Napló, 1968. augusztus (Veszprém, 24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-01 / 179. szám
C 3|$a proletárjai, egyesüljetek! • kii nv a 1 Mj 1J flMrTTh * L4J11 ’Ei I vyJ J11j[¥HT1 ífiid9,|W|1 étiíííiHás’S3|?2*IírVJíPfölil | CSL TÖRTÖK jml iflit I takarmányhiány enyhítésére hozott intézkedések kedvező hatását várjuk A megyei párt- és tanács vb együttes ülése az aszály okozta helyzetről Tegnap délelőtt a megyei párt- és tanács végrehajtó bizottság együttesen tartotta meg ülését a megyei tanács épületének kis tanácstermében. Első napirendi pontként a megye vízgazdálkodási helyzetéről készített jelentést vitatta meg a két végrehajtó bizottság. (Az ezzel kapcsolatban elhangzottakra egy későbbi lapszámunkban még részletesen visszatérünk.) Vezető szerveinket és a közvéleményt egyaránt élénken foglalkoztató kérdés, az aszály okozta károk és az ebből következő intézkedések témája szerepelt a végrehajtó bizottságok ülésének második napirendi pontjaként. Erről Vándor József, a megyei tanács vb. elnökhelyettese tájékoztatta a végrehajtó bizottságok tagjait. A növénytermeszet és helyzete Az országosan is jellemző csapadékhiány megyénket erősen érintette. A lehullott csapadék átlaga megyénkben 300 milliméter volt, ami nem egészen fele a sok évi átlagnak. Egyes területeket az aszály még ennél is nagyobb mértékben érintett Csökkentette viszont a károkat, hogy mezőgazdasági üzemeink kedvező körülmények között végezhették el az őszi és tavaszi munkákat. Jobb agrotfichnikát alkalmaztak és több minőségi vetőmagot használtak fel. Valamennyi mezőgazdasági munkát időben és jól végezték el. A nagyarányú aszály azonban ennek ellenére érzékenyen érintette megyénk mezőgazdaságát, összesen 8 100 katasztkális holdon pusztultak ki a különböző növénykultúrák. Ez leginkább a pápai és a devecseri járást érintette. Különösen nagyarányú volt a pillangósok (a terület 28 százaléka), a cukorrépa (12 százalék) kipusztulása. Üzemeink a cukorrépát másodszori vetésései igyekeztek pótolni, összesen 7 500 katasztrális hold kenyérgabona pusztult ki. Valamennyi kiszántott területet különböző másodvetésekkel hasznosítottak. A gabonák hozamai azonban jobbak, mint azt előre becsültük és az eredetihez tervezett színt körül alakultak ki. Egyéb ágazatokat tekintve a következő a helyzet: a zöldségféléknél a hozam mintegy 70 százaléka a tervezettnek. A gyümölcsök egyes fajtáinak mennyisége kevés, minősége gyenge, ezért magasak a piaci árak. Szőlőnél még jó termésre is számíthatunk. Kapásoknál, ipari növényeknél jelentős eltérések vannak, de ma látható, hogy burgonyából és cukorrépából alacsonyabbak lesznek a hozamok a tavalyinál. Az egész megye mezőgazdaságára a legsúlyosabb hatással az alacsony takarmánytermés van. A pillangósok és rétek első kaszálási eredményei nagyon alacsonyak voltak, második kaszálás pedig alig volt. A kukoricák elsősorban a rossz vízgazdálkodású és tápanyag ellátottságú területeken sínylették meg az aszályt. A vetésállomány 20—25 százalékán nem várható magtermés, ezeket célszerű besilózni. Bár a várható terméseredményeket felbecsülni igen nehéz, a hozzávetőleges számítások szerint 12—14 mázsás kukoricatermés várható. Ez utóbbi — azaz a takarmánytermés alakulása vezet el a jelenlegi legégetőbb kérdéshez: lehet. Ennek érdekében intézkedéseket tettek, hogy a cukorgyári melléktermékekből megyénk megfelelően részesedjék. Megyei