Napló, 1967. november (Veszprém, 23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

4 Darzsiling­i fotók Körösi Csomna Sándor sírjáról Vendégül látta nemrégiben a Deb­receni Kossuth Lajos Tudományegyetem dr. Nisth Ranjan Kar indiai egyetemi tanárt, aki többek között beszámolt ar­ról, hogy hazájában nagy becsben tart­ják a híres magyar nyelvész és világ­utazó, Körösi Csomna emlékét. Az általa alkotott tibeti szótár ma is használatos az egyetemi oktatásban. Az indiai egyete­mi tanár néhány ál­tala készített eredeti felvételt ajándéko­zott a debreceni egyetem Földrajzi Intézetének. A képek Körösi Csomna Sán­dor Darzsiling-i sír­járól készültek, ame­lyet a professzor köz­lése szerint a város gondoz és vallási ün­nepeken a helyi la­kosság is nagy szám­ban látogatja. Első felvételünk a magyar világutazó síremlékét mutatja, másodikon pedig az az emléktábla látha­tó, amelyet Körösi Csom­a szülőfaluja küldött el Darzsi­­lingba. Mellékes-e a mellékes? Ellenőrzési tapasztalatok a pápai járásban A kereskedelemben — nem általában, de meglehetősen gyakran — divatos az a szemlélet, hogy sok kicsi sokra megy, a fogyasztó pe­dig nem veszi észre, nem ér­zi meg, ha lecsípnek egy ki­cs­t az adagjából. A lecsípett rész, a mellékes, pedig az üz­letvezető, vagy az üzlet dol­gozóinak jövedelmét növeli, azáltal, hogy megkárosítot­ták a fogyasztót. A Balaton-part és általá­ban a városok üzletei ref­lektorfényben vannak, gya­koribbak az ellenőrzések, emiatt a „tartás” is nagyobb, hiszen nem tudhatják a ke­reskedelmi alkalmazottak, hogy kiben tisztelhetnek el­lenőrt. Falun azonban, ahol mindenki mindenkit ismer, nagyobb a bátorság, és a le­hetőség az esetleges vissza­élésekre. Példa erre a Pápai Járási Tanács VB kereske­delmi felügyelőjének statisz­tikája is, amely az idei év harmadik negyedének ke­reskedelmi ellenőrzéseiről készült. A szakigazgatási szerv közösen végezte az el­lenőrzéseket a kereskedelmi állandó bizottsággal, a rend­őrséggel és a pénzügyőrség­gel a járás falvaiban, a szö­vetkezeti üzletekben. Huszonhat üzletben össze­sen 70 forint értékű súly­­csonkítást és árdrágítást ál­lapítottak meg, többségében a vendéglátóiparban. Ennyi­vel károsították meg a fo­gyasztókat. Ezek között volt egy forintos, de tíz forintos súlycsonkítás, illetve árdrá­gítás is. A nemesgörzsönyi italboltban például 3 és fél deciliter töményszeszből csaknem egy decilitert ,.csí­pett” el a boltvezető, amely­nek értéke tíz forint volt. Az üzletvezetőt hétszáz forint pénzbírsággal sújtották ez­ért, s a huszonhat üzletveze­tő összesen kilencezer forint bírsé­got fizetett. Az ellenőr­zések általános tanulsága azonban sokkal érdekesebb, mint amennyit a bírság je­lentett a boltvezetőknek. De mivel védekeznek az érdekeltek? — Több lehetne a fizeté­sünk, mert ezt va amivel ki kell egészíteni... — Rá vagyok kényszerítve a súlycsorbításra, mert ál­landóan a leltárhiány fenye­get... — A lepecsé­l­t demi­­ssonban is kevesebbet szállít a nagykereskedelmi válla­lat ... — Nem kapok hitelesített poharat a központtól, azért kevesebb az ital... — Ja kérem, mikor sokan vannak, kapkodni kell... Ezek a védekezések nem fogadhatók el, mert a vég­eredmény mindig ugyanaz: a vásárlók megkárosítása. De vizsgáljuk külön-külön is a ..védekezéseket”. Az üzletvezetők fizetése ál­­alában megegyezik a sok­szor nehéz fizikai munkát végző, közepes szakképzett­ségű ipari munkás fizetésé­vel, aki órabérben vagy tel­jesítménybérben, forgalmi jutalék nélkül termel. S ha fizetését ki akarja egészíteni, többletmunkát vállal. Mert, ha jövedelmét úgy akarná növelni, hogy például az ál­tala előállított termék egy részét hazaviszi, vétene az erkölcs és a jog ellen, éppen úgy, mint a súlycsonkító. Ez pedig a társadalmi tulajdon lopásának minősülne a mun­kás esetében, szigorú bünte­tést kapna a jogtalan anyagi, haszon­szerzésért. Ha