Napló, 1968. január (Veszprém, 24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-03 / 1. szám

­ Jr . 1968 első munkanapja Tegnaptól csökkentett munkaidő a bauxit- és kőbányákban — Megkezdte termelését a várpalotai brikettgyár — Munkatársaink, tudósítóink jelentései Eltelt egy nap az új esztendőből. Ponto­san úgy, ahogyan elteltét vártuk. Munkatársaink tegnap bejárták a me­gyét, hogy beszámolhassunk olvasóinknak arról, hol, hogyan kezdődött, hogyan indult az új esztendő, mi történt az új mechaniz­mus első napján. Nem volt könnyű dol­guk, hiszen az olvasó — joggal — erről a napról olyan jellegű tudósításokat vár, amelyek kapcsolatban vannak a kezdéssel, és a gazdaságirányítás reformjával, tehát valami merőben újat, legalábbis újszerűt tartalmaznak. A valóságban pedig szinte minden, amit az üzemekben, falvakban ta­láltak, szerves része, folytatása az eddigi­nek. Kézzel foghatóan új csak az árak változása és ami ezzel kapcsolatos: a tö­meges leltározás, az olcsóbbá lett cikkek iránti megnövekedett kereslet. Ami az új mechanizmussal kapcsolatban a mai napon megváltozott — az árváltozás kivételével — nem ,,látványos” dolog, nem egyik napról a másikra érzékelhető. Mégis, jelentős határkő volt ez a nap politikai és gazdasági életünkben egyaránt. Jelentősebb, mint általában az új eszten­dők első munkanapjai. Határkő volt két ünnepi esztendő kö­zött. A múlt évet a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordulója jegyében töltöttük, ez évben pártunk megalakulásá­nak 50. évfordulója lesz — és 50 éve az őszirózsás forradalomnak. És első éve lesz ez — így kerül majd a történelembe — az új gazdaságirányítás­nak. Az új mechanizmus kibontakozásának esztendeje — és ez fokozott figyelmet, em­berséget, felelősséget követel mindany­­nyiunktól.­­ Sok vonatkozásban szabad utat, új lehe­tőségeket kapott ezen a napon gazdálko­dásunk. Megkezdődött valami új, melynek alapvető hatását kiszámítottuk. A hatás: az eddiginél gyorsabb ütemű társadalmi és gazdasági fejlődés lesz. mt li* Jjt3& 1 l£9Bt ^ilEGTEI 6inTTSÄCA7^M«6TCrTÄ!!Ar^^y7l| „Hideg járatáson“ a brikettgyár t Üzenet 11 frontról — A létszám teljes, senki sem hiányzik — naponta 16 vagon szénpor Szokatlan volt a papír­trombiták, sípok, kereplők zajos vidámsága után a gyá­ri kürt józan figyelmezteté­se. Ám hiába, az ünnepnek vége, vár a bánya. Tegnap reggel háromnegyed hatos munkakezdéskor a Várpalo­tai Szénbánya Vállalatnál 646 bányász szállt alá a föld mélyébe. Egyetlen igazolat­lan hiányzó sem volt. Hat órakor négy bánya 11 front­ján megkezdődött a szénfej­tés. S a hamarosan felszínre bukkanó szén azt bizonyítot­ta: az új év első műszakján dolgozóknak sincs mit szé­­gyelniük.. Hasonló volt a ter­melés mennyisége a decem­berihez, amikoris 723 vagon szenet termeltek ki a várpa­lotai bányászok. Megkezdődött tegnap reg­gel az új brikettgyár gépi be­rendezéseinek ,,hideg járatá­sa” is. Marczona­ Antal, a gépészet vezetője sorra ellen­őrzi a gépeket. — Az új üzem egy sok éve húzódó probléma végére tesz pontot. A 0,10 milliméteres szemnagyságú szénpor fel­­használásának gondját oldja meg. Az abydráláskor napi 15—16 vagon szénpor kelet­kezik. Ezt korábban megvá­sárolta tőlünk az erőmű, de ez évben már kalóriatartal­ma miatt nem tart rá igényt. — Mikor kezdődött a terve­zés és a kivitelezés? — Augusztusban láttunk a kísérletezéshez, akkor még Budapesten. Később elkezd­tük a tervezést, majd szep­temberben saját beruházási keretből saját építési, szere­lési kivitelezésben hozzálát­tunk a melléküzem építésé­hez. Alig három hónap alatt sikerült befejezni a munka nagy részét. — Mekkora lesz a kapaci­tás? — Terveink szerint évi 46 ezer tonna. — A kereskedelem is kap belőle ? — Nem. Dolgozóink szén­­járandóságát