szerveink megteszik az intézkedéseket, hogy a kukoricaszárat ez évben takarmányozási célokra használják fel. Többen felhívták a figyelmet egyéb melléktermékek felhasználására is, és arra, hogy bár erre most lehetőség lenne, az erdőgazdaságok mégis elzárkóznak az erdőkben való legeltetésektől, pedig ott, ahol ez kárt nem okoz, feltétlenül szükséges felhasználni ezt a módszert is. Soós László, a hegyesdi tsz elnöke helyeselhető és követendő gyakorlatként említette termelőszövetkezetéből, hogy ebben az évben a háztáji gazdaságok részére is biztosítanak tarlóvetéshez területet. Dr. Bodogán János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke pedig nyomatékosan hangsúlyozta, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel, anyagi áldozatokkal is abba az irányba kell hatni, hogy a szarvasmarha állomány jelentős mértékben ne csökkenjen, mert ennek az árát a jövőben sokszorosan meg kell fizetni. Mind a gazdaságoknak, mind pedig az egyéni gazdáknak, háztáji állattartóknak fel kell ismerniük, hogy ha a takarmányszegény időszakot átvészelik, a jövőben igen jelentős előnyre tehetnek szert. Az állattenyésztés helyzete Az elmúlt években a megye állatállományában menynyiségileg és minőségileg jelentős volt a fejlődés. Most a takarmányhiány minden állatfajra igen kedvezőtlenül hat, de különösen a szarvasmarha állomány van veszélyben. A sertés és baromfiállomány könnyen átmenthető, ha abraktakarmány van, de ha a szarvasmarha-állomány lecsökken, hosszú évek kellenek, mire azt a korábbi szintre lehet emelni. A mármost tapasztalható csökkenés ezért különösen veszélyes. A nagyüzemekben is van bizonyos takarmányhiány, de itt az állományt tartani tudják. Az egyes gazdaságokban felesleges készletek vannak, ez lehetővé teszi az átcsoportosítást, legnehezebb a helyzet a háztáji állományban levő szarvasnarhákról. Jelenleg is nagy a kínálat, s mint a vb-k tagjai hozzászólásaikban elmondták, igen alacsonyak a piaci árak. (Pápán mey tehén ára néhány hónap 10—12 ezer forintról—7 ezerre esett vissza) Széles körben nagy örömet okozott és reményt ad a kormánynak a takarmányhiány enyhítésére hozott intézkedése. Mint ismeretes, 600 ezer tonna abraktakarmányt importálunk. A háztáji, egyéni és egyéb állattartók, akik 1969. évi átadási süldőnevelési szerződést kötnek, süldőnként az eddigi fél mázsa helyett 1 mázsa takarmányt kapnak. Az 1969 első félévi lejárattal kötött hízósértési szerződésre darabonként 2 mázsa abraktakarmány juttatásban részesülnek, ami kétszerese a szokásosnak. A háztáji és egyéni gazdaságok július 1-től minden vemhes tehén és üsző után központi készletből, állami áron 3 mázsa abraktakarmányt vehetnek. Fontos lenne, hogy mindez széles körben ismeretessé váljon. Az intézkedéseknek kedvező hatása várható. Természetesen a helyzetet ez egyedül nem oldja meg, mert mint a hozzászólók rámutattak, megyénkben van az aszály által olyan súlyosan érintett terület, ahol nincs meg az az alaptakarmány, amit a szóban forgó abrakkal erősítem Négytantermes iskola épül Takácsiban egymillió forintos beruházással. Az iskolát az év végére átadják (Péterfay Endre felv.) „Megettünk** 65 millió forintot Kereskedelmi szolgáltatás Péten, Fűzfőn, Inotán Élre tör az „ala carte“ — Hová lett 1 millió tojás? — Bevált a mozgóárusítási rendszer — Szeptember elsején nyit az új menza Naponta 28 és félezer ember étkezik a Bakonyvidéki Üzemi