Napló, 1967. március (Veszprém, 23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

Szerda, 1967. marélia­i. ) Kőműves szak- és segéd­munkásokat állandó pápai munkára felvesz a PÁPA VÁROSI-JÁRÁ­SI ÉPÍTŐIPARI SZÖVET­KEZET. Jelentkezés Pápa, Kerekes Testvérek útja 13. szám. (505) Képviselőnek jelölik ! Sebestyén Gyula tsz elnök . Édesanyja halálos ágya mellől űzték el az ellenforradalmárok 1956 október 24-én. Ablaka előtt fegyve­rek ropogtak, s kőzápor zúdult a szo­bába. Menekülnie kellett... De hova?... Egyik haragosa padlásán húzódott meg azon az éjjelen. Ott nem ke­resték. Feküdt a nyárszagú széná­ban, s a családjára gondolt. Három éves kislányára, feleségére és any­jára. Másnap virradatkor kiosont a fa­luból. Kerülőutakon, bújva és hi­degtől vacogva átlopózott a szom­széd megyébe, Zalaudvarnokra. Ott bújt meg a rokonoknál és isme­rősöknél, két hétig nem tudott a családról, s ők sem róla. Ólomlábakon jártak, múltak a na­pok. Nem bírta tovább: hazagyalo­golt Kővágóőrsre. Édesanyja sírján akkorra már el­fonnyadtak a virágok. Zárkózott embernek tartják Se­bestyén Gyulát, a kővágóőrsi Béke Termelőszövetkezet Kossuth-díjas elnökét akik kevésbé ismerik. Igaz, ritkán mosolyog, mogorvának tűnik néha. A külső azonban csak látszat. Em­berszerető, egyszerű hétköznapi em­ber: azok tudják leginkább, akik együtt dolgoznak vele a termelőszö­vetkezetben. Azok közül, akik 1956 őszén va­dászfegyverrel vették körül a házát ma is a termelőszövetkezetben dol­goznak néhányan. Megtévedt embe­rek: többet ittak akkor a kelleténél Soha nem éreztette velük egykori szenvedését. — A gyenge emberek ismérve a bosszú — vallja .. . Különben is any­­nyi minden történt már azóta. Jelenleg 76 millió forint a szövet­kezet közös vagyona. Köveskál ki­vételével az egész Káli-medence csatlakozott Kővágóőrshöz: Révfülöp, Kékkút, Mindszentkálla, Szentbékál­­la és Balatonhenye Hat község tsz­­elnöke ma Sebestyén Gyula. Alakuláskor, 1950-ben­ nem volt közös vagyona a termelőszövetkezet­nek. Akkor 240 holdnyi egyházi és földalapi birtokon kezdték meg a gaz­dálkodást 16 tag, gép és fogat nél­kül. Ma óriási gépparkjuk van, a földterület nyolcezer katasztrális hold. Nagy felelősség, nagy gond nyug­szik a vállán. Ne csodálkozzon hát senki, ha nem ér rá — mosolyogni. Az öt testvér közül négyen a ter­melőszövetkezetben dolgoznak. Az ötödik testvér — Janzsó Józsefné — a Kővágóörsi Községi Tanács vb. el­nöke. — Nagyon szigorú velem a Gyu­la — árulkodik Sebestyén Sándor tehenész... A múltkor is megfedett valamiért: magáztuk két nap egy­mást... Mondtam később neki. — Más is vétett, miért csak nekem szóltál? — Neked példát kell mutatnod. — Miért? — Mert az öcsém vagy. Ács Gyuláné. Sebestyén Gyula nő­vére növénytermesztő a termelőszö­vetkezetben. — Sokat kínlódtunk a múltban — emlékezik. — Szolgáltunk, cselédes­­kedtünk, verítékeztünk ... Gyula se­gített legtöbbet az apámnak: kita­nulta ő is a cipészmesterséget. Ké­sőbb, 1939-ig cseléd volt Marton Andornál és Novák Lexinél Kővá­góőrsön . . Aztán megjárta a fron­tokat, a tomboló háború közepén. Később, a felszabadulás után