Napló, 1967. március (Veszprém, 23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-01 / 51. szám
fűig proletárjai, egyesüljetek! e tjy MM álllnlBrl^W ^ mESEDl Felárat és bérpótlékot kapnak a népgazdaságilag fontos beruházások építői Mintegy 20000 dolgozót érintenek az új rendelkezések A harmadik ötéves tervben előirányzott, népgazdaságilag fontos ipari építkezések, beruházások üteme, gyors kivitelezésének támogatásáról nemrégiben hozott határozatot a kormány. Az intézkedések nagy része az építőanyagellátás gyors és soron kívüli megjavításáról rendelkezett. A kormányhatározat alapján döntöttek most a fontos beruházások előtérbe helyezésével és munkaerőgondjainak megoldásával összefüggő anyagi ösztönzésről is. Az építésügyi miniszter, az Országos Árhivatal és az Országos Tervhivatal elnökeivel egyetértésben elrendelte, hogy a kijelölt népgazdaságilag jelentős ipari beruházások építéséért a munka fontosságának megfelelően 3, vagy 4 százalékos felárat kell előirányozni a kivitelező részére. Minthogy népgazdaságilag fontos, munkák évente négy milliárd forint értéket képviselnek, előreláthatólag 120—130 millió forintos felárra számíthatnak majd a vállalatok. A felár egy részéből, de legfeljebb 50 százalékból a kijelölt és népgazdaságilag fontos ipari beruházások építkezésein foglalkoztatott dolgozóknak bérpótlékot kell fizetni. Az építésügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben arra utasította a felár felszámítására jogosult vállalatokat, hogy a munkásoknak a havi átlagkereset 6—8 százalékának megfelelő összegű, úgynevezett kiemelt pótlékot fizessenek. Ezen felül az alapkeresetnek további 5—10 százalékát műszakpótlék címén kaphatják meg a kiemelt építkezéseknek azok a munkásai és munkahelyi alkalmazottai, akik rendszeresen több műszakos vagy a folytonos termelés szerinti munkaidő-beosztásban dolgoznak. A korszerű, jól szervezett munkahelyek tehát mindkét pótlékra, vagyis 11—18 százalékos többletkeresetre jogosítják a dolgozókat. Az országos építőipari átlagkereset alapján és mindkét pótlék esetén a kiemelt építkezéseken a szakmunkások havi keresete 180—300, a segédmunkásokét 130—230 forint körüli összeggel emelkedik. Hozzávetőleges számítások szerint csaknem 20 000 építő,szak- és szerelőipari dolgozó jut kiemelt pótlékhoz vagy műszakpótlékhoz, esetleg mind a kettőhöz. Április 23-tól esedékesek az első gyermekgondozási segélyek A gyermekgondozási segély bevezetése érthetően nagy érdeklődést keltett. Tekintve, hogy az országban évente 135—138 000 gyerek születik, az intézkedés több tízezer családot érint. Mint ismeretes, a gyermekgondozási segély bizonyos feltételekkel azok után a gyermekek után folyósítható, akik 1967. január 1-én, vagy azt követően születnek. Tekintve, hogy ez a segély csak a szülési szabadság lejárta után jár, az első gyermekgondozási segélyek ez év április 23-tól lesznek esedékesek. Április 22-én jár ugyanis le azoknak a nőknek a szülési szabadsága, akik január 1-én szültek és a szülés előtt a maximális 28 nappal kezdték meg szabadságukat. Mivel a pénzt utólag folyósítják, az első segélyeket májusban fizetik ki. Az SZTK felkészült a többletmunkára, bár még pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy hányan kívánnak élni az új lehetőséggel. Egyelőre csak annyi biztos, hogy ez év januárjában 12100 gyermek született Magyarországon, majdnem ezerrel több, mint 1966 első hónapjaiban. A Pápai Textilgyár maximális nyereségrészesedést kap MINTEGY 240 MILLIÓ FORINT NYERESÉGRÉSZESEDÉST FIZETNEK A KÖNNYŰIPARBAN A Könnyűipari Minisztériumban befejeződött néhány vállalat mérlegbeszámolójának felülvizsgálata, s ahol jóváhagyták a tavalyi munka eredményét tükröző gazdasági mérleget, ott megkezdődhet a nyereségrészesedés kifizetése. Az elsők között osztják ki a nyereségrészesedést a győri Richardsgyárban és a Kender-jutában. A mérlegbeszámolók felülvizsgálata március végén fejeződik be. A számítások szerint az eddiginél valamivel több nyereségrészesedéshez jutnak a könnyűipar dolgozói. Az előző években kiosztott nyereségrészesedés átlagosan 18 napi bérnek felelt meg, s összesen 226 millió