elégítjük ki be­lőle, s azonkívül a MÁV-nak is juttatunk nem túl nagy mennyiséget. — Mit jelent a „hideg já­ratás"? — A gépi berendezést előbb be kell járatni, az ilyenkor felbukkanó hibákat ki kell javítani, s csak aztán kez­dődhet a termelés. — Időpontja? — Valószínűleg 1968 ja­nuár 8. A. A. Az új brikettgyár Várpalotán Indul a Kalimba III (Tudósítónktól) A Bakonyi Bauxitbánya dolgozói a megszokott rit­musban kezdték az új év első munkanapját. Mégis jelentős nap ez a vállalat életében már csak azért is, mivel az egyik nagy beruházás, a Ha­lmiba III. aknaüzem ma kez­di meg a termelést. Egyelőre részleges kapacitással évi 100 ezer tonnás teljesítménnyel indultak, de néhány év alatt ez az üzem Európa legna­gyobb bauxitbányája lesz évi 600 ezer tonnás termeléssel. Dolgozóinknak a legna­gyobb örömet az okozta, hogy a vállalat a mai naptól kezd­ve áttért a csökkentett mun­kaidőre. A bányaüzemek dol­gozói 48 óra helyett 42,7 órát, a többiek pedig heti 44 órát fognak dolgozni. Az örömbe azonban üröm is vegyül. A vállalat munkás­hiánnyal küzd. Háromszáz bányászra lenne még szük­ség a létszám feltöltéséhez. A vállalat vezetőinek az új esztendő első időszakában te­hát nehéz problémával kell megküzdeniük. A bauxitbá­nya várja mindazokat, akik szívesen választják ezt az életpályát. S­ájer Mihály Kádár János beszélgetése a televízióban és a rádióban az új esztendő kilátásairól Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszélgetést folytatott Megyeri Károllyal és Szepesi Györggyel, s válaszolt a rádió­ és a televízió hallgatóinak, illetve nézőinek kérdéseire. A beszélgetés, amelyet a rádió és televízió az új év első napján közvetített, kitért több politikai kérdésre is. A beszélgetést a 2. oldalon ismertetjük. Peremarton: indulás „teljes gőzzel“ 150 tonna műtrágya a mezőgazdaságnak • Egy csarnokban a szovjet automaták és a VEGYTERV gépek Ma éjszaka nem dolgozik a szuperfoszfát Üzem Több mint 700 ember kezd­te meg az új év második nap­ján a munkát a peremartoni Ipari Robbanóanyaggyárban. A kénsavüzem, az energia­szolgáltató üzem dolgozói és a szállítók már elsején is dolgoztak. A folyamatos ter­melés műszakba szólította őket ünnepnapokon is. — Jól sikerült az első mű­szak. 150 tonna szuperfosz­fát hagyta el üzemünket. A meg­ye termelőszövetkezetei­be állami gazdaságaiba ment ezen a napon valamennyi szállítmány. Szabó Gellért igazgató elé­újabb termelésjelentést tesz a titkárnő. — A szokásos volt a beér­kezés is. Húsz vagon nyers foszfátot kapott üzemünk. Biztosítani lehet hát a fo­lyamatos termelést. A legnagyobb érdeklődés persze most az új szuperfosz­fát üzemet kíséri. A régi, el­avult, korszerűtlen volt. Az új évi 250 ezer tonna műtrá­­gya gyártását teszi lehetővé. A gépek egy része a Szovjet­unióból érkezett, a többit a VEGYTERV elképzelései sze­rint építették meg. A kivite­lező a VEGYSZER volt. Az új üzemben, amelynek né­hány napja volt az ünnepé­lyes átadása. 55-en dolgoz­nak. Tegnap este véget ért a vizsga. Az új üzem helytállt. De, hogy milyen erőfeszítés­sel az csak az elkövetkező na­pokban derül ki, amikor a szerelők, karbantartók, terve­zők újra végigjárják a csar­nokokat, a gépeket, mindent megvizsgálnak és kijavítják a kisebb-nagyobb hibákat. Aztán „teljes gőzzel” indulhat az új szuperfoszfát üzem. Peremarton,­­ a megye vegy­iparának újabb büszkesége. A szuperfoszfát üzem új csarnoka. Nagylengyel kissé szűkmarkú 25 cég 718 tonna olajat kapott — TMK-sok a desztillációs üzemben — Boldog újévet! — Magának is! — Meghoztam a fuvarleve­leket. — Mennyi? —718 tonna. Főként a Pa­­x-ádsasvári Üveggyárnak, az Ajkai Alumíniumkohónak, a Székesfehérvári Vasúti Szer­tárnak, a Szentesi TÜZÉP- nek, s Egerbe, az építőipari vállalatnak. — Nem sok. — Leállt a legnagyobb üze­münk, az atmoszférikus desz­tillációs üzem. Ezért csök­kent felére a feladott áruk mennyisége. A Péti Kőolajfinomítóban az új év első napján is dol­goztak. A folyamatos üzem nem enged ünnepet. A gáz­olajra, fűtőolajra, benzinre és a bitumenre sok száz üzem­nek, vállalatnak van szüksé­ge. Az első napon azonban mégiscsak 25 cég kívánságát elégíthették ki a pétiek.