Napló, 1966. április (Veszprém, 22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

^ 2 ^ Hozzászólások a kongresszus harmadik napján Antonin Novotny: A nemzetközi kommunista mozgalom egysége a béke és előrehaladás alapja (folytatás az első oldalról) A délelőtti ülésen Anto­nin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára üdvözölte a kongresszust. Beszédében felhívást tett a nemzetközi kommunista mozgalom tömörítésére, amely a béke és a haladás összes erőinek alapját ké­pezi. „Azt a politikai és erköl­csi támogatást, amelyet a Szovjetunió, a mi köztársa­ságunk és a többi szocialis­ta ország a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak a védelemhez nyújt, meg kell sokszorozni valameny­­nyi szocialista ország, az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom közös, egy­séges fellépése útján’’ — jelentette Id Novotny. A szocialista államok egy­sége, a Varsói Szerződés szervezetének további erő­sítése, az összes forradalmi erők tömörítése és közös­­ akciói képesek lennének megállítani a világreakció­ támadását Latin-Ameriká-­­ban, Ázsiában, Afrikában és Európában — mondotta Novotny. Hangsúlyozta,­­ hogy „az imperializmus agresszív erői a nemzetközi kommunista mozgalomban lévő nézeteltéréseket és a szocialista országok egysé­­gének hiányát saját ellen-­­ forradalmi és agresszív ter­veik megvalósítására hasz­nálják ki”. Ebben a helyzetben — folytatta Novotny —, nem állják ki a kritikát azon kí­sérletek, amelyek „a nem­zetközi kommunista moz­galommal fenntartott kap­csolatok megszüntetését”, valamint „az imperializmus él­én a többi párttal és or­szággal való közös fellépés­ elutasítását”, az „egyik-má-­ sik politikai, vagy elméleti­ kérdésben fennálló nézetei-­l­térésekkel indokolják, még ha azok a legkomolyabbak m­i is”. A mozgalomban fennálló ne­hézségek nem leküzdhetet­­lenek, még nincs későn, hogy va amennyi párt áll­hatatos, felelősségtel­jes, tü­relmes erőfeszítésekkel meg­akadályozza a nézeteltéré­sek fokozódását, a szaka­dás elmélyülését, fenntartsa a kommunista mozgalom egységét és összeforrottsá­­gát”. Ceausescu kifejezte a Román Kommunista Párt­nak azt a meggyőződését, hogy „azok a közös érdekek és célok, amelyek a mar­xizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus zászlaja alatt egyesítik a kommunista pártokat, felül­kerekednek”, mert erőseb­bek a nézeteltéréseknél”. A román és a szovjet nép között a barátság és a szö­vetség, az elvtársi együtt­működés szilárd viszonyai bontakoznak ki, egyre bő­vülnek a Román Kommu­nista Párt és az SZKP test­véri kapcsolatai. A szónok kijelentette, hogy a román párt és kor­mány „erélyesen követeli az Egyesült Államok viet­nami imperialista agresz­­sziójának beszüntetését, az összes külföldi csapat ki­vonását és a genfi egyez­mények betartását. Támo­gatja a vietnami nép igazsá­gos harcát, amelyet hazája szabadságáén és független­ségéért vív”. A szónok ezután hangsú­lyozta, hogy a szocialista országok nélkül természe­tesen nem valósulhat meg a hatékony európai együtt­működés politikája. Az Olasz Kommunista Párt Togliatti vezetésével kidolgozott egy olyan poli­tikát, amely lehetővé te­szi számára, hogy Olaszor­szág viszonyai között „meg­teremtse a munkásosztály a parasztok és a középré­tegek szövetségét és ilyen formán megnyerje a szo­cializmus számára a nép jelentős többségét — fejez­te be Longo. A következő felszólaló Zeja Nurijev, a Baskír Te­rületi Pártbizottság titkán hangsúlyozta, hogy a köz­társaság történelmileg be­látható idő alatt ugrást ter a nyomorból és a jogta­lanságból gazdaságának és kultúrájának felvirágozta­tása felé. Alekszandr Buznyicki ukrajnai kolhozelnök fel­szólalásában kijelentette: a kolhozrendszer ereje meg­törhetetlen és külföldi el­lenségeink, ideiglenes ne­hézségeinket kihasználva eredménytelenül rágalmaz­zák a kolhoz-szovhoz-rend­szert, amely minden rágal­mazó állításaik ellenére fej­lődik és erősödik. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának első tit­kára felszólalásában hang­súlyozta, a szovjet­nél mindenki másnál többe tett a szocialista világ­rendszer gazdasági és ka­tonai hatalmának erősítése a világon végbemenő for­radalmi folyamat fejlesz­tése érdekében. Zsivkov határozottan sür­gette a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom marxista-leninista egységének szilárdítását Armando Hart, a Kuba Kommunista Párt Politika Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkár, akcióegységre, a szocialis­ta országok és a nemzet­kö­zi kommunista mozgalom erőfeszítéseinek összehan­golására hívott fel az im­perializmus vietnami ag­ressziója ellen. Armando Hart kijelen­tette: „különös elismeré­sünket kívánjuk kifejezni a Szovjetuniónak azért a segítségért, amelyet orszá­gunk védelméhez nyújt ne­künk.” A kubai pártküldöttség vezetője kiemelte a Ha­vannában nemrégiben le­zajlott trikontinentális ér­tekezlet jelentőségét Az adott történelmi pil­lanat sürgetően megköve­teli, hogy dolgozzunk ki minden forradalmi erő kö­zös stratégiáját, a legfon­tosabb kérdéseket illetően valósítsuk meg az akció­egységet az imperializmus ellen — mondotta Arman­do Hart A kongresszus küldöttei­nek tapsa ismételten félbe­szakította az ezután felszó­laló Dolores Ibarrurínak, a Spanyol Kommunista Párt elnökének beszédét „Az SZKP minden kongresszu­sa jó iskola nemcsak a Szovjetunió kommunistái és a szovjet nép számára, hanem minden ország kommunistái számára is” — mondotta Ibárruri. — A Spanyol Kommu­nista Párt nem kíméli ere­jét — folytatta Dolores Ibárruri —, hogy segítsen helyreállítani a nemzetkö­zi kommunista mozgalom egységét. Hangsúlyozta, hogy a spanyol kommunis­ták hűek a kommunista mozgalom fő irányvonalá­hoz, amely kifejezést talált az 1957-es és 1960-as nem­zetközi értekezletek doku­mentumaiban. Waldeck Rochet: Fejlesszük kölcsönös kapcsolataink minden formáját Lenin pártjának kong­resszusai nagy nemzetközi eseményeknek számítanak országunkban és az egész világon, — mondotta Wal­­deck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára. „A szocializmus sikerei a tásadalmi haladás élvona­lába helyezték a Szovjet­uniót’’ — jelentette ki. Az FKP főtitkára közöl­te, hogy a francia nép elis­meréssel adózik a Szovjet­uniónak, amiért „olyan nagy támogatásban részesíti az ázsiai, afrikai és latin­amerikai népek nemzeti fel­szabadító mozgalmát, s ki­váltképpen a hős vietnami népet. A francia—szovjet jóvi­szony megteremtése, — folytatta — megfelel mind­két nép érdekeinek, s egy­úttal az európai biztonság és a világbéke érdekeinek is. A francia kommunisták „nagy megelégedéssel fo­gadták azt a hírt, hogy a francia köztársaság elnöke ellátogat a Szovjetunióba”. Az FKP főtitkára kijelen­tette, hogy a francia kom­munisták teljes szolidar­­tást vállalnak a Vietnami Dolgozók Pártjával és a Dél- Vietnami Nemzeti Felszaba­­dítási Fronttal. Waldeck Rochet kijelen­tette, hogy a francia kom­munisták a marxista-leni­nista pártok önállóságáért ■ szállnak síkra, hiszen mind­egyik pártnak magának kell meghatároznia politi­káját, országa konkrét fel-­ tételeinek