forintot fizettek ki. Az idén az előzetes adatok szerint ez az összeg mintegy 240 millió forint lesz. A könnyűiparban a nyereségrészesedést az export-, illetve a deviza-érdekeltség is kiegészíti. A nyereségrészesedés összege 14—15 napi bérrel lesz azonos. Ezen felül átlagosan ötnapi bérnek felel meg az export- és a deviza-érdekeltségből származó összeg. Export-részesedést csaknem valamennyi könnyűipari vállalat kap. A külkereskedelemmel közös devizaérdekeltségbe bevont vállalatok közül pedig a pamutnyomó, a pápai és a kőbányai textilgyár eléri, vagy megközelíti a kifizethető nyereségrészesedés felső határát. Az új kísérleti gazdálkodási módszerbe bevont másik két vállalat, a Pannónia Szőrmeárugyár és a Pécsi Kesztyűgyár is kielégítő eredményt ért el, mérlegük azonban még nem készült el. Március 18 : Soron kívüli szabad szombat az építőiparban A választások lebonyolítását szabályozó kormányrendelet szerint március 19-én mindenki szavazhat, aki az illető választókerületben a választók névjegyzékében, illetve pótnévjegyzékben szerepel. Ez annyit jelent, hogy mindenki ott szavaz, ahol a választójogosultak összeírása alkalmával nyilvántartásba vették. A több mint 30 budapesti kollégium és diákszálló fiataljai éppen ezért — bár állandó lakóhelyük vidéken van — a fővárosban szavaznak. Más rendelkezések érvényesek a munkásszállások lakóira, akik rendszerint ideiglenes bejelentővel tartózkodnak az otthonban. Számuk országosan mintegy 200 ezer, s javarészük az építőiparban dolgozik, ezért az Építésügyi Minisztérium a szakszervezettel egyetértésben a választás napját megelőző szombatot — március 18-át — soron kívül szabad szombattá minősítette, így minden szálláslakó számára lehetővé válik, hogy állandó lakóhelyén eleget tegyen állampolgári kötelességének. Gőzöléssé! „érlelt" toronyház A veszprémi Cserhát lakótelepi építkezésen a toronyház alapozásának végéhez közelednek az ÉM. Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat építői. Meglehetős rossz talajréteget fogtak ki, és így az alapozás némiképp elhúzódik. A pincetömb kiemelése után több mint 300 köbméternyi betonból készül a toronyház alapja. Három hét után már a pillérek betonozására kerül sor, amelyhez a pincében mintegy 100 köbmétert használnak fel. A kilencemeletes toronyház — beruházási költsége meghaladja a 15 millió forintot, — szintjeit gyorsított betonozással készítik. A „gőzöléses érleléssel” az építők elérik, hogy a betonozás után 48 órával már kibontható a zsaluzás, így egy emelet elkészítésének ideje felére csökken. Az új városközpont egyik legimpozánsabb lakóépületének befejezési határideje 1963 május 1. A munkák eddigi üteme, az alapozásnál tapasztalt némi csúszással szemben is kielégítő, s egyelőre nem veszélyezteti az átadás határidejét. Képünkön: a toronyház makettje. Az új ipari csarnoktípus mintaépülete Ajkán Az Építéstudományi Egyesület kedden szakmai bemutatót rendezett Ajkán, a Villamossági, Televízió és Rádiókészülékek gyáregységének helyi telepén. Az építőipari vállalatok és tervező intézetek szakemberei részletesen tanulmányozták az országban először felépített, legújabb típusú hazai üzemcsarnok minta épületét. Prepeliczay György, a Típustervező Intézet mérnöke, a csarnok tervezőgárdájának egyik vezetője munkatársunknak elmondotta: a csarnok lényegében három féle teherviselő elemfajtából áll. A pillérekre daruval emelik be az úgynevezett főtartókat és ezekre kerül a tetőszerkezeti panel. A teherviselő elemek teljes egészében vasbetonból készültek, és elemgyárakban rendelhetik meg a szabvány méretű falpaneleket is. Lehetőség nyílik arra, hogy a kívánságnak megfelelően a falazatot üvegtestekből képezzék ki. Ilyen megoldást választottak az ajkai csarnok építésénél is, s ezzel biztosították a megfelelő természetes világítást. A típuscsarnokot több szekcióból alakíthatják ki: Egy-egy szekció alapterülete 12x12 méter, három méterrel hosszabb és ugyanennyivel szélesebb, mint az eddig ismert típus. A méretek megnagyobbítására a kedvezőbb helykihasználás miatt volt szükség. A felmérések szerint a legtöbb gyári technológia ugyanis a 12 métert