Napló, 1966. szeptember (Veszprém, 22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-01 / 206. szám

Világ proletárral, egycsölid­eki BB,Vi I­­ITil A2 HSZNP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A mtűYEI TANÁCS LAPJA ■IMIMIIIIMMM—I—IIIHII­HI I II — Horgászok a Balaton-parton. (Hírek, tudósítások, ri­portok a Balaton-part életéről a 9., 10., 11. és a 12. oldalon.) (Szabó F. felvétele) Fokozott gonddal készültünk fel az őszi munkákra • Országos kenyérgabona-termesztési tanácskozás­ tól elmondta, hogy tavasz­­szal a belvizek a kenyérga­bonaterület 10 százalékán pusztították el a vetéseket. Mégis a nagyobb hozamok révén sikerült megtermelni az ország kenyerét, mégpe­dig — a felszabadulás előtti 3,8 millió hold helyett — 2,3 millió holdon. Ez a tény újabb bizonyítéka a szocia­lista nagyüzemi mezőgazda­ság fölényének a kisüzemi mezőgazdaság gazdálkodá­sával szemben. A cél most az, hogy a harmadik ötéves terv során a szükségletet fedező ke­nyérgabona-mennyiség mel­lett — természetesen hazai termésből — legalább öt­hat hónapi tartalékot te­remtsünk és ezt állandóan fenntartsuk. Ehhez a föld­művelésügyi kormányzat biztosítja a feltételeket, így például 1970-ig a mű­trágyatermelést kétszeresé­re és a növényvédőszerek gyártását másfélszeresére fokozzák, míg a kombájnok számát 8400-ról 12 000-re emelik. A gazdaságok fel­adata, hogy megteremtsék a többtermeléshez szüksé­ges körülményeket. A tanácskozás résztvevői felhívással fordultak az ország valamennyi mező­­gazdasági termelő üzemé­hez, hogy az idén fokozott gonddal készüljenek fel és fogjanak hozzá az őszi mun­kákhoz. A talajelőkészítés ugyanis országszerte máris Az idei kenyérgabonater­mésünk, a rendkívül súlyos belvízkárok ellenére is, fe­dezi a lakosság kenyér- és lisztszükségletét — jelentet­te be Keserű János földmű­velésügyi miniszterhelyettes az országos kenyérgabona­­termesztési tanácskozáson, amelyet szerdán tartottak Pécsett. A miniszterhelyet­ megkésett és a rendkívüli nagy őszi termésmennyiség betakarítása óriási felada­tot ró a gazdaságokra. A szokottnál nagyobb erőfe­szítésre van tehát szükség, hogy a kenyérgabona veté­sét október végére befejez­zék. Ma tanévnyitás az iskolákban Az általános iskolákban befejeződik a reformterv bevezetése 250 millió forint a felsőoktatási intézmények felújítására Az 1966—67-es oktatási évet megnyitó ünnepsége­ket országszerte csütörtö­kön tartják az iskolákban. Alsó- és középfokú oktatá­sa intézményeink nagy része új köntösben várja a diá­kokat és a pedagógusokat. Az idén nyári felújításokra, korszerűsítésre több mint 300 millió forintot költöt­tek. Az oktatási év kezde­téig elkészült új általános és középiskolai osztályter­mek száma meghaladja a 450-et. Nagyobb általános iskola épült és kezdi meg működését Szentlőrincen, Kecskeméten, Százhalom­battán, Gyöngyösön, Tata­bányán, Szombathelyen, Aj­kán, Pécsett, Balatonalmá­diban­, Zalaegerszegen, új középiskolát építettek Bé­késcsabán, Szarvason, Ka­zincbarcikán, Hevesen, Salgótarjánban, Vácott, Vasvárott, Debrecenben, Miskolcon. Borsod megye középpontjában elkészült egy 400 diák befogadására alkalmas középiskolai kol­légium is. Az 1966—67-es oktatási év újdonságai közé tartozik, hogy az általános iskolák­ban befejeződik a reform­tan­terv bevezetése. Ugyan­csak valamennyi tantárgyat a reformterv szerint oktat­nak a gimnáziumok első osztályaiban. Az osztályfő­nöki és a testnevelési órá­kat a gimnáziumok mind­egyik évfolyamában szin­tén új tanterv alapján tart­ják. Miniszteri rendelkezés intézkedik arról, hogy mi­lyen közismereti tárgyak oktatásánál lép életbe új tanterv a szakközépiskolák­ban, illetve technikumok­ban. Az idei tanévben kezdik meg működésüket a mező­­gazdasági jellegű tovább­képző iskolák. Azok a fia­talok, akik a továbbképző iskola mindkét évfolyamát eredményesen elvégezték, betanított munkás vizsgára jelentkezhetnek a munka­kör szerint illetékes szak­munkásképző iskola igazga­tójánál. A továbbképző is­kolákban az oktatás elmé­leti és gyakorlati részből áll, az utóbbin mezőgazda­­sági üzemekben vesznek részt a tanulók. A dolgozók általános- és középiskoláiban, a levelező tagozatokon általában a szeptember 5-ét követő na­pokban, az esti tagozatokon pedig szeptember közepéig kezdődik meg az oktatás. A mezőgazdasági vidéke­ken működő általános isko­lák esti- és levelező-tagoza­tain október végén kezdő­dik az iskolaév. A dolgo­zók iskoláiban a jelentke­zéseket még néhány napig elfogadják. ★ Országszerte megszépül­ve, felújítva­­ várják a felsőoktatási intézmények az ünnepi