Napló, 1967. november (Veszprém, 23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-01 / 258. szám
4 Darzsilingi fotók Körösi Csomna Sándor sírjáról Vendégül látta nemrégiben a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem dr. Nisth Ranjan Kar indiai egyetemi tanárt, aki többek között beszámolt arról, hogy hazájában nagy becsben tartják a híres magyar nyelvész és világutazó, Körösi Csomna emlékét. Az általa alkotott tibeti szótár ma is használatos az egyetemi oktatásban. Az indiai egyetemi tanár néhány általa készített eredeti felvételt ajándékozott a debreceni egyetem Földrajzi Intézetének. A képek Körösi Csomna Sándor Darzsiling-i sírjáról készültek, amelyet a professzor közlése szerint a város gondoz és vallási ünnepeken a helyi lakosság is nagy számban látogatja. Első felvételünk a magyar világutazó síremlékét mutatja, másodikon pedig az az emléktábla látható, amelyet Körösi Csoma szülőfaluja küldött el Darzsilingba. Mellékes-e a mellékes? Ellenőrzési tapasztalatok a pápai járásban A kereskedelemben — nem általában, de meglehetősen gyakran — divatos az a szemlélet, hogy sok kicsi sokra megy, a fogyasztó pedig nem veszi észre, nem érzi meg, ha lecsípnek egy kicst az adagjából. A lecsípett rész, a mellékes, pedig az üzletvezető, vagy az üzlet dolgozóinak jövedelmét növeli, azáltal, hogy megkárosították a fogyasztót. A Balaton-part és általában a városok üzletei reflektorfényben vannak, gyakoribbak az ellenőrzések, emiatt a „tartás” is nagyobb, hiszen nem tudhatják a kereskedelmi alkalmazottak, hogy kiben tisztelhetnek ellenőrt. Falun azonban, ahol mindenki mindenkit ismer, nagyobb a bátorság, és a lehetőség az esetleges visszaélésekre. Példa erre a Pápai Járási Tanács VB kereskedelmi felügyelőjének statisztikája is, amely az idei év harmadik negyedének kereskedelmi ellenőrzéseiről készült. A szakigazgatási szerv közösen végezte az ellenőrzéseket a kereskedelmi állandó bizottsággal, a rendőrséggel és a pénzügyőrséggel a járás falvaiban, a szövetkezeti üzletekben. Huszonhat üzletben összesen 70 forint értékű súlycsonkítást és árdrágítást állapítottak meg, többségében a vendéglátóiparban. Ennyivel károsították meg a fogyasztókat. Ezek között volt egy forintos, de tíz forintos súlycsonkítás, illetve árdrágítás is. A nemesgörzsönyi italboltban például 3 és fél deciliter töményszeszből csaknem egy decilitert ,.csípett” el a boltvezető, amelynek értéke tíz forint volt. Az üzletvezetőt hétszáz forint pénzbírsággal sújtották ezért, s a huszonhat üzletvezető összesen kilencezer forint bírségot fizetett. Az ellenőrzések általános tanulsága azonban sokkal érdekesebb, mint amennyit a bírság jelentett a boltvezetőknek. De mivel védekeznek az érdekeltek? — Több lehetne a fizetésünk, mert ezt va amivel ki kell egészíteni... — Rá vagyok kényszerítve a súlycsorbításra, mert állandóan a leltárhiány fenyeget... — A lepecsélt demissonban is kevesebbet szállít a nagykereskedelmi vállalat ... — Nem kapok hitelesített poharat a központtól, azért kevesebb az ital... — Ja kérem, mikor sokan vannak, kapkodni kell... Ezek a védekezések nem fogadhatók el, mert a végeredmény mindig ugyanaz: a vásárlók megkárosítása. De vizsgáljuk külön-külön is a ..védekezéseket”. Az üzletvezetők fizetése álalában megegyezik a sokszor nehéz fizikai munkát végző, közepes szakképzettségű ipari munkás fizetésével, aki órabérben vagy teljesítménybérben, forgalmi jutalék nélkül termel. S ha fizetését ki akarja egészíteni, többletmunkát vállal. Mert, ha jövedelmét úgy akarná növelni, hogy például az általa előállított termék egy részét hazaviszi, vétene az erkölcs és a jog ellen, éppen úgy, mint a súlycsonkító. Ez pedig a társadalmi tulajdon lopásának minősülne a munkás esetében, szigorú büntetést kapna a jogtalan