Napló, 1968. július (Veszprém, 24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

C 3&3 Világ proletárjai, egyesüljetek ! XXIV. évfolyam 153. szám KEDD 1968. július 2. Ara 70 fillérNAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI Ti­KUCS LfIPJI Vasárnap is arattak­­ az állami gazdaságokban Péter-Pál másnapján, va­sárnap, július közepi képet mutatott a határ. Gép alá érett a gabona , arattak is sokfelé. Most már akárhány gazdaságban nem is az árpa betakarítása adja a munka legnagyobb részét,­­ a keszthelyi és a tapolcai járás üzemei végeztek az őszi ár­pával , hanem a búza ara­tása. De nemcsak az aratás­ról van szó. Mint ahogy jeleztük: teljes műszakot tartottak vasárnap a Pápai Állami Gazdaságban. Tizenöt kom­­bájnos, 200 holdról, mint­egy 30 vagon búzát gyűj­tött tartályaiba, öt kombájnt a borsó csépjé­re kötött le. Az ember mun­káját mérhetetlenül meg­könnyíti az aratást és a csép­­lést egyszerre elvégző gép, s a nyomukba lépő bálázók. Az első számú főszereplő azonban változatlanul a tik­kasztó hőségben különösen próbára tett ember. A gépi szalmabetakarítók például 80 holdon tisztították meg a tarlót. Az „ősi” módú szalma­lehúzással is élnie kell a gazdaságnak, mert sürget az idő, a talaj nedvességtartal­mát megőrizni ma fontosabb, mint volt bármikor. Vasárnap 150 hold tarlóve­tést végeztek a pápai gaz­daságban. És dolgoztak a gabonatisztí­tók, a szállítómunkások 606 mázsa repcét fuvaroztak Győrbe. 150 holdról betaka­rították a lucerna második kaszálásának termését — sajnálatukra holdanként csak 5 mázsa szénával volt dol­guk. A Devecseri Állami Gaz­daság nemcsak saját arató­gépeit, de a pápai gazdaság munkára nem fogott kom­bájnjait is bevetette vasár­nap. Tizenöt kombájn 240 hold búza és rozs termését ta­karította be. Dolgoztak a rendrevágók és a szalma­­lehúzók is. Húsz traktor tarlóhántást végzett és nyomukban két erőgép már a vetőgépeket vontatta. Hetvenkét hold másodvetés is a vasárnapi mérleghez tar­tozik. Érdeklődtünk a zirci, a keszthelyi és a tapolcai já­rás termelőszövetkezeteiben — és nem arattak vasárnap. Vágták a termést egész hé­ten és hétfőn is, vasárnap viszont nem akadt aratnivaló tábla. Pedig lehet, hogy az agy nap kiesésnek — épp a abona rohamos érése miatt — kárát látják majd. A hét vége krónikájához úgy látszik, hozzátartozik már az égő, pusztuló gabona is. Vasárnap a szerecsenyi ter­melőszövetkezet 10 hold lá­bon álló búzája pusztult el — és csak azért 10 hold, mert a pápai, a győri, a lovászpa­­tonai és a helyi tűzoltók a többit megmentették. Bala­­tonakarattyán is a búzába kapott a mozdonyszikra. Ez utóbbi esetben a megyei tűz­oltóversenyről hazatérő főka­­jári és akarattyai önkéntes tűzoltók akadályozták meg a súlyosabb csapást. Hétfőn kétszer is belekapott a moz­donyszikra az ösküi tíz fél­száz holdas rozstáblájába. Szovjet katonák, várpalotai, veszprémi és fűzfői tűzoltók oltották és a helyi lakosság fékezte a tüzet, nekik kö­szönhető, hogy nem vált mind üszkös hamuvá. Elszo­morító esetek ezek. Hogy fi­zet-e vagy sem a biztosító, nem az most a kérdés. A fe­ladat az, hogy a gazdaságuk vezetői, a lehető legnagyobb éber­séggel óvják a közös és a maguk kenyerét. Okuljanak, még nem késő,­­mások tapasztalataiból! ★ Hétfőn a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban