Napló, 1967. szeptember (Veszprém, 23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
r> Qi Világ proletárjai, egyesüljetek ! A I HAW Jakro,TEK pjjÜ /jj| BBS fis Ara 60 fillér I ^ J '\ , J 1 . INTÉZET *) Egyre növekszik a községi tanácsok szerepe Ülést tartott Veszprém megye tanácsa A megyei tanács végrehajtó bizottsága a Tanácstörvény II. §-a alapján tegnap délelőtt fél tízre összehívta a megyei tanács ülését. Az ülést Rácz Béla, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese nyitotta meg, majd megválasztották az ülés elnökét, illetve elnökségét: elnökké Bacsó Jánost, az elnökség tagjaivá dr. Bodogán Jánost, Horváth Józsefnét, Józsa Jánost, Károlyi Józsefet és Wetzl Nándort. Az ülés első napirendi pontja a Várpalotai Szénbányák Vállalat szociális, kulturális, egészségügyi és munkajogi helyzetéről az 1955 évi 11. sz. NET határozat alapján készült beszámoló megvitatása volt. A beszámoló a Várpalotai Szénbányák Vállalat termelésének és munkáslétszámának alakulása, az általános helyzetének áttekintése után megállapítja, hogy a népgazdaság részéről előírt feladatok mellett, minden teljesítése esetben legfőbb célkitűzésnek tartották a dolgozók szociális kulturális és egészségügyi helyzetének állandó javítását. A munkások átlagkeresetének változását hűen jellemzi két szám: 1960-ban 24 153 forint volt az egy főre jutó átlagkereset, amíg 6 évvel később 28 295 forintra emelkedett. 1966-ban az egy főre jutó hűségjutalom 3 ezer forint volt. A vállalat munkásszállítás címén évente több mint 6 millió forintot fizet ki, és az utóbbi években az úgynevezett bódés kocsikat is felváltották az Ikarusz buszokkal. 3 millió forintot fordítanak évente a munkásszállók fenntartására, s emellett 671 állami és 270 szövetkezeti lakást biztosítottak a dolgozóknak. A még így is meglévő lakásgondokon a volt legényszállók, üzemi épületek átalakításával is segíteni igyekeznek. Több mint 80 millió forintot ruháztak be 1957 óta a dolgozók munkakörülményeinek javítására, s 3 millió forintot tesz ki a munkaruhára és védőruhára fordított összeg. üzemi bölcsődét, Balatonszepezden pedig gyermeküdülőt tartanak fenn. Az 1954-ben még három szűk helyiségből álló orvosi rendelőt súlyfürdővel, fizikoterápiás kezelő berendezésekkel, röntgengéppel rendelkező, kitűnően felszerelt orvosi rendelővé fejlesztették. A bánya szakember szükségletének biztosítására egyetemi hallgatóval kötöttek társadalmi ösztöndíj szerződést. Jelentős összegeket fordítanak kulturális kiadásokra. A művelődési házban 8 szakkör és egy közel 14 ezer kötettel rendelkező könyvtár működik. Nagy gondot fordítanak a sportélet fejlesztésére: 1966-ban több mint 2100 volt a tömegsportban résztvevők száma. Emellett 9 szakosztályban 367 aktív sportoló tevékenykedik. Szól a jelentés az egyik legnagyobb gondot okozó szociális problémáról, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról. Az ezt kérdést vizsgáló vállalati bizottság a tröszt területén felmérte azokat a munkahelyeket, ahol csökkent munkaképességűek foglalkoztathatók, ezek száma azonban a 750 csökkent munkaképességű dolgozóval szemben csupán 250. A napirend vitájában felszólalva dr. Bodogán János, a megyei tanács vb elnöke is ezt a kérdést érintette és hangsúlyozta: a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását egy vállalat teljes mértékben megoldani nem tudhatja. Ezért előtérbe kell helyezni, hogy a jövőben a tanács anyagi támogatásával átfogó elgondolásokat készítsenek ennek a kérdésnek a megoldására, annál is inkább, mert egyes helyeken a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása még a női munkaerő elhelyezésénél is sürgősebb feladatot jelent. A felszólaló TSWr sorta. hozzon a megyei tanács határozatot, amelyben az összes üzemet felkérik, hogy az idevonatkozó mányhatározat alapján, kora városi tanács közreműködésével dolgozzák ki az elkövetkezendő 5—6 évre csökkent munkaképességűek a foglalkoztatásának tervét. Ezután került sor második napirendi pontként a ,,Községi tanácsaink, mint az államhatalom helyi szervei” című beszámoló megvitatására. Az a tény, hogy a társadalmi és gazdasági élet fejlődése egyre inkább előtérbe állítja az alsóbb szintű, közvetlen operatív tevékenységet folytató szervek munkáját és önállóságát — hangsúlyozza a beszámoló — feltétlenül indokoltá teszi, hogy a megyei tanács önálló napirend keretében mérje fel a községi tanácsok és szerveik tevékenységét, a községek életében tényleges szerepét és betöltött tevékenységük fejlesztésének perspektíváit. Az anyag egyik leglényegesebb része a községi nácsrendeletek alkotásaiaés alkalmazása által felvetett problémákkal foglalkozik. 