anyagi, haszonszerzésért. Ha így vizsgáljuk a súlycsonkítást, meg kell állapítanunk, hogy a gyengén bírált bűncselekmény kategóriába tartozik. Igaz-e, hogy a kereskedelemben állandóan leltárhiány fenyeget? Úgy gondoljuk, hogy becsületességgel, hozzáértéssel, megfelelő adminisztrációval és önellenőrzéssel — főleg a kisebb, vagy egyszemélyes üzletekben — a leltárhiány elkerülhető. Lehet, hogy okkal éri vád a nagykereskedelmi vállalatot, miszerint hiányos az originálcsomagolás — a boltvezető joga azonban, hogy átveszi-e az árut? Ha nem veszi át, illetékes szervek jegyzőkönyvezik és a boltvezetőnek ebből hátránya nem lesz. Ha pedig nincs hitelesített mérce az üzletben, azért az alkalmazó vállalat, ez esetben a szövetkezet felelős, de a boltvezető, kötelessége, hogy jelentse a hiányosságokat. És végül, bármennyi a vendég a mérésre csak egy szabály vonatkozik — a pontosság. Az adag nem lehet sem kevesebb, sem több. (Megjegyezzük, hogy az utóbbi esettel nem nagyon találkozunk.) Sokkal furcsább az, hogy egyes falvakban maguk a károsított fogyasztók fogták pártját a boltvezetőnek, roszszul értelmezett lojalitásból. Nemesgörzsönyben például — ahol a legkirívóbb példát találták az ellenőrök az italboltban a 10 forintos csalással — a boltvezető igazát bizonygatták a becsapott vendégek, s igyekeztek befolyásolni az ellenőröket. Ilyen körülmények között persze nehéz küzdeni az ilyenfajta visszaélések ellen. Társadalmi összefogás szükséges ahhoz, és esetenként megfelelő szigor is. A szövetkezetek ellenőrei segíthetnek, hiszen ez a kötelességük. A pápai járásban azonban az idén a szövetkezeti ellenőrök egyetlen szabálysértési feljelentést sem tettek. Vagy nem találtak súlyos esetet — ami feltételezhető, hiszen ismerik őket a boltokban — vagy nem ítélték súlyosnak a talált eseteket, és elintézték szimpla figyelmeztetéssel. ..házon belül”, hogy ne legyen rossz híre a cégnek. Az eredmény szempontjából ez a megoldás azonban nem célravezető. A falvakban is többet kell törődni az ellenőrzésekkel. A nagyobb kockázatot meg kell fizetni a biztosítási lehetőségek a termelőszövetkezetekben Az elmúlt öt év alatt 97,4 millió forintot fizetett ki termelőszövetkezeti ügyfeleinek az Állami Biztosító megyei igazgatósága. A befizetésnek pontosan 94 százalékát jelenti ez." Érdekes képet kapunk, ha azt vizsgáljuk, hogyan fest az adokkapok mérleg egy-egy konkrét termelőszövetkezetben. Az egyik devecseri járási szövetkezet 5 év alatt, hogy termése a jégveréstől védett legyen, 352 ezer forintot fizetett a biztosítónak, de a természeti csapás szerencséjére, elkerülte a gazdaságot, nem kapott kártérítést. Ennek ellenkezője: 147 ezer forint befizetés után, több mint 1 millió forint visszatérítés a biztosítótól. Hasonló a helyzet az állatbiztosítás körül is. Az egyik szélsőség két év összesítése alapján: 117 ezer forint fizetés a biztosítónak és 18 ezer forint vissza; a másik: 244 ezer forinttal szemben 817 ezer forint a biztosítótól. Vadnay Károly, az Állami Biztosító megyei igazgatója még szélsőségesebb példákat is sorol, de az elmondottak talán így is jelzik: időszerű a biztosítás korszerűsítése. Térjünk vissza a jégveréshez és az állatveszteségekhez. A ki- és a befizetés egyensúlyának hiányából talán az következik, hogy ahol nem „jövedelmező” a biztosítás, hagyjanak fel vele, ahol meg „hoz a konyhára”, ott maradjanak kapcsolatban a szerződő felek? A biztosító igazgatója jól tudja, hogy az okfejtés nem valóságos, ha van is vita, és hogyne lenne 180 és még néhány szövetkezettel, alapjában szót értenek. Az egyenlősdi azonban — mint az élet ezer és egy területén — a biztosításban sem bírta el az idő próbáját. Kiderült, hogy nem lehet egyazon mércével mérni azt a gazdaságot, amelyben magas színvonalon van az állategészségügy, jól felkészült szakemberek dolgoznak az istállókban — azokkal, amelyekben az elhullás mindennapos, amelyek, ha pusztul a jószág sem esnek kétségbe, mert mint mondják, biztosítottunk, majd mi visszakapjuk pénzünket. Eddig ugyanis azonos összeget fizetett egy-egy állata után a jól és a kevésbé jól gazdálkodó tsz, egy-egy hold jégbiztosítása is azonos volt a jégjárta vidékeken, de ott is, ahol egy évtizedben egyszer pusztít. 