Napló, 1967. szeptember (Veszprém, 23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

r> Qi Világ proletárjai, egyesüljetek ! A I H­AW Jak­ro,TEK pjjÜ /jj| BBS fis Ara 60 fillér I ^ J '\ , J 1 . INTÉZET *) Egyre növekszik­­ a községi tanácsok szerepe Ülést tartott Veszprém megye tanácsa A megyei tanács végrehajtó bizottsága a Tanácstörvény II. §-a alapján tegnap délelőtt fél tízre összehívta a megyei tanács ülését. Az ülést Rácz Béla, a végrehajtó bizottság el­nökhelyettese nyitotta meg, majd megválasztották az ülés elnökét, illetve elnökségét: elnökké Bacsó Jánost, az elnök­ség tagjaivá dr. Bodogán Jánost, Horváth Józsefnét, Józ­sa Jánost, Károlyi Józsefet és Wetzl Nándort. Az ülés első napirendi pontja a Várpalotai Szénbá­nyák Vállalat szociális, kulturális, egészségügyi és munkajogi helyzetéről az 1955 évi 11. sz. NET határo­zat alapján készült beszámo­ló megvitatása volt. A beszá­moló a Várpalotai Szénbá­nyák Vállalat termelésének és munkáslétszámának ala­kulása, az általános helyze­tének áttekintése után meg­állapítja, hogy a népgazdaság részéről elő­írt feladatok mellett, minden teljesítése esetben legfőbb célkitűzésnek tar­tották a dolgozók szociális kulturális és egészségügyi helyzetének állandó javí­tását. A munkások átlagkereseté­nek változását hűen jellem­zi két szám: 1960-ban 24 153 forint volt az egy főre jutó átlagkereset, amíg 6 évvel később 28 295 forintra emel­kedett. 1966-ban az egy fő­re jutó hűségjutalom 3 ezer forint volt. A vállalat mun­kásszállítás címén éven­te több mint 6 millió forintot fi­zet ki, és az utóbbi évek­ben az úgynevezett bódés ko­csikat is felváltották az Ika­rusz buszokkal. 3 millió fo­rintot fordítanak évente a munkásszállók fenntartására, s emellett 671 állami és 270 szövetkezeti lakást biztosítot­tak a dolgozóknak. A még így is meglévő lakásgondo­kon a volt legényszállók, üze­mi épületek átalakításával is segíteni igyekeznek. Több mint 80 millió forin­tot ruháztak be 1957 óta a dolgozók munkakörülmé­nyeinek javítására, s 3 mil­lió forintot tesz ki a mun­karuhára és védőruhára fordított összeg. üzemi bölcsődét, Balatonsze­pezden pedig gyermeküdülőt tartanak fenn. Az 1954-ben még három szűk helyiségből álló orvosi rendelőt súlyfür­dővel, fizikoterápiás kezelő berendezésekkel, röntgen­géppel rendelkező, kitűnően felszerelt orvosi rendelővé fejlesztették. A bánya szakember szük­ségletének biztosítására egyetemi hallgatóval kötöt­­­tek társadalmi ösztöndíj szerződést. Jele­ntős összege­ket fordítanak kulturális ki­adásokra. A művelődési ház­ban 8 szakkör és egy közel 14 ezer kötettel rendelkező­ könyvtár működik. Nagy gondot fordítanak a sportélet fejlesztésére: 1966-ban több mint­­ 2100 volt a tömegsport­ban résztvevők száma. Emel­lett 9 szakosztályban 367 ak­tív sportoló tevékenykedik. Szól a jelentés az egyik legnagyobb gondot okozó szociális problémáról, a csök­kent munkaképességűek fog­lalkoztatásáról. Az ezt kérdést vizsgáló vállalati bi­­­zottság a tröszt területén felmér­te azokat a munkahelye­ket, ahol csökkent munka­képességűek foglalkoztat­hatók, ezek száma azonban a 750 csökkent munkaké­pességű dolgozóval szem­ben csupán 250. A napirend