Napló, 1966. október (Veszprém, 22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

­­ ­lést tartott az MHS tartalékos tiszti tagozatának megyei vezetősége Az MHS megyei elnöksége tartalékos tiszti tagoza­tának vezetősége pénteken délelőtt ülést tartott, ahol az MHS országos elnökségének képviseletében részt vett Kós György alezredes, Dr. Hardy Zoltán, a megyei ta­nács vb. titkára, a tagozat vezetője, valamint Takács István százados, az MHL megyei elnöke tájékoztatta a vezetőséget, valamint a járási, városi tagozatok elnökeit a tartalékos tisztek kiképzésének eredményeiről és ta­pasztalatairól, majd a következő kiképzési év gyakorlati feladatairól. Az előadók megállapították, hogy az eddi­giek alapján Veszprém megyében biztosíthatók a felté­telei a tartalékos tisztek még nagyobb számú, s tartal­mában színvonalasabb kiképzésének. Felhívták a tago­zat­vezetőségek figyelmét, arra, hogy kérjék az illetékes pártbizottságok, tanácsok, valamint a gazdasági vezetők hathatósabb támogatását a tartalékos tisztek október kö­zepén kezdődő kiképzésének elősegítéséhez. C 127 2. Megkezdődött az almaszüret a Veszprémi Állami Gazdaság nagyesztergári kerületének 172 holdas gyümöl­csösében. Naponta 26 gazdasági munkás szedi, osztályoz­­za az idei termést. Jelenleg a fehérárut csomagolják, a jövő héten megkezdik a Jonathán alma szedését és osz­tályozását is. Az idén mintegy 20 vagonnyi almatermésre számí­tanak a kerület vezetői. Az alma nagyobb részét Német­országba és Csehszlovákiába exportálják. (Fotó: Péterfay Endre) Megalakult a TIT hadtudományi szakosztálya Mintegy két hónappal ezelőtt kezdték szervezni a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Veszprém me­gyei szervezete­­ hadtudo­mányi szakosztályát. Az el­képzelések szerint a megye és elsősorban a megyeszék­hely katonai alakulatainak mérnökeit és közgazdászait kívánták bevonni a had­történettel és haditudomá­nyokkal foglalkozó szak­osztály munkájába. Tegnap délelőtt a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem klubtermé­ben tartották meg a szak­osztály első és alakuló ülé­sét. A megnyitót dr. Straub Gyula, egyetemi tanár, a TIT Veszprém megyei Szer­vezetének elnöke tartotta. Dr. Nagy Gábor ezredes,­a TIT országos hadtudományi választmánya titkárának vi­taindítója után az alakuló ülés megvitatta a szakosz­tály feladatait. Szakcsopor­tokat alakítanak a járási székhelyeken, kidolgoznak mintegy kétszáz előadásból álló tematikát, amelyet min­den községbe eljuttatnak, hogy ilyen irányú igényeik­nek megfelelően beilleszt­hessék téli népművelési ter­veikbe. Az iskolákban fo­lyó honvédelmi nevelő munka segítésére ugyan­csak változatos témákat ja­vasolt a szakosztály. A termékeny vita után megválasztották a honvé­delmi szakosztály vezetősé­gét. Elnöke Szabó József alezredes, repülőmérnök, titkára Országh Imre őr­nagy, közgazdász lett. B­U­t Világ proletárjai, egyesüljetek. XXII. évfolyam ||||||fe, W 1||11|| 232­ szám BHnfelf gWBL Ipa 1||| |­SZOMBAT H ip»» Mms 1966. október 1. 