Napló, 1967. május (Veszprém, 23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-03 / 102. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek t e l, MAPI,!) Ara<>»I ^aL JTmk MSl JBiL# Harcos, jókedvű, színes május ! Budapesten tizennégy kerület dol­gozói indultak el korán reggel a fel­vonulási térre, a központi ünnepsé­gekre. Kilenc óráig zsúfolásig megtel­tek a teret övező utcák, a tribünökön ott voltak az ünnepség hazai és kül­földi vendégei. Köztük a magyar mun­kásmozgalom most kitüntetett vete­ránjai, a társadalmi és a tömegszerve­zetek képviselői. A külföldi delegációk öt világrész dolgozóinak képviseleté­ben érkeztek a május elsejei sereg­szemlére, és a szakszervezetek szerdán kezdődő kongresszusára. Külön mele­gen ünnepelték a résztvevők a hős vietnami és görög nép küldötteit. Tíz óra előtt néhány perccel elfoglal­ta helyét a díszemelvényen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első tit­kára; Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány­­elnöke. Biszku Béla, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Németh Károly, a Politi­kai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak elnöke, Méhes Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára. A felvonuló budapestieket Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára köszöntötte. A beszéd elhangzása után megkezdő­dött Budapest dolgozóinak ezerszinű seregszemléje. Egy ország látta televízión a mene­tet, amelynek érzékeltetésére nehéz szavakat találni. Léggömbök, kendők, virágok, feliratok, az üzemek ered­ményeit hirdető táblák, gyártmányaik, amikre büszkék, az édesapák vállán lovagoló gyerekek, fényképező- és filmfelvevőgépek, amelyekkel a kor­mány és a párt visszaintegető vezetőit örökítették meg, feliratos ígéretek a pártkongresszus határozatainak végre­hajtására — ezek voltak a külsősé­gek. De az egész menet, a részvevő em­berek sugározták az idei május elseje belső, lényegi tartalmát. Köszöntötték az ünnepet, a pártot, a szovjet-magyar barátságot, és sűrűn tűntek fel a me­netben dolgozók követelését kifejező táblák: „El a kezekkel Vietnamtól”, „Le a monarcho-fasiszta görög dikta­túrával”, „Békét a világnak”. Több mint másfél óráig tartott a nagyüzemek dolgozóinak felvonulá­sa. Őket követték a közép- és kisüze­mek, a különböző szakmai és mozgal­mi szervezetek, egyetemek, a fővárosi közlekedés és építőipar dolgozói, s a többiek. Csaknem 1 óra volt, amikor az utolsó oszlopok elhaladtak a tribün előtt, hogy a menetet, hagyományosan, a sportolók bemutatója zárja. Amikor a tér betonján a színes-meg segítős sportolók kirajzolták a hatal­mas vörös csillagot, a sarlót és kala­pácsot, a felvonulók nagy része már a ligetben volt, vagy elindult vissza, ke­rületébe, a parkokba, a terekre, hogy műsorokkal, szórakozással, vidám ma­jálissal fejezze be az idei ünnepet. Színpompás májusi seregszemle megyénkben Veszprém: Sportünnepély a Stadionban Vasárnap délután hat út­törő sorakozott föl a Stadion­ban, a szónoki emelvény előtt, s harsonájuk pontosan három órakor jelezte a má­jus elseje tiszteletére ren­dezett veszprémi sportünne­pély kezdetét. A zsúfolásig megtelt nézőtéren a megyei és városi pártbizottság, az állami és társadalmi szervek több vezetőjével együtt meg­jelent Pap János, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára is, valamint Manoljov vezérőr­nagy s az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó szovjet hadsereg képviselői is. A világ dolgozóinak ün­nepét, május elseje jelentő­ségét Szabó Lászlóné, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra méltatta. — A huszadik ■század — mondotta többek között — amelyben ötven év­vel ezelőtt zakott le a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom, a szocializmus győzel­mének a kora. Az elmúlt öt évtized alatt megszilár­­dultak a szocializmus erői szerte a világon, éppen a nemzetközi összefogás ered­ményeként. És a legfonto­sabb az, hogy a szocializmus világrendszerré vált, s nem­csak Európában, Ázsiában, Amerikában