Napló, 1968. december (Veszprém, 24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-01 / 282. szám
C' ^ ^ Három napon át Budapesten ülésezett e héten az I. országos mezőgazdasági munkavédelmi konferencia. A téma fontosságát ismerve, legfeljebb azon csodálkozhatunk, hogy ez az első ilyen természetű átfogó tanácskozás. A mezőgazdaságban, ahol több mint 1 millió dolgozót foglalkoztatnak, évente 30- 40 ezer ember esik ki üzemi baleset miatt hosszabb, rövidebb időre a munkából és a halálos áldozatok száma is mintegy 240. Megyénkben sem jobb a helyzet. Az idén csak a termelőszövetkezetekben kilencen lelték halálukat üzemi baleset következtében. A baleseti statisztika elgondolkodtató számokról vall. Az előző kétévihez képest nem csökken, hanem emelkedik a halállal végződő balesetek száma. Tavaly 7, az előző évben 5 üzemi baleset végződött a termelőszövetkezetekben tragédiával. Tévedés ne essék, összességében nincsen szó a balesetek vagy, a halálos áldozatok számának növekedéséről. Sőt, 1960 és 1967 között, annak ellenére, hogy közben a technika felhasználása ugrásszerűen fokozódott, az össz balesetek száma kereken 20 százalékkal csökkent és kevesebb a halállal végződő üzemi balesetek száma is. A munkavédelmi konferencia összehívása mégis szükséges, indokolt volt, mert nem nyugodhatunk bele abba, hogy 3 ezer dolgozó egész évi munkájának megfelelő kiesést okozzanak a balesetek, nem szólva a számokkal ki sem fejezhető szenvedésről és szomorúságról. Egymillió ember egészségéért A téma rendkívül sokrétű és összetett Vegyük az egyik legjellemzőbb tünetet: a halálos balesetek magas százalékát a traktorok borulása okozza. Ez parancsolóan írja elő, hogy már a konstruktőrök gondoljanak a traktoros életének védelmére, szereljék fel végre azt a szerkezetet, amely borulás esetén is megóvja a vezető életét. Indokolt azon is elgondolkodni, hogy érdemes-e elöregedett, már korszerűtlenné vált traktorokat erőszakos toldozgatásokkal munkában tartani Ezekkel a minden áron termelésben tartott gépekkel ugyanis egyre több a baj, nagyobb a balesetveszély. Szólni kell arról is, hogy a baleseti okok között szinte minden esetben megtaláljuk az előzetes oktatás, a munkavédelmi felkészítés hiányát, vagy elégtelen színvonalát. És ez az üzemi vezetők felelősségét teszi még nyomatékosabbá! Hazánkban évente megközelítően ugyanannyi ember hal meg mezőgazdasági baleset következtében, mint ahányan gyilkosság áldozatául esnek. A gyilkos kinyomozását, megbüntetését mindig megköveteli a társadalom, a mezőgazdasági baleseteknél, ki tudja miért, nem tapasztalni ilyen következetességet a felelősség megalapításánál. Bizonyos eredményeket értünk el a balesetek ellen rendeletekkel, felszerelésekkel, oktatással is, de igazán eredményesek csak akkor lehetnek a hivatalos erőfeszítések, ha azok öszszefonódnak a gazdaságok vezetőinek az eddiginél nagyobb felelősségével. Világ proletárjai, egyesüljetek ! síTM ki 1 flMf ffe m ,, ni m U■ If ATM1 i míMli jSi# 'MM Mai számunk tartalmából Egy hét a világpolitikában 7. oldal maammumammm Útépítők 3. oldal Veszprém megye Békésben 4. oldal Örök kérdés — készülődő válasz 5. oldal Vendégkönyvek 5. oldal Novemberi folyóiratszemle 8. oldal Nehéz éjszaka 1. oldal A Szonda-6 Légtétel a Holdról A Szonda—6 szovjet automatikus űrállomás november 10—17-ig lezajlott űrrepülésekor kétszer készített felvételeket a Holdról. Az első alkalommal, amikor a Szonda—6 a Hold felé közeledett, az volt a feladat, hogy készítsen fényképfelvételeket a Hold egész megvilágított felületéről. A második alkalommal a felvételek célja az volt, hogy minél gazdagabb fényképanyagot szerezzenek a Hold Földről nem látható részének feltérképezéséhez. Az első fényképezési időszak kezdetén a Szonda—6 körülbelül 11 000 kilométer távolságban volt a Hold felszínétől. Az egyik felvétel a Hold teljes korongját ábrázolja úgy, ahogyan az űrállomás „látta”: a Hold túlsó felének keleti szektorát és látható fele nyugati szektorának egy részét. Készültek felvételek akkor is, amikor a Szonda—6 körülbelül 3300 kilométerre volt a Hold felületétől és 388 000 kilométerre a Földtől. A felvételeken pontosan látható a Hold túlsó felének keleti szektora. A Szonda—6 felvételeket