1968 januárjától új biztosítási rendszerrel védhetik jószágaikat és szántóföldi értékeiket a termelőszövetkezetek. A korszerűsített biztosítási forma lényege, mint ahogy arról Vadnay igazgató tájékoztatott, az, hogy abban a tsz-ben, amelyben nagyobb a kockázat, ott többet fizessenek, ahol mérsékeltebb, ott kevesebbet. Más szóval: nem szabad a biztosítási díjtételekkel sújtani az odaadó gondozói munkát, és ahol a jégverés ritka, ott a biztosítási díj is kevesebb legyen, mint az évről évre jégverte vidéken. Bármennyire is meg„értő” a természet, bármilyen kulturált is valahol az állattartás, nincs aki garantálhatná, hogy nem szenved kárt a gazdaság. A biztosítás tehát fedezetet, védettséget jelent a jövőben is minden tűz számára, de új módon. Január elsejétől az állatbiztosításnál az utolsó két év, növénytermesztésben az utolsó öt év befizetése, illetve a kár mértéke a japán különböző kategóriákba sorolás szer át köthető a biztosítás. A biztosítás díjszabása is ösztönzi a gazdaságokat, hogy fejlesszék az állattartás fru’turáltságát, védjék a jószágok egészségét. A biztosító igazgatója elmondotta azt ,, hogy a törzskönyvezett állatok az eddiginél jóval nagyobb biztosítási védelmet kapnak. Segíti, anyagiakkal támogatja az új rendszerű biztosítás a termelőszövetkezeteket abban is, hogy a továbbtartásra alkalmatlan növendékállatokat kiselejtezhessék. Megyénkben különösen sok gazdaság érdekeit védi, hogy 1968 január 1-től az őszi vetésű kalászosok és az áttelelő növények téli kipusztulásának védelmére is köthető biztosítás, csakúgy, mint a belvíz okozta károk megtérítésére. A vihar okozta szemkiverés (kalászosoknál, hüvelyeseknél) ellen eddig nem lehetett biztosítást kötni. Január 1- től erre is lesz lehetőség. A biztosítás új,korszerűsített formája az eddigieknél jobban igazodik a valóságos veszélyeztetettséghez és ehhez alkalmazkodik díjszabásában is. Eddig 50 termelőszövetkezet kötött 1968-ra szóló biztosítást. Természetes dolog, hogy a tapasztalatok — mint ahogy a gazdaságok is sokfélék — nem egyöntetűek. Van, ahol „új prémiumrendszerként” üdvözlik. Jól dolgoztak, óvták az állományt, ezután mérsékeltebb díjat kell fizetniük. „A díjkülönbségből a gondozókat jutalmazzuk, hogy még kisebbre szorítsuk a veszteségeket” — mondják. Néhány helyen, ahol a nagyobb kockázat miatt felemelt biztosítási díjat kell fizetni — természetesen nagyobb terhet jelent. Az illetékes biztosító szakemberek az új formáról tárgyaltak a területi szövetségek vezetőivel, a gazdaságoknak tanulmányozás végett jó előre megküldték a részletes tájékoztatót. Azt szinte minden gazdaság egyöntetűen kedvezően értékelte. (Az új biztosítási rendszer — meggyőződésünk szerint — igazságosabb, ösztönzőbb, mint a korábbi volt. Csupán egyetlen aggályunk van: hogy egy gazdaságban menynyi az elhullás, a kényszervágás, sokszor nem a gondozókon, a tsz dolgozóinak szakmai rátermettségén, lelkiismeretén múlik, hanem éppen azon, milyen feltételek, körülmények között kényszerülnek gazdálkodni. A magasabb díjszabásnál nem lenne közömbös a valóban objektív körülményekre is tekintettel lenni . (1. 