­­ A karbantartásra szük­ség van. A további termelés előfeltétele a tervszerű hiba­megelőzés. December 31-én még teljes kapacitással dol­gozott ez az üzemrész. Meg is látszik az aznapi vállalati ter­melésen. A kőolajfinomító igazgatója kimutatást tesz elém. A­z esztendő utolsó napján 1500 tonna volt­ a termelés. Saj­nos ez sem segített a terv­teljesítésen. A Péti Kőolaj­­finomító a tervezett 540 ezer tonna olajfinomítást nem tud­ta elvégezni nyersanyaghiány miatt. A nagylengyeli olaj­­mezők nem adtak többet 520 ezernél.­­ Az ez évi tervünk már kisebb. Pedig, ha kapnánk nyersanyagot, bizony sokkal többet tudnánk tenni az asz­talra, illetve a tartályokba a korábbiaknál, így nehéz lesz gazdaságosabban kihasználni a több mint 230 millió forint értékű álló- és forgóeszköze­inket Pedig ez­ a gazdaság, irányítás új rendszerében­ életkérdés. A pesszimizmusra nincs ok. A Péti Kőolajfinomító eddig sem vallott szégyent munká­jával. O­ssy Jobb levegő a fonalnak Pápai tudósítónktól, Mező Istvántól a textilgyár ez évi első munkanapjáról s az 1968-as feladatokról kértünk tájékoztatást. A Pápai Textilgyárban az év első munkanapján egyet­len ember késett, az is a busz miatt. Az udvaron az építők szabadítják magukat a hó alól, odább a belső uta­kat tisztogatják. Az egyik targonca kereke megszalad, pörög, szórja a havat, persze egyhelyben. Az öltözőkben még folytatódik a jókíván­ság. Aztán a munkára irá­nyul a figyelem. Egymás után mozdulnak meg a gépek for­gó részei, a fonóban simáb­ban, a szövőben mind na­gyobb zajjal, csattogással in­dulnak el, s mire az óramu­tató odább billen a háton, üzemel a gyár. A gyáregységek vezetői op­timisták. Pingitzer József, a fonoda vezetője távirati stí­lusban ismerteti a feladato­kat. Az első negyedévben 574 tonna fonalat kell legyárta­nunk. Nem könnyű, hiszen párhuzamosan olyan beru­házásokat is le kell bonyolí­tani, mint például a gyűrűs­fonal klimatizálása. Emellett el kell végezni az újonnan üzembe helyezett nyújtógé­pek optimális beállítását, megteremtve a gazdaságos üzemeltetés feltételeit. Ez mind napirenden lévő, sür­gős feladat. Újból indul a szintetikus fonalgyártás, szá­molunk a várható meglepe­tésekkel, amelyek a szálféle­ségek fizikai és kémiai jel­lemzéséből adódhatnak, s a szövő és a kikészítő gyár­részlegben is sok a feladat. A gyáregységek vezetői bíz­nak a dolgozók további jó munkájában, s remélik, hogy a szabadabb gazdálkodási rendszerben is méltó lesz a Pápai Textilgyár korábbi hír­nevéhez. Kétszázhatvan vagonnal több vaj, 240 vagonnal több sajt A tejipar a január 1-én életbelépett árváltozások kö­vetkeztében — olcsóbb lett a vaj, a sajt, a tejszín, a kakaó, a joghurt, a kefir, a krémtú­rók — az eddigieknél is na­gyobb feladat előtt áll. A Tejipari Tröszt vállalatai azonban előrel­áthatóan a várható nagyobb igényeket is zavartalanul ki tudják elé­gíteni. A tavalyinál 260 vagonnal több, összesen 1780 vagon va­­jat gyártanak a tejfeldolgozó üzemek. Az árcsökkenés kö­vetkeztében várható a drá­gábban is kedvelt sajt fo­gyasztásának növekedése, amelynek kielégítésére a ta­valyinál 240 vagonnal több, összesen 1210 vagon sajtot ad a tejipar a kereskedelemnek. A választék bővítésére tíz­millió literrel több tejet pa­lackoznak, s növelik a kisebb adagolású tejtermékek meny­­nyiségét, egyebek között for­galomba hozzák a régen várt ötdekás vajat

Next