Napló, 1968. november (Veszprém, 24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

2 - Bojkott Dél-Afrika ellen Az ENSZ gyámsági bizott­sága határozatban szólította fel a Biztonsági Tanácsot, hogy alkalmazzon gazdasági megtorlásokat Dél-Afrika és Portugália ellen, mert a két ország figyelmen kívül hagy­ja a Rhodesia bojkottjára vonatkozó ENSZ utasítást. A határozat ugyanakkor felhív­ja Nagy-Britanniát, hogy erőszakkal törje meg a faj­üldöző politikát folytató Rho­desia különállását. A határozatra 89 küldött szavazott, ellene pedig 9-en. 15-en, köztük Franciaország, tartózkodtak a szavazástól. Lövöldözés a Jordáni folyó mentén Izraeli egységek csütörtö­kön Umm Al-Surat térségé­ben géppuskatűzzel árasztot­tak el több jordániai ál­lást. A jordániai alakulatok a tüzet viszonozták. A tűz­­párbaj 35 percig tartott, de áldozatokról nem érkezett jelentés. Mint a Reuter jelenti, Wa­shingtonban megkezdődtek a közvetlen tárgyalások a phantom-típusú sugárhajtá­sú bombázógépek Izraelbe történő szállításáról. Az arab országok körében a Phantom repülőgépek ter­vezett eladása felháborodást keltett. El Talhuni jordániai miniszterelnök kedden a re­pülőgép-szállításokról szólva kijelentette, hogy ez az arab országok ellen irányuló kato­nai kalandok bátorítása. Max Bei mann 70 éves Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön 70 éves. Ebből az szlalomból üdvözlő üzenetet st t tett hozzá a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottsága. Az üzenet, ame­lyet Walter Ulbricht írt alá, hangsúlyozza, hogy Max Rei­mann egész élete és tevé­kenysége elszakíthatatlanul összekapcsolódik a munkás­­osztály ügyéért, az imperia­lizmus és a reakció ellen ví­vott forradalmi harccal. Az NSZEP Központi Bi­zottságának üzenete rámu­tat arra is, hogy a Német Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának posztján Reimann követke­zetesen kiállt a kommunista munkáspártok marxista-le­ninista egysége mellett s ez­zel kivívta a német és a nem­zetközi forradalmi munkás­­mozgalom nagy tiszteletét A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége októ­beri forradalom érdemrend­del tüntette ki a 70 éves Max Reimannt, „a német és a nemzetközi kommunista munkásmozgalomban, a bé­kéért vívott harcban és a szovjet—német barátság erő­sítésében” szerzett nagy ér­demeiért. A csütörtöki Pravda külön cikkben méltatja Max Rei­mann tevékenységét Rehabilitáció Romániában Románia legfelső törvény­széke csütörtökön közleményt adott ki katonai bíróságok korábbi ítéleteinek hatályta­lanításáról. A RKP áprilisi plénumán egyes párt- és állami aktivis­ták rehabilitálásáról hozott határozatok értelmében a Román Szocialista Köztársa­ság főügyésze kérte az 1951- ben hazaárulás és összees­küvés vádjával elitélt Kurkó Gyárfás és hazaárulásban bűnrészesként elítélt Bodor Bertalan perének felülvizs­gálását. Ugyancsak kérte a súlyos vádakkal Brassóban 1959-ben majd felső fórumon 1962-ben elítélt Borkner Andreas, Aichelburg WoM, Scherg A világpolitika eseményeiből Néma a Fehér Ház Sikerrel járnak az arab gerilla­ akciók Öngyilkossági hullám az NSZK-ban A párizsi tájékoztató irodájának megnyitóján fogadást adott a DNPF. Jelen volt a francia fővárosban tárgyaló VDK kül­döttség szivevője, Nguyen Thanh