Napló, 1966. november (Veszprém, 22. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-01 / 258. szám

c 3*1 A Veszprém megyei párt­értekezleten — mint ahogy már lapunk vasárnapi számában közöltük — Pap Já­nos elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára előadói be­zéde után megkezdődött a vita, amelynek során fel­szólaló Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. HÖBE IMRE, A PÁPAI ELEK THERM­AX PÁRTTITKÁRA: A bajokból kilábalni csak közös erőfeszítéssel lehet Sorainkban teljes az eszmei,­­ politikai, cselekvési egység Véget ért a megyei pártértekezlet A legnehezebb feladatokat is megoldottuk — eredmé­nyeink ezt igazolják. De nem volt problémamentes ez a négy év. 1963—64-ben a ko­rábbi évekhez képest vissza­esett gazdasági munkánk, a P­ártmányfejlesztési Intézet­tel való kapcsolatunk sem fe­lelt meg a kívánalmaknak. Pesszimizmus, elkeseredés lett úrrá még a párttagság körében is, s így nem lépett fel az ilyen hangok ellen­­nem biztatta, bátorította a többieket, csak borúlátóan figyelte az eseményeket A pártszervezetek jó ideig bele­nyugodtak, hogy a végrehajtó bizottság határozatait nem hajtják végre következetesen. A megyei és a városi pártbi­­zottság a politikai, a vezér­­igazgatóság a gazdasági munkákban elkövetett hibák­ra hívta fel a párt és gaz­dasági veze­tk figyelmét. Az intézkedések következtében most a gyár jövője biztosí­tott. Kedvezően éreztette ha­tását a gazdasági vezetők személycseréje is. Az üzemi demokrácia érvényesülése mellett megvan az egyszemé­lyi felelősség is. A feszültség feloldódott, a hangulat ja­vult. Arra­ törekedtünk, hogy a kommunistákon keresztül hitet öntsünk a dolgozókba, megértessük velük, hogy ki­lábalni a bajból csak közös erőfeszítéssel lehet. Még nem jutottunk el a teljes megoldáshoz De a gyár eredményei, a dolgozók mun­kakedve, a vezetőkbe vetett bizalma, az ügyek iránti ér­deklődése alapján mondhat­juk, hogy gyárunk túljutott mélyponton, munkában. Ennek a hatása kedvező és sokat segítenek az új eljárások meghonosítá­sában, a nagyobb feladatok megoldásában. Ezután arról beszélt Király Jenő, hogy a sikeres munka feltétele, hogy a párt és a szakmai vezetők, a tömeg­szervezetek vezetői között egyetértés legyen közösen dolgozzanak a közös cél el­éréséért. Szólt azokról a gon­dokról, amelyek a tsz-tagok és a szövetkezetekben dol­gozó alkalmazottak bérezése, SZTK ellátása közötti kü­lönbségekből adódnak. Végül elmondotta, hogy egy hét alatt a meglévő öt­venöt mellé újabb 140 előfi­zetőt szerveztek a Naplóra. — Azt hiszem, annál jobb agi­tátor nem kell, minthogy a sajtó minden nap ott van a szövetkezeti tagok asztalán, és megyei vonatkozásban is tájékoztatást kap abból. Világ proletárjai, egyesüljetek / XXII. évfolyam 258 s­zám KEDD lftoS. november 1. Ara 100 fillérNAPLÓ AZ HSZHP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KIRÁLY JENŐ TSZ-ELNÖK, ZALA VÁR: A szövetkezeti demokrácia biztosítása gazdasági eredményeink alapja GYURICZA LÁSZLÓ, A FŰZFŐI NITROKÉMIA MŰSZAKI IGAZGATÓJA: A műszaki fejlesztés gyorsításához ésszerűbb anyagi ösztönzés kell A Veszprém megyei pártértekezlet teljesítette küldetését Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságánál. tap­a, a Központi Bizottság titkárának beszéde A megyei pártbizottság be­számolóját szeretném néhány példával alátámasztani. Nap­jainkban igen sok szó esik arról, hogy miért gyengék a gyenge tsz-ek és a jó tsz-ek miért jók? Mi úgy látjuk, és a gyakorlat azt igazolja, hogy az termelőszövetkezetek ered­ményes gazdasági, politikai tevékenységében döntő szere­pe van a jó tömegkapcsolat­nak. A politikai és a gazda­sági vezetőknek is abból kell kiindulni, hogy a tsz-tagok gazdái, tulajdonosai a terme­lőszövetkezeteknek. Ez min­den vonatkozásban megszab­ja a vezetők feladatát. A mi termelőszövetk­ezetein­kben igen nagy gondot kell