vert gyökerei, pozíciói egyre erősödnek Af­rikában is, ahol számos fiatal és független állam lép a ha­ladás útjára. Az ünnepi beszéd után a stadion gyepszőnyegét isko­láink növendékei és sport­egyesületeink csapatai vették birtokukba. A verőfényes idő kedvezett a színpompás gya­korlatoknak, torna- és sport­­versenyeknek. Az ünnepsé­gen a testnevelő tanárok ál­tal kitűnően felkészített fia­talok kapták az első tapsot, majd a város felnőtt sporto­lói: labdarúgók, vívók, kézi­labdázók a pályán egyszerre zajló gyakorlattal mutatták be az edzések szépségét és fegyelmezettségét. A közönség nagy tetszése közben zajlottak le a futópá­lyán a tréfás versenyek is A május elsejét jó hangulat­ban ünneplő veszprémiek áradata a versenyek után nem indult meg hazafelé, ha­nem a Stadionon kívül ta­lálkozott és átalakult éneklő, vidáman szórakozó majá­lissá. Méltó folytatásként a vasárnapi eseményeket hét­főn a Vidám Park rendezvé­nyei követték, állami vezetői üdvözölték a felvonulókat. A színes ünnepi menetben többek között részt vettek az elüzem Veszprém megyei Ruházati Vállalat, a ,,Kiváló KTSZ” címmel kitüntetett Keszthelyi Építőipari KTSZ a vasút, a posta dolgozói, az akadémia professzori kara, dolgozói, hallgatói, az általá­nos és középiskolák tanulói. Az ünneplés a késő esti órá­kig tartott a Balaton-parton, jó hangulatban telt el a má­jus elsejei ünnep Keszthe­lyen. (Folytatás a 3. oldalon) Keszthely­i Az utóbbi évek legszebb május 1-i felvonulása Keszthelyen az utóbbi évek legszebb május elsejei fel­vonulása vett a mostani. A résztvevők a kastély­parkban gyülekeztek, ahol Kiss Gyula, a munkásmozga­lom régi harcosa mondott ünnepi beszédet Ezután a több mint nyolcezer ember­ből álló ünneplő közönség a Balaton-partra vonult. A fő­téren, a gimnázium előtti pódiumon a város párt és Kádár János nyilatkozata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a budapesti dolgo­zók május 1-i seregszemlé­jéről a következő nyilatko­zatot adta a sajtó képviselői­nek: — A magyar munkásosz­tály évtizedek óta megün­­nepli május 1-ét, amely min­dig a munkásság harci se­regszemléjének napja volt. A felszabadulás után ha­zánkban május 1-e a szocia­lizmust építő egész nép ün­nepévé szélesedett, így van ez ma is Budapesten és a vi­dék minden nagy városában, helységében. Itt, Budapesten — érzésem és megítélésem szerint — politikus, harcos, jókedvű, színes az idei má­jus 1-e. Dolgozóink bizako­dással ünnepelnek, s bizo­nyos vagyok, hogy nemcsak a fővárosban van ez így, ha­nem az egész országban is. Régi hagyomány, hogy má­jus 1 ünnepén a demonstráló tömegek hangot adnak idő­szerű követeléseiknek. Az idei május 1. feliratokban, díszítésben, jelszavakban jól tükrözi azt az eltökéltséget, hogy népünk kész a kong­resszus határozatainak vég­rehajtásáért, az ötéves terv­ért, a szocializmus teljes fel­építéséért dolgozni. Ez a se­regszemle hangot ad né­pünk nemzetközi törekvései­nek is, amelyek egyértelműen a szocializmus és a béke megőrzését célozzák. Kifeje­zi Budapest és az ország szo­lidaritását a haladásért, a szabadságért, a nemzeti füg­getlenségért, a békéért küz­dők iránt. E május 1-i felvo­nulásról harcos üdvözletüket küldik a magyar dolgozók az agresszorok ellen harcoló vietnami népnek, s a közel­múltban megtámadott és fe­nyegetett görög hazafiaknak, azoknak, akik a görög nép szabadságáért küzdenek. Itt­ is hangot ad népünk annak, hogy küzdeni kell és küzd Glezosz, a nemzeti hős, és a többi veszélyben forgó hala­dó, becsületes görög ember életének megmentéséért. — Megragadom az alkal­mat és szívből köszöntöm a magyar kommunisták nagy táborát,az öntudatos dolgo­zókat, egész népünket, s jó egészséget, sikereket kívá­nok közös feladataink meg­oldásához. Úgy érzem, el­mondhatom : az öntudatos magyar nép szívből köszönti ezen a napon is nemzetközi osztálytestvéreit, a szocializ­must építő népeket, a sza­badságért és a békéért küz­dőket az egész világon. A Dózsa György úton a felvonulás téren a budapesti dolgo­zók