dr. Soós Gábor minisz­terhelyettes tájékoztatót adott a nyári mezőgaz­dasági munkák állásáról. Elmondotta, hogy or­szágosan vágásra értek a ka­lászos gabonák és megkez­dődött az aratás. A kalászos gabona vetésterülete eléri a 3,6 millió holdat, ebből 2 millió hold búza, amelynek zöme szovjet berosztása és hazai fertődi fajta. Az idei betakarításnál nem a gépek területi teljesítmé­­nye, hanem a szemveszteség csökkentése a legfontosabb, amire meg is teremtették a lehetőséget a gazdaságok. A táblákon 10 600 kombájn dol­gozik. A gabona gyors átvételére megtették a szükséges intéz­kedéseket. A Gabona Tröszt a szállítmányok 85 százalé­kát nagyüzemi módszerekkel veszi át. A termés befogadá­sára 1,7 millió tonnás tároló­tér áll rendelkezésre. A szovjet Vöröskereszt küldöttségének látogatása megyénkben A hazánkban tartózkodó szovjet Vöröskereszt szerve­zet küldöttségének két tagja vasárnap és hétfőn me­gyénkkel ismerkedett. Dr. V. Szudrobin, az Orosz Szövet­ségi Köztársaság 40 millió tagot számláló Vöröskereszt szervezetének alelnöke és dr. T. Grakova, Leningrád város Vöröskereszt szervezetének elnöke vasárnap Balatonfü­­reden, majd Badacsonyban tett látogatást. Hétfőn délelőtt a vendége­ket fogadta Pap János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára. A fo­gadáson megjelent Szász András, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, dr. Rupert Róbert, a megyei ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezetője, a Magyar Vö­röskereszt szervezet megyei elnöke, Horváth Ferencné, a Vöröskereszt megyei titká­ra, s a megye egészségügyi és Vöröskereszt szervezeté­nek több vezetője. Pap János elvtárs ismertet­te meg vendégeinket a me­gyével, beszámolt a megye iparának, mezőgazdasági­­fejlődéséről, beszélt a megye kulturális és idegenforgalmi jelentőségéről és egészség­­ügyi problémáiról is. Elmon­dotta, hogy mint szerte az­­ országban, itt is vannak gondjaink az egészségügy te­rén, de a viszonylag rossz adottságokkal rendelkező megyében is a Vöröskereszt szervezetek munkája kiváló, a megye egészségügyi szem­pontjából jelentős eredmé­nyeket ért el, így például 10 éve első az országirán tbc el­leni küzdelemben. A vendé­gek nagy érdeklődéssel hall­gatták a tájékoztatót és sok kérdést tettek fel. A beszél­getés végén dr. Szudrobin kiemelte, hogy nagyon hasz­nos számukra ez a tapaszta­latcsere, a feladatok és gon­dok náluk is nagyon hason­lóak A megbeszélés befejezése­kor a szovjet küldöttség szándékokat adott át, ame­lyet a megyei Vöröskereszt szervezet viszonzott. * Munkatársunk kérdéseire Grahova doktornő elmondot­ta, hogy nagyon kellemes volt a megyénkben eltöltött két nap, otthonosan, jól érezték magukat nálunk. Arra a kérdésre, hogy a be­számolók és a tapasztalat alapján hogyan látja a me­gye egészségügyi munkáját, Grakova elvtársnő elmon­dotta, hogy számára legér­dekesebb s legnagyszerűbb a tbc elleni küzdelem adatai voltak.