fordí­tani a szövet­kezet­i demokrá­cia érvényesülésére. A szö­vetkezeti demokrácia biztosí­tása politikai és gazdasági eredményeink fundamentu­ma. Azt tapasztaltuk, hogy a vezetőségi ülések, a közgyű­lések nem elegendő fórumok a szövetkezeti demokrácia érvényesüléséhez. Az élet, a gyakorlat igazolja, hogy az a jó, ha a tagok elképzelése, javaslata, bírálata minél szé­lesebb körben kibontakozhat. Ezt elő kell segíteni a gazda­sági és a politikai vezetőknek egyaránt. Ennél az útkeresés­nél figyelembe kell venni a gazdasági adottságokat a ta­gok műveltségét, politikai képzettségét. Nálunk igen jól bevált módszer, hogy évente közvéleménykutatást tartunk, kérjük a tagokat, írják le ja­vaslataikat, problémáikat. A múlt évben — zömmel név­aláírással — 287 javaslatot kaptunk így, és 78 kérdőíven olyan kérdéseket vetettek fel, amelyekben nem láttak tisz­tán a tagok A vélemények kérdések feldolgozása alap­ján szabtuk meg további fel­adatainkat. Ugyancsak megszívleljük azokat a javaslatokat bírála­tokat, amelyeket az állatte­nyésztésben, a szőlő- és gyü­m­ölcs­ermesztésben dolgozók mondják el a rendszeresítet munkaértekezleteken, vagy szocialista brigádok a mun­­kájuk értékelésekor. Eredmé­nyeink azt igazolják hogy ha a tagok elképzelése, javas­lata a célkitűzésekben benne van, sokkal szívesebben, lel­kesebben dolgoznak azok el­éréséért. Üzemünkben, ugyaní­y, mint máshol, érvényesül a kommunisták példamutatása A negyvenkilenc kommunis­tából negyvenegy vesz részt közvetlenül a gyakorlati Második ötéves tervünket sikerrel teljesítettük, a ter­melési értéket évről évre nö­veltük. Idei feladatainkat is megoldjuk. Az egy főre eső termelési értéket 6 százalék­kal növeljük. A tervezettnél nagyobb tiszta nyereséget, érünk el. Expo mérvünket eddig 22 százalékkal teljesí­tettük túl. Egész gazdasági és műszaki munkánkat az export növelésére az import csökkentésére szerveztük át. Sok esetben egy-két héttel a rendelés beérkezése után le is szállítottuk a kész árut. Ez együtt járt a termelés át­szervezésével, egy sor bürok­ratikus és más akadály le­küzdésével Előrehaladtunk a káros környezeti áthatások meggátlására irányuló labo­ratóriumi kutatásokban is. Vállalatunk kollektívája jól együttműködik. Lassan fele­désbe mennek az összevonás­ból adódó vélt vagy valós sé­relmek. A párt- és vállalat­­vezetőség közötti együttmű­ködés jó, a vállalati és a nép­­gazdasági érdek összhangjá­nak helyes szemléletén alap­szik. Kollektívánk készül a ránk háruló új, műszaki fel­adatok megoldására. Szakem­bereink jelentős hányada a rendszer neveltje és elvhű kommunista. A hiányosságokról is sze­retnék szólni mert mélysé­ges meggyőződésem, hogy jó helyen szólok ezekről a hi­bákról. A szakemberek meg­ítélésében elég sok a torzítás. A párt helyes irányelvét, hogy pártfunkció kivételével minden funkciót betölthet­ne­k pártonkívüliek is, sok­szor rosszul értelmezik, és a gyakorlatban rosszul alkal­mazzák. Sok esetben csak a szakmai hozzáértést nézik, a szocializmushoz való hűséget nem kívánják meg. Sokan úgy vetik fel: vagy szakem­ber, vagy kommunista. A ré­gi szakemberek felhasználása helyes és törvényszerű folya­mat. A mi országunk ren­delkezik elvhű, alkotóképes­sége teljében lévő műszaki gárdával. Egyes szakem­bereknél nyugat-imádat ta­pasztalható. Az új gazdasági irányítási rendszer megvaló­sítását is nyugatról átplán­tált módszerekkel képzelik el. Károsak ezek a nézetek, mert rombolják a fiatal szak­emberekben a szocializmusba vetett hitet és hozzájárulnak a munkások soraiban mutat­kozó vezetőellenes hangulat szításához. Megnehezítik az áldozatkész kommunisták munkáját is. Az új gazdasági mechaniz­musban nagy szerepe lesz a műszaki fejlesztés meggyor­sításának. Ennek fontos esz­köze a helyes anyagi ösztön­zés. Jelenleg az újítások el­bírálásánál mérlegelni kell, hogy a benyújtott javaslat az