8 ^IÍIÉÍ Ára 60 tülér " * / fj­r Tovább folytatjuk a mezőgazdaság gépesítését Öt megye vezető szakemberei tanácskoztak tegnap Veszprémben Bevezetőben Hont elv­­társ megemlítette, hogy az 1967-es terv fő vonalai már kialakultak, az idei gazda­sági év várható eredmé­nyeiről azonban még csak hozzávetőleges számítások vannak. Az bizonyos, hogy a mezőgazdasági termelés 1965-höz viszonyítva 6 szá­zalékkal növekedett a je­lentős belvízkárok ellenére is. Kenyérgabonából az idén 263 ezer vagonnyit ta­karítottunk be, mintegy 4 ezer vagon túlteljesítés mu­tatkozik. Így hazai termés­ből a hazai szükséglet biz­tosítva van. Az idén 9 ezer kombájn aratott országo­san: 1967-ben mintegy 2500 kombájnnal növekszik a géppark. Az idén 190 ezer holdon termeltek cukorrépát a mezőgazdasági nagyüze­mek. A termés — tömegé­ben — nagyobb, cukor tar­talmában pedig kisebb a korábbi évek mutatóinai: ebben az évben 180 mázsás holdankénti átlagot várnak a szakemberek.­ A jövő év­ben — a cukorrépa betaka­rítás meggyorsítására — 100 cukorrépaszedő kombájnt és fejelő gépet kapnak a mezőgazdasági nagyüze­mek, először az állami gaz­daságok. Ezzel egyidőben burgonya betakarító kom­bájnokat is importálunk, mintegy 100 darabot. A burgonya vetésterülete 360 ezer holdra növekszik. Az idén 25—30 százalékkal több burgonyatermésre szá­míthatunk a tavalyinál: az országos átlag 65—70 má­zsa átlag holdanként. Elit vetőgumóból 500 vagonnal több termett a tervezett­nél. A jó burgonyatermést főként az intenzívebb vegy­szeres védekezéssel értük el. Javult a gyümölcs- és a zöldségtermesztés is a ko­rábbi évekhez viszonyítva. Nőtt a választék, javult a minőség, a zöldség- és gyü­mölcsexport is megnöveke­dett. Az idén 300 millió de­vizaforint értékű zöldséget és gyümölcsöt exportáltunk a múlt évi 220 millió devi­zaforint értékkel szemben. Minden évben gondot okoz a mezőgazdaságban a kukorica betakarítása és szárítása. A jövő feladata: a betakarítási és a tárolási veszteségek csökkentése. Ha az idei kísérletek be­válnak, meggyorsul a hazai kukorica betakarító gépek gyártása. A szárító kapaci­tást új Farmer típusú szá­rítógépekkel növeljük. Akárcsak­ a növényter­mesztésben, az állatte­nyésztésben is érződnek az 1966 január 1-i áremelés hatásai. A szarvasmarha­hizlalásban — szeptemberig — 8000 tonna súlytöbblet mutatkozik azonos darab­szám mellett. Augusztus 31-ig 72 millió liter tejjel többet vásárolt fel a tej­ipar, mint a múlt év azo­nos időszakában. Növeke­dett mind az állami gazda­ságokban mind a termelő­­szövetkezetekben az egye­denkénti éves tejhozam. A tehénállomány — a száj- és körömfájás miatt — csökkent, viszont egészsé­gesen fejlődik a növendék­állomány: nyolc hónap alatt 12 ezer borjút vásá­rolt fel az Állatforgalmi Vállalat. A jövőben min­­den eslésre 1000 forint do­tációt biztosít az állam, a korábbi kedvezmények mellett. A jövő évi terv a szarvas­marhahizlalásnál azonos mutatókkal számol, a tej­termelésben­­viszont 4,5 szá­zalékos emelkedés várható. A sertéstenyésztésben a tartási körülmények meg­javultak, de még mindig nem kielégítőek. Az utóbbi időben csökkent a darab­szám, a termelőszövetkeze­tekben 21 ezerrel csökkent a kocalétszám a múlt év azonos időszakához mér­ten. Az előadás második felé­ben a mezőgazdasági beru­házások helyzetével és fel­adataival foglalkozott az előadó. Tovább folytatjuk az építkezést és a mező­­gazdaság gépesítését. Jövő­re hat és félezer traktort szerzünk be. Növeljük a pótkocsik számát Gyara­pítjuk a növényvédő repü­lőgépparkot: 20 gépet vá­sárolunk. A harmadik öt­éves terv végére mintegy 80—100 repülőgép áll majd a mezőgazdaság szolgálatá­ban. A műtrágyaellátás 1967-ben 20 százalékkal nö­vekszik. Az idén 500 mar­koló-rakodó gépet kapott a mezőgazdaság, jövőre 1500- ra futja az erőből. Az értékes, tájékoztató jellegű előadás után a je­lenlevők, megyéik eredmé­nyeiről, gondjairól és ter­veiről szóltak. A tanácsko­zás a