Napló, 1966. július (Veszprém, 22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-01 / 154. szám
4 VCaltúpark Magyacsódon a nemet riiiktitis lcsctént terv ez évi« atomos kőmégrendezési feladatot tülsött ki. A koassés belterülettén lévő elhanyagolt területen kultúrpark létentétén doboanak. Mintegy másfélezer köbméter föld megmozgatásával alakítják ki a parkot A legfiatalabbaknak játszóteret építenek, ahol homokozó, hajóhinta és egyéb gyermekjátékok nyújtanak valamkorági lehetőséget Az iskoláskorú gyermekek részére kézilabda és röplabda pálya készül. A fásított, füvesített parkban az idősebbek számán padokat helyeznek el. Úgy tervezik, hogy augusztus 20-áa átadják rendeltetésének a kultúrparkot Az országút melletti falu szélén lévő lapos területet is parkosítják és rendezik még ebben az évben. Országos biológus napok Füreden Balatonfüreden szeptember 18—17—18-án országos biológus napokat rendeznek a TTT fővárosi és vidéki biológiai szakosztályai. Az idei rendezvénnyel sorrendben kilencedik alkalommal hirdetnek ilyen tudományos programot a tudományok; elméleti és gyakorlati művelői, pedagógusok, népművelők, ismeretterjesztők részére. A biológus napokra augusztus 98-ig lehet bejelenteni a részvételi szándékot ■m« Sséijegymi Miskolcon jártam a közelmúltban. Miközben egyik este azon tanakodtunk, milyen programot csináljunk magunknak, vendéglátóim kezembe nyomtak egy szerény, de ízléses külsejű füzetet, a város műsorkalauzát Hangsúlyozom: a városét, nem pedig a városban levő valamelyik kulturális intézményét A füzet összegyűjtve, „műfajonként” különkülön csoportban, naptári sorrendben, pontosan, könnyen és világosan áttekinthető módon közli egy teljes hónap „választékáta színházi előadásokat a filmeket a hangversenyeket a* ismeretterjesztő előadásokat a nyilvános vagy zártkörű klubfoglalkozásokat az amatőr művészeti csoportok műsorait a könyvtárak, kiállítások és múzeumok nyitvatartási idejét stb. Az egyes produkcióknál szereposztást és rövid, pársoros szinopszist is ad. Az idegen vagy a városban lakó öt perc alatt átfogó képet kap a szórakozási és művelődési lehetőségekről; az egész műsorfüzet igen praktikus, célszerű és egyszerű, néhány fényképpel illusztrált világos tördelése megkönnyíti a tájékozódást s egyáltalán az egész — a maga szerénységében, nem hivalkodó voltában is — imponálóan színvonalas. Maguk a miskolciak egyébként nem sokat hederítenek rá, azaz pontosabban forgatják, használják, de nem beszédtéma, nem »ügy” számukra. Megszokták. Épp oly nélkülözhetetlen a műsorfüzet a kulturális életben, mint a menetrend a közlekedésben... Akaratlanul is — és kissé lehangolva — a nálunk, Veszprém megyében megjelenő műsorfüzetekre kell gondolnunk. Mert nálunk — sajnos — városonként több ilyen is van; ez esetben a „töbe” kevesebbet jelent!... Veszprémben, Ajkán, Várpalotán, Pápán stb. az egyes művelődési intézmények különválását szépen demonstrálja, hogy legtöbbjük külön ad ki (vagy egyáltalán nem ad ki) műsorfüzetet Négy-hat összefűzött oldalon vagy akár egyetlen röplapcédulán közlik programjukat • ha éppenséggel kevés a közölnivaló — vagyis a műsor — megtoldják felesleges közleményekkel (például pársoros „könyvismertetésekkel”, olyanokkal, amelyek a könyvborítón található kurta kivonatoknál is semmitmondóbbak.) De nem is ez a fő baj, nem az, hogy egyetlen művelődési intézmény erejéből nem futja színvonalas műsorkalauzra: ez természetes. Hanem az, hogy külön, szétszórtan jelennek meg ezek, a így semmi egyébre nem valók, mint hogy az illető intézmény jó munkáját bizonyítsák. Aki kézbe veszi őket a szórakozni és művelődni vágyó ember nem sok hasznát veszi ezeknek: ha együtt kapná városa választékát akkor igen, akkor a sok apró kis papírlap vagy füzetecske helyett egy komoly műsorkalauz valóban hozzásegítené az embereket hogy szabadidejüket okosan, célszerűen osszák be és használják fel... Néhány évvel ezelőtt a megyeszékhelyen —megpróbálkoztak sikertelenül — ilyen közös műsorfüzettel. A kudarc nem a műsorfüzet szükségtelenségét bizonyítja, hanem csak az ügyetlenséget a megvalósításban. A népművelésben évek óta vissza-visszatérő probléma: az összehangoltság, ma már minden a koordináció. Elvileg népművelő egyetért abban, hogy korszerű művelődéspolitika és gyakorlat enélkül nincs, a valóságban mégis gyakoriak az ütközések, az elszeparált különélet a „kisparcellás” szemlélet Nos, egy-egy ilyen — városonként külön, de az egyes művelődési intézmények programját együtt publikáló — kiadvány nemcsak a közönség tájékoztatása végett lehetne hasznos, hanem kiküszöbölhetné — mint a vonatok közlekedésében a menetrend — az ütközésekét, a „karambolt” is... k. i. Műsorfüzet ügyében Mit játszik jövőre a Petőfi Színház? Igényes válogatás 4+1 magyar darab Elkészült a műsorterv Még be sem fejeződött az idei színházi évad, a közönséget máris élénken foglalkoztatja: mit láthat s hallhat jövőre a Veszprém megyei Petőfi Színházban? Bizonyára nem egyedülálló az a veszprémi fémfeldolgozóbeli néző, aki pogtatott a gyár kultúrfelelőséhez tegnapelőtt bekekérdésével: lehet-e már bérletet váltani?... Mindenképpen helyet szeretne magának biztosítani. Persze, a bentődő bérlettulajdonosok zöme azért nyilván nem akar zsákbamacskát venni; elég, ha a „hogyan”, a „milyen előadásban" kérdéseihez előlegezi bizalmát; a „mit’-re már most, jó előre feleletet vár. A színház igazgatósága épp ezért időben, gondos és körültekintő munkával elkészítette a jövő évad műsortervét, s azt a felettes szervek már jóvá is hagyták. Számol a műsorterv a közönségnek azzal igényességével,amely az öt évvel ezelőtt Veszprémben a színházat életre hívta, a amelyet viszont maga a színház öt év alatt tovább fejlesztett, erősített jellegében és nívójában hű kíván maradni az eddigi legjobban sikerült évadokéhoz; alapvető koncepciója: szórakoztatva, s szórakoztatás eszközével formálni az ízlést és a közgondolkodást. A hagyományokhoz híven (már amennyire „hagyománynak“ az első öt évet) nevezhetjük jövőre is elsősorban prózai színház lesz a Petőfi Színház. Kilenc bemutató közül mindössze kettő a zenés darab, hogy azért az ilyen igényeket is kielégítse. Az egyik — Szinetér—Lajtai- Méták az írópépről — tulajdonképpen egy régi, a felszabadulás előtt nagysikerű, de ugyancsak kétes értékű, eszmeiségében pedig félrevezető, grecser témának — a paródiája, persziflázs-szerű áttétele a mai korba. A másik egy könnyed, szórakoztató francia (Grédy—Barrilet: A kaktusz virága.) A könnyű műfajnak tett e két „engedmény" (persze nem elvtelen és nem eszmei haszon nélküli engedmény!) korántsem egyedül van hivatva biztosítani a humort, a vidámságot, hiszen a két prózai mű között is nén — vígjáték. A hét próza közül négy magyar, három pedig külföldi szerző műve (s mint láttuk, a két zenés közül is az egyik a hazai). Goldoni klasszikus vígjátékának, a Mindnyájan jegyesek vagyunk címűnek — amely egy olasz halászfaluban egy szem legénnyel magukra maradt asszonyok incselkedéséből és a hazatérő férjek mulatságos féltékenységéből sző bonyodalmat — bizonyára sokan fogunk tapsolni. A hajdan bestselleristának tartott, de magas irodalmi rangot kivívott világhírű angol írónak, Sommerset Maugham-nak Talpig úriasszony című magvas és progresszív mondanivalójú vígjátékát is mívesen fogadhatjuk. A mai kor szülötte, mégis méltán klasszikusnak számít a talán legkitűnőbb szovjet dráma: Visnyevszki Optimista tragédiá ia. A kommunista helytállás