Napló, 1967. február (Veszprém, 23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

2­ 4 világpolitika eseményeiből megsebesítették a pekingi szovjet n­agykövetség egyik tanikatársát Eltemették a hős asztronautákat Diplomáciai kapcsolat Románia és az NSZK között Hisztérikus kampány Djakartában PODGORNIJ ELUTAZOTT RÓMÁBÓL Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke hét­főn este együtt vacsorázott Luigi Dongóval, az Olasz Kommunista Párt főtitkárá­val és az OKP több más vezetőségi tagjával. A talál­kozó meleghangú elvtársi légkörben zajlott le. A szovjet államfő kedden délben néhány perccel 12 után repülőgépen elutazott Rómából. Búcsúztatására a Ciampioni katonai repülőté­ren megjelent Aldo Moro miniszterelnök és Fanfani külügyminiszter. Az olasz lapok kedvező sajtóvisszhangot adtak Pod­gornij látogatásának. Csak­­­nem valamennyi olasz sajtó­­orgánum pozitívan értékeli a közös tanácskozásokat. A Popola aláhúzza, hogy bizo­nyos véleménykülönbségek ellenére maradéktalanul egyetértettek a békés együtt­élés szükségességében. Az Avanti az őszinte légkört, a frázismentes tanácskozáso­kat emeli ki. Az Unita rá­mutat: különösen jelentős a két fél azon kötelezettségvál­­­lalása, hogy mindent elkövet az európai biztonság kérdé­seivel foglalkozó értekezlet összehívása érdekében. ROMÁN—NYUGATNÉMET MEGÁLLAPODÁS Kedden­­ délelőtt Willy­ Brandt nyugatnémet. Corne­­liu Manescu román külügy­miniszter vezetésével a bon­ni külügyminisztériumban folytatódtak a román-nyu­gatnémet tárgyalások. Ezt követően Kiesinger kancellár fogadta a román külügymi­nisztert. Mint a DP­A jelenti, kedden a nyugatnémet fő­városban a két ország meg­állapodást kötött diplomáciai kapcsolatainak felvételében. Az erről szóló közleményt Bonnban és Bukarestben teg­nap a délutáni órákban egy­idejűleg hozták nyilvános­ságra. AZ APOLLÓ-PROGRAM HŐSI HALOTTAINAK UTOLSÓ PERCEI „Égünk, ...engedjenek ki bennünket” — ezek voltak az Apolló-program pénteken tragikusan elpusztult űrha­jósainak utolsó szavai. Az űrhajósok utolsó pilla­natait rögzítő magnó-szalag felvétel tanúsága szerint, a három űrhajós kétségbeesett erőfeszítéseket tett, hogy va­lahogy kijusson a pokollá vált börtönéből. A kilövőterepen tartózko­dó műszakiak is megerősítik, hogy a három űrhajós két­­ségbesetten rázta, igyekezett kinyitni a kabin ajtaját. A kabinajtó azonban nem nyíl­hatott ki automatikusan és az űrhajósoknak nem volt idejük arra, hogy az ehhez szükséges berendezést mű­ködésbe hozzák. A katasztrófa közeledtét sejtető első jelzést az egyik űrhajós adta le, amikor nyu­godt hangon közölte a „kül­világgal”: „tűz... tüzet ér­zek... ” Két másodperccel később White izgatottan ezt kiáltot­ta: „Tűz az űrhajóban!” Három másodperces csenc után az egyik űrhajós így kiáltott: „Nagy tűz a kabin­ban!” Végül Roger Chaffee kiál­tása hallatszott: „Égünk,­ mentsetek ki bennünket Kedden délelőtt katona tiszteletadással temették el a pénteki tragikus űrhajós sze­rencsétlenség három áldoza­tát, Virgil Grissomot, Ed­ward Whitet és Roger Chaf­­­feet. Grissom és Chaffe te­metésére a Washington mel­letti katonai temetőben, Ar­­lingtonban került sor. A két gyászszertartáson megjelent Johnson elnök is. White ko­porsóját az Egyesült Államok katonai akadémiájának te­metőjében, West Pointban he­lyezték örök nyugalomra. Itt Humphrey alelnök és John­son elnök felesége volt jelen. A New York Times ked­den feltűnést keltő híradás­ban azt jelenti, hogy 12 perc telt el aközött, hogy az űr­hajósok először észlelték a tüzet és leadták utolsó vész­jelzésüket. A kabin ajtajá­nak kinyitásához azonban csaknem húsz percre lett volna szükség. FOLYTATÓDNAK A PRO­VOKÁCIÓK KÍNÁBAN A pekingi szovjet nagykö­vetség épülete körül negye­dik napja folynak a kínai vö­rösgárdisták és a „forradal­mi lázadók” provokációi és garázdálkodásai. Hétfőn a