így vizsgáljuk a súlycsonkítást, meg kell állapítanunk, hogy a gyengén bírált bűncselek­mény kategóriába tartozik. Igaz-e, hogy a kereskede­lemben állandóan leltárhiány fenyeget? Úgy gondoljuk, hogy becsületességgel, hoz­záértéssel, megfelelő admi­nisztrációval és önellenőrzés­sel — főleg a kisebb, vagy egyszemélyes üzletekben — a leltárhiány elkerülhető. Lehet, hogy okkal éri vád a nagykereskedelmi vállalatot, miszerint hiányos az originál­­csomagolás — a boltvezető joga azonban, hogy átveszi-e az árut? Ha nem veszi át, illetékes szervek jegyzőköny­vezik és a boltvezetőnek eb­ből hátránya nem lesz. Ha pedig nincs hitelesített mér­ce az­ üzletben, azért az al­kalmazó vállalat, ez esetben a szövetkezet felelős, de a boltvezető, kötelessége, hogy jelentse a hiányosságokat. És végül, bármennyi a vendég a mérésre csak egy szabály vonatkozik — a pontosság. Az adag nem lehet sem ke­vesebb, sem több. (Megje­gyezzük, hogy az utóbbi esettel nem nagyon találko­zunk.) Sokkal furcsább az, hogy egyes falvakban maguk a ká­rosított fogyasztók fogták pártját a boltvezetőnek, rosz­­szul értelmezett lojalitásból. Nemesgörzsönyben például — ahol a legkirívóbb pél­dát találták az ellenőrök az italboltban a 10 forintos csa­lással — a boltvezető igazát bizonygatták a becsapott vendégek, s igyekeztek be­folyásolni az ellenőröket. Ilyen körülmények között persze nehéz küzdeni az ilyenfajta visszaélések ellen. Társadalmi összefogás szükséges ahhoz, és eseten­ként megfelelő szigor is. A szövetkezetek ellenőrei se­gíthetnek, hiszen ez a köte­lességük. A pápai járásban azonban az idén a szövetke­zeti ellenőrök egyetlen sza­bálysértési feljelentést sem tettek. Vagy nem találtak sú­lyos esetet — ami feltételez­hető, hiszen ismerik őket a boltokban — vagy nem ítél­ték súlyosnak a talált esete­ket, és elintézték szimpla figyelmeztetéssel. ..házon be­lül”, hogy ne legyen rossz híre a cégnek. Az eredmény szempontjából ez a megoldás azonban nem célravezető. A falvakban is többet kell törődni az ellenőrzésekkel. A nagyobb kockázatot meg­ kell fizetni a­­ biztosítási lehetőségek a termelőszövetkezetekben Az elmúlt öt év alatt 97,4 millió forintot fizetett ki termelőszövetkezeti ügy­feleinek az Állami Biztosító megyei igazgatósága. A be­fizetésnek pontosan 94 száza­lékát jelenti ez." Érdekes ké­pet kapunk,­­ ha azt vizsgál­juk, hogyan fest az adok­­kapok mérleg egy-egy konk­rét termelőszövetkezetben. Az egyik devecseri járási szö­vetkezet 5 év alatt, hogy ter­mése a jégveréstől védett le­gyen, 352 ezer forintot fize­tett a biztosítónak, de a ter­mészeti csapás szerencséjé­re, elkerülte a gazdaságot, nem kapott kártérítést. En­nek ellenkezője: 147 ezer fo­rint befizetés után, több mint 1 millió forint visszatérítés a biztosítótól. Hasonló a helyzet az állat­­biztosítás körül is. Az egyik szélsőség két év összesítése alapján: 117 ezer forint fi­zetés a biztosítónak és 18 ezer forint vissza; a másik: 244 ezer forinttal szemb­en 817 ezer forint a biztosítótól. Vadnay Károly, az Állami Biztosító megyei igazgatója még szélsőségesebb példákat is sorol, de az elmondottak talán így is jelzik: időszerű a biztosítás korszerűsítése. Térjünk vissza a jégverés­hez és az állatveszteségek­hez. A ki- és a befizetés egyensúlyának hiányából ta­lán az következik, hogy ahol nem „jövedelmező” a bizto­sítás, hagyjanak fel vele, ahol meg „hoz a konyhára”, ott maradjanak kapcsolat­ban a szerződő felek? A biztosító igazgatója jól tudja, hogy az okfejtés nem való­ságos, ha van is vita, és hogyne lenne 180 és még né­hány szövetkezettel, alapjá­ban szót értenek. Az egyen­­lősdi azonban — mint az élet ezer és egy területén — a biztosításban sem bírta el az idő próbáját. Kiderült, hogy nem lehet egyazon mér­cével mérni azt a gazdasá­got, amelyben magas színvo­nalon van az állategészség­ügy, jól felkészült szakembe­rek dolgoznak az istállók­ban — azokkal, amelyekben az elhullás mindennapos, amelyek, ha pusztul a jó­szág sem esnek kétségbe, mert mint mondják, biztosí­tottunk, majd mi visszakap­juk pénzünket. Eddig ugyan­is azonos összeget fizetett egy-egy állata után a jól és a kevésbé jól gazdálkodó tsz, egy-egy hold jégbiztosítása is azonos volt a jégjárta vidé­keken, de ott is, ahol egy év­tizedben egyszer pusztít. 