Napló, 1966. július (Veszprém, 22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. évfolyam 134. szám PÉNTEK 1966. július 1. Ára 60 fillérNAPLÓ AZ MSZHP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJA A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott A kormány elnökének és a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának kü­-és előterjesztése alapján meg­vitatta és jóváhagyta azt a megállapodást, amely kormány vezetői és a SZOT a Titkárságának tagjai között jött létre az állami-gazda­sági szervek és a szakszer­vezetek munkakapcsolatá­ról, a soron levő gazdasági feladatok megoldásában va­ló együttműködésről. A földművelésügyi mi­niszter tájékoztatta a kor­mányt a nyári mezőgazda­­sági munkákról, a gabona­be­takarításról. A művelő­désügyi miniszter beszá­molt a szocialista országok felsőoktatási ,illetve műve­lődésügyi minisztereinek Moszkvában tartott tanács­kozásáról. A kormány a tá­jékoztatókat tudomásul vette. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta kormány, valamint a Köz­­­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság második félévi munkatervét 1 ................... 1 1 Aláírták a szovjet-francia K­izeí- közleményt Normalizálni, majd fokozatosan fejleszteni a kapcsolatokat Brezsnyev, Koszigin, Podgornij Franciaországba látogat Kereskedelmi, gazdasági, tudományos együttműködés Moszkvában szovjet-francia csütörtökön nyilatkoza­tot adtak ki. A dokumen­tum megállapítja, hogy­­ a Szovjetunió és Franciaor­szág kormánya úgy döntött: rendszeressé teszi konzultá­cióit és „közvetlen hírköz­lési összeköttetést létesít a Kreml és az Elysée palota között”. Leonyid Brezsnyev, Alek­­szej Koszigin és Nyikolaj Podgornij elfogadta De Gaulle tábornok meghí­vását, hogy tegyenek hi­vatalos látogatást Fran­ciaországban. De Gaulle tábornoknak június 20-a és július 1-e között a Szovjetunióban tett látogatása „alapvető hozzájárulás a Szovjetunió és Franciaország egyetérté­sének fejlesztéséhez” és „a látogatás megszilárdította az újjászülető európai bi­zalom érzését”” — hangzik a nyilatkozat A szovjet-francia nyilat­kozatot szovjet részről Nyi­kolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke, francia részről Charles de Gaulle elnök írta alá. A két fél tárgyalásain az európai problémákra for­dították a fő figyelmet, mindenekelőtt az európai (Folytatás a 2. oldalon) A munkásosztály helyzete Veszprémben A városi pártbizottság ülése Az MSZMP Központi Bi­zottsága a munkásosztály helyzetéről hozott 1958-as határozatának végrehajtá­sát vizsgálta (egyéb napi­rendi pontok mellett) teg­nap délelőtti ülésén a Veszp­rém városi Pártbizottság. Az igen alapos jelentés fej­lődésében tekintve általá­ban kedvező képet fest munkásosztály politikai, tár­a­sadalmi, gazdasági, kultu­rális és szociális helyzeté­ről a megyeszékhelyen, nem hallgatva el az e téren mutatkozó fogyatékossá­gokat sem. A történelmi múltú, ro­hamosan, évente átlag 1200 fővel gyarapodó lakosságú Veszprém, bár szerepét és jellegét közigazgatási, poli­tikai és kulturális centrum­szerepe határozza meg, — nem jelentéktelen iparral rendelkezik; a keresők több mint fele munkás. Mint mindenütt, itt is a munkásosztály vezető­szerepének érvényesülése elsősorban káslétszámtól, nem a mun­kanem munkásosztály politikájá­a­­ak, a