Napló, 1968. május (Veszprém, 24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
r 3.. Világ proletárjai, egyes irt jelek! XXIV. évfolyam 101. szám SZERDA 1968. május 1. Ara 1 forintNAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJA Éljen májusi, sí mimtkás nemzetköziségi nagv ünnepe! Májusi köszöntő virág, ami ma hajnalra kibomlott: májusi virág, s a virágba borult fák: májusi fák, égő lobogók. A kert, a hegy, a város májust köszönt Lobogókkal — tépett, foszló, öreg zászlókkal és feszülő mai selymekkel, és a réteken, tereken örvendezve májusfák állnak. Szalagokkal díszítjük, virágfüzérekkel, ágakkal. Májusi jelekkel: szabadsággal, hűséggel, emlékezéssel. De mi volt, ki is adta ezt az első májusi — a május 1-re mondjuk csak így: májusi — jelt? Talán az a párizsi határozat 79 évvel ezelőtt, amely a II. Internacionálé első alakuló kongresszusán kimondta: „Egy bizonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetéseket kell szervezni, mégpedig oly módon, hogy egyidejűleg minden országban és minden városban egy meghatározott napon, a munkások követelik k hivatalos szervektől a napi nyolcórai munkaidő bevezetését és a párizsi nemzetközi kongresszus többi határozatának megvalósítását... Egy ilyen tüntetés rendezését 1900. május elsején, ezt az időpontot fogadjuk el a nemzetközi tüntetés napjául...” A május egyes munkásosztály avatta nemzetközi ünneppé. De a májusi jel — a szabadság jele — az első májusiak dacoló és diadalmas felállításai, jeladásai már régebbről hirdették a májust. Az üldözésben, a rabságban születtek ezek a májusfák. „Szabadságfa” is lett hát az első nevük: L’ arbe de la liberté. Az első májusfát — de ki tudja pontosan, hogy a világ minden táján a szabadságért szót és fegyvert emelő népek hol emelték pontosan a legelsőt —– talán az Angliából menekülő üldözöttek hajója, a May Flower vitte át oromdíszében, az új világba. Innét is a had neve — májusvirág —, s Kossuth Lajos 1852-ben visszatérve amerikai körútjáról a Plymouth kikötőben így beszélt róla: „Az önök szabadságfája, a May Flower, a miénk az osztrákok akasztófája.” A májusok a szabadságért harcoltak, a szabadságot köszöntötték. A latin eredetű szó is, május is azt jelenti: virágnyitás, újjáéledés. Az első szervezett május 1-et — miként az a határozat Párizsban meghozatott — 78 évvel ezelőtt ünnepelte a világ és egyetlen esztendővel sem maradtunk el mögötte. 1890- ben május 1-re nagyarányú felvonulást terveztek, de ezt a rendőrség nem engedélyezte. Azért május 1 virágai akkor is kibomlottak. Kisebb csoportokban vonultak fel a Városligetbe a munkások, végül is hetvenezerre növekedett számuk. A fővárosban ez addig soha nem látott, hatalmas tömeg volt. Az akkori gyűléseken felolvasták a szentpétervári munkások üdvözlő táviratát is. Májusi zászló történelme — csendőrségi, katonasági utasításokban, statáriumban, ügyészségi végzésekben, bírósági ítéletekben is olvashatjuk. És a történelmet, életünket maradandóvá rögzített költői sorok. Juhász Gyula „Május ünnepe” így kezdődik: „A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének ne zengjen Csak robotoljon csöndben a remény!... Vonulnak a májusi zászlók, a történelmet írják és róluk az időt maradandóvá jegyző „riporterek” örökítik meg. Ady Endre a 65 év előtti május 1-ről így tudósít: „Vörös lobogók alatt rengeteg ezer ember ünnepel ma Magyarországon. Belereszket a gyöngeszívű annyi... Forradalom zúg a világon, nálunk azonban nem vulkánok tüzelnek, hanem lappagó, folytó házitűz pusztít...” A májusi zászlókba a történelem szele kap. Egy pillanatra, csak egy rövid idézetre még álljon meg a krónikás, az 1919-es esztendőnél. Csak egy háromsoros