vörösgárdisták­­ bedobtak a nagykövetség te­rületére egy vasdorongot, amely megsebesítette a nagy­­követség egyik munkatársát. A nagykövetség előtt és az utcákon megállásra kénysze­rítik a szovjet gépkocsikat és­­ megpróbálják bántalmazni a bennük ülő szovjet állampol­gárokat. Tovább folynak a tünteté­sek a jugoszláv nagykövet­ség előtt is. A jugoszláv ve­zetők elleni jelszavak mel­lett új szó jelent meg: „Ju­goszláv revizionisták, taka­rodjatok Kínából!” Január 27-én közölte az Anhuji tartomány „forradal­mi lázadóinak” saj­tóorgánu­ma, hogy „a forradalmi láza­dó szervezetek” elfoglalták a tartományi pártbizottságot és néptanácsot, valamint Hefej tartományi központ városi pártbizottságát és néptaná­csát. A tartomány és a város párt- és igazgatási vezetőit „ellenforradalmi revizionis­­­­táknak” minősítették, levál­tották és „átnevelő" munká­ra küldték. SUKARNO SORSA „MEG VAN PECSÉTELVE...” Djakartában kedden köz­zétették Malik külügyminisz- t­­er újabb nyilatkozatát. Ma­liik bejelentette: a héten is­­­­mét felkeresi Sukarnót, hogy megtárgyalja vele az elnök politikai jövőjét. Miután jobboldali moha­medán körök bedobták a köztudatba, hogy Sukarno esetleg feloszlatja a baloldal­tól megfosztott legfőbb tör­vényhozó szervet amely a tervek szerint márciusban ül össze, hogy döntsön Sukarnó jövőjéről. Djakartában hisz­térikus kampány bontakozott ki. Ezzel kapcsolatban Malik — kedden nyilvánosságra ho­zott nyilatkozatában — kije­lentette: Sukarnó sorsa „meg­­ van pecsételve”, ha erre a lé­pésre szánja el magát. A Reuter iroda jelentése szerint letartóztatták Sukar­­nó elnök két további politi­kai támogatóját — Har­onét a Sukarnó által alapított na­cionalista párt egyik vezető­jét, valamint Kartonét, s párt ifjúsági mozgalmánál­­ egyik vezéralakját ____ „AGGÓDÓ EGYHÁZI SZEMÉLYISÉGEK” Kedden mintegy kétezer amerikai lelkész és egyházi vezető gyűlt össze Washing­tonban, hogy tiltakozzék a kormány vietnami háborúja ellen. A tiltakozó megmozdu­lást az „aggódó egyházi sze­mélyiségek bizottsága” nevű szervezet hívta össze. Az Egyesült Államok minden ré­széből érkeztek protestáns, katolikus és izraelita egyházi személyiségek, köztük az egyházak ismert vezetői, püs­pökök, teológiai professzorok. Lapzártakor érkezett: Kedden újabb súlyos sze­rencsétlenség történt az ame­rikai űrkísé­retek során: tűz ütött ki egy 100 százalé­kos oxigénatmoszférájú űr­kabinban.­­ A tragédiának egy halálos áldozata és egy súlyos sebe­­sü­ltje van. A texasi San Nantonio m­­léti Brooks lé­gitámaszponton kísérleteket folytattak egy űrkabinnal, amelyben két ember tartóz­kodott. A két repülő nem tartozott az űrpilóták közé, s a berende­zsek karbantar­tását és felülvizsgálatát vé­gezte.­­ A tűz oka ismeretlen. Kmo A közel-keleti olaj A közel-keleti országok legértékesebb bá­nyakincse a kőolaj. Még az első világháború előtt fedezték fel az első olajmezőket és az­óta az olaj döntő tényezővé lépett elő az arab Kelet életében. Politikai mozgalmak és gazdasági reformok hátterében éppen úgy, mint a belső ellentétek mögött többnyire az olaj húzódik meg. Nem lehet csodálkozni ezen, hiszen arab földben található a kapi­talista világ ismert olajkészletének 31 szá­zaléka. Míg az Egyesült Államokban az el­múlt 100 év alatt több mint 1,5 millió olaj­kutat fúrnak, a Közel-Keleten a kőolajter­melés megindítása óta mindössze néhány ezret. Egy-egy kőolajkút évi hozama 200— 250-szer, egyeseké ezerszer nagyobb, mint a Texasban vagy Kaliforniában lévő kutak ho­zama. Az élen Kuvait halad 109 millió tonnával, utána Szaúd-Arábia következik 105 millió­val. A harmadik helyen áll Irán 94 millió, a negyedik helyen pedig Irak 64 millió ton­nával. Jelentős mennyiségű olajat hoznak felszínre Bahrein és Katar brit védnökségek területén is. A Közel-Keleten termelt olaj 90 százalékát elszállítják. Túlnyomó