­­ Az, hogy a megye la­kóinak 97 százaléka ellenőr­zés alatt áll, vagyon nagy dolog. Az pedig, hogy az em­berek felvilágosítása haté­kony volt, hogy szívesen el­mennek a tüdőszűrésre, értik, tudják, hogy az miért fon­tos, azt mutatja, hogy a Vö­röskereszt és az egészségügyi hálózat jól dolgozik. Vendégeink hétfő délután meglátogatták a Herendi Porcelángyárat, ahol megis­merkedtek az üzemi Vörös­kereszt aktíváival is. Kapunyitás az építőtárcaa*® Síitán Tizenegy éves múltra te­kint már vissza a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség nyári építőtáborozási mozgalma. Az ifjúkommu­­nisták az eltelt tizenegy nyár alatt sok jelentős létesítmé­nyünk felépítésének váltak obretív részeseivé, s mindig pfit álltak munkába, ahol a­­legnagyobb szükség volt­ rá - Tuk. Az idei építőtáborozás va­sárnap kezdődött a táborok ünnepélyes megnyitásával. Megyénk két nemzetközi épí­tőtáborában is ekkor tartot­ták a zászlófelvonó ünnepsé­geket. B­a­da­csonylá­­dihe­gyen, ahol az­ egyetemista fiúk tábo­roznak, Rostási József, a megyei KISZ bizottság első titkára és Vundele György, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője és Csa­nádi József, a KPM vasúti főosztályának vezetője is részt vett a megnyitó ün­nepségen. Vundele elvtárs mondott a fiatalok előtt be­szédet, s az építőtáborozás jelentőségét méltatva idézte fel az elmúlt tizenegy esz­tendő főbb adatait: több mint kétszázötvenezer fiatal vett részt azóta az építőtá­borok munkájában. A Han­ságban és másutt, többek kö­zött itt, Badacsonyban is ter­mővé tettek több, mint har­mincötezer hold területet, le­szedtek több, mint egymillió mázsa gyümölcsöt és zöldsé­get, részt vettek hazánk­ je­lentős ipari létesítményei­nek építésében, közlekedési hálózatunk fejlesztésében. A lábdihegyi Latinka Sán­dor építőtábor lakói az idei nyáron is az északi Balaton­part vasútvonalának korsze­rűsítésén dolgoznak. A balatonaligai Marton Flóra önkéntes ifjúsági épí­tőtáborba is már vasárnap este több mint háromszáz egyetemista lány érkezett meg. Az ő zászlófelvonó ün­nepségükön, amelyen részt v­ett dr. Radnóti István, a megyei párt vb tagja, a Ba­dacsonyi Állami Gazdaság igazgatója és Györkös Imre, a megyei KISZ bizottság tit­kára, Dobson Fer­enc, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője mondott köszöntőt. A lábdihegyi tábornyitó ünnepségen Vundele György köszöntötte az egyetemistákat izlet, kezdődhet a munka (Fotó: Péterfay Endre) Havonta egymillió forint nyereség KISZÖV választmányi ülés Veszprémben . Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Veszprém megyei KISZÖV választmánya, me­lyen megjelent dr. Szűcs Andrásné, az OKISZ pénz­ügyi osztály vezetője, Vun­dele György, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője és Bartha Gábor, a megyei ta­nács osztályvezetője. Patkós Albert KISZÖV megyei el­nök beszámolójával kezdő­dött az ülés. Az OKISZ ve­zetőségében történt személyi változásokról szólt először, majd általános külpolitikai tájékoztatót tartott. Ezután a megye szövetkezeti moz­galmának helyzetéről be­szélt, különös figyelmet for­dított a szövetkezetek ered­ményes munka­versenyére. A megye 32 szövetkezete közül legjobban a zirci vegyesipari, a balatonkenesei Sirály, a balatonvidéki építő, a keszt­helyi vas­ fém és a pápai asz­talos szövetkezetek „vizsgáz­tak”. Az OKISZ vezetősége az 1967. évi munkaverseny­ben elért eredményekért a Zirci Vegyesipari Szövetke­zetnek az ország kiváló szö­vetkezete címet adományoz­ta. Ezen kívül többen kapták meg a szövetkezeti ipar ki­váló dolgozója címet. Ezek a kitüntetések — mondotta a KISZÖV elnöke — feltétle­nül a megye szövetkezeti mozgalmának