rendeletet idézzünk, amelyet a forradalmi kormányzótanács adott ki. „A magyarországi Tanácsköztársaság május 1-ét, a világ forradalmi proletariátusa nemzetközi egységének emléknapját, a proletárállam ünnepévt avatja. E napon minden munka szünetet vonulnak a zászlók, virággal, májusfákkal köszöntjük május 1-ét. Köszöntjük most az ünnepet, az örömöt, a virágnyitást, az újjáéledést. A vidámságnak, szép hagyománynak se szeri, s száma. Sokágú a májusfa, vagy ahogy egyes vidékeken mondják: hajnalfa, zöldág, májfa. A szerelemnek is van rajta ága. A legények állították kedvesük háza elé. Vannak olyan községek, ahol csak egy közös fát állítanak a legények, s arra a sok ajándékot. Van olyan hagyomány is, ahol csak a falu szépe kap májusfát. Hagyományok, s mai vidám ünnepi szokások: zene, tánc, bál. De épp ezért is, mielőtt a megkezdett Juhász Gyula verset befejeznénk, idézzük legalább emlékeztetőül az első két sorát: „A hatalom kiadta a parancsot: / Ne legyen ünnep május elsején!” – így emelkedik magasba a vers, mint ahogy a májusi zászlók is emelkednek. .. Mint győzedelmi zászló, égbe lendült A jegenye s ezer pacsirtadal Hirdette boldogon és büszkeséggel, Hogy itt van május és a diadal!...” K. Gy. A . (• n'ÍTtZ£.v - v%-VT vápán, Ajkán és Sopronban. Átadták a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját Miniszterek, miniszterhelyettesek az ünnepi nagygyűléseken A munka nemzetközi ünnepe előtti napokban adták át megyénkben a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A Középdunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat ünnepi nagygyűlésén több mint háromszázan jelentek , meg. A múlt évi eredményes munka elismerését jelentő vörös vándorzászlót Bondár József, építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Gyöngyösi István, az Építő- Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára adta át. Az ünnepségen megjelent Szabó Kálmán, a megyei pártbizottság titkára, dr. Bodogán János, a megyei tanács elnöke, Padányi Mihály, az ÉVM főosztályvezetője, Pőcze Lajos az ÉVM pártbizottságának titkára, Kurbel Sándor, az SZMT vezető titkára, Kovács János, az Építők Szakszervezetének megyei titkára, Gyimóthi Dénes, a pápai járási pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Szabó Gyula, a pápai városi pártbizottság titkára, Kovács Sándor, a Pápai Járási Tanács elnöke, Gyenese László, a Pápai Városi Tanács elnöke, Kania István, a Tégla- és Cserépipari Tröszt vezérigazgatója, valamint számos párt, gazdasági és társadalmi vezető. A köszöntő ünnepi műsor, s a vörös vándorzászló átadása után Bondor József „Kiváló dolgozó” címmel tüntette ki Várni Gyula igazgatót, Oroszvári Ferenc igazgatóhelyettest, Salmon Kálmán igazgatóhelyettest és Tóth Sándor párttitkárt. Az „Építőipar kiváló dolgozója” címet Győrffy Ferencnek, Ringhoffer Lászlónak, Laczó Lajosnak, Szilvási Ferencnek, ugyancsak személyesen adta át. Az építésügyi miniszter után Gyöngyösi István, szakszervezeti munkájuk elismeréseként kiváló dolgozó kitüntetést nyújtott át Csongor Lászlónak és Haffner Istvánnénak. Az ünnepi nagygyűlés második felében Várni Gyula igazgató beszélt a vállalat fejlődéséről, múlt évi eredményes munkásságáról, majd Szabó Kálmán, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket. Ezután került sor a pénzjutalmak, kiváló dolgozó jelvények és oklevelek, valamint a szocialista üzem címek átadására. Százhárman kaptak kiváló dolgozó kitüntetést, a kiosztott jutalmak összege meghaladta a 250 ezer forintot. A szocialista üzem címmel a borsosgyőri, tapolcafői, és szombathelyi téglagyárakat tüntették ki. Az Ajkai Alumíniumkohó és Timföldgyár vörös vándorzászló átadási