tanévnyitót. A szeptember folyamán sor­­ra kerülő tanévnyitó ünnep­ségeken az idén mintegy 13 500 elsőéves hallgatót köszöntenek a nappali ta­gozaton. Az idén a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási in­tézmények beruházásaira, felújításaira több mint 250 millió forintot fordítanak. Megkezdődtek De Gaulle és Szih­anuk politikai tárgyalásai A francia elnök tanácskozása a VDK képviselőjével A Kambodzsába érkezett De Gaulle francia elnököt Norodom Szihanuk köszön­tötte a Phnom Penh-i repülőtéren. (Telefoto / MTI Külföldi Képszolgálat) Országos esőkkel búcsúzott az idei hűvös nyár A Földközi-tenger térsé­géből szerdán, augusztus 31-én érkezett nagy eső­front méltóképpen búcsúz­tatta az idei borús és hű­vös nyarat. Csütörtökön már — a meteorológiai szá­mítások szerint is — ő£z lesz. A meteorológiai jelenté­sek szerint a szeptember is az eső jegyében kezdődik és majd csak péntekre várha­tunk északnyugati szél kí­séretében kisebb javulást Valószínű az is, hogy szep­tember első két hetében még változékony marad az időjárás, minthogy azon­ban a tavasz és a nyár egy­aránt csapadékos volt, az egyenlítésnek hamarosan el kell következnie. A számí­tások és az analógiák arra mutatnak, hogy szeptember második felében, vagy ok­tóber elején tartósabb jó időt kapunk. Új autóbuszjáratok iskolásoknak Közel háromszáz bejáró diák gondját orvosolták RéS személyszállítási problémákat oldott meg az AKÖV két új iskolás­ járat üzembe állításával. A Mű­velődésügyi Minisztérium és az Autóközlekedési Vál­lalat vezérigazgatóságának megegyezése értelmében többek között Veszprém megyében is orvosolták né­hány, iskoláktól távol eső község általános iskolás ta­nulóinak bejárási gondjait. 1950 óta gyalog jártak pél­dául a salföldi gyerekek az ábrahámhegyi körzeti álta­lános iskolába, de sok más kis községijén is hasonló volt a helyzet. Az AKÖV veszprémi üzemegységének dolgozói és ipari tanulói vállalták, hogy két Ikarus 30-as autó­buszt felújítanak (egyrészt társadalmi munkában, más­részt túlórában) erre a célra. Mindkét autóbusz elké­szült, és tegnap adták át őket rendeltetésüknek. A tapolcai járásban Kisapátiból 30, Salföldre pedig 35 gyerek járhat autóbuszon iskolába Nemesgulácsra, illetve Ábrahámhegyre. A devecseri járásban is két körzeti iskola bejáró tanulóinak utazási gondját oldja meg az intézkedés. Iszkázról 64, Kamondról 40 diákot Kertára, Kiscsőszről 23, Adorjánházáról 82 tanulót Csöglére visznek az új járatok a ma kezdődő 1966/67-es tanévben. Mindkét autóbuszt ünnepélyes külsőségiek között indította tegnap útnak az Autóközlekedési Vállalat vezetősége. Devecserben is, Tapolcán is a járási tanács képviselőinek jelenlétében zajlott le a kis ünnepség, az első út egyes állomásain pedig a községi tanácsok és az illetékes iskolák vezetői fogadták az autóbuszo­kat. A tenyésztés alapvető feltétele az állathigiénia Ülést tartott a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsága Benedek Mihálynak, a gépállomások megyei igaz­gatójának vezetésével ülést tartott a megyei tanács me­zőgazdasági állandó bizott­sága. A bizottság meghall­gatta dr. Balogh József körzeti állatorvos, megyei tanácstag beszámolóját a mezőgazdasági nagyüzemek állathigiéniai helyzetéről. Az előadó hangsúlyozta, hogy az eredményes állat­­tenyésztés alapfeltétele a higiéniai követelmények betartása. Ezt Veszprém megyében elsősorban a faj eredményes fenntartása, szaporítása követeli meg. A takarmányozás higié­niai szerepéről elmondotta, hogy néhány évvel ezelőtt a csóti termelőszövetkezet­ben aggasztóvá vált a szarvasmarha meddőség. Hosszas kísérletek, s az állami gazdaságok megyei igazgatóságának laborató­riuma segítségével megálla­pították, hogy a tehenek takarmányozásában van a hiba; a vemhességhez szük­séges jelentős ásványi anya­gokat hiányolja a feletetett takarmány. Ez az eset a megye nagyon sok gazda­ságára jellemző. Ezért szük­ségesnek tartotta az állan­dó bizottság, hogy korsze­rű laboratórium berende­zését javasolja. Az állandó bizottság meg­állapította, hogy mezőgaz­dasági üzemeink nagy ré­szében elhanyagolják az ál­talános majorrendezést. Olyan majorok vannak Nagy­tevelen, Malomsokon és máshol, ahol áldatlan állapotok uralkodnak, s a körülmények sem a te­nyésztés, sem a higiénia kívánalmainak nem felel­nek meg. Megállapította a mező­­gazdasági­­ bizottság, hogy jellemző, alapvető részlet­­kérdésekben következetlen mezőgazdasági üzemeink egy része. Nagyon kevés helyen lehet találni pél­dául munkaruhát, vagy a­ hathatós intézkedést az is­tállók réme, a légy ellesi.

Next