megközelítő fesztávolságot kívánja meg. A szekciók „összeköttetésével” nagyobb csarnokot alakíthatnak ki. Az ajkai mintaépület alapterülete például 1440 négyzetméter. Hasonló megoldással Sopronban építenek egy 12 000 négyzetméteres nagycsarnokot. Az ÉTÉ szemléjén a szakemberek minden szempontból megfelelőnek találták az új magyar üzemépület-típust. Különösen azért látnak benne fantáziát, mert a klasszikus építési módszerekhez képest jelentősen csökkenthetik az építésre fordított időt. Az ajkai üzemet például több hónap helyett egy hét alatt szerelték össze az előre elkészített alapokon. Az Építéstudományi Egyesület műszaki szemléjéről jelentjük Zene és költészet estje Veszprémbe! Hétfőn este az SZMT művelődési ház nagytermében a zene és költészet halhatatlanjait szólaltatták meg a szereplők. A közönség a szellem óriásainak kijáró tisztelettel, ünneplőbe öltözötten hallgatta a költeményeket és a zeneszámokat, amelyek hangulatilag nagyon is egybetartozónak bizonyultak. A tragikus sorsú magvar költő, Juhász Gyula ,,Anne örök” című versére a zenetörténet ugyancsak tragikus sorsú alakja — akinek mér a sírját sem ismerjük — Mozart válaszot: Bicskey Károly Juhász tomácsolására a művészklub kvintettje, a „Kis éji zene” és a „Nocturnes” hibátlanul kidolgozott, hatásos előadásával. Káté István, Faragó Ferenc, Horváth Viktória és Beöthy István játéka éreztette velünk amit Bakács Tibor összekötő szövegében a Kis éji zenéről találóan közölt. Mozartnak ez a műve hiába született az egyéni sorstragédia árnyékában, az álomból és valóságból, derűből és elvágyakozásból szőtt zenei remekmű hittel van tele: élni a legszebb. A második Mozart-műbe, a ,,Nocturnes”-be a Kollár Kálmán által vezényelt Cisz, ‘ Ferenc Kórus is ..beleszólt” . A megfiatalított kórus igen' jó hatást keltett, tisztim egy' behangzóan énekelt. A vers és a zene elválaszthatatlanságát Verlaine költészetével igyekeztek bizonyítani a rendezők. A bizonyítás sikerült: Verlaine ,,Holdfény” című költeményét Bicskey Károly mondotta el. Műve-szen igazolta hogy az egyik legzeneibb költő verse sem öncélú játék, hanem igazi vallomás. A tiszta szív — világirodalomban mindmáig eddig egyik legszebb — költői vallomását Puskin elbeszélő költeményéből a Tatjána levelét Anyeginhez Osztovics Cecilia tolmácsolta sikerrel, mély átérzéssel. Az európai romantikát orosz talajba ültető Puskin verse után az orosz zeneszerző, Csajkovszkij Andante Cantabileje hangzott fel. A kvintett játékából a nagy zeneszerző bensőséges lírája, állambősége áradt. Schumann Ez dur zongo■aötöse sem maradt adós a ■ne' é mennyel. Káténé Lemos M'azdn réges ismert művészi erényeit csillogtatta: •Kes technkai fe’k'szültséét, uralkodni tudását a zongorán. A zene és költészet estjén szereplők együttes szereplükkel araták a legnnebb sikert Gluck Orfeusz imű operájából életre keresték Orfeusz és Kürdiképi témáét. A közismert törénet prózai ismertetése hevett Rilke versét mondotta Bicskey Károly, majd felhangzott a mű: a szerelmesek és az alvilági démonok (a halál és az élet) küzdelmét illusztráló zene Zene és költészet itt hangzott igazán együtt. Dr. Nemeskériné Tóth Valéria operaénekesnő virtuóz módon, mindvégig könnyed biztonsággal énekelt, s talán eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta a Liszt Ferenc Kórus is. A finálé után a közönség a szereplőket sokáig ünnepelte. (cserház) (Fotó : Szabó) A művészklub kvintettje Marat-művet játszik. Eilik éstiistek a SZÖVOSZ kongresszusára 14 000 közgyűlés 1,3 millió részvevő Országszerte megkezdték a május 15—17 között Budapesten megrendezésre kerülő VI. SZÖVOSZ kongresszus előkészületeit. A 14 ezer tagértekezleten, helyi közgyűlésen mintegy 1,3 millió földművesszövetkezeti tag vett részt. A földművesszövetkezeti tagság növekvő aktivitásáról nemcsak a közgyűlések részvevőinek az eddigieknél körülbelül 300 ezerrel nagyobb száma tanúskodik, hanem az elhangzott észrevételek, javaslatok is, amelyek elsősorban a falusi kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység további szélesítését, a termeléshez szükséges gépek, eszközök választékának bővítését sürgették.