megfelelően és­­ helyzetének sajátosságaival­­ összhangban. „Ugyanakkor azonban, véleményünk sze­­­­rint, az egész kommunista világmozgalomnak a marx­izmus—leninizmus elveire alapozott, közös fő irányvo­nalra van szüksége ahhoz, — mondotta — hogy győ­zelmesen harcolhasson az imperializmus ellen, a bé­kéért, a nemzeti független­ségért, a demokráciáért, és a szocia­izmusért.” Az FKP főtitkára hang­súlyozta, hogy a francia kommunisták kellően érté­kelik „az SZKP bölcs és , szilárd álláspontját, s az , 1957. és 1960. évi nyilatko­■­datok alapelveinek védel­mére tett erőfeszítéseit”. A Francia Kommunista Párt nagyon fontosnak tart­ja, hogy a kommunista pár­tok fejlesszék kölcsönös kapcsolataik minden formá­­­­ját. „Egyúttal arra számí­tunk, — mondotta Waldeck Rochet, — hogy ezek a ta­lálkozók és eszmecserék előmozdíthatják — s mi ép­pen ezt szeretnénk — a­­ kommunista pártok új nem­zetközi értekezletének meg­tartásához szükséges, ked­vező feltételek megérlelő­■ dését.” Nicolae Ceausescu: Közös céljaink erősebbek a nézeteltéréseknél A Szovjetunió eredmé­nyei „rendkívül nagy mér­tékben hozzájárulnak a szocialista világrendszer gazdasági, politikai, katonai erejének növeléséhez, je­lentősen elősegítik a szocia­lizmus, a világ haladó erői befolyásának növekedését”, jelentette ki felszólalásá­ban Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára. Rámutatott a továbbiak­ban, hogy Leonyid Brezs­­nyev beszámolójában „hang­súlyozta, hogy az SZKP el­tökélt szándéka továbbra is mindent megtenni a szocia­lista országok és a nemzet­­­­közi kommunista mozgalom egységének megszilárdítá­­­­sáért az egyenjogúság, va­­­­lamennyi párt függetlensé- i ge, a belügyekbe való be­­ nem avatkozás, a marxiz­mus—leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus alapján”. „Pártunk — hangoztatta Ceausescu — úgy véleke­dik, hogy a kommunista NAPLÓ Csabar Raszulov: Időszerű összehívni a kolhoz­­parasztok k­ongresszusát Dzsabar Haszulov, a Ta­­dzsik KP Központi Bizott­ságának első titkára kije­lentette, hogy időszerű volt elhatározni a kolhozparasz­tok III. országos kongresz­­szusának összehívását A mezőgazdaság fejlesztése a falusi társadalmi viszonyok további tökéletesítését igényli, a­­ kongresszus összehívása lehetővé teszi majd, hogy széleskörűen megvitassák a kolhoz­rendszer további demokra­tizálásának kérdéseit Szovjet-Tadzsikisztán gazdasági és kulturális fel­­emelkedése a lenini nem­zetiségi politika sikerét bi­zonyítja — jelentette ki. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése Ivan Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára előterjesztette a man­­dátumvizsgáló bizottság je­lentését amelyet a kong­resszus küldöttei egyhan­gúlag jóváhagytak. A man­dátumvizsgáló bizottság el­nöke közölte, hogy 4620 szavazati joggal rendelkező küldöttet és 323 tanácsko­zási joggal rendelkező kül­döttet választottak meg a kongresszusra. Az SZKP-nak jelenleg 11 673 676 tagja és 197 403 tagjelöltje van. A kong­resszusi küldöttek tehát majdnem 12,5 millió kom­munistát képviselnek. Felszólalások a délutáni ülésen Az SZKP XXvi. kong­resszusának csütörtök dél­utáni ülésén Vlagyimir Mackevics mezőgazdasági miniszter volt az első fel­szólaló. Mackevics hangsú­lyozta, hogy a szocialista mezőgazdaság előnyösebb minden más típusú mező­­gazdaságnál. De ezeket az előnyöket a leghatékonyab­ban csak akkor lehet ki­használni, ha szigorúan be­tartják a tervszerű racio­nális fejlesztés és a legkor­szerűbb technológia törvé­nyeit. . Mackevics ezzel kapcso­latban