ünnepségén több mint félszázan jelentek meg. A résztvevők között volt:Pap János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ssőrincz Imre, nehézipari miniszterhelyettes, dr. Gál László, a SZOT titkára, dr. Hardy Zoltán, a megyei tanács vb titkára, Rieger Rezső, az ajkai városi pártbizottság első titkára, dr. Dobos György, az Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója, dr. Ádám István, a városi tanács elnöke, Kamarás Mihályné, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, Benes János, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének megyei területi titkára, valamint több párt-, tanácsi és gazdasági vezető. Az ünnepi nagygyűlést dr. Marschek Zoltán, a vállalat igazgatója, a megyei pártbizottság tagja ünnepi beszéddel nyitotta meg, majd Gál László átadta a vörös vándorzászlót. Ezután Pap János, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a résztvevőket és méltatta az Ajkai Alumíniumkohó és Timföldgyár múlt évi eredményes munkáját. A köszöntő után dr. Lőrincz Imre, a Munka Érdemrend aranyfokozatát nyújtotta át dr. Marschek Zoltán igazgatónak, ezüstfokozatot Csiszár Sándornak és Tatai Imrének, bronzfokozatot pedig Fábián Jánosnak, Kolosszár Józsefnek és Déncs Sándornak. Tizenöten kapták meg ezután a „Nehézipar kiváló dolgozója” címet, 89-en a „Kiváló dolgozó” kitüntetést, 62-en pedig 25 éves munkájukért emlékplakettet. Átadták a vörös vándorzászlót a Soproni Postaigazgatóság dolgozóinak is. Az ünnepi nagygyűlésen megjelent Horn Dezső közlekedési- és postaügyi miniszterhelyettes, Bessenyei Miklós, a Postás Szakszervezetek főtitkára, Nagy Gyula, a Győr-Sopron megyei pártbizottság titkára, Szász András, a Veszprém megyei pártbizottság oztályvezetője, és számos párt-, gazdasági vezető. A vörös vándorzászló átadása után átnyújtották a miniszteri és vezérigazgatói kitüntetéseket, a „Posta kiváló dolgozója” címeket, valamint 460 ezer forint jutalmat. A kitüntetettek és a pénzjutalomban részesültek között 340 Veszprém megyei postás volt. A Munka Érdemrend bronzfokozatát kapta Fixl Károly, a veszprémi hírlaposztály vezetője, a „Posta kiváló dolgozója” kitüntetésben Molnár Kálmán, a veszprémi 1-es postahivatal és Illovics Szilárd, a Pápa 1-es számú postahivatal dolgozója részesült. Miniszteri dicséretet kapott Albert József, a veszprémi távközlési üzem osztályvezetője és Komár Irén, a karmacsi postahivatal vezetője. Vezérigazgatói elismerésben részesült Szobori Jolán, a várpalotai 1-es és Andrási János, a keszthelyi 1. sz. , postahivatal dolgozója. " I Orvosi rendelő, fürdő és öltöző a keszthelyi állomáson Új létesítménnyel gazdagodott Keszthely. 1,3 millió forintért a vasútállomáson, a MÁV III. szakosztálya beruházásában orvosi rendelő, a dolgozók részére pedig modern fürdő és öltöző épült. A kétszintes épület kivitelezője a MÁV celldömölki építésvezetősége volt. Az eredeti határidő június 15., azonban az építők felajánlása nyomán már ma átadhatták a kívülről is rendkívül tetszetős épületet, amelynek építése egy éve kezdődött. Megépítése évek óta sürgető gond megoldását jelenti, hiszen a vasútállomás mintegy 200 dolgozója eddig nélkülözni volt kénytelen a fürdőt, öltözőt. Az állomás évről évre jelentősebb forgalmat bonyolít le. A napi négyöt tehervonat-szerelvény elindítása mellett, amely mintegy 70—80kocsikezelést jelent, a két-háromezres személyforgalom zavartalan lebonyolításával is meg kellett birkózni. A nyári szezonban az utaslétszám az ötezret is meghaladja naponta. A vasútállomás dolgozói a kedvezőtlen szociális ellátás ellenére is sikeresen oldották meg feladataikat, ezt bizonyítja : Keszthely szociálisa állomás. irata: Fétezer oá*«?»