délutáni órákban ért véget. Értekezletet tartottak tegnap Veszprémben, a me­gyei tanács kistermében Veszprém, Vas, Győr, Zala és Komárom megyék vezetői és vezető mezőgazdasági szak­emberei. A tanácskozáson részt vett dr. Dimény Imre, a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Hont János és Klenczner András, a földművelésügyi miniszter helyettesei, Dergács Lajos élelmezésügyi mi­niszterhelyettes és dr. Madas András, az Országos Terv­hivatal főosztályvezetője. Megyénk képviseletében meg­jelent Józsa János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Bodogán János, a megyei tanács vb. elnöke, Vándor Jó­zsef elnökhelyettes, Römer Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Vigvári Gyula, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályvezetője. A tanácskozást dr. Bodo­gán János nyitotta meg, majd Hont János miniszter­­helyettes tartott vitaindító beszámolót az idei gazdasági év eredményeiről és az 1967-es esztendő mezőgazdasági feladatairól és terveiről. A Veszprémi Állami Gazdaságban 12 holdon megkezdték a kukorica kom­bájnnal való betakarítását. A jó időt kihasználva sötétedésig dolgoznak a gépek. (Fotó: Szabó) Legyen szakma a vezetés! Másféléves vezető továbbképző tanfolyam kezdődött Veszprémben Tegnap az ÉM Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat központjában 15 hónapos általános vezető­továbbképző tanfolyam kez­dődött építőipari szakem­berek számára. A tanfolya­mot a megyei pártbizottság, a megyei építőipari vállalat és a tanácsi építőszerelő vállalat szervezte. A meg­nyitó előadáson megjelent Ábrahám Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Hor­váth János, a megyei párt­­bizottság ipari osztályának vezetője, több ipari üzem vezető munkatársa, vala­mint a járási, városi párt­bizottságok ipari osztályai­nak vezetői. Ábrahám elvtárs meg­nyitó beszédében a tanfo­lyam jelentőségét, aktuali­tását hangsúlyozta. A kor­szerű vezetési hálózat, irá­nyítási rendszer kialakítá­sában — mondotta — hi­hetetlen sokat segíthet ez a 15 hónapos, havonta egy előadásból álló tanfolyam. Elsősorban azzal, hogy meg­felelő módon felkészíti a vezetőket az új gazdasági mechanizmus bevezetéséből adódó feladatok megoldá­sára. Felkészültebb szak­embereket, vezetőket ad ez a tanfolyam a megye épí­tőiparának, olyanokat, akik még jobban támaszkodnak majd a dolgozók kezdemé­nyezésére, öntevékenységé­re, lelkesedésére, akik még fokozottabban törekszenek az új technika bevezetésé­re, akik egyértelműen a szocialista munkaszervezési módszer támogatói, beve­zetői. A megyei pártbizottság titkárának megnyitója után dr. Szabó László, az Építő­ipari Gazdasági Szervezési Iroda munkatársa arról be­szélt, hogy az új vezetési módszer kialakítása világ­szerte égető követelmény. Az új gazdasági irányítási rendszer hazánkban elke­rülhetetlenül szakít a régi vezetési módszerekkel. A központilag és vállalatikig szervezett vezetők tovább­képzése elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a ve­zetést szakmává tegyék. Az egyre gyorsuló, műszaki, tu­dományos forradalom kor­szakában, amikor a tudo­mány mind nagyobb teret hódít a termelésből, elen­gedhetetlen a vezetés tudo­mányosan, közgazdaságilag megalapozott szakmává té­tele. Figyelembe véve ter­mészetesen a hazai, mintegy tízezer középgazdasági ve­zető gyakorlati tapasztala­tait. Az általános szakmai to­vábbképző tanfolyam tag­nap délután a vezetés sa­játosságairól szóló előallás­­sal folytatódott.

Next