vitájában fel­szólalva dr. Bodogán János, a megyei tanács vb elnöke is ezt a kérdést érintette és hangsúlyozta: a csökkent munkaképességűek foglal­koztatását egy vállalat teljes mértékben megoldani nem tudhatja. Ezért előtérbe kell helyezni, hogy a jövőben a tanács anyagi támogatásával átfogó el­gondolásokat készítsenek ennek a kérdésnek a meg­oldására, annál is inkább, mert egyes helyeken a csökkent munka­képességűek foglalkoztatása még a női munkaerő elhelye­zésénél is sürgősebb felada­tot jelent. A felszólaló TSWr sorta. hozzon a megyei ta­nács határozatot,­ amelyben az összes üzemet felkérik, hogy az idevonatkozó mányhatározat­ alapján, kor­a városi tanács közreműködé­sével dolgozzák ki az elkö­vetkezendő 5—6 évre csökkent munkaképességűek a foglalkoztatásának tervét. Ezután került sor második napirendi pontként a ,,Köz­ségi tanácsaink, mint az ál­lamhatalom helyi szervei” című beszámoló megvitatásá­ra. Az a tény, hogy a társadalmi és gazdasági élet fejlődése egyre inkább előtérbe állítja az alsóbb szintű, közvetlen operatív tevékenységet folytató szervek munkáját és önál­lóságát — hangsúlyozza a beszámo­ló — feltétlenül indokoltá teszi, hogy a megyei tanács önálló napirend keretében mérje fel a községi tanácsok és szerveik tevékenységét, a községek életében tényleges szerepét és betöltött tevé­kenységük fejlesztésének perspektíváit. Az anyag egyik leglénye­gesebb része a községi nácsrendeletek alkotása­ia­és alkalmazása által felvetett problémákkal foglalkozik. 1966 január 1. és 1967 június 30. között a községi tanácsok összesen 66 tanácsrendeletet alkottak. Ezek nagy része a közterületek tisztát­ tartásá­val és közegészségügyi kér­désekkel foglalkozik. A be­számoló hangsúlyozza: a községi tanácsrendelet alkotását a helyi szükség­leteknek kell meghatároz­­niok, s minthogy ezeket a legjobban a községi taná­csok ismerik, a rendelet­al­kotásokkal kapcsolatos el­képzeléseket a községi ta­nácsoknak nem szabad a felsőbb szervektől várniuk. A hatályos községi tanács­rendeletek a törvényességi követelményeknek általában megfelelnek, bár törvénysér­tő is akad közöttük. Nem megfelelő viszont községi tanácsrendeletek ér­­­vényesülése, ami több okra vezethető vissza, leginkább arra, hogy a tanácsok maguk sem fordítanak kellő gondot rendeleteik érvényesítésére. Károsan befolyásolja rendeletek végrehajtását, kü­­­lönösen az által érintett idegenforgalom területeken, hogy azok megsértőit az üdü­lő és kiránduló ve­ndégek között kell keresni, s a sza­bálysértő lakhelye szerinti hatóság megkeresése hossza­dalmas, az eljárást elnyújt­ja. Így ezekben az esetekben biztosítani kell a gyors fel­is lépés lehetőségét, s ez fel­veti a helyszíni bírságolás bevezetésének szükségessé­gét is. . A községi tanácsok és az alájuk nem rendelt szervek kapcsolatával foglalkozva a beszámoló megállapítja, hogy a szervekkel való együttmű­ködés jól alakul, a szervek rendelkezéseit tanácsi be­tartják A tanácsok a terüle­tükön működő és alájuk nem rendelt szerveket általában évente számoltatják be tevé­kenységükről, elsősorban lakosság ellátásában végzett a munkájukról Ez leginkább a község területén műkö­dő egység vezetőjére vonat­kozik, de