1968 januárjától új bizto­sítási rendszerrel védhetik jószágaikat és szántóföldi ér­tékeiket a termelőszövetke­zetek. A korszerűsített bizto­sítási forma lényege, mint ahogy arról Vadnay igazgató tájékoztatott, az, hogy abban a tsz-ben, amelyben na­gyobb a kockázat, ott többet fizessenek, ahol mérsékel­tebb, ott kevesebbet. Más szó­val: nem szabad a biztosí­tási díjtételekkel sújtani az odaadó gondozói munkát, és ahol a jégverés ritka, ott a biztosítási díj is kevesebb le­gyen, mint az évről évre jég­­verte vidéken. Bármennyire is meg„­értő” a természet, bármilyen kulturált is valahol az állat­tartás, nincs aki garantálhat­ná, hogy nem szenved kárt a gazdaság. A biztosítás te­hát fedezetet, védettséget je­lent a jövőben is minden tűz számára, de új módon. Ja­nuár elsejétől az állatbizto­sításnál az utolsó két év, nö­vénytermesztésben az utolsó öt év befizetése, illetve a­ kár mértéke a jap­án külön­böző kategóriákba sorolá­s szer át köthető a biztosítás. A biztosítás díjszabása is ösztönzi a gazdaságokat, hogy fejlesszék az állattartás fru’­­turáltságát, védjék a jószá­gok egészségét. A biztosító igazgatója el­mondotta azt ,, hogy a törzs­könyvezett állatok az eddi­ginél jóval nagyobb biztosí­tási védelmet kapnak. Segíti, anyagiakkal támogatja az új rendszerű biztosítás a ter­melőszövetkezeteket abban is, hogy a továbbtartásra al­kalmatlan növendékállatokat kiselejtezhessék. Megyénk­ben különösen sok gazdaság érdekeit védi, hogy 1968 ja­nuár 1-től az őszi vetésű ka­lászosok és az áttelelő növé­nyek téli kipusztulásának vé­delmére is köthető biztosítás, csakúgy, mint a belvíz okoz­ta károk megtérítésére. A vihar okozta szemki­verés (kalászosoknál, hüvelyesek­nél) ellen eddig nem lehetett biztosítást kötni. Január 1- től erre is lesz lehetőség. A biztosítás új,­­korszerű­sített formája az eddigieknél jobban igazodik a valóságos veszélyeztetettséghez és eh­hez alkalmazkodik díjszabá­sában is. Eddig 50 termelő­­szövetkezet kötött 1968-ra szóló biztosítást. Természe­tes dolog, hogy a tapasztala­tok — mint ahogy a gazda­ságok is sokfélék — nem egyöntetűek. Van, ahol „új prémiumrendszerként” üd­­vözlik. Jól dolgoztak, óv­ták az állományt, ezután mérsékeltebb díjat kell fi­zetniük. „A díjkülönbségből a gondozókat jutalmazzuk, hogy még kisebbre szorítsuk a veszteségeket” — mond­ják. Néhány helyen, ahol a nagyobb kockázat miatt fel­emelt biztosítási díjat kell fizetni — természetesen na­gyobb terhet jelent. Az illetékes biztosító szakemberek az új formáról tárgyaltak a területi szövet­ségek vezetőivel, a gazdasá­goknak tanulmányozás vé­gett jó előre megküldték a részletes tájékoztatót. Azt szinte minden gazdaság egy­öntetűen kedvezően értékel­te. (Az új biztosítási rendszer — meggyőződésünk szerint — igazságosabb, ösztönzőbb, mint a korábbi volt. Csupán egyetlen aggályunk van: hogy egy gazdaságban meny­nyi az elhullás, a kényszer­­vágás, sokszor nem a gondo­zókon, a tsz dolgozóinak szakmai rátermettségén, lel­kiismeretén múlik, hanem éppen azon, milyen feltéte­lek, körülmények között kényszerülnek gazdálkodni. A magasabb díjszabásnál nem lenne közömbös a va­lóban objektív körülmények­re is tekintettel lenni . (1. 