1966 január 1. és 1967 június 30. között a községi tanácsok összesen 66 tanácsrendeletet alkottak. Ezek nagy része a közterületek tisztát tartásával és közegészségügyi kérdésekkel foglalkozik. A beszámoló hangsúlyozza: a községi tanácsrendelet alkotását a helyi szükségleteknek kell meghatározniok, s minthogy ezeket a legjobban a községi tanácsok ismerik, a rendeletalkotásokkal kapcsolatos elképzeléseket a községi tanácsoknak nem szabad a felsőbb szervektől várniuk. A hatályos községi tanácsrendeletek a törvényességi követelményeknek általában megfelelnek, bár törvénysértő is akad közöttük. Nem megfelelő viszont községi tanácsrendeletek érvényesülése, ami több okra vezethető vissza, leginkább arra, hogy a tanácsok maguk sem fordítanak kellő gondot rendeleteik érvényesítésére. Károsan befolyásolja rendeletek végrehajtását, különösen az által érintett idegenforgalom területeken, hogy azok megsértőit az üdülő és kiránduló vendégek között kell keresni, s a szabálysértő lakhelye szerinti hatóság megkeresése hosszadalmas, az eljárást elnyújtja. Így ezekben az esetekben biztosítani kell a gyors felis lépés lehetőségét, s ez felveti a helyszíni bírságolás bevezetésének szükségességét is. . A községi tanácsok és az alájuk nem rendelt szervek kapcsolatával foglalkozva a beszámoló megállapítja, hogy a szervekkel való együttműködés jól alakul, a szervek rendelkezéseit tanácsi betartják A tanácsok a területükön működő és alájuk nem rendelt szerveket általában évente számoltatják be tevékenységükről, elsősorban lakosság ellátásában végzett a munkájukról Ez leginkább a község területén működő egység vezetőjére vonatkozik, de egyre gyakoribb az olyan eset, hogy az érintett szerv központjának vezetőjét kérik fel a beszámolóra. Ha ez a helyes gyakorlat tovább terjed, a jövőben az évenkénti beszámoltatást ritkítani kell, s az alkalmakat nem a megszokottsághoz, hanem az igényekhez kell igazítani. A községi tanácsok tevékenységét szinte minden fontosabb részletükben elemző beszámolót több órás vita követte. Nyisztor Imre felszólalásában a tanácsok és a népfront kapcsolatával, a nép(Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön véget ért Tihanyban a paleolimnológusok nemzetközi ma. A nagyszabású szimpóziatanácskozáson 50 értékes előadás hangzott el, melyekben Európa Ázsia, Afrika, Amerika édesvízi tavainak keletkezését és történetét hasonlították össze. Az ős-édesvíztan kutatók első nemzetközi eszmecseréjét David Frep professzor, az USA Indiana Egyetemének zoológus professzora, a szimpózium elnöke foglalta össze. Elmondta, hogy több országban már évekkel ezelőtt megteremtették az új tudományág alapjait, így elsők között a Szovjetunióban a Bajkál tó partján hozták létre a paleolimnológusok laboratóriumát, s az elmúlt években már két nemzeti kongresszust is tartottak e témakörben. Hasonlóan gazdag múltja van Magyarországon és Lengyelországban is. Az ős-édesvíztan új modern tudomány, amelynek feladata a tó történetének komplex biológiai, kémiai és geológiai feltárása. Csupán ennek alapján adhatják ugyanis a jelenkori mozzanatok, jelenségek, pontos magyarázatát Ez az első konferencia, amely a tudományág nemzetközi elismerését is jelenti, rendkívüli érdeklődést váltott ki. A világ legjelentősebb kutatóintézetei, egyetemei mintegy száz szakemberrel képviseltették magukat. Számos figyelemreméltó beszámoló, kezdeményezés hangzott itt el. Többek között kiemelkedőnek tartotta a professzor azt a javaslatot, mely szerint a geológiai korok mellett foglalkoznia kell a tudománynak az emberi beavatkozás történetével is, hiszen az utóbbi jelentősen befolyásolja a tavak fejlődését, életét. Julián Rzoska, a nemzetközi