egyre gyakoribb az olyan eset, hogy az érintett szerv központjának vezető­jét kérik fel a beszámolóra. Ha ez a helyes gyakorlat tovább terjed, a jövőben az évenkénti beszámoltatást ritkítani kell, s az alkal­makat nem a megszokott­­sághoz, hanem az igények­hez kell igazítani. A községi ta­nácsok tevé­kenységét szinte minden fon­tosabb részletükben elemző beszámolót több órás vita kö­vette. Nyisztor Imre felszóla­lásában a tanácsok és a nép­front kapcsolatával, a nép­(Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön véget ért Ti­hanyban a paleolimnológu­­sok nemzetközi ma. A nagyszabású szimpózia­tanács­kozáson 50 értékes előadás hangzott el, melyekben Euró­pa Ázsia, Afrika, Amerika édesvízi tavainak keletkezé­sét és történetét hasonlítot­ták össze. Az ős-édesvíztan kutatók első nemzetközi esz­mecseréjét David Frep pro­fesszor, az USA Indiana Egyetemének zoológus pro­fesszora, a szimpózium elnö­­ke foglalta össze. Elmondta, hogy több országban már évekkel ezelőtt megteremtet­ték az új tudományág alap­jait, így elsők között a Szov­jetunióban a Bajkál tó part­ján hozták létre a paleolim­­nológusok laboratóriumát, s az elmúlt években már két nemzeti kongresszust is tar­tottak e témakörben. Hason­lóan gazdag múltja van Ma­gyarországon és Lengyelor­szágban is. Az ős-édesvíztan új modern tudomány, amely­nek feladata a tó történeté­nek komplex biológiai, ké­miai és geológiai feltárása. Csupán ennek alapján ad­hatják ugyanis a jelenkori mozzanatok, jelenségek, pon­tos magyarázatát Ez az első konferencia, amely a tudományág nemzet­közi elismerését is jelenti, rendkívüli érdeklődést vál­tott ki. A világ legjelentő­sebb kutatóintézetei, egyete­mei mintegy száz szakember­rel képviseltették magukat. Számos figyelemreméltó be­számoló, kezdeményezés hangzott itt el. Többek kö­zött kiemelkedőnek tartotta a professzor azt a javaslatot, mely szerint a geológiai ko­rok mellett foglalkoznia kell a tudománynak­ az emberi beavatkozás történetével is, hiszen az utóbbi jelentősen befolyásolja a tavak fejlő­dését, életét. Julián Rzoska, a nemzetközi biológiai prog­ram édesvízű szakosztályá­nak vezetője elmondotta, hogy a paleolimnológusok munkája szervesen kapcsoló­dik a nagyszabású program­hoz, amelynek alapvető célja a természettel való okos gaz­dálkodás megvalósítása, a vízhiány és a fehérjehiány pótlása érdekében. Világ­szerte, különösen a trópuso­kon, egyre több gondot okoz a víz hiánya. Éppen ezért, egymás után létesítenek ha­talmas víztárolókat, melyek­nek működtetése csak a ter­mészetes tavak életének tör­vényszerűségei ismeretében lehetséges. Ezek a tavak a vízszolgáltatás mellett jelen­tős halállományukkal a fe­hérjehiányt pótolják. Mint a biológiai programot is szol­gáló rendkívül jelentős mun­kát emelte ki a világhírű professzor, dr. Zólyomi Bá­lint Kossuth-díjasnak, a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagjának munkássá­gát, aki ezen a szimpóziu­mon is egyedülálló rendkívül jelentős kísérleti eredmé­nyekről számolt be. A neves professzor az elmúlt évek­ben új módszerrel kezdte­ meg a Balaton kutatást, a tengeri vizsgálatoknál hasz­nált úgynevezett vibraszon­­dás iszapkutatási eljárást