százezrei vonultak fel, hogy megünnepeljék a felszaba­dulás utáni 23. szabad május 1-ét. (MTI fotó : Pálfai Gábor felvétele) Világszerte megünnepelték május elsejét Amszterdam Hollandiában főleg Ut­­rec­htben, Amszterdamban és Hágában tartottak nagy fel­vonulásokat május elseje al­kalmából. Mindhárom vá­rosban a köztársaságot él­tették. Stockholm A svéd fővárosban, zuho­gó esőben mintegy 15 000-en vettek részt a délutáni ha­gyományos felvonuláson. A tüntetők a felvonulás után a téli stadionba mentek, hogy meghallgassák a vezető politikusok beszédeit. Mint az AFP írja, tapsviharral kö­szöntötték azt a kisebb tün­tető csoportot, amely Peter Weissnek, a világhírű német származású írónak a vezeté­sével a következő feliratot magasra tartva vonult be a sportcsarnokba: „Támogas­sátok a vietnami háborús bűnöket kivizsgáló nemzet­közi bizottságot”. A malmöi gyűlésen Erlan­­der miniszterelnök, Norkoe­­pingben pedig Nilsson kül­ügyminiszter mondott beszé­det. Mindketten elítélték az Egyesült Államok vietnami háborúját. London Május elseje alkalmából nagyszabású tüntetést ren­deztek Londonban a nyom­dászok és az építőmunkások. A felvonulók a kormány bér­rögzítő akciói ellen tiltakoz­tak. Elítélték a dolgozók lét­érdekeit támadó kormánypo­litikát. Párizs Párizsban a szakszerveze­tek székháza előtt tartott nagygyűlésen a baloldali egység és a nemzetközi mun­­­kásszolidaritás jegyében ün­nepelték meg május elsejét. Havanna Kuba fővárosában immár hagyománnyá vált, hogy a hosszúra nyúló tüntetőmenet élén a párt és a kormány képviselői haladnak, élükön Fidel Castróval és a szak­szervezeti vezetőkkel A fel­vonulás után a Forradalom­téren gyűlést tartottak. Rio de Janeiro A brazil nagyvárosokban a május elseje alkalmából tar­tott tüntetéseken a felvonu­lók a szakszervezeti szabad­ságjogok helyreállítását, és a Branco-kormány munkaügyi törvényhozásának felszámo­lását követelték. Santiago Chile fővárosában a tünte­tők a nemzetközi munkás­szolidaritást éltették, kifeje­zésre juttatták szolidaritásu­kat a vietnami nép iránt és demokratikus átalakulást követeltek Chilében. Buenos Aires Az argentin hatóságok be­tiltottak minden május else­jei megmozdulást, s a fővá­rosban, különösen a belvá­rosban megtartott tüntetése­ket rendőri erőkkel oszlatták S2£t. New York Május elseje alkalmából hétfőn New Yorkban több­ezer résztvevővel nagygyű­lést tartottak az Union­ Square-n. A vietnami hábo­rú beszüntetését, a négerek egyenjogúságát, a bérek emelését és az árak csökken­tését követelték. Nyugat-Berlin Mint az MTI berlini tudó­sítója jelenti, 2500 munkás­­fiatal és egyetemi hallgató vett részt hétfő délután azon a május 1-i ünnepségen, amelyet a nyugat-berlini ifjú szocialisták, a „Sólymok” szerveztek a Szociáldemokra­ta Párt tilalma ellenére. A gyűlés részvevői elhatárolták magukat a Kiesinger kancel­lár beszédével fémjelzett ,hivatalos, nyugat-berlini május 1-i ünnepségektől. A szónokok elítélték az Egyesült Államok vietnami agresszióját, a görög katonai diktatúrát, a spanyol és a portugál elnyomó rendszere­ket. Állást foglaltak a nyu­gatnémet szükségállapot tör­vény ellen és valóban új keleti politikát követeltek a bonni kormánytól. Az úgyne­vezett kizárólagos képvise­leti igény feladását és az Odera—Neisse határ elisme­rését. Belgrád Jugoszláviában a munkás­­osztály nemzetközi szolidari­tási napja tiszteletére há­romnapos állami ünnepet hirdettek. Május 1-től — majálisi hangulatban , kul­turális rendezvényekkel, nép­ünnepélyekkel, emlékeztek meg. Madrid A polgárháború befejező­dése óta az idei május 1-én zajlottak le a leghevesebb kormányellenes tüntetések Spanyolországban. A meg­mozdulásokat a munkásbi­zottságok és az ellenzéki pár­­tok szervezték. Jóllehet a kormány számos előzetes le­tartóztatást foganatosított és betiltotta a tüntetéseket, mégis 12 nagyvárosban és számos kisebb helységben tartottak tüntetéseket és gyűléseket A veszprémi nagygyűlésen Szabó L­ászlóné, a városi pártbizottság első titkára mon­dott beszédet.

Next