Napló, 1968. augusztus (Veszprém, 24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-01 / 179. szám

C 3|$a proletárjai, egyesüljetek! • kii nv a 1 Mj 1J flMrTTh * L4J11 ’Ei I v­yJ J11j[¥HT1 ífiid9,|W|1 étiíííiHás’S3|?2*IírVJíPfölil | CSL TÖRTÖK jml iflit I takarmányhiány enyhítésére hozott intézkedések kedvező hatását várjuk A megyei párt- és tanács vb együttes ülése az aszály okozta helyzetről Tegnap délelőtt a megyei párt- és tanács végrehajtó bizottság együttesen tartotta meg ülését a megyei tanács épületének kis tanácstermében. Első napirendi pontként a megye vízgazdálkodási helyzetéről készített jelentést vitatta meg a két végrehajtó bizottság. (Az ezzel kapcso­latban elhangzottakra egy későbbi lapszámunkban még részletesen visszatérünk.) Vezető szerveinket és a közvéleményt egyaránt élén­ken foglalkoztató kérdés, az aszály okozta károk és az ebből következő intézkedések témája szerepelt a végre­hajtó bizottságok ülésének második napirendi pontjaként. Erről Vándor József, a megyei tanács vb. elnökhelyet­tese tájékoztatta a végrehajtó bizottságok tagjait. A növén­yterm­eszet és helyzete Az országosan is jellemző csapadékhiány megyénket erősen érintette. A lehullott csapadék átlaga megyénk­ben 300 milliméter volt, ami nem egészen fele a sok évi átlagnak. Egyes területeket az aszály még ennél is na­gyobb mértékben érintett Csökkentette viszont a káro­kat, hogy mezőgazdasági üzemeink kedvező körülmé­nyek között végezhették el az­ őszi és tavaszi munkákat. Jobb agrotfic­hnikát alkal­maztak és több minőségi ve­tőmagot használtak fel. Va­lamennyi mezőgazdasági munkát időben és jól végez­ték el. A nagyarányú aszály azonban ennek ellenére ér­zékenyen érintette megyénk mezőgazdaságát, összesen 8 100 katasztk­ális holdon pusztultak ki a különböző növénykultúrák. Ez legin­kább a pápai és a devecseri járást érintette. Különösen nagyarányú volt a pillangó­sok (a terület 28 százaléka), a cukorrépa (12 százalék) ki­pusztulása. Üzemeink a cu­korrépát másodszori vetés­­é­sei igyekeztek pótolni, öss­zesen 7 500 katasztrális hold kenyérgabona pusztult ki. Valamennyi kiszántott terü­letet különböző másodveté­­sekkel hasznosítottak. A gabonák hozamai azon­ban jobbak, mint azt előre becsültük és az eredetihez tervezett színt körül alakul­tak ki. Egyéb ágazatokat tekintve a következő a helyzet: a zöldségféléknél a hozam mintegy 70 százaléka a ter­vezettnek. A gyümölcsök egyes fajtáinak mennyisége kevés, minősége gyenge, ezért magasak a piaci árak. Szőlőnél még jó termésre is számíthatunk. Kapásoknál, ipari növé­nyeknél jelentős eltérések vannak, de ma­ látható, hogy burgonyából és cukorrépából alacsonyabbak lesznek a ho­­zamok a tavalyinál. Az egész megye mezőgaz­daságára a legsúlyosabb ha­tással az alacsony takar­mánytermés van. A pillangó­sok és rétek első kaszálási eredményei nagyon alacso­nyak voltak, második kaszá­lás pedig alig volt. A kukoricák elsősorban a rossz vízgazdálkodású és táp­anyag ellátottságú területe­ken sínylették meg az aszályt. A vetésállomány 20—25 szá­zalékán nem várható mag­termés, ezeket célszerű besi­­lózni. Bár a várható termés­­eredményeket felbecsülni igen nehéz, a hozzávetőleges számítások szerint 12—14 mázsás kukoricatermés vár­ható. Ez utóbbi — azaz a takar­­mánytermés alakulása vezet el a jelenlegi legégetőbb kérdéshez: lehet. Ennek érdekében in­tézkedéseket tettek, hogy a cukorgyári melléktermékek­ből megyénk megfelelően ré­szesedjék. Megyei szerveink