részét a Perzsa(Arab)-öbölből, speciális olajkikötők­ből szállítják Nyugat-Európába, illetve rész­ben Japánba, sőt az Egyesült Államokba. Másik jelentős út a Földközi-tengeri kikö­­■áőkbe irányuló csavezetékek. Az egyik az iraki Kirkukból az Eufrátesz melletti Ha­­dithába vezet és innen elágazik. Az egyik ág Szírián keresztül­­jut a Libanon­i Tri­­poliba, a másik a szíriai Baniyas-kikötőbe, a harmadik pedig Jordánián keresztül az izraeli Haifába. Ez utóbbi 1948 óta nem üze­mel. A másik a Perzsa(Arab)-öböl Szaúd- Arábia-i partján lévő Dhahran-ból indul ki, végig halad az ország észak-keleti részén, majd Jordánia és Szíria érintésével a liba­noni Saida-nál éri el a Földközi-tengert. A Szírián áthaladó olajvezeték tárgya napjainkban a közel-keleti arab államok, el­sősorban Szíria és az Iraq Petroleum Com­pany (IPC) között kitört olajháborúnak. Irak teljes olajtermelésének mintegy 66 szá­zaléka hagyta el az országot Szírián, illetve a baniyasi és a tripoli kikötőkön keresztül. Az olajvezetéken az utóbbi időben már több mint évi 42 millió tonna olajat szállítottak el. Érthető ezek után, hogy akkor, amikor a szíriai kormány szakértői Szíriát súlyosan megkárosító hibára akadtak az IPC admi­nisztrációjában, annak felülvizsgálatát kö­vetelték. Kiderült, hogy hatalmas összegről, kb. 330 millió dollárról van szó. Szíria lezárta az olajvezetéket, miután az IPC elzárkózott a megegyezés elől. Úgy néz ki, hogy az IPC kénytelen lesz Baghdad és Basra közötti vasúti szállítással megoldani az étel továbbítását. Szerda, 1967. február 1. „A feladat továbbra is­ érvényesíteni a párt politikáját az államigazgatásban“ (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen csak a leg­fontosabb eredményeket em­lítettem, s ehhez végezetül még annyit: vártunk IX. kongresszusának határozatai nyomán olyan intézkedések születtek és vannak még szü­letőben, amelyek a termelő­szövetkezeti parasztság egyet­értésével megyénkben is to­vább erősítik a munkás pa­raszt szövetséget, a néphata­lom alapját, és megteremtik a mezőgazdaság, s az egész népgazdaság fejlődésének, az életszínvonal további emelke­désének lehetőségeit NAPLÓ: Kérjük Bodogán elvtársat, ismertesse a me­gye választási programját. BODOGÁN JÁNOS: Mint ismeretes, tanácsaink műkö­dési területükön a párt irá­nyításával, a Hazafias Nép­fronttal karöltve szervezik a lakosságot az állami felada­tok megoldására, s biztosít­ják a jogok és kötelességek érvényesülésének egységét mindenütt. Pártunk közel­múltban tartott IX. kong­resszusa meghatározta, hogy a marxizmus-leninizmus szi-­l­lárd elvi-politikai alapján állva hogyan és merre vezet­­ továbbá felemelkedésünk út­­­­­a. Éppen ezért nincs külön megyei választási program. A választásokon minden jelölt a Hazafias Népfront prog­ramjával indul, ami egybe­esik az országos irányelvek­kel. Az a feladatunk és köt­t­­elességünk, hogy pártunk és­­ kormányunk egységesen ki­alakított politikájának meg­felelően Veszprém megyében­­ is továbbfejlesszük szocialis­­­­ta társadalmi rendünk poli­tikai, társadalmi, gazdasági­­ erőit, és végrehajtsuk a kong­resszus határozataiból és a népgazdaság harmadik öté­ves tervéből reánk jutó fel­adatokat, Veszprém megye fejlesztési terveit. Ezzel együtt eleget kell tennünk választóink — megyénk la­kossága — jogos, reális, a közösség érdekeit szolgáló és teljesíthető megbízatásainak a jövőben is. NAPLÓ: Mit kell tenni a járási, városi és községi ta­­** nácsoknak a választások si­keres lebonyolításáért? BODOGÁN JÁNOS: A vá­lasztások eredményes előké­szítése valamennyi párt­, ál­lami és egyéb szervek első­rendű feladata. Az alapos előkészítés jól megfontolt, tervszerű, politikai, szervezé­si adminisztrációs és techni­kai vonatkozású intézkedése­ket követelt és követel. Tanácsaink legfontosabb teendőit az alábbiakban emelhetném ki a választások