Napló, 1968. december (Veszprém, 24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

1 . Valamikor Velencére emlékeztette az utazót a Körö­­sök vidéke. Evlia Cselebi írta: Konstantinápoly és Doge szállása körüli vidéket mintázza az erdőt, mezőt behálózó folyóival, ereivel, mocsaras tavi világá­val. A híres török utazó korától napjainkig évszázadok múltak el. A vidék megváltozott. A gyulai­­várat már nem öleli körbe a víz, csak távolabb kéklik csendesen. Amerre a szem ellát csupa síkság, csupa tanya, egymás­tól távol. Azt mondta egy békési paraszt: a világot nekem a tanyaudvar jelenti! És azon túl? Kezdődik a másik ta­nya világa. Veszprémi, Balatonhoz, Bakonyhoz szokott szemnek ez teljesen új és csodálkozásra ihlető. A kíváncsiság ve­zérli a látogatót, hogy megismerkedjen ezzel a más, jel­legzetesen Tiszán­túli megyével, emberével, életével, munkájával. S ahogy jobban és jobban beásta magát a Körösök vidéke városaiba, falvaiba, rájött: van itt ipar is, mezőgazdasághoz, szövetkezethez, tanyavilághoz iga­zodó ipar, de sok ezer embert, egykori békési, viharsaroki parasztot foglalkoztató. Nemcsak érdemes, szép is megismerkedni a tőlünk háromszáz kilométerre élő békési ember külön világával. — Kérek egy Naplót! — szóltam a hírlapárushoz Bé­késcsaba fő­terén, csupa megszokásból. — Milyen Naplót? — Hát... veszprémit! — ön veszprémi? — és szemében a régi, kedves em­lékek melegsége tükröződött. Egyszuszra elmondta, hogy a tűztoronyból ismerkedett a várossal, az Annabellában kellemes estet töltött, és meg­kérdezte: ismerem-e Molnár bácsi malom­múzeumát, mert ő ilyen kuriózumot is felke­resett kéthetes Veszprém me­gyei tartózkodása alatt. Így kezdődött kutatásom: ismerik-e Veszprém megyét, a Bakonyt a Balaton északi vidékét a tőlük jó háromszáz kilométerre fekvő megyében? Mi a híre? Csere — minden mennyiségben Megyei tanács. Ipari osz­tály: dr. Dankó János osz­tályvezető. Korban is, ebben a beosztásban is fiatal em­ber, tele ambícióval és lel­kesedéssel az új gazdaságirá­nyítási rendszer iránt. — Veszprém? — mondta, kérdő hangsúllyal — kölcsö­nös a kapcsolatunk, bár a két megye, két külön világot is jelent. Ott az ipar dominál, nálunk a mezőgazdaságon van a hangsúly. Emlékszem, egyidőben gond volt a Bala­ton északi partja egy részén a kenyérellátás. Már szervez­tük az éjszakai kenyérszál­lítást Békésből a Balaton­hoz, azután abbamaradt, mert sikerült megoldani könnyebben, közelebbről. Szakmunkáscserénk viszont kölcsönösen elősegítette a szakma fellendülését. Per­sze nemcsak a sütőiparban volt és van ez így. Békés me­gyéből — hozzávetőleges adatok szerint — több, mint 10 ezer munkás szakmun­kás jár el. Jut belőlük Veszp­rém megyébe is ... Húsipari Vállalat. Gyula: Jára András főmérnök az al­kalmi termékbemutató mel­lett folytatta dr. Dankó Já­nos gondolatait. — Nemrégiben egy ameri­kai küldöttség járt az or­szágban. Az egészségügyi szakemberek azt nézték meg, milyen körülmények között gyártják az export árát. S a véleményük szerint a Pápai Húsipari Vállalat azok között volt, amelyet példaként em­legettek, dicsértek. Példa nekünk is, hiszen az ország egyik legjobb vállalata, gyártmányai versenyképesek az exportpiacokon, magasfo­kú a gépesítés ... — A gyulai üzem? — Szintén exportra terme­lünk. Negyven országba 220 vagon kolbászt exportálunk. — Gyulait, csabait, de mi­kor vásárolhatunk belőle Veszprém megyében is? — Gyulaiból alig 8—10 va­gon jut belföldre és csak ter­mészetes, hogy Békés megyé­ben, és a fővárosban hoz­zuk forgalomba. A követke­ző években jelentősen nö­veljük termelésünket és ak­kor — talán — jut majd a gyulaiból a Balatonhoz is. Elmagyarázták érdemes megnézni a nemzetiszínű zár­szalagot. Azon feltüntetik: Gyulai módra készített kolbász, de nem a gyulai gyár terméke Azért megkóstol­hattam, milyen különlege­sen fűszerezett és kezelt kol­bászt vásárolhatok majd — mondjuk, 1974-ben! Keszthelynek híre van! Még valamit elmondtak: a személyes kapcsolat