megteszik az intézkedéseket, hogy a kukoricaszárat ez év­ben takarmányozási célokra használják fel. Többen fel­hívták a figyelmet egyéb melléktermékek felhasználá­sára is, és arra, hogy bár er­re most­ lehetőség lenne, az erdőgazdaságok mégis elzár­kóznak az erdőkben való le­geltetésektől, pedig ott, ahol ez kárt nem okoz, feltétlenül szükséges felhasználni ezt a módszert is. Soós László, a hegyesdi tsz elnöke helyesel­hető és követendő gyakorlat­ként említette termelőszö­vetkezetéből, hogy ebben az évben a háztáji gazdaságok részére is biztosítanak tarló­­vetéshez területet. Dr. Bodo­­gán János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nöke pedig nyomatékosan hangsúlyozta, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel, anyagi áldozatokkal is abba az irányba kell hatni, hogy a szarvasmarha állomány je­lentős mértékben ne csök­kenjen, mert ennek az árát a jövőben sokszorosan meg kell fizetni. Mind a gazdasá­goknak, mind pedig az egyé­ni gazdáknak, háztáji állat­tartóknak fel kell ismerniük, hogy ha a takarmányszegény időszakot átvészelik, a jövő­ben igen jelentős előnyre te­hetnek szert. Az állattenyésztés helyzete Az elmúlt években a me­gye állatállományában meny­­nyiségileg és minőségileg je­lentős volt a fejlődés. Most a takarmányhiány minden állatfajra igen kedvezőtlenül hat, de különösen a szarvas­­marha állomány van ve­szélyben. A sertés és baromfiállo­mány könnyen átmenthető, ha abraktakarmány van, de ha a szarvasmarha-állomány lecsökken, hosszú évek kelle­nek, mire azt a korábbi szintre lehet emelni. A már­most tapasztalható csökke­nés ezért különösen veszé­lyes. A nagyüzemekben is van bizonyos takarmányhiány, de itt az állományt tartani tud­ják. Az egyes gazdaságokban felesleges készletek vannak, ez lehetővé teszi az átcsopor­tosítást, legnehezebb a helyzet a háztáji állományban levő szarvas­­narhákról. Jelenleg is nagy a kínálat, s mint a vb-k tagjai hozzászólásaik­ban elmondták, igen alacso­nyak a piaci árak. (Pápán mey tehén ára néhány hónap 10—12 ezer forintról­­—7 ezerre esett vissza­) Széles körben nagy örö­met okozott és reményt ad a kormánynak a takarmány­hiány enyhítésére hozott in­tézkedése. Mint ismeretes, 600 ezer tonna abraktakar­­mányt importálunk. A ház­táji, egyéni és egyéb állat­tartók, akik 1969. évi átadá­si­ süldőnevelési szerződést kötnek, süldőnként az eddigi fél mázsa helyett 1 mázsa takarmányt kapnak. Az 1969 első félévi lejárattal kötött hízó­sértési szerződésre da­rabonként 2 mázsa abrakta­karmány juttatásban része­sülnek, ami kétszerese a szo­kásosnak. A háztáji és egyé­ni gazdaságok július 1-től minden vemhes tehén és üsző után központi készletből, ál­lami áron 3 mázsa abrakta­karmányt vehetnek. Fontos lenne, hogy mindez széles körben ismeretessé váljon. Az intézkedéseknek kedve­ző hatása várható. Természe­tesen a helyzetet ez egyedül nem oldja meg, mert mint a hozzászólók rámutattak, me­gyénkben van az aszály ál­tal oly­an súlyosan érintett terület, ahol nincs meg az az alaptakarmány, amit a szó­ban forgó abrakkal erősítem Négytantermes iskola épül Takácsiban egym­illió forintos beruházással. Az iskolát az év végére átadják (Péterfay Endre felv.) „Megettünk** 65 millió forintot Kereskedelmi szolgáltatás Péten, Fűzfőn, Inotán Élre tör az „ala carte“ — Ho­vá lett 1 millió tojás? — Bevált a mozgóárusítási rendszer — Szeptember elsején nyit az új menza Naponta 28 és félezer em­ber étkezik a Bakonyvidéki Üzemi