Vendéglátóipari Vállalat közel félszáz konyháján. A két megyében, Zalában és Veszprém megyében dolgozó vállalat az új gazdaságirányítási rendszer első félévében is sikeresen teljesítette a maga vállalta feladatát, sőt a tavalyi esztendő első félévéhez viszonyítva félmillióval megtetézte forgalmát és több mint 65 millió forintra emelkedett bevétele. Az üzemélelmezést és a vállalat esti kereskedelmi szolgáltatását, főként Várpalotán, Péten, Fűzfőn és Inotán mind többen veszik igénybe. A január elsején bekövetkezett árváltozások ellenére az üzemélelmezési vállalat csak minimálisan emelte árszínvonalát. Ez főként a hal és a zöldségfélék árának jelentős változása miatt következett be. A minimális árszínvonal emelés oka az, hogy a vállalat több árengedményt adott fogyasztóinak. Így megszűnt a zenés felár, az állandó éttermi szolgáltatásoknál 5—20 százalékos kedvezményt biztosítottak, s a több csatornán történő árubeszerzések eredményeként igyekeztek mindig az árban legkedvezőbb alapanyagokat felvásárolni. A MÉK-en és a FÜSZÉRT-en kívül szövetkezetek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek kerültek az áruellátók névsorába. Érdekes fogyasztói változásokat is tapasztalhattunk megyénk üzemételmezésében Az előfizetéses étkeztetés az előző évhez viszonyítva 800 ezer forinttal csökkent, mégis 55 ezer adaggal többet szolgáltak ki a vállalat mintegy 140 éttermében és büféjében. A magas költségű menük he lébe alacsonyabb költségű ételek kerültek, előtérbe került a diák- és gyermekétkeztetés. A vállalat mintegy ezer dolgozója az idén így sokkal több vendéget szolgál ki, mint tavaly. Eltolódott az ala carte szolgáltatás aránya is. A múlt esztendő első feléhez viszonyítva a forgalom 436 ezer forinttal nőtt Veszprém és Zala megye üzemi vendéglátó konyháiban és éttermeiben ez év első felében hozzávetőlegesen 5200 mázsa húst, húsféleséget és baromfit, 2000 mázsa lisztet, 12 ezer mázsa burgonyát, ezer mázsa cukrot, és 1 millió tojást fogyasztottak el több választékban a dolgozók. Több választékról azért beszélhetünk, mert ma már mindössze két helyen, a veszprémi egyetemi menzán és a dudari konyhán szolgálnak fel egy választékos menüt a vállalatok külön kérésére. Az új gazdasági mechanizmus nemcsak a választékok növelését követelte meg a vállalattól, hanem több új szolgáltatást is, így sikeresen vezették be a kedvezményes vacsora szolgáltatást Veszprémben, az Irodaházban, bővült a gyermekélelmezés Várpalotán mintegy ezer adaggal, Ajkán 600 adaggal. Tárgyalások folynak Veszprémben is újabb 600 gyermek étkeztetéséről. A megyeszékhelyen lévő építőipari konyha áthelyezése azonban eddig még csak részben oldódott meg. A „normál” igényeket az újonnan belépő menzáról elégítik ki, átszállítva az előfizetéses menüket az építők szállására. A választékos étkeztetés azonban még megoldatlan, bár szabad kapacitása bőven van a vállalatnak. Igaz, távol, a VIDEOTON telepén és a Bakony Művek konyháján. Bevált a mozgóárusítási rendszer a Balaton partján Alsóörsön két hete, vasárnap, 16 ezer forintot forgalmazott a mozgóárus a strandon. Sikerének titka, hogy másodosztályú árut, negyedosztályon értékesít. Ez évben több éttermet, konyhát is korszerűsített a vállalat, így a veszprémi MÁFKI konyháját, a pétfürdői NIKE éttermet és a szeptember elején megnyíló, már említett 1800 adagos egyetemi menzát Veszprémben. Tovább növelheti kapacitását a