készített a Hold különböző krátereiről és felületének egyéb domborzati alakulatairól is. Készülődés a Helikon ünnepségekre Pályázatok, művészeti bemutatók, politikai rendezvények Fáklyás felvonulás — Öt megye fiataljai találkoznak Elkészült a műsorfüzet 1969 májusában az országos diáknapok keretében felújítják a Helikon ünnepségeket. Baranya, Somogy, Tolna, Falu és Veszprém középiskolásai és szakmunkástanulói vesznek részt az ünnepségen amelyet az idén egybekapcsolnak a KMP és a KIMSZ megalakulásának, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójával. Az évfordulókra való megemlékezés alkotja az akció politikai gerincét, s ennek függvényében kerül sor a kulturális és művészeti vetélkedőkre is. A művészet különböző ágainak lehetőségeit felhasználva, a rendezőbizottság elképzelése szerint az ünnepség a szocialista hazafiság megnyilvánulásának ad teret. Az évfordulók jegyében kerülnek megrendezésre: a KISZ-vezetők tanácskozása, a KISZ végrehajtó bizottságok agitációs, propaganda, kulturális és tanulmányi felelősök tanácskozásai, amelyeken az iskolai KISZ-élet időszerű és legfontosabb kérdéseit vitatják meg. A Helikon-ünnepségek alatt mintadiákklubot működtet a megyei KISZ bizottság Keszthelyen, s díjnyertes kisfilmeket vetítenek. Nagyszabású fáklyás felvonulás és politikai nagygyűlés lesz az ünnepségek alatt. Köztudomású, hogy a Helikon ünnepségek régi hagyományokat elevenítenek fel A Habsburg-elnyomás alatt a magyar nyelv és irodalom ápolása volt a fő cél. Ezt a régi hagyományt felelevenítendő, saját szerzeményű versekkel, tanulmányokkal, elbeszélésekkel is indulhatnak a diákok, s ezúttal nagy jelentősége lesz a folklór-hagyományok ápolásának is. Lehet indulni: irodalmi, helytörténeti, mesterségrajzi, néprajzi, képzőművészeti és kisfilm pályázaton, művészeti bemutatókon, politikai és egyéb rendezvényeken. A pályázati feltételek részletes tudnivalóit tartalmazó füzetet a megyei KISZ bizottság eljuttatja a megye minden középiskolájának, illetve szakközépiskolájának. A füzet ismerteti, hogy a résztvevők hány versenyszámmal és milyen feltételek között nevezhetnek. Színpompásnak és minden eddiginél látványosabbnak ígérkezik a Helikon Ünnepségek május 22-től 25-ig tartó rendezvénysorozata. A sikeresebb szereplést biztosítandó megyénk iskolái előzetes versenyen a „kis Helikonon” vesznek részt. Az előkészületek megkezdődtek, a rendezőbizottság várja a jelentkezéseket. „Műveiket a felelősségérzet hatja át...“ Megnyitották a „Kilencek“ veszprémi kiállítását Tegnap délután, 13 órakor, a Veszprémi Vegyipari Egyetem aulájában nagyszámú közönség volt kiváncsi a Kilencek néven három évvel ezelőtt neves művészekből alakult képzőművészeti csoport kiállítására. Az érdeklődést fokozhatta, hogy a csoporthoz csatlakozott festők, grafikusok és szobrászok 1967 nyarán — ugyancsak az egyetemi aulában — már bemutatkoztak a veszprémi közönségnek. A csoportosulás esztendeje (1966) óta tizennégyre nőtt a „kilencek” száma. A mostani tárlaton Illés Gyula, Iván Szilárd, Kiss István, Kiss Sándor, Konfár Gyula, Plesnivy Károly, Raszler Károly, Ridovics László, Sarkantyú Simon, Stettner Béla, Szabó Zoltán, Tar István, Vati József és Zala Tibor alkotásait láthattuk. Az előző kiállításnál még sóhaj volt számunkra, hogy a rendező szervek gyakrabban örvendeztessék meg hasonló kiállításokkal Veszprém városát, s most ez a kívánságunk beteljesedik — mondotta többek között megnyitó beszédében Szász András, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának vezetője —, mert újra itt vannak közöttünk alkotásaikkal, hogy hitet tegyenek a művészet tisztasága, az élet szeretete és a béke óhajtása mellett... Beszéde további részében Szász András a jelenlegi kiállítás változatosabb anyagára hívta fel a figyelmet: a még színvonalasabb alkotásokra, melyeknek megszületését az újabb művészek bekapcsolódása tette lehetővé Dicsérhető a tárlaton, hogy a művészcsoport egyes tagjait nem a szélsőséges szubjektív élményének kifejezésének vágya, nem a stiláris kérdések, hanem a természet tárgyi és a társadalmi valóság érzelmi benyomásai ösztönzik, ihletik. — Műveik tárgyköre változatos ugyan, de abban egységesek, hogy a humánus magatartás és a