párt politikájának érvényesülésétől függ. A központi many­szervek párt- és kör­intézkedései minden munkahelyen a dol­gozók elismerésével talál­koznak és megvalósulnak, de a helyi pártszervezetnek nem mindenütt van meg a kellő tekintélye. Veszprém dolgozói országosan is el­sők közt látták be a téli ár­bér intézkedések szükséges­ségét; egyes — főleg kül­politikai — eseményekkel kapcsolatban azonban jog­gal kifogásolják a 2—3 na­pot is késő, nem friss tájé­koztatást. Helyeslik a mun­kások a párt szövetségi po­litikáját, de kárhoztatják, hogy egyes fontos posztokra »politika­mentes szakem­berek”” kerülnek; bírálják továbbá hivatalok túlzottan egyes fel­­duzzasztott létszámú ap­parátusát, ügyintézését; bürokratikus valamint egyes értelmiségiek arány­talanul magas keresetét. A munkásosztály veszp­rémi csoportjainak fejlett­ségét mutatja, hogy 195 szocialista brigádban 929 dolgozó igyekszik jobban dolgozni, képezi magát po­litikailag és szakmailag, s érvényesíti a kollektiviz­mus, a munkás-szolidaritás eszméjét a magánélet gya­korlatában is. Ők járnak élen a társa­dalmi munkában is. Tizenkét kisebb-nagyobb munkásszállóban 855 mun­kás lakik Veszprémben, el­helyezésük nem megfelelő; ezen a tervezett központi munkásszálló felépítése tud majd csak segíteni. Hat­hét­ezren járnak be napon­ta dolgozni a megyeszék­helyre, nagyobb részük fa­luról. öntudat dolgában egy lépéssel általában hátrább vannak, viszont elismerésre méltó az a se­gítség, amelyet otthon, szabadidejükben a terme­lőszövetkezeteknek nyúj­tanak. A veszprémi munkások kö­rében elenyészőek, szórvá­nyosak azok a hangok, ame­lyek a szövetségi politika alapjait, a munkás-paraszt szövetséget érintik s hely­telenül (például a zöldség­ellátási zavarokért a tsz­­eket hibáztatják, noha ab­ban jórészt a felvásárló és elosztó hálózat alkalmatlan­sága a ludas.) A dolgozók egyes kisebb csoportjaiban jelentkezik csupán — rendszerint bizonyos fogal­­­mi zavarokkal összefonód­va — a nacionalizmus, revizinozimus. Másik old­­a­lon a dogmatizmus rendsze­rint miirt türelmetlenség, adminisztratív intézkedések sürgetése lép fel. Politikai és ideológiai fej­lettségre vall, hogy pártnapokon a munkások a 75—80 százaléka, a poli­tikai oktatásban pedig mintegy 3000 munkás rendszeresen részt vesz. A tömegszervezetek kö­zül nem minden üzemben van kellő tekintélye, „sza­va” a KISZ-szervezeteknek és a nőbizottságoknak. A szakszervezeti bizottságok általában nagy tapasztalat­tal képviselik a dolgozók érdekeit, szervezik a mun­kaversenyt (ebbe, változatos formákban a munkások há­romnegyed része kapcsoló­dik be), fejlődik az üzemi demokrácia, viszont ennek egyik legfontosabb fóru­mán, a termelési tanácskozá­sokon nem mindenütt si­kerül aktivitásra, javas­lattételre vagy vélemény­­nyilvánításra bírni a dol­gozókat. A megyeszékhely adott­ságainak megfelelően a munkások kulturális ellá­tottsága kellően magas színvonalú (rádió- és tv-elő­­fizetés, újság- és folyóirat­­járatás, könyvkölcsönzés és vásárlás, színház- és mozi­látogatás, szakkörök és klubok látogatása, stb.). Hi­ba viszont, hogy bár a mun­kások 50 százaléka a VIII. általánosnál kevesebb is­kolai végzettséggel rendel­kezik, a dolgozók általános iskolájába mégis csupán 135-en járnak. A munkásság szociális el­látottságával leggyakrabban