1.) November 7-e előtt Elkészült a veszprémi ifjúsági lakótelep csatornázása Csatorna híján veszélybe került a Veszprémben épülő 126 ifjúsági lakás idei átadása. A városi KISZ bizottság ezért terven felül vállalta az ifjúsági lakótelep csatornázási munkáihoz szükséges földmunkákat. Felhívásuk nyomán Veszprém város KISZ fiataljai, középiskolásai a lakótelepen több mint 300 ezer forint értékű földmunkát végeztek el rendkívül rövid idő alatt, társadalmi munkában. Szinte nap mint nap 200—250 fiatal dolgozott a lakótelepen, akik nagyrészt a Lovassy László Gimnáziumból, a vegyipari és közgazdasági technikumból, s a vegyipari egyetemről jöttek. Korábban a városi KISZ bizottság megkereste a Budapesti Betonelemgyártó Vállalat KISZ bizottságát, hogy határidő előtt szállítsa le az üzem a szükséges csatornákat. A budapestiek eleget tettek a kérésnek. Szentendréről és Dombóvárról éppen a napokban megérkeztek a szükséges csatornacsövek. Sikerül hát a vállalás, november 7-e előtt elkészül az ifjúsági tntelep csatornázása. A veszprémi fiatalok a városi csatornaépítések során eddig 2 millió forint termelési érték megszületéséhez járultak hozzá társadalmi munkájukkal. Napirenden a választás és a IV. kongresszus A Hazafias Népfront megyei elnökségének ülése Tegnap délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az ülés napirendjén két téma szerepelt, elsőként a Népfront megyei irodájának munkatársai számoltak be végzett munkájukról és a soron következő feladatokról, megvitatták a Népfront gazdaságpolitikai tevékenységének az új gazdaságirányítással összefüggő változtatásait, a KISZ-szel való együttműködés további irányát, a természet és műemlékvédelem új alapokra helyezését. Második napirendi pontként Nyisztor Imre megyei titkár a Hazafias Népfront bizottságok munkájának értékeléséről tartott tájékoztatót és előterjesztette a Népfront IV. kongresszusára való felkészülés tervjavaslatát. Eszerint november 2-án összmunkatársi értekezletet tartanak a választási feladatok részletes megtárgyalására, két héttel később megyebizottsági ülésen vitatják meg a mozgalom helyzetét és a népfronti bizottságok újjáválasztásának megyei feladatait. 1968 január 3, 4 és 5-én rendezik meg a községi elnökök és titkárok megyei tanácskozását. A községi bizottságok megválasztásának ideje január 10-től február 15-ig tart, a városi bizottságoké február 19— 29. A járási bizottságok alakuló ülése március első tíz napjában lesz, végül a megyei bizottságot március 14-én választják meg. Ugyanitt választják meg a kongresszusi küldötteket is. NAPLÓ 14 életévüket betöltött lányokat könnyű nappali munkára felveszünk Magyar Pamutipar Budapesi IV.. Erkel u 30. — Telefon; 293—820 (S10) Szerda, 1967. november 1. H M:. .1 'fí$ . •:■>>:.. • . • : ._ . v • yji:': i fall H * * Wm Kifütyülték a győzteseket A riói slágerfesztivál nemzetközi zsűrije hétfőn 20 000 feldühödött és elkeseredett néző fújolása közben hozta meg döntéseit. Az első díjat az olasz Jimmy Fontana kapta az „Egy asszonyért” című dal elénekléséért. A második helyezett az amerikai Patty Austin lett „A világ megy tovább” című számával. A közönség mind a kettőjüket kifütyülte, és a győztesek nevének ismertetésekor egyiküknek sem engedte meg az újrázást. Ezzel szemben fülrepesztő ovációban részesítették a hatodik helyezett osztrák Peter Hortent, aki „Amikor a szerelem jön” című dalt énekelte el. ÉVM VILLANYSZERELŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ VILLANYSZERELŐKET és SEGÉDMUNKÁSOKAT nagybdapesti és vidéki munkahelyekre. BÉREZÉS: megemelt teljesítménybér kereset korlátozás nélkül, ehhez 15 % idénypótlék. Egyéb járandóságok: munkaruha, étkezési hozzájárulás, saját lakóhelyen kívüli foglalkoztatás esetén — jogosultságtól függően — különélési pótlék, természetbeni szállás vagy szállásdíj térítés, négyhetenkénti hazautazási költségtérítés. Jelentkezés személyesen budapesti munkahelyre: Bp. VI., Mozsár u. 16. vidéki munkahelyre: Bp. VII., Síp u. 23. (főporta). (513)