Le is, aki a Reuter szerint úgy nyilatkozott: amennyiben az USA megszünteti a VDK el­leni bombatámadásokat, Hanoi egy órán belül kész új ajánla­tát előterjeszteni a párizsi tárgyalóasztal mellett. E kijelentéshez Washington nem fűzött kommentárt. A Fe­hér Ház némasága mellett azonban annál beszédesebbek az amerikai lapok, rádió- és televízióállomások. Érdekes módon csütörtökön kivétel nélkül valamennyien arról írtak és beszél­tek, hogy az amerikai légitámadások megszüntetéséről szóló bejelentés „rendkívül közelinek látszik”. A New­ York Times egyenesen azt állítja, hogy „Johnson elnök szinte bármelyik pillanatban bejelentheti az Észak-Vietnam elleni bombatáma­dások leállítását”. A Washington Post szerint Abrams tábor­nok, az USA vietnami erőinek főparancsnoka, akit e hét ele­jén hazarendeltek, washingtoni megbeszélésein beleegyezett e lépésbe. Jóllehet korábban mereven ellenezte a légiháború be­szüntetését, úgy hírlik, a Saigont rezsim elnöke, Thieu is be­leegyezett abba, hogy a „nagy szövetséges” ne bombázza többé a VDK-t. Emellett, de ettől persze nem függetlenül, most már nem is napról napra — hiszen már csak napok vannak hátra —, de óráról órára fokozódik az öldöklő küzdelem az elnöki székért az Egyesült Államokban. Olyannyira, hogy például a szerdai napon Nixon négy, Humphrey hat beszédet mondott! Igaz, hogy a négy Nixon beszéd közül az egyik Clevelandben egy félig üres terem gyér közönsége előtt hangzott el, s az is igaz, hogy Humphrey most már — például New­ Yorkban — való­sággal könyörög a szavazatokért. Ugyanakkor, a kampánnyal lépést tartó közvéleménykutatási jelentések szerint, Humphrey egyre jobban felzárkózik a még mindig első számú esélyes Ni­xon mögé. Aligha lehet kétséges, hogy az Egyesült Államok­ban most egy ember van, aki mindenkinél jobban várja: szü­lessék meg végre Johnson bejelentése a VDK bombázásának megszüntetéséről, ami talán áttörést jelenthetne Vietnamban­­ a béke irányába. S ez az ember, Hubert Horatio Humphrey. Jósolni ugyan még ma sem lehet, de elképzelhető, hogy egy ilyen lépés végül mégiscsak Humphreyt segítené győzelemre Nixonnal szemben. Nemcsak a sajtó, a rádió és a televízió, de felelős állam­férfiak is immár komolyan foglalkoznak e lépés esélyeivel. A csütörtöki francia minisztertanácson például Debré külügymi­niszter kijelentette: „A jelenlegi órák döntő jelentőségűek a vietnami konfliktus szempontjából. A mostani pillanat nagyon fontos, vagy sikerül döntést hozni a jelenlegi helyzetben, vagy a megoldás lehetősége rendkívül eltávolodik”. A Kyodo nevű japán hírügynökség azt jelentette: a tokiói kormánnyal közöl­ték, rövidesen várható a VDK elleni amerikai légitámadások megszüntetésének bejelentése. Igaz, a japán külügyminiszté­rium később cáfolta ezt a közleményt, Georg, Bergel Bans és Sieg­­mund Harald perének felül­vizsgálatát. A legfelső katonai törvény­szék kollégiuma illetőleg a legfelső törvényszék plénu­ma helyt adott a felülvizsgá­lati kérésnek és a perek, el­járások felülvizsgálata után az említettek ellen annak idején hozott ítéleteket ha­tálytalanította. Szovjet repülőgép világcsúcsai Két nap alatt két világ­csúcsot állított fel egy szov­jet repülőgép, a Csajka (Si­rály) típusú kétmotoros, lég­csavaros felsőszárnyas