megrendítsen felemelő, mélyen emberi és líraian szép példája — méltó rendezésben és szereposztásban csak öregbítheti a színház jóhírét. De melyik a négy magyar színmű? Németh László Papucshős című drámájával kezdődik szeptemberben az évad. Németh 1938-ban írt Papucshőse eszmeileg szorosan ahhoz kapcsolódik. Nem komédia, mint talán címe sejtteti, igazi dráma, valami fanyar, tragikomikus ízzel, tragikus kicsengéssel. Egy család modelljében a korabeli társadalom elnyomóntó, a tehetséget megalázó, az emberi jósággal cinikusan visszaélő voltát mutatja be. Az évad legkockázatosabb vállalkozása, szi erőpróba, nagy műveannak idején is csak pár előadást ért meg (mint az író írja: még Tímár Józsefnek sem volt hozzá „kulcsa”), pedig a legjobb egyike... Németh-drámák A mai magyar valóságból merít a fiatalon, tragikus körülmények közt elhunyt Sarkadi Imre Ház a város mellett című színműve. Míg Németh László férjhősének nem sikerül a felszabadulás, az emberi méltóság kivívása, addig Sarkadi asszony hőse számára — ha súlyos konfliktusok árán is — már egy új társadalom új erkölcsi világa biztosítja az emberré válás lehetőségét E két dráma az évad két pillére; az előbbitől az utóbbiig ível az egészet átfogó eszmeiség. Háziszerzőnek számít már megyénk színházában Gyárfás Miklós; már-már szinte törvényszerű váltakozással bennünk örvendeztet meg egyik évben jó vígjátékkal, illetve bosszant a következő esztendőben — gyengével. A hosszú élet titka után most reméljük, újra jó következik, s hogy a Kényszerleszállás című bohózat valóban jó, szellemes és tartalmas mű, arról pár évvel a rádió révén tődhettünk ... már meggyőA mai életünkben fellelhető fonákságokat, a polgári-kispolgári erkölcs újra-felburjánzó maradványait tűzi tollhegyre, illetve állítja a pellengérre Gáspár Margit: Ha elmondod, letagadom című szatírája: bízunk benne, sikerrel. íme a műsorterv: Tervnek jó, igényes, változatos, a színház adottságaihoz is alkalmazkodó. Hogy ne csak tervnek, hanem műsornak is jó legyen, az most már a művészi megvalósítástól függ. K. I. 1988. JKBtt» 1, Pásztorkiállítás A csikós, a gulyás, a juhász, a csordás a magyar mezők hagyományos alakjai, az ő életüket mutatja be a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett pásztorkiállítás. Ruházatuk, szűreik, subáik, különös formájú kalapjaik ott díszelegnek az üvegszekrényekben, szerszámaik, eszközeik és más, a mezei élethez szükséges tárgyak között, szemléltető, szép elrendezésben. A látogatók még négy szép látványos diagrammában is gyönyörködhetnek, megismerve a pásztoremberek munkáját, életét. A szép kiállításnak sok a látogatója. A csikós, a pásztornép legelőkelőbbje. Itt látható eszközeinek egy része, a fokos, a bélyegzővas, a pányva, a finomhangú csengők, a karám ládája és a citera, amellyel magának muzsikált a nagy pusztai magányban. Képünk természetesen csak a csikós eszközeinek és használati tárgyainak kis részét mutatja. Felújítják az orvosi rendelőt Dákén Dékán régóta jogos kívánság egy új, korszerű egészségügyi intézmény, mert az orvoslakás egészségtelen, a község és a környék egészségügyi ellátásához nincs megfelelő rendelő. Az idén 80 ezer forintos ráfordítással olyan átalakításokat végeznek, hogy az őszre megfelelő orvosi lakást és ehhez kapcsolódóan orvosi rendelőt, valamint tanácsadó helyiséget adhassanak át rendeltetésüknek. A csordás jellegzetes eszközei, az ökörszarvból faragott kürt — emel hívja reggelenként a csordát — a furkós pásztorbot és a kenyerestarisznya. Az ő élete csak részben hiszen a falvakban merül. Tarisznyájában viszi lakik magával a napi élelmet, esetleg a szilkében viszik azt utána a közelebbi mezőre , mert életének nagyobbik felét ő is a mezőn tölti. Rózsa László