megbecsülését, elismerését jelentik. A beszámoló foglalkozott a nemzetközi szövetkezeti nap előkészületeivel, amelyet jú­lius 7-én Tapolcán rendez­nek meg, majd az ezt követő szövetkezeti műszaki hetek­ről, amelyek július 8-án kez­dődnek Keszthelyen. Vala­mennyi szövetkezet aktív se­gítségét kérte ehhez. Az ülés második napiren­di pontjaként a résztvevők a megye szövetkezeteinek gaz­dasági helyzetéről, az új gazdasági mechanizmus hoz­ta változásokról tanácskoz­tak. A Veszprém megyei Kisipari Szövetkezetek Szö­vetsége az év első öt hónap­jában 125,5 millió forint ér­tékű termeléssel segítettek a megye lakosságának és in­tézményeinek, vállalatainak igényeit kielégíteni. Ez kere­ken 8 millió forinttal volt magasabb a múlt évi azonos időszak termelésénél, ami egyértelműen a szövetkeze­tek további erősödéséről ta­núskodik. A szövetkezetek közül több jelentős mértékben már ex­portálja is a termékeit. Az emelkedő termelés a nyere­séget is növelte. Hozzávető­leges számítások szerint a megye szövetkezetei az első negyedévben mintegy 4,2 millió forint nyereséget könyvelhetnek el. Különö­sen számottevő a nyereség a Pápai Asztalos Szövetkezet­nél, ahol meghaladja az egy­millió forintot és a Zirci Ve­gyes KTSZ-nél, amely az el­ső negyedévben 700 ezer fo­rint nyereséggel gazdagítot­ta tagságát. Nőtt a szövetke­zetek vagyona is, hiszen az első negyedévben mintegy 900 ezer forint értékű beru­házással 55 millió forintra növelték állóeszközeik érté­két. A KISZÖV választmányi ülése ezután a szövetkezetek társadalmi tulajdon és mun­kavédelmével foglalkozott, majd több hozzászóló a szö­vetkezetek második félévi munkájáról, megoldandó fela­datairól szótt. Megnyílt a IV. Balatoni Nyári Tárlat Lóránt János festőművész kapta az idei Egry-díjat A balatoni nyár képzőművészeti program­jának legjelentősebb eseménye, a IV. Bala­toni Nyári Tárlat vasárnap nyílt meg Keszt­helyen, a Balatoni Múzeumban. A megnyitó ünnepségen Ery István, a Veszprém megyei múzeumok igazgatója kö­szöntötte a tárlat első vendégeit, a megye és Keszthely párt-, állami és társadalmi szer­veinek vezetőit — akik között ott volt Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bizott­ságának első titkára is — és képzőművészeti életünk képviselőit. A veszprémi művészklub vonósnégyesének és Szakács Miklósnak, a Vígszínház tagjá­nak rövid műsora után Somogyi József Kos­­suth-díjas szobrászművész, a Magyar Képző­művészek Szövetségének elnöke mondott megnyitó beszédet, méltatta a Balatoni Nyári Tárlat jelentőségét, s a kiállító t­nvé­szek megértésére és befogadására hívta fel a tárlatlátogatókat. Baski Sándor, a megyei tanács elnökhe­lyettese a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának nevében köszöntötte a vendégeket, majd átadta a tárlat hagyományos díjait. A Veszprém megyei Tanács és a Szakszer­vezetek Veszprém megyei Tanácsa a kiállí­táson bemutatott műveiért pályadíjban ré­szesítette Józsa Bálint szobrászművészt, So­mos Miklós festőművészt és Csohány Kál­mán grafikusművészt. A tárlat nagydíját, a megyei tanács és az SZMT által alapított Egry József-díjat az idén Lóránt János festőművész kapta. A megnyitó ünnepség és a díjak átadása után az első vendégek végignézték a kiállí­tási termeket, amelyekben 146 képzőművész 302 alkotása látható.

Next