gép­ről van szó, amelyet „kétéltű­­nek” és „repülő csónaknak” neveznek, mivel egyaránt ké­pes fel- és leszállni vízen, betonon, illetve földes repü­lőtéren. A Csajka Andrej Szusko parancsnoksága alatt 500 ki­lométer hosszú, háromszög­­alakú pályán 552 kilométe­res óránkénti átlagsebessé­get ért el. A következő napon Jevge­­nyij Nyikitin parancsnoksá­ga alatt ezt a csúcsot órán­ként 565 kilométerre javítot­ta. A Nemzetközi Repülő Szövetség (FAT) mindkét szovjet pilótát oklevéllel tün­tette ki. Az NDK kormány* nyilatkozata*. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya csü­törtökön kiadott nyilatkoza­tában éles tiltakozást jelen­tett be a nyugatnémet ke­reszténydemokrata párt kongresszusának Nyugat-Berlinben történő megren­dezése ellen. Az NDK kor­mánya a leghatározottabban követeli a jövő hétre terve­zett kongresszus nyugat­­berlini megtartásának meg­akadályozását, az NDK terü­letén áthaladó Nyugat-Ber­­linbe vezető összekötő utak­kal való mindennemű visz­­szaélés megszüntetését. Han­goztatja, hogy a Kiesinger-Strauss kormány haladékta­lanul hagyjon fel Nyugat- Berlin bekebelezésére irá­nyuló politikájával. A nyilat­kozat nyomatékosan aláhúz­za hogy e követelés figyel­men kívül hagyásának követ­kezményeiért a felelősség ki­zárólag a békét és biztonsá­got veszélyeztető politika kezdeményezőit terheli. A kormánynyilatkozat is­mételten aláhúzza, hogy Nyu­­gat-Berlin nem tartozik a Né­met Szövetségi Köztársaság­hoz és ezt a tényt a három nyugati nagyhatalom is több ízben megerősítette. A nyilatkozat kiemeli a CDU kongresszusán elfoga­dásra javasolt akcióprogram revansista és expanzionista jellegét. Közel-Kelet A Szuezi-csatorna övezeté­ben legutóbb lezajlott egyip­­tomi-izraeli tüzérségi pár­bajjal kapcsolatban a kairói rádió csütörtöki kommentár­jában többek között megál­lapítja :a Szuezi-csatorna mentén kibontakozott leg­utóbbi harcok végérvényesen lerombolták az izraeli ka­tonai fölény legendáját. Az izraeli vezetők legújabb gyújtóhangú szónoklatait a gyengeség érzése diktálja”. Az arab gerilla-szerveze­tek akcióinak sikerét az iz­raeli megszálló hatóságok is egyre többször kénytelenek elismerni. Az AFP hírügy­nökség a Tel Aviv-i katonai szóvivő nyilatkozatára hivat­kozva beszámol róla, hogy arab gerillák a Negev siva­tagban elterülő Nicana tér­sé­gében aknával felrobban­tottak egy izraeli katonai gépkocsit Kémek értekezlete A nyugat-németországi kémhisztéria és öngyilkos­sági hullám nyomán tanács­kozásra ültek össze a nyu­gatnémet hírszerző szolgála­tok és kormányhivatalok vezetői. A csütörtöki megbe­szélésen részt vett Wessel altábornagy a nyugatnémet szövetségi hírszerző szolgá­lat vezetője. 1 A 1 L­0 Az őszirózsás forradalom Veszprém megyében (v­­égül is, november 19-én megalakult a Megyei Nemzeti Ta­nács, de­­ okulva a városi tanács összetételén, erre már jobban felkészültek a szoci­áldemokraták. Előzetesen taggyűléseket tartottak moz­gósították minden tagjukat és minden szervezett mun­kást. Be is került a Megyei Nemzeti Tanácsba a veszpré­mi szervezet csaknem teljes vezetősége: Neumayer Imre, Róland Ferenc, Próder Ist­ván, dr. Hajós Zoltán, Bosko­­vitz Ignác, Erdős Béla. A választásról a Veszprém Vár­megye 1918 november 24-i száma így számol be: „Kedden, folyó hó 19-én dr. Rainprecht Antal elnök­lete alatt újból összeült a népgyűlés a színházban, s a megválasztott kandidáló bi­zottság javaslatát egyhan­gúlag elfogadva a Vármegyei Nemzeti Tanács tagjaivá a következőket választotta meg: dr. Rainprecht Antal, Bokrossy Jenő, Bujdosó Já­nos Bertalan László, Bok­rossy Ferenc, Boskovitz Ig­nác, Erdős Béla, Fabri Ká­roly­né, özv. Friedrich Endré­­né, Gubicza Lajos, Hajagos Imre, dr. Hajós Zoltán, Kacs­ka László, Kletzár Miksa, Kőszeghy Antal, dr. Len­gyel Jenő, Maráczi Béla, Neumayer Imre, dr. Óvári Ferenc, Olasz Imre, Próder István, Róland Ferenc, dr. Spitzer Mór, Szalay Ferenc, Vingelmann Antal. A­z alispán ellenőrzésé­re kiküldött központi bizottság tagjaiul a kijelölő bizottság javaslata alapján megválasztották: a veszprémi járásból id. Tamás Ferenc Szentgál, Török Gyu­la Várpalota, Gubicza Ferenc Sóly, Kremó György Haj­máskér, Zsurki András Ne­­mesvámos; — a pápai járás­ból Nikodémi Mihály Pápa­­teszér, dr. Mohácsy Lajos Marcalgergelyi, Kis Böröcz­­ki Gábor Adásztevel, Gabnai Lajos Bakonytamási, Sza­kács István Mezőlak; —• a zirci járásból gróf Janko­­vich-Bésán Endre Gicz-Hat­­halom. Janó István Bakony­­szombathely. Véssey József Zirc. Peleskey Ferenc Veszp­­rémvarsány; — a devecseri járásból Bors Gyula Deve­­cser. Barcza Dezső Vid. Sző­ke Gábor Somlószőllős; — Veszprém városból dr. Óvári Ferenc, Róland Ferenc; — Pápa városból dr. Balla Ró­bert, Hajnóczky Béla; — az államvasutaktól Erdős Béla. M­ég novemberben meg­alakult a megye min­den községében a Nemzeti Tanács, és megala­kultak a Járási Nemzeti Ta­nácsok is. Pápán dr. Tenz­­linger József polgármester azon alkalomból, hogy a vá­ros a Magyar Nemzeti Ta­nács felhívására csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz — kö­zölte a Veszprémi Egyetértés november 9-i száma — dísz­közgyűlésre hívta meg Pápa város lakosságát. A díszköz­gyűlést vasárnap, f. hó 3-án 11 órakor tartották meg a fő­téren, amelyen nagy néptö­meg vett részt. A gyűlést dr. Tenzlinger polgármester nyitotta meg, aki érces hang­jával lelkesítő beszédet inté­zett a tömeghez. Először is bejelentette Pápa városának csatlakozását a nemzet­­ta­nácshoz és a városi tanács által küldött Csatlakozását bejelentő táviratai fek£v*fe te*.­­ „Keszthelyen — közli a Keszthelyi Hírlap november 3-i száma — megjelentett­­ közgyűlésen a képviselőtes­tület tagjai teljes számmal és 500-nál több polgár. Izzó hazafias hangulatban nyi­totta meg a gyűlést Reischl Imre városbíró. a gyűlés el­határozta, hogy a Nemzeti Tanácsot táviratilag üdvöz­li. A távirat szövege a kö­vetkező: Nemzeti Tanács, Budapest. Keszthely város polgársága mai gyűlésén ki­mondott határozatával sziv­­tel-lélekkel kitörő lelkese­déssel csatlakozott a Magyar Nemzeti Tanácshoz és meg­alakította a helyi Nemzeti Tanácsot. Reischl Imre el­nök, R­eischl városbíró felol­vasta a „megalakult” nemzeti tanács tag­jainak névsorát, kiknek ne­veit éljenzéssel fogadták. A Tanács tagjai a következők: dr. Berzsenyi Gerő, Berkes Ottó, dr. Büchler Sándor, Bory Imre, Bokányi József, Bendekovics István, Bognár Imre, dr. Csák Árpád, dr. Duist Ferenc, Fentős József, Fábián János, Gaál József, Geiger János, Heidecker Já­nos, Harasztovics István, Kiss József, Károly