biológiai program édesvízű szakosztályának vezetője elmondotta, hogy a paleolimnológusok munkája szervesen kapcsolódik a nagyszabású programhoz, amelynek alapvető célja a természettel való okos gazdálkodás megvalósítása, a vízhiány és a fehérjehiány pótlása érdekében. Világszerte, különösen a trópusokon, egyre több gondot okoz a víz hiánya. Éppen ezért, egymás után létesítenek hatalmas víztárolókat, melyeknek működtetése csak a természetes tavak életének törvényszerűségei ismeretében lehetséges. Ezek a tavak a vízszolgáltatás mellett jelentős halállományukkal a fehérjehiányt pótolják. Mint a biológiai programot is szolgáló rendkívül jelentős munkát emelte ki a világhírű professzor, dr. Zólyomi Bálint Kossuth-díjasnak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának munkásságát, aki ezen a szimpóziumon is egyedülálló rendkívül jelentős kísérleti eredményekről számolt be. A neves professzor az elmúlt években új módszerrel kezdte meg a Balaton kutatást, a tengeri vizsgálatoknál használt úgynevezett vibraszondás iszapkutatási eljárást alkalmazta, amely segítségével öt méter mélységből összefüggő iszaposzlopot tud feltárni. Az iszap elemzése során a virágpor meghatározásával készítette el a tó történetét. A rendkívül ellenálló, a levegőtől elzártan, az iszapban rágporok konzerválódott vizűen tükrözik ugyanis a magyar tenger korát és növényzetének fejlődését. Eddig 300 ezer különböző virágport számlált meg Zólyomi professzor, s ezekből megállapította, hogy a Balaton mintegy 15 ezer éves. Kutatómunkája során a minél pontosabb eredmények érdekében számos új módszertani újdonsággal is gazdagította a tudományt. Dr. Sebestyén Olga, aki több mint négy évtizede kutatja, elemzi a Balaton életét, az iszapban lerakódott állati maradványok, algák segítségével azok meghatározásával megerősítette Zólyomi professzor megállapítását. Minisztertanács ülése “ 2. old Tudományos vizsgálatok Isclinikumi pótfelvételek Tanévnyitóra 3. old. SCEMnRHP Így lernénl 3. old Bérletszervezés a veszprémi faárugyárban 4. old. Ferencváros— Dunaújváros 5:0 5. old. 300 ezer különböző virágpor „írja“ a Balaton történetét Végetért Tihanyban az első paleolimnológiai szimpózium 4. old. 4. old Évi 630 ezer tonna műtrágya A Péti Nitrogénművek tájékoztatója a mezőgazdasági kiállításon A mezőgazdasági kiállításon csütörtökön tartották a Péti Nitrogénművek sajtótájékoztatóját. A vállalat igazgatója, Kisgergely Lajos többek között elmondotta, hogy a gyár az idén jubileumi évét ünnepli. 1932 augusztusában 35 évvel ezelőtt kezdte meg a termelést, napi 20 tonna ammónia előállításával. A jenállása óta eltelt időszakban összesen több mint 2 millió tonna pétisót bocsátott ki. A háború előtti termelésének nagy része a paraszti gazdálkodás tőkeszegénysége miatt külföldre került. A szocialista mezőgazdaság termelésének mind intenzívebbé válásával elsőrendű igényként jelentkezik a kemizálás, s ezen belül a műtrágya-felhasználás fokozása. A Gazdasági Bizottság határozata alapján fogtak hozzá a Péti Nitrogénművek nagyarányú bővítéséhez. Az új létesítmény segítségével a jelenlegi termelést, több mint négyszeresére, évi 630 000 tonnára emelik. A beruházások során felkészülnek újtípusú, nagyobb hatóanyagtartalmú műtrágyafélék gyártására is. Tervezik a cseppfolyós, valamint a nagyobb hatóanyagú nitrogénműtrágya előállítását, s felkészülnek a kombinált hatású, úgynevezett komplex kétfős, sőt a későbbiekben háromféle alapanyagot tartalmazó műtrágya gyártására is. Az új vegyszerekkel az ország különböző gazdaságaiban már eredményes kísérleteket folytat a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola. A Péti Nitrogénművek újabb beruházásai két év múlva fejeződnek be, de több új műszaki megoldást már bevezettek. Ez év júniusában a műtrágyagyártásnál áttértek a földgáz-alapanyagú felhasználásra. A korszerűbb technológia és alapanyag révén csökkent a termelés önköltsége, a Péti Nitrogénművek tehát az eddiginél több, hatásosabb és olcsóbb műtrágya gyártásával járul hozzá a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár látogatói ilyen lovasbravúrokban is gyönyörködhetnek (MTI Fotó : Fényes Tamás felvétele)