a földművesszövetkezetnél dolgozott, aztán három évig tanácselnök volt a faluban. — Most egy nap többet keres a tsz tag, mint akkoriban egy hónapig keresett a mi Gyulánk — mondja Sebestyén Pál tsz-tag ... Tavaly 74 forintot ért egy munkaegység, egy tag átlagos évi jövedelme 19 ezer forint. Horváth Dezső és családja például 57 ezer forintot keresett a múlt évben. Többen vannak ilyenek. Zárszámadás napján hatot fordult Tapolcáról a tehergépkocsi: bútort gáztűzhelyet, mosógépet, televíziót vásároltak a tsz-tagok. A zárszáma­dó közgyűlés után hatvan új televí­ziókészülék került a házakba. Sze­mélygépkocsiból tizet számolunk. Gyulánk is vett egy autót. Amikor elromlik a tszé, beül a sajátjába. De nem egyedül: — Asszony, vigyél Tapolcára — Sokat küzdött, sokat dolgozott Se­bestyén Gyula a község és a kör­nyező falvak szocialista átalakítá­sáért. Ma is állandóan munkával terhelt, jönnek hozzá kis és nagy ügyekben egyaránt. — Már reggel négyen-öten várják — mondja a felesége ... idejönnek a lakásra, mert a parasztember nem érzi jól magát az irodán. Sokszor kérik a segítségét, hiszen megyei tanácstag, és országgyűlési képvise­lő is. Jönnek hozzá földügyekkel, nyugdíjkérelemmel, lakásügyben, szociális és egyéb dolgokban. Amire lehet, helyben pontot tesz. Egy éve — gazdaságosságból — csökkenteni kellett a brigádvezetők létszámát. — Én lettem az áldozat — mond­ja Sebestyénné ... Leváltott... Közösségnek élő ember Sebestyén Gyula. Az egyéni érdekeket mindig a közügy alá rendeli. Szeretik, be­csülik érte az emberek. Az öregek messziről megsüvegelik, nem tudja őket megelőzni. Az idén 120 ezer forintot és egy-egy kocsi fát kapnak jutalomként az idősebbek. — Én mindig letagadtam a koro­mat, nehogy nyugdíjazzanak — mondja Bocskai Lajosné alapító tag. — Tavaly, a háztáji földről lemond­tam, hogy többet tudjak dolgozni a közösben Hatvanhárom évesen is megkerestem 15 ezer 400 forintot. A fiataloknak még jobb, többet ke­reshetnek ... Esküvő előtt 800—800 forintot kap a tsz-től a menyasszony, meg a vőlegény is. Sebestyén Gyula Kossuth-díjas tsz-elnököt másodszor jelölték or­szággyűlési képviselőnek a tapolcai jelölőgyűlésen. Amikor az úttörők köszöntötték, elérzékenyült. Félrefordult, a­míg megtörölte a szemét... Kása András r NaPÉ. 3 Vasúton — országúton 1* Árulkodó milliók A hivatalos közlemény rö­­viden fogalmaz: a közlekedés 1966-ban eleget tett a nép­gazdaság megnövekedett szál­lítási igényeinek.­­ Ebben az esetben a számok sem sok­kal közlékenyebbek, bár azt azért „sejttetik”, hogy tavaly 1965-höz képest ugrásszerűen megnőtt a magyar közleke­dés teljesítménye. A MÁV tervét 101,3 százalékra telje­sítette, több mint 115 millió tonnát fuvarozott, 3,5 száza­lékkal többet, mint tavaly­előtt Az autóközlekedés dol­gozói egyetlen esztendő alatt több mint 10 százalékkal nö­velték teljesítményüket, ter­vüket 102,9 százalékra telje­sítették mintegy 97,5 millió tonna „megmozdításával.” Megyénkben is hasonlóan jó zárta az évet a MÁV, mintegy másfél százalékkal teljesítve túl előirányzott ter­vét Az AKÖV pedig több mint egy millió tonnával fu­varozott