1.) November 7-e előtt Elkészült a veszprémi ifjúsági lakótelep csatornázása Csatorna híján veszélybe került a Veszprémben épülő 126 ifjúsági lakás idei át­adása. A városi KISZ bizott­ság ezért terven felül vál­lalta az ifjúsági lakótelep csatornázási munkáihoz szük­séges földmunkákat. Felhí­vásuk nyomán Veszprém város KISZ fiataljai, közép­­iskolásai a lakótelepen több mint 300 ezer forint értékű földmunkát végeztek el rend­kívül rövid idő alatt, társa­dalmi munkában. Szinte nap mint nap 200—250 fiatal dolgozott a lakótelepen, akik nagyrészt a Lovassy László Gimnáziumból, a vegyipari és közgazdasági technikum­ból, s a vegyipari egyetem­ről jöttek. Korábban a váro­si KISZ bizottság megkeres­te a Budapesti Betonelem­­gyártó Vállalat KISZ bizott­ságát, hogy határidő előtt szállítsa le az üzem a szük­séges csatornákat. A buda­pestiek eleget tettek a kérés­nek. Szentendréről és Dom­bóvárról éppen a napokban megérkeztek a szükséges csatornacsövek. Sikerül hát a vállalás, november 7-e előtt elkészül az ifjúsági tn­­telep csatornázása. A veszprémi fiatalok a városi csatornaépítések során eddig 2 millió forint termelési ér­ték megszületéséhez járultak hozzá társadalmi munkájuk­kal. Napirenden a választás és a IV. kongresszus A Hazafias N­épfront megyei elnökségének ülése Tegnap délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége. Az ülés napirendjén két téma szerepelt, el­sőként a Népfront megyei irodájának munkatársai számol­tak be végzett munkájukról és a soron következő feladatok­ról, megvitatták a Népfront gazdaságpolitikai tevékenysé­gének az új gazdaságirányítással összefüggő változtatásait, a KISZ-szel való együttműködés további irányát, a termé­szet és műemlékvédelem új alapokra helyezését. Második napirendi pontként Nyisztor Imre megyei tit­kár a Hazafias Népfront bizottságok munkájának értékelé­séről tartott tájékoztatót és előterjesztette a Népfront IV. kongresszusára való felkészülés tervjavaslatát. Eszerint no­vember 2-án összmunkatársi értekezletet tartanak a válasz­tási feladatok részletes megtárgyalására, két héttel később megyebizottsági ülésen vitatják meg a mozgalom helyzetét és a népfronti bizottságok újjáválasztásának megyei felada­tait. 1968 január 3, 4 és 5-én rendezik meg a községi elnö­kök és titkárok megyei tanácskozását. A községi bizottságok megválasztásának ideje január 10-től február 15-ig tart, a városi bizottságoké február 19— 29. A járási bizottságok alakuló ülése március első tíz nap­jában lesz, végül a megyei bizottságot március 14-én vá­lasztják meg. Ugyanitt választják meg a kongresszusi kül­dötteket is. NAPLÓ 14 életévüket betöltött lányokat könnyű nappali munkára felveszünk Magyar Pamutipar Budapesi IV.. Erkel u 30. — Telefon; 293—820 (S10) Szerda, 1967. november 1. H M:. .1 'fí$ . •:■>>:.. • . • : ._ . v • yji:': i fall H * * Wm Kifütyülték a győzteseket A riói slágerfesztivál nem­zetközi zsűrije hétfőn 20 000 feldühödött és elkeseredett néző fújolása közben hozta meg döntéseit. Az első díjat az olasz Jimmy Fontana kap­ta az „Egy asszonyért” című dal elénekléséért. A második helyezett az amerikai Patty Austin lett „A világ megy tovább” című számával. A közönség mind a kettőjüket kifütyülte, és a győztesek ne­vének ismertetésekor egyi­küknek sem engedte meg az újrázást. Ezzel szemben fül­repesztő ovációban részesí­tették a hatodik helyezett osztrák Peter Hortent, aki „Amikor a szerelem jön” cí­mű dalt énekelte el. ÉVM VILLANY­­SZERELŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ VILLANY­SZERELŐKET és SEGÉD­MUNKÁSOKAT nagyb­­dapesti és vidéki munkahelyekre. BÉREZÉS: megemelt teljesítménybér kereset korlátozás nélkül, ehhez 15 % idénypótlék. Egyéb járandóságok: munkaruha, étkezési hozzájárulás, saját lakóhelyen kívüli foglalkoztatás esetén — jogosultságtól füg­gően — különélési pótlék, természetbe­ni szállás vagy szál­lásdíj térítés, négy­hetenkénti hazauta­zási költségtérítés. Jelentkezés személyesen budapesti munkahelyre: Bp. VI., Mozsár u. 16. vidéki munkahelyre: Bp. VII., Síp u. 23. (főporta). (513)

Next