a járda, a televízió, a színház és mozi, egyáltalán a városi igények és a falun is városias, emberhez méltóbb életet biztosító körülmények. Mindez valóban nem cím és rang dol­ga, tudjuk, hanem szocializmust építő társadalmi rendünk nagy vívmánya, velejárója, akkor is, ha csak fokozatosan terjedhet ki egyre szélesebb körre. Ma hazánk lakosságának negyven százaléka városban él, az adat önmagában véve nem sokat mond. De ha ar­ra gondolunk, hogy a múlthoz képest hányszorta töb­ben élnek — akár falun is — városias életkörülmé­nyek között, fejlődésünk iránya akkor igenis világos. Ezt a fejlődést reprezentálja külsőleg is egy-egy olyan, nem gyakori mozzanat, mint most — Tapolca várossá nyilvánítása.

Next