kapcsolatban felvetődő gond a lakáshiány, bár a helyzet sokat javult és javul (1964-ben 416 1965-ben 387 fő jutott 100 lakásra; 1970- ig további 2290 lakásnak kell épülnie a tervek sze­rint, köztük 858 államinak.) Fejlődő az egészségügyi szolgálat, de egyelőre igen kevés a bölcsődei férőhely, ami a dolgozó anyák hely­zetét nehezíti. A kereske­delmi ellátásban — mint általában, Veszprémben is — legtöbb gondot okoz ma még a húshiány, s gyakran panaszkodnak a kenyér minőségére is. A pártbizottság feladat­­tervet dolgozott ki a mun­kások helyzetének javításá­ra. Imbolygó kötéllétrán a magasba... (Képes riportunk 3. oldalon) „A következő vizsgát falujuk lakói előtt teszik le“ Évzáró ünnepséget tartottak a Tanácsakadémia végzett hallgatói Évzáró ünnepséget ren­deztek a veszprémi Tanács­­akadémia végzős hallgatói tegnap délután a megyei tanács dísztermében. A ta­nácsakadémia egyéves év­folyamán hét megye száz községének vb elnökei, el­nökhelyettesei és titkárai végeztek az idén. A száz hallgató évzáró ünnepé­lyén Rácz Béla, a Veszp­rém megyei Tanács VB el­nökhelyettese mondott be­szédet. Elmondotta­: az aka­démia komoly politikai és szakmai ismereteket adott a községi tanácsok vezetői­nek, ami megkönnyíti majd munkájukat. A továbbkép­zés elsőrendű jelentőségű, hiszen az állandóan válto­zó élet új ismereteket, na­gyobb tudást követel, s al­kalmazkodnia kell az ese­ményekhez. Új feladatot jelent például a gazdasági irányítás új módszere is. A vezetés elvi és gyakorlati kérdése mellett a hallgatók megtanulták a jogalkalma­zás, a mezőgazdasággal kapcsolatos újszerű felada­tok, a művelődésügyi igaz­gatás kérdéseit, a köz­ségfejlesztési feladatok mellett A megyei tanács elnökhelyettese beszéde vé­gén jó munkát kívánt községi tanácsok vb veze­­­tőinek. Ezután dr. Lóczi László, a Tanácsakadémia igazgatója búcsúzott a hallgatóktól, s mint mondotta: a követke­ző vizsgát már a falu lakói előtt teszik le. Az iskola öt kitűnő rendű tanulójának átadta az oklevelet, közöt­tük három Veszprém me­gyeinek: Tombor Géza kö­veskáli vb titkárnak, Szőcze János nemesgulácsi vb el­nöknek és Zsargó Béla ne­­messzalóki vb titkárnak, majd több hallgatót megju­talmazott. Az ünnepélyes évzárón jelen volt dr. Gyugyi Já­nos, a Tolna megyei, Dani Lukács, a Fejér megyei ta­nács vb elnök­helyettese, és Kőrös Gáspár, a Bács-Kis­kun megyei tanács vb tit­kára is. Hanoi bombázása ellen tiltakoztak az ajkai ifjúmunkások Tegnap délután az Ajkai Timföldgyár és Alumí­niumkohó forgácsoló ifjúsági brigádjai a munkapadok mellett röpgyűlést tartottak, és tiltakoztak az Ameri­kai Egyesült Államok egyre erősödő vietnami agresszió­ja ellen. Az ifjúmunkás gyűlés határozata alapján a következő szövegű táviratot juttatták el az Ajkai Vá­rosi KISZ Bizottságnak: „Mi, az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó for­gácsoló ifjúsági brigádjai tiltakozunk az amerikai ag­­resszorok eddigi legbrutálisabb kalóztámadása ellen, amelyet Hanoi bombázásával követtek el. Elítéljük az Amerikai Egyesült Államok vietnami igazságtalan há­borúját, követeljük, hogy vessenek véget a pusztításnak, a rombolásnak, a vietnami hazafiak legyilkolásának!” A gyűlés résztvevői kérték a KISZ bizottságot, hogy a táviratot juttassa el az Amerikai Egyesült Államok követségére.

Next