illető munkaköri köteles­ségéből adódik-e vagy sem. Ha munkaköri kötelesség, nem fo­gadható el újításnak. Tehát az újítási rendelkezé­sek nem arra késztetik a mű­szaki dolgozót, hogy munka­körével összefüggő, terv sze­rinti műszaki fejlesztésen gondolkozzék , hanem, hogy tervszerűtlen műszaki fej­lesztéssel foglalkozzék, mert ezt honorálnák újítási díjjal. Helyesebb, ösztönzőbb lenne, ha a tervszerinti, munkaköri kötelességéből adódó mun­kája elismerése fejeződne ki anyagiakban is, nem újítási díjként hanem prémium, ju­tas­om formájában. (Folytatás a 2. oldalon) A pártértekezletek átadom a Központi Bizottság és külön Kádár János elvtárs szívé­lyes üdvözletét és jókívánsá­gait. A pártbizottság beszámo­lója, — amelyet Pap János elvtárs előadói beszéde alap­ján ismerhettem meg, — el­vi és politikai szempontból teljesen helyesen az összes lé­nyeges problémát felvetet­te. Ugyanakkor ez a beszá­moló igazán Veszprém me­gyei beszámoló is volt, ami alatt azt értem, hogy tényle­gesen az itteni problémákat tárgyalta és ezzel a pártérte­kezlet részvevőinek nagy le­hetőséget nyújtott arra — ami meg is történt —, hogy behatóan megtárgyalják a megye helyzetét, legfontosabb problémáit és a feladatokat Az eddigi felszólalások — kivétel nélkül mindegyik — nagyon tetszettek nekem A felszólalásokban és a beszá­molóban ez a szó, hogy párt­egység, így kimondva, tulaj­donképpen nem hangzott el. Mégi­s, aki a beszámolót, a fel­szólalásokat hallotta láthatta, a beszámoló és a felszólalá­sok is azt mutatják,­­ hogy­ teljes az eszmei, politikai, cselekvési egység. Az a he­lyes, ha a cselekvési egység­ről külön nem beszélünk de ilyen nagy horderejű tanács­kozáson nyilvánvalóvá válik. Azért is tetszettek a hoz­zászólások mert kivétel nél­kül mindegyik hozzáadott va­lamit a beszámolóhoz. Ilyen formán gazdagabb élettel te­lítettebb kép alakult ki a pártszervezetek a gazdaság, a kultúra, az ideológia terü­letéről. Külön is hangsúlyo­zom a beszámoló és a felszó­lalások azon részeit, amelyek­ben kritika hangzott el, nemcsak megyei vonatkozás­ban, hanem felfelé is. Külön is aláhúzom: Gyuricza és Kisgergely elvtársak szen­vedélyes éles felszólalása ide való a pártértekezletre. Ez a szenvedélyes ostorozása a hi­báknak, kezdete annak, hogy mindenütt jobban, gyorsab­ban menjünk előre. Az a véleményem a beszá­molóról, az eddig elhangzott vitáról, hogy a Veszprém megyei pártértekezlet telje­síti nagyon fontos küldeté­sét és már az eddigiek alap­ján is leszögezhető, hogy nemcsak számbavette az ed­digi utat, hanem az egész megye összes kommunistái­nak és pártonkívüli dolgozó­jának nagyon fontos felada­tokat jelölt meg, amely min­den bizonnyal a kongresszus­sal még gazdagodni fog és ilyen módon biztosított a párt továbbfejlődése a megyében­­ a kongresszus után, és biz­tosított, hogy a megye dolgo­zói a pártbizottság vezetésé­vel további nagy eredménye­ket érjenek el. A párt Központi Bizottsá­gának elismerését és köszö­netét fejezem ki a pártérte­­kezlet részvevőinek és az elvtársakon keresztül a me­gye összes kommunistájának. A beszámolóból látható, hogy Veszprém megye kommunis­tái nehéz helyzetekben bo­nyolult feladatokat oldottak meg. Helytálltak. Ezt csak úgy minősíthetjük: kemény, határozott, kommunista helytállás volt. Feljogosítja ez a Központi Bizottságot, hogy számítson rá­ a megye kommunistái a következő négy évben ugyanígy helyt állnak, még az eddigieknél is nagyobb méretekben járul­nak hozzá a szocializmus épí­tése sikeréhez a Magyar Népköztársaság erősödéséhez. Ehhez kívánok erőt, egész­séget és nagyon sok sikert Komócsin Zoltán elvtárs ezután nemzetközi kérdések­ről beszélt. Nagy tapssal fo­gadott beszédét a küldöttek nevében dr. Radnóti István elnök köszönte meg Király Jenő felszólalás közben Komócsin Zoltán elvtárs beszédét mondja. A pártértekezlet résztvevőinek egy csoportja

Next