Vendéglátóipari Vál­lalat közel félszáz konyháján. A két megyében, Zalában és Veszprém megyében dolgozó vállalat az új gazdaságirányí­tási rendszer első félévében is sikeresen teljesítette a maga vállalta feladatát, sőt a tavalyi esztendő első fél­évéhez viszonyítva félmil­lióval megtetézte forgal­mát és több mint 65 millió forintra emelkedett bevé­tele. Az üzemélelmezést és a vál­lalat esti kereskedelmi szol­gáltatását, főként Várpalo­tán, Péten, Fűzfőn és Inotán mind többen veszik igénybe. A január elsején bekövet­kezett árváltozások ellenére az üzemélelmezési vállalat csak minimálisan emelte ár­színvonalát. Ez főként a hal és a zöldségfélék árának je­lentős változása miatt kö­vetkezett be. A minimális ár­színvonal emelés oka az, hogy a vállalat több árenged­ményt adott fogyasztóinak. Így megszűnt a zenés felár, az állandó éttermi szolgálta­tásoknál 5—20 százalékos kedvezményt biztosítottak, s a több csatornán történő árubeszerzések eredmé­nyeként igyekeztek mindig az árban legkedvezőbb alapanyagokat felvásárolni. A MÉK-en és a FÜSZÉRT-en kívül szövetkezetek, állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek kerültek az áruellátók névsorába. Érdekes fogyasztói válto­zásokat is tapasztalhattunk megyénk üzemételmezésében Az előfizetéses étkeztetés az előző évhez viszonyítva 800 ezer forinttal csökkent, még­is 55 ezer adaggal többet szol­gáltak ki a vállalat mintegy 140 éttermében és büféjé­ben. A magas költségű menük he­ l­­ébe alacsonyabb költségű ételek kerültek, előtérbe ke­rült a diák- és gyermekétkez­tetés. A vállalat mintegy ezer dolgozója az idén így sok­kal több vendéget szolgál ki, mint tavaly. Eltolódott az ala carte szolgáltatás aránya is. A múlt esztendő első felé­hez viszonyítva a forgalom 436 ezer forinttal nőtt Veszprém és Zala megye üzemi vendéglátó konyhái­ban és éttermeiben ez év el­ső felében hozzávetőlegesen 5200 má­zsa húst, húsféleséget és baromfit, 2000 mázsa lisz­tet, 12 ezer mázsa burgo­nyát, ezer mázsa cukrot, és 1 millió tojást fogyasztot­tak el több választékban a dolgo­zók. Több választékról azért beszélhetünk, mert ma már mindössze két helyen, a v­eszprémi egyetemi menzán és a dudari konyhán szolgál­nak fel egy választékos me­nüt a vállalatok külön kéré­sére. Az új gazdasági mecha­nizmus nemcsak a válasz­tékok növelését követelte meg a vállalattól, hanem több új szolgáltatást is, így sikeresen vezették be a kedvezményes vacsora szolgáltatást Veszprémben, az Irodaházban, bővült a gyermekélelmezés Várpa­lotán mintegy ezer adag­gal, Ajkán 600 adaggal. Tárgyalások folynak Veszp­rémben is újabb 600 gyer­mek étkeztetéséről. A me­gyeszékhelyen lévő építőipari konyha áthelyezése azonban eddig még csak részben ol­dódott meg. A „normál” igé­nyeket az újonnan belépő menzáról elégítik ki, átszál­lítva az előfizetéses menü­ket az építők szállására. A választékos étkeztetés azon­ban még megoldatlan, bár szabad kapacitása bőven van a vállalatnak. Igaz, távol, a VIDEOTON telepén és a Bakony Művek konyháján. Bevált a mozgóárusítási rendszer a Balaton partján Alsóörsön két hete, vasár­nap, 16 ezer forintot forgal­mazott a mozgóárus a stran­don. Sikerének titka, hogy másodosztályú árut, negyed­osztályon értékesít. Ez évben több éttermet, konyhát is korszerűsített a vállalat, így a veszprémi MÁFKI kony­háját, a pétfürdői NIKE ét­termet és a szeptember ele­jén megnyíló, már említett 1800 adagos egyetemi men­zát Veszprémben. Tovább növelheti kapacitá­sát a vállalat