előkészítő szakaszában: Min­denek előtt egy pillanatra sem szabad szem elől tévesz­teni, hogy az országgyűlési és tanácsi választás belpoli­tikai életünk legkiemelke­dőbb eseménye. Január 23-án alakultak meg és tettek es­küt a választások előkészíté­sének és lebonyolításának társadalmi szervezetei: a vá­lasztási elnökségek, válasz­tókerületi bizottságok, majd később a szavazatszedő bi­zottságok. Tanácsainknak igen fontos feladatuk volt azt elérni, hogy e szervek teen­dőiket maradéktalanul meg­ismerjék és azonnal bekap­csolódjanak a munkák segí­tésébe. Napjainkban tapasz­talhatjuk, hogy ez megtör­tént. Holnap kezdőd­nek a jelölő gyűlések. A választások elő­készítésének ez az időszaka a politikailag legaktívabb idő, mert lényegében ekkor dől el, hogy kik azok a szemé­lyek, akiknek neve felkerül a szavazólapokra. Erre való tekintettel sem időt, sem fá­radtságot nem szabad sajnál­ni e gyűlések alapos előké­szítésére és lebonyolítására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az előkészítés részletes teendőit időrendbe csoportosított ütemrendelet­ben szabályozta. Rendkívül fontos, hogy ezt az előírt ha­táridőkben végrehajtsuk. Ak­kor végzünk eredményes munkát, ha ezen politikai te­vékenység folytán a lakosság megismeri a párt IX. kong­resszusának határozatait is. A választást előkészítő munka célja, hogy dolgozó népünk szocialista öntudatában és hazaszeretetében megerősöd­ve járuljon az urnák elé és a választók az államhatalmi szervekbe — az országgyű­léstől a községi tanácsig — népünk legjobbjait válassza. Csakis ezáltal erősödhet to­vább a testületi szervek mun­kájának színvonala és így kezdhetjük el eredményesen a most következő ciklus prog­ramjának megvalósítását, ami nem más, mint az MSZMP IX. kongresszusa határozatainak végrehajtása. NAPLÓ: Mit vár a követ­kező tanácsi ciklustól? BODOGÁN JÁNOS: Az ál­talános választás után meg­választják a különböző ta­nácsi szerveket, a végrehaj­tó bizottságokat, az állandó bizottságokat is. Az új cik­lustól elsősorban azt várom, hogy állami szerveink tovább erősödjenek és a szocialista demokratizmust­ tovább szé­lesítsé­k.­­ Lényegében a követe­kező ciklus időszakára esik a gazdaságirányítás reformjá­nak megvalósítása is. A re­ális lehetőségekkel számol­va biztosítani kell a rendel­kezésünkre álló anyagi erő optimális felhasználását. To­vább kell erősíteni a vezetés és a tömegek közötti kapcso­latot. Lehetőséget kell bizto­sítani arra, hogy a lakosság minden alapvető kérdéshez, amiben érdekelt, hozzászól­hasson, véleményét kifejez­hesse, hogy tevékeny része­se lehessen a ránk váró fel­adatok végrehajtásának. További lépéseket kell ten­nünk a bürokrácia elleni harcban, mert — bár ez nem általános — itt-ott bizony még akad rideg, lélektelen, a való élet követelményeivel nem számoló, bürokratikus intézkedés. Különösen a ha­tósági tevékenység területén kell és lehet további egysze­rűsítéseket, ésszerűsítéseket végrehajtani. Kíméletlen har­cot kell folytatnunk az itt-ott még tapasztalható egyéni ér­­dekhajhászás és korrupciós jelenségek ellen, az­ állami élet minden területén bizto­sítanunk kell a közéleti tisz­taságot , végül erősíteni kell és továbbfejleszteni ta­nácsaink politikai tevékeny­ségét Igen lényegesnek tartom a IX. pártkongresszus irányítá­sából az ügydöntő hatáskö­rök decentralizálását, mert dönteni valóban ott kell, ahol a politikai felelősség jelent­kezik. Legfon­tosabb kéret pedig: Az új tanácsi ciklusban nagy lesz a felelőssége a tanácsok­nál dolgozó kommunisták­nak és pártonkívülieknek. Nem kisebb feladatra vállal­koznak, mint­ maradéktala­nul érvényre juttatni állami vonalon a párt politikáját ta­nácsainknál, és az irányításuk alatt álló intézményekben, hivatalokban egyaránt — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Bo­dogán János a megyei tanács elnöke.

Next