vállalat Alsóörsön és Kilián-telepen, ha az idegenforgalmi hivatal és az Express utazási iroda megegyezne abban, hogy nagyobb számban fiatalok is igénybe vehessék a tábort. A megállapodás még várat magára, így részben kihasználatlan nemcsak az itteni konyha és étterem, hanem a két kempingtábor is. tandemser. Vetélkedő a szántóföldön Augusztus 9-én Felsőörsön: megyei szántóverseny Mint a különböző sportágakban, időről időre megrendezik — nagy nemzetközi mezőnnyel — a szántók világbajnokságát is. Ma már a múltta a leegyszerűsítés: a szántásban mindössze annyi változás történt, hogy a lóvontatást felváltotta a traktor, és annak kormányzásához elég egy masinához értő gépész. Még a gyakorló gazdász számára is meglepő, hogy azonos talaj, vetőmag, szerves és műtrágya mellett egyik táblán mondjuk 15 mázsa, a másikon 18, vagy 20 mázsa búzát ad. Honnan, miből a különbség? A szántás minőségéből! A traktorvezetés szakmunka, a szántás meg különösen alapvető része a talajművelésnek, éppen ezért új ismereteket követel. A talaj, víz, levegő és szervesanyag gazdálkodása — ahogyan a szakemberek fogalmaznak — attól függ, hogy az eke milyen mélyen és hogyan forgatja meg a termőföldet. Az, hogy az idén a példa nélküli aszály ellenére 12 mázsán felül lesz a búzatermés, nem kis részben a munkájuk mesterévé vált traktorosok érdeme. A szántás dolga így szélesedhetett a termelés egy részletén túl „olimpiává”, a világméretű élelmezési gondok leküzdésének egyik eszközévé. A szántóversenyek így válhattak a traktorosok tudásának, felkészültségének, a gépek és az ekék összehasonlításának fórumává, a résztvevők tapasztalatcseréjévé. Mindezek felismerése alapján az idén is megrendezik hazánkban — augusztus 21— 23 között a Kecskemét melletti Városföldi Állami Gazdaságban — az országos szántóversenyt. Az ország legjobb szántótraktorosai mérik össze tudásukat (megyénként két-két résztvevővel) a vetélkedő után állítják öszsze az országos válogatottat, amely azután nagy nemzetközi és világversenyeken képviseli színeinket. A közvetlen gyakorlati hasznon túl a válogatottba kerülés lehetősége is ösztönözheti a megyénkben traktorosokat. Megyénkben több mint 3 ezer traktorral dolgoznak a mezőgazdasági üzemek — vezetőik közül a legjobbak vehetnek részt a megyei versenyen. Az augusztus 9-én, a felsőőrsi termelőszövetkezet területén megrendezendő vetélkedőnek 17 versenyző résztvevője lesz. A három tsz-szövetség területéről 4—4, az állami gazdaságokból ugyancsak 4, a vendégfogadó tsz-ből egy traktoros állhat rajthoz. Az imént 17 versenyző részvételéről szóltunk, de a nagy versenyen nagyon sok érdeklődő szakember részvételével számol a szervező bizottság, hogy az valóban az egész traktoros közösség okulására szolgálhasson. A versenynek minden résztvevője jutalmat kap. Az első helyezettet például 3 ezer, a másodikat 2 ezer, a harmadikat 1500 forintos takarékbetétkönyvvel jutalmazzák , hogy csak a legjobbakat említsük. A tsz-ek területi szövetségei külön jutalmat tűztek ki a hozzájuk tartozó legjobbnak, ugyanígy az állami gazdaságok főigazgatósága, a legjobb ifjúsági traktoros a megyei KISZ bizottság különdíját kapja. A verseny igazi haszna — a szántás fejlődő kultúrájával — azonban az alkalmi vetélkedőn túl könynyen lemérhető a hozamok gyarapodásán, a teltebb zsákokon. A szakmai vetélkedő így válik országos jelentőségűvé és így lép túl a hazai kereteken. ELU