Alsóörsön és Kilián-telepen, ha az idegen­­forgalmi hivatal és az Ex­press utazási iroda megegyez­ne abban, hogy nagyobb számban fiatalok is igénybe vehessék a tábort. A megál­lapodás még várat magára, így részben kihasználatlan nemcsak az itteni konyha és étterem, hanem a két kem­pingtábor is. tandemser. Vetélkedő a szántóföldön Augusztus 9-én Felsőörsön: megyei szántóverseny Mint a különböző sport­ágakban, időről időre meg­rendezik — nagy nemzetközi mezőnnyel — a szántók vi­lágbajnokságát is. Ma már a múltta a leegyszerűsítés: a szántásban mindössze annyi változás történt, hogy a ló­vontatást felváltotta a trak­tor, és annak kormányzásá­hoz elég egy masinához értő gépész. Még a gyakorló gaz­­dász számára is meglepő, hogy azonos talaj, vetőmag, szerves és műtrágya mellett egyik táblán mondjuk 15 má­zsa, a másikon 18, vagy 20 mázsa búzát ad. Honnan, mi­ből a különbség? A szántás minőségéből! A traktorveze­tés szakmunka, a szántás meg különösen alapvető ré­sze a talajművelésnek, éppen ezért új ismereteket követel. A talaj, víz, levegő és szer­vesanyag gazdálkodása — ahogyan a szakemberek fo­galmaznak — attól függ, hogy az eke milyen mélyen és hogyan forgatja meg a termőföldet. Az, hogy az idén a példa nélküli aszály ellenére 12 mázsán felül lesz a búzatermés, nem kis rész­ben a munkájuk mesterévé vált traktorosok érdeme. A szántás dolga így szélesedhe­tett a termelés egy részletén túl „olimpiává”, a világmé­retű élelmezési gondok le­küzdésének egyik eszközévé. A szántóversenyek így vál­hattak a traktorosok tudásá­nak, felkészültségének, a gé­pek és az ekék összehasonlí­tásának fórumává, a résztve­vők tapasztalatcseréjévé. Mindezek felismerése alap­ján az idén is megrendezik hazánkban — augusztus 21— 23 között a Kecskemét mel­letti Városföldi Állami Gaz­daságban — az országos szántóversenyt. Az ország legjobb szántótraktorosai mé­rik össze tudásukat (megyén­ként két-két résztvevővel) a vetélkedő után állítják ösz­­sze az országos válogatottat, amely azután nagy nemzet­közi és világversenyeken képviseli színeinket. A közvetlen gyakorlati hasznon túl a válogatottba kerülés lehetősége is ösztö­nözheti a megyénkben trak­torosokat. Megyénkben több mint 3 ezer traktorral dol­goznak a mezőgazdasági üze­mek — vezetőik közül a legjobbak vehetnek részt a megyei versenyen. Az au­gusztus 9-én, a felsőőrsi ter­melőszövetkezet területén megrendezendő vetélkedőnek 17 versenyző résztvevője lesz. A három tsz-szövetség terü­letéről 4—4, az állami gazda­ságokból ugyancsak 4, a vendégfogadó tsz-ből egy traktoros állhat rajthoz. Az imént 17 versenyző részvéte­léről szóltunk, de a nagy versenyen nagyon sok ér­deklődő szakember részvéte­lével számol a szervező bi­zottság, hogy az valóban az egész traktoros közösség oku­lására szolgálhasson. A versenynek minden résztvevője jutalmat kap. Az első helyezettet például 3 ezer, a másodikat 2 ezer, a harmadikat 1500 forintos ta­karékbetétkönyvvel jutal­mazzák , hogy csak a leg­jobbakat említsük. A tsz-ek területi szövetségei külön jutalmat tűztek ki a hozzá­juk tartozó legjobbnak, ugyanígy az állami gazdasá­gok főigazgatósága, a leg­jobb ifjúsági traktoros a me­gyei KISZ bizottság különdí­­ját kapja. A verseny igazi haszna — a szántás fejlődő kultúrájával — azonban az alkalmi vetélkedőn túl köny­­nyen lemérhető a hozamok gyarapodásán, a teltebb zsá­kokon. A szakmai vetélkedő így válik országos jelentősé­gűvé és így lép túl a hazai kereteken. ELU

Next