al­kalmazta, amely segítségé­vel öt méter mélységből ös­­­szefüggő iszaposzlopot tud feltárni. Az iszap elemzése során a virágpor meghatáro­zásával készítette el a tó tör­ténetét. A rendkívül ellenál­ló, a levegőtől elzártan, az iszapban rágporok konzerválódott vi­zűen tükrözik ugyanis a magyar tenger ko­rát és növényzetének fejlő­dését. Eddig 300 ezer kü­lönböző virágport számlált meg Zólyomi professzor, s ezekből megállapította, hogy a Balaton mintegy 15 ezer éves. Kutatómunkája során a minél pontosabb eredmények érdekében számos új mód­szertani újdonsággal is gaz­dagította a tudományt. Dr. Sebestyén Olga, aki több mint négy évtizede ku­tatja, elemzi a Balaton éle­tét, az iszapban lerakódott állati maradványok, algák segítségével azok meghatá­rozásával megerősítette Zó­lyomi professzor megállapítá­sát.­­ Minisztertanács ülése “ 2. old Tudományos vizsgálatok Isclinikumi pótfelvételek Tanévnyitóra 3. old. SCEMnRHP­ Így lernénl 3. old Bérletszervezés a veszprémi faárugyárban 4. old. Ferencváros— Dunaújváros 5:0 5. old. 300 ezer különböző virágpor „írja“ a Balaton történetét Végetért Tihanyban az első paleolimnológiai szimpózium 4. old. 4. old Évi 630 ezer tonna műtrágya A Péti Nitrogénművek tájékoztatója a mezőgazdasági kiállításon A mezőgazdasági kiállítá­son csütörtökön tartották a Péti Nitrogénművek sajtótá­jékoztatóját. A vállalat igaz­gatója, Kisgergely Lajos töb­bek között elmondotta, hogy a gyár az idén jubileumi évét ünnepli. 1932 augusztu­sában 35 évvel ezelőtt kezd­te meg a termelést, napi 20 tonna ammónia előállításá­val. A jenállása óta eltelt időszakban összesen több mint 2 millió tonna pétisót bocsátott ki. A háború előt­ti termelésének nagy része a paraszti gazdálkodás tőke­szegénysége miatt külföldre került. A szocialista mezőgazdaság termelésének mind intenzí­vebbé válásával elsőrendű igényként jelentkezik a ke­­mizálás, s ezen belül a mű­trágya-felhasználás fokozása. A Gazdasági Bizottság hatá­rozata alapján fogtak hozzá a Péti Nitrogénművek nagy­arányú bővítéséhez. Az új lé­tesítmény segítségével a je­lenlegi termelést, több mint négyszeresére, évi 630 000 tonnára emelik. A beruházá­sok során felkészülnek új­­típusú, nagyobb hatóanyag­­tartalmú műtrágyafélék gyár­tására is. Tervezik a csepp­folyós, valamint a nagyobb hatóanyagú nitrogénműtrá­gya előállítását, s felkészül­nek a kombinált­ hatású, úgynevezett komplex kétfős, sőt a későbbiekben három­féle alapanyagot tartalmazó műtrágya gyártására is. Az új vegyszerekkel az ország különböző gazdaságaiban már eredményes kísérleteket folytat a Keszthelyi Agrártu­dományi Főiskola. A Péti Nitrogénművek újabb beruházásai két év múlva fejeződnek be, de több új műszaki megoldást már bevezettek. Ez év júniusában a műtrágyagyártásnál áttér­tek a földgáz-alapanyagú fel­­használásra. A korszerűbb technológia és alapanyag ré­vén csökkent a termelés ön­költsége, a Péti Nitrogén­­művek tehát az eddiginél több, hatásosabb és olcsóbb műtrágya gyártásával járul hozzá a mezőgazdaság fej­lesztéséhez. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár látogatói ilyen lovasbravúrokban is gyönyörködhetnek (MTI Fotó : Fényes Tamás felvétele)

Next