többet és két millió utassal többen vették igény­­be autóbuszaikat Kiszolgálási osztályon felül Apróbb fennakadás, kisebb­­nagyobb , ám gyorsan elhá­rított akadály, helyenként maximum egy-két napos ké­sés, csak a vasúti szállítás­ban fordult elő. Késés példá­ul, főképp a hűtőkocsik és egyszer-egyszer a fedett ko­csi igények kielégítésében jelentkezett az őszi csúcsfor­galom „csúcsán”. Igaz a kró­nika teljességének kedvéért azt is meg kell mondani, hogy még ezeket a fennakadásokat is menti az egészen jó mező­­gazdasági termés és a kong­resszusi felajánlások teljesí­­tése, sőt túlteljesítése a gyá­rakban, amelyek a vártnál nagyobb súlyt raktak a vas­út vallóira, méghozzá hirte­len, egyidőben.. Határidő el­csúszást azonban a külkeres­kedelemben, vagy termelés kiesést az iparban ez sem okozott. A megyei szállítási bizott­ság év végi értékelő ülésén ez a tömör vélemény került a jegyzőkönyvbe: „a megye gyümölcs és zöldség szüreté­re a vasúttól osztályon felüli kiszolgálást kapott, az AKÖV pedig minden eddiginél sike­resebben biztosította a Bala­­ton-part zavartalan áruellá­tásához szükséges fuvaresz­közöket." Beruházás­i keret nélkül Vitathatatlan, hogy ezek­ben az eredményekben fő ré­sze van az új közlekedés­po­litikának is, melynek lénye­ge tömören: kerüljön mennél több áru gépkocsira. Ez a gondolat azonban már követ­kezmény és pedig annak a következménye, hogy ma már a közlekedésben a „szel­lemi beruházásokat” többre, vagy legalább is ugyanannyi­ra értékelik, mint a költséges műszaki fejlesztést, az épít­kezést, a kocsi, vagy vonó­erő-park gyarapítását — az „anyagi beruházást”. A né­hány esztendeje megalakult Központi Szállítási Tanács­nak 1966-ra sikerült általá­nossá tenni a közlekedési szakemberek körében azt a szemléletet, mely szerint nem kell azonnal gépkocsit, va­gont, új vágányt, új munka­erőt követelni, munkába ál­lítani akkor, ha valahol fennakadás támad, s úgy tű­­nik, szűk a kapacitás, hanem előbb körül kell nézni, meg kell vizsgálni, nincs-e hiba a rendelkezésre álló kapacitás kihasználásával, vagy szerve­Az idén mindegyik vasúti kocsira 20 tonnával több fért é­s összesen egymillió tonnával több, mint tavaly. Pedig semmiféle műszaki újítással nem növelték teher­bírásukat, nem költöttek százezreket, milliókat a ten­gelyek erősítésére, a rak­terűlét szélesítésére. A leg­hatékonyabb, legolcsóbb be­ruházással növelték a telje­sítményt: szellemi befekte­téssel , szervezéssel. Ez rendkívül hasznot hajtó be­fektetés, többnyire pénz sem kell hozzá. Ezt a fajta be­ruházást csak a megszokás hátráltatja. A ragaszkodás, a munka beidegzett módjához. Évtizedes gyakorlat volt például, hogy a kő- és kavics­bányák — így Uzsabányán is — a nagyjavítást január­tól márciusig végezték. Ilyenkor a bányák termelése szinte teljesen megszűnt. Ez­ért a nagyjavítás előtt igye­keztek dupla teljesítményt produkálni. Tehát minden ősszel „kőgmlás” nehezítette a folyamatos szállítást a vas­úton. A kőbányák — me­gyénkben évente 1,8 millió tonna követ — éppen azok­ban a hónapokban ontották terméküket, amikor a mező­­gazdaság is javában