reális szemlélet hatja át őket: az új társadalmi rendért küzdőkkel való együttérzés és felelősségérzet. Befejezésül Szász András a következőket mondotta: — őszintén kívánom, hogy a csoport nemes célkitűzései, világszemléletüknek határozott vállalása egyre szilárdabban forrassza össze a csoport tagjait és ez a közös hitvallás adjon erőt és lelkesedést ahhoz, hogy szocialista művészetünket további jelentős művekkel gazdagítsák. A csoport mostani, bővebb anyagot tartalmazó tárlatát nagy érdeklődéssel tekintette meg a megnyitó közönsége. Nagy sikere volt a pazar kivitelű „Kilencek” című katalógusnak is, amelyet a Műcsarnok erre az évre a szereplő művészek rövid életrajzi adataival és arcképével jelentetett meg. Munkásősz —1968 Az idei csapadékos ősz alaposan próbára teszi a mezőgazdaság dolgozóit. Gazdász legyen a talpán, aki úgy tudja szervezni a munkát, hogy az időjárás ne fogjon ki az üzem dolgozóin. Dáka és Nagyalásony határában annyira süppedőssé vált a talaj, hogy egy Zetor elsüllyedt, saját „lábán” nem is szabadulna a föld szorításából. De nem áll meg az élet, lánctalpas kivontatja és szánt tovább a már megszikkadt részen. Mert szántani kell — aki aratni akar, az most szánt, bármennyi gonddal is jár a munka. A hazai, de a külföldi piacon is az egyik legkapósabb gyümölcs a málna. Él ezzel a lehetőséggel a nemesgörzsönyi termelőszövetkezet is. A termés biztonságos értékesítésére gondolva, már a telepítés előtt három évre szóló szerződést kötött a tsz a Győri Hűtőházzal. A málna egy-egy kilójáért 15 forintot kap a gazdaság. Józan becslések szerint egy-egy hold 35—40 ezer forinttal fizet a gazdaságnak. Gondos munkát igényel a telepítés: „beállítják” a traktort, hogy a veszetők katonás rendben sorakozzanak. (Fotó: Péterfay) Járhatatlan utak a Bakonyban Tizennégy autóbusz árokban és árokszélen Százával veszteglő utasok Miért késett a segítség? Gyors intézkedést! Pénteken este hirtelen lehűlt a levegő a Bakonyban, különösen Zircen és környékén. A „mínuszra” fordult hőmérséklet és a maró heves s szél már jelezte, hogy szombatra virradóra kellemetlen időjárás fogadja az embereket Ez be is következett. Szombaton hajnalban járhatatlanok voltak az utak és a járdák mindenütt. Vastag jégréteg borított mindent és ez teljesen megbénította a közlekedést. Azzal a veszéllyel indultak útnak a menetrend szerinti autóbuszjáratok, hogy valamelyik útszéli árokban kötnek ki. Több esetben ez be is következett, elsősorban a Zirc, Olaszfalu és a Zirc-eplényi útszakaszon. Az emelkedőkre már nem tudtak felkapaszkodni a járatok és a Zirc— Olaszfalu—Eplény hármas útelágazás körül a kora reggeli órákban már 8 autóbusz vesztegelt. A Zirc—Veszprémvarsány közötti emelkedőkkel és kanyarokkal tarkított útvonalon a győri gyorszárat kötött ki az árokban, de más autóbuszokat is menteni kellett. Szerencsére személyi sérülés nem történt, pedig szombaton reggel öt órától 9 óráig több mint kétezer utas vesztegelt a zúzmarás útszéleken. A fagy igen lassan engedett fel. Legelőször Gyulafirátót és Veszprém közötti szakasz vált járhatóvá, már reggel 8 óra után. A többi útvonalon csak a délelőtti órákban kezdték meg az úttest szórását, hogy megindulhasson rajta a biztonságos közlekedés. A gépkocsivezetők és az utasok nyugalmának köszönhető, hogy kivárták azt az időt, amíg végre a KPM Közúti Igazgatósága kiküldte a sózó és az őrjáratos kocsikat. Éppen a szombat reggel megjelenő lapszámunkban adtunk hírt arról, hogy a KPM megyei szervei rendelkezésére 55 salakszóró és hóeltakarító gép áll. Ezenkívül 1758 tonna ipar, sót raktároznak, hogy a jeges, csúszós úton biztosítsák a közlekedést. Nos, ez szombaton késett bár a KPM Közúti Igazgatóság ügyeletén elmondották, hogy két sózó és három őrjáratos kocsit útnak indítottak a veszélyes szakaszra és 11 óra 5 perckor már jelezték, hogy minden út járható. Ezt azonban sokkal korábban megtehették volna, hiszen éppen elég gép és anyag áll rendelkezésükre. Hajnali 4 órától — a buszok indulásától — 11 óráig 7 óra telt el, vagyis egy teljes műszak, ami kétezer utast számolva igen jelentős összeg. Joggal várják el az utasok és a közlekedési vállalat vezetői is, hogy gyorsabban intézkedjenek a szombatihoz hasonló arttun