bírálta „ a gazdasá­gi törvények megsértését és a technológiába való szak­értelem nélküli beavatko­zást”, amely nem is olyan régen megtörtént és a me­zőgazdaság fejlesztési üte­mének csökkenését vonta maga után. A márciusi plénum (1964) határozatai nyomán hozott intézkedések — hangsú­lyozta a mezőgazdasági mi­niszter — rövid idő alatt­­ kedvező irányú változást hoztak a vidéken. Ezután Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szólalt fel. — Az SZKP XXIII. kongresszusa — jelentette ki beszédében Luigi Longo — „nagymértékben előse-­ gíti majd a harcot a bé- ' kéért és a szocializmus to­vábbi haladásáért hazánk­ban és világszerte." Szólt az Egyesült Álla­mok vietnami agressziójá­ról és hangsúlyozta: " Olaszországban mi ar­ra törekszünk, hogy össze­fogjanak mindazok, akik síkraszállnak a vietnami háború beszüntetéséért, a béke fenntartásáért. Longo a továbbiakban sürgette, hogy meg kell te­remteni az összes demokra­tikus és békeszerető erők szoros szolidaritását és egy­ségét „európai és világvi­szonylatban egyaránt, le­szögezve ezen erők mind­egyikének teljes önállósá­gát és függetlenségét és fi­gyelembe véve azt a tényt, hogy különböző viszonyok között tevékenykednek.” IMS. április . Mint a TASZSZ jelenti, magyar idő­t érint 16.17 órakor, befejeződött az SZKP XXII. kongresszusának csütörtöki ülése. A kongresszus pénteken — magyar idő szerint — 8 órakor folytatja a vitát a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolója felett. Az SZKP XXIII. kongresszusának nemzetközi visszhangja PÁRIZS Az Humanité a kongresz­szus második napjának leg­jellemzőbb vonásaként eme­li ki, hogy mind a szovjet küldöttek, mind pedig a testvérpártok képviselőinek felszólalásaiban erőteljesen kifejezésre jutott a prole­tár nemzetköziség és első­sorban a vietnami nép iránti szolidaritás érzése. prága A csehszlovák sajtó vál­tozatlanul vezető helyen és nagy terjedelemben szá­mol be a kongresszus ese­ményeiről. A Rudé Právo tudósításának címe: „A kommunisták helyeslik az SZKP Központi Bizottságá­nak politikáját és munká­ját”. A rádió és a televízió ugyancsak részletes tudósí­tásokat ad a nagy esemény­ről. BELGRÁD A Politika moszkvai tudó­sítója megállapítja, hogy Brezsnyev beszámolója mél­tán kelt nagy visszhangot világszerte. Nem kerülheti el a figyelmet — írja a lap, — hogy Brezsnyev igen nyugodt hangnemben szó­lott a nemzetközi élet prob­lémáiról. Aligha meglepő, hogy elítélte azokat az ag­resszív akciókat, amelyek Dél-Vietnam lakosságától oly nagy áldozatokat köve­telnek. Tény, hogy lehetet­len elvitatni a beszámoló külpolitikai részéből kicsen­dülő jószándékot. A beszá­molóba foglalt békeprogram — Brezsnyev szavaival élve — a szocializmus termé­szetéből fakad, mert a né­pek csak békés körülmé­nyek között haladhatnak a nemzeti és társadalmi fej­lődés útján — hangoztatja­­a Politika tudósítója. BERLIN A Neues Deutschland első oldalán közöl összefoglalót a kongresszus második nap­járól. Berliner Zeitung ve­zércikkben foglalkozik Brezsnyev beszámolójának bonni fogadtatásával. Mint írja, az NSZK fővárosában ingerültséget és leplezetlen csalódást keltett a beszámo­ló, mert Brezsnyev lerántot­ta a leplet a nyugatnémet „békeoffenzíváról”. BUKAREST A román lapok csütörtöki számukban ismertetik Brezs­­nyevnek az SZKP XXIII. kongresszusán előterjesztett beszámolóját. A Scinteia­­ban megjelent ismertetés fő­képpen a Szovjetunió belső fejlődésével foglalkozik. Ki­emeli továbbá, hogy az SZKP ellene van minden­féle hegemóniának a mun­kásmozgalmon belül.

Next