szüretelt, tetlenség például a jelentke­ző kocsihiány mögött esetleg felesleges árumozgatás. A 15. számú AKÖV pél­dául a személyszállításhoz egyetlen autóbuszt sem ka­pott növelésként 1966-ban, a tehergépkocsik száma is mindössze negyvenhattal nö­vekedett, holott a kiselejte­zésre, vagy felújításra szánt kocsik száma ennél jóval na­gyobb. Tehát, ha mindezt összevetjük, kitűnik, hogy beruházással egyik közleke­dési ágazatban sem emelke­dett a kapacitás olyan mér­tékben, mint a teljesítmény, így a növekedés a magyará­zatát a szervezési intézkedé­sekben a „szellemi befekte­­tetésben” kell keresni, millió tonnaszám adva a sző­lőt, almát, cukorrépát, bur­gonyát, s amikor az őszi nagy­ szénszállítások is meg­kezdődtek, a gyárak is rá­kapcsoltak — év vége köze­­ledtén —, hogy kooperációs és export kötelezettségeiket vagon­ fedél alá hozzák. Né­ha dupla annyi kocsi is ke­vés lett volna ahhoz, hogy minden időben eljusson cél­jához. Januártól tavaszig pedig a kocsi­park felét nem tudták kihasználni a vasutasok. S milyen egyszerű volt a meg­oldás. Csak épp a megszoká­son kellett túl­tenni­ük magu­kat a kőbányáknak, s ez végre tavaly megtörtént. 1965 őszén kezdték a nagyja­vításokat és 1966 első felében termeltek teljes erővel, így az egész kő- és kavics­szál­lítás majd háromnegyed ré­szén túl voltak már, amikor az őszi csúcsforgalom küszö­bére érkeztek, s ezért ta­valy már nem bénította „kő­omlás” a forgalmat , a vas­úton. Az 1965-höz képest majd egy millió tonnával na­­gyobb teljesítménynek — az alig gyarapodott kocsi­park­kal — ez is egyik magyará­zata a megyénkben. (G­ A) Nyitány a földeken Szép február végi tava­szunk volt! Annyira szép, hogy aki a naptárt megnéz­te, az akár egy hónappal elő­re gondolhatott. Napközben 14—16 fokra felmelegedett az idő. A gazdaember öröme hasz­nos öröm. Megyénk válto­zatos tájain, a melegebb­­fekvésű részeken már meg­jelent a szántóvető. A tél rövid pihenőjét újra a mun­ka követi. A Kisalföld déli, megyénkbe nyúló részein, már nem a varjú a hangadó­­ traktorok dübörögnek, ló­vontatta géppel munkához kezdett az ember. A kőomlás elmaradt A föld gazdája remény­kedő izgalommal várja a ta­vaszt. Tavaly jó termést ta­karítottunk be, az kell az idén is. Gazdag, bő aratás — mindenből! ősszel nagy táb­lákon a sok csapadék lefog­ta az ekét, most kell hát pó­tolni. Aztán olyan a föld, hogy nem elég felszántani. Újra és újra hívja az em­bert. Koronát kér, és imitt­­atott már vetőgépet is. Sok és nehéz dolgunk lesz az idén is, de a mun­ka, fáradozás, megfizet. A tavasz korai nyitányát bi­zonyosan kényszerű szünet is megakasztja, mégis jó a munkára hívó figyelmeztetés. Ember, gép, vetőmag, mind legyen készenlétben, köze­leg az igazi tavaszi Ahol a nehéz traktort nem bírja el a gép, ott nagy hasz­nát veszik a lófogatnak. Fogasolnak. Szép, fekete földet hasít a traktor Csikvánd határában. Egyszerre két munkát. A takácsiak már az árpát vetik talajt, előtte kultivátor lazítja a (Fotó: Péterfay) mondja a feleségének ... Értekezlet­re várnak tíz órára ... Annyi a dol­ga, hogy nem ér rá megtanulni a gépkocsit vezetni.

Next