István, Kércsei Sándor, dr. Lakatos Vince, Lázár József, Lukács Elek Mojzer Sándor, Me­z­­ler Károly, Nagy István, dr. Neumark Béla. Práger Tiva­dar, Pál Sándor, Reischl Ka­rt. Révész Lajos, Ritóper Isti­­án, Knettvaarnaer Esdette. Réti Ervin: Elnökjelöltek a szorítóban 1. A régi és az új Nixon Kedden, november 5-én vá­lasztják meg az Egyesült Államok új elnökét. A há­rom esélyes jelöltről, a re­publikánus Nixonról, a de­mokrata Humphreyről, va­lamint a harmadik párti Wallaceról adunk az aláb­biakban rövid portrét. Richard Milhous Nixon, a „majdnem”-ek embere. 1913. január 9-én Los Angeles kö­zelében született, Yorba Lin­da falucskában. Apja sok mindennel próbálkozott, volt villamosvezető, tankállomás­­kezelő és citromültetvényes. 1922-ben, amikor déligyü­mölcsei elfagytak, ismét ben­zinkutat akart nyitni és két lehetőség: East Whitter vagy Santa Fe Spring kö­zött választhatott. Az elsőt vásárolta meg, viszont, ha a másikat veszi, négy hónapon belül milliomossá válik, mert azon a ponton tört fel az évtized egyik legnagyobb olaj lelete. Jogi tanulmányai elvégzé­se után, a Szövetségi Nyo­mozó Irodához (FBI) adta be ajánlkozását és majdnem be­került. Végül mégis az ügy­védi pályát választotta, majd képviselőnek jelöltette ma­gát. Állítólag ez úgy történt, hogy a második világháború utáni esztendőben, 1946-ban, újsághirdetést olvasott, mely­ben republikánus jelöltet ke­restek. Később a legfiatalabb szenátor lett, majd 1952-től 1960-ig Eisenhower alelnöki és majdnem győztes Kerme­­dyvel szemben. Alelnöksége alatt nemigen kedvelték, s a „Tricky Dicky” (trükkös Dick) gúnynévvel il­lették. Ugyanis a közélet tisztaságának­­jegyében „sep­rő kampányt” hirdetett­ a megvesztegetések ellen, de közben megvádolták, hogy 18 ezer dollárt a maga javára használt fel. Ekkor televízi­ós­ beszédet mondott, és könnyben úszó szemekkel bizonygatta, hogy a pénz­ajándékokból csupán annyi igaz, hogy egyik lánya egy Chockers nevű kiskutyát ka­pott. Az 1960-as választási ve­reség után alulmaradt az 1962-es kaliforniai kormány­zóválasztásokon is. Ekkor ír­ta a Time: „Ha nem törté­nik csoda, Nixon politikai karrierje befejeződött." Ő maga kijelentette, hogy visz­­szavonul a politikától, lát­szólag valóban, New­ York egyik legelőkelőbb ügyvédi irodáját vette át. Közben azonban keményen dolgozott, s nem volt olyan köztársaság párti rendezvény, vagy he­lyi választási csata, ahová ne fogadott volna el meghí­vást. Néhány éven belül őt emlegették Mister Republi­kánusként. Ez az előkészít® munka biztosította számára az augusztusi republikánus elnökjelölő konvenció több­ségét is. Felesége, Patricia, gép- és gyorsírás tanárnő, férje kam­pányának egyik főtanács­adója. Két leánya közül az egyik, Julie, David Eisenho­­wernek, a volt elnök unoká­jának menyasszonya. A republikánus befolyás alatt álló sajtó sokat ír az „új Nixon”-ról, aki más, mint a szélsőséges, véglete­sen hidegháborús „régi Ni­xon”. Ez a változás egyelőre nehezen mutatható ki Nixon állásfoglalásai alapján. Mi­­közben sajtófőnöke arról be­szél, hogy az elnökjelölt a7t fontos kérdésben tette le a garast, úgy tűnik, hogy min­den kérdésben tartózkodó, és pozitív program helyett egyelőre a demokraták nép­szerűtlenségét lovagolta meg.

Next