révén ferde felvonót kaptak a pá­pai üzemtől, ami kitűnően bevált nagy szükség volt rá. És senki sem vethet rám követ, amiért innen a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyára kopogtattam be. Szabó László osztályvezető­helyettes sokáig élt Ugodon. Magával hozta a megye han­gulatát. Szeretettel fogadott. — Keszthely, az Agrártu­dományi Főiskola sokat segít nekünk, elsősorban a sertés­tenyésztés fellendítésében. A ■Dél­ békési Termelőszövetke­zetek Területi Szövetsége a Georgikon típust választotta és valósítja meg a férőhe­lyek növelésében. De tudom, hogy a Mezőhegyes­ Állami Gazdaság a lótenyésztésben, a Békéscsabai Keltető Állo­más baromfitenyésztésben tart szoros kapcsolatot Veszprém megyével. Napos­csibét szállítanak a Dunán­túlra, de néha tojásbeszerző területük is. Hangsúlyozta: Keszthely­nek híre van, és rövidesen gyakorlati híre lesz Bé­kés megyében. Herendi csak szimpatikus... Békés megyei Iparcikk - ki­skereskedelmi Vállalat. Kassai Béla igazgató szívé­lyes (mint mindenki a me­gyében). Jól ismeri Veszp­rémet, az üzemeket, a beszer­zési lehetőségeket és pillana­­tok alatt szemináriumi szin­­.r-n vita alakul ki az új gaz­daságirányítási rendszer kis­kereskedelmi hatásáról. — Néhány éve még vissza­térő téma volt a termelési tanácskozásokon Herend. Több árut kértek a herendi gyárból. Ma viszont csak szimpatikus a gyár ter­méke, de a polcokon poroso­dik. — Oka? — A borsos ár. Tavaly az év végén egyszer, majd az idén még egyszer felemelték az árát, így csak dísze, de nem kelendő árucikke szép ajándékboltjainknak. Pedig — véleménye sze­rint — a belső forgalom is nagyobb lehetne megfelelő ár kialakításával. II­A P­L­C — Két éve jártunk 40 dol­gozóval Herenden, tapaszta­latcserén. Most szeretnénk ismét feleleveníteni a kap­­csolatot a gyárral, a megyé­vel is. Nem csupán látogató­ként, hanem üzleti partner­ként utazunk rövidesen a Dunántúlra. Tapasztalatból mondom, nem ismertük elég­gé Dunántúlt, de ha megis­merjük, még szorosabb lehet gyakorlati kapcsolatunk. Ér­­demes velünk szóba áll­ni, mert 700 millió forintot forgalmazó vállalat vagyunk. Postakocsi — Békésből Táskámban vittem ma­gammal a megrendelőt: a Veszprém megyei Idegenfor­galmi Hivatal megrendeli a Füzesgyarmati Járműkészítő Ktsz-nél azt a postakocsit, amelyet Nagyvázsony és Ba­­latonfüred között, festői vidé­ken közlekedtetnek. Idegen­­forgalmi látványosság lesz. Táskámban hoztam vissza Ungi István Ktsz elnök vá­laszát: A megrendelést el­vállalják és igyekeznek a kí­vánság szerint eleget tenni a veszprémiek elképzelésének. S hozzátették: olyan posta­kocsi lesz, hogy csodájára járnak majd a külföldiek. Ezért múzeumban korabeli könyvekben, rajzokon (és nem utolsó sorban dr. Záko­­nyi Ferenc segítségével) ta­nulmányozzák: milyen négy­kerekű járművekkel továb­bították a postát és az utaso­kat a nagyvázsonyi postaállo­másról ? Gyula­i fürdőváros Tájékoztató a gyulai vá­rosi tanácson: alig hat éve kezdték a ma 45 milliót érő várfürdő kiépítését néhány, a várost kedvelő ember össze­fogásával, téglajeggyel, ami­ből félmillió forint gyűlt ösz­­sze. Ma viszont befejezés előtt áll a 400 ágyas SZOT Szálló és láttam a makettjét a 22 emeletes toronyépület­nek a fürdő szomszédságá­ban. Therápia, fürdő, szénsavas kezelés és azután egy hosszú folyosón ismét csak „Veszp­rém megye”. Iszap-konyha, ahol a hévízi iszapot melegí­tik fel és utána­a beteg, reu­más testrészre pakolják. — Nekem istenáldása ez a hévízi iszap. Oda nem tud­nék elvonatozni, de ide csak bejövök egyszer egyszer. — Honnan az az „innen”? — Kun Antalné vagyok, a gyulai tanyákról... A víz kétezer méter mély­ből tör fel, „idegen” orrnak kellemetlen annál kedve­zőbb az alkáli-hidro­karbonátos termálvíz ízületi bántalmak, különféle női be­­teségek gyógyítására. Egy ápolónő, Veszprém megyéből is jönnek, főleg személygépkocsival. A múlt­A feltárt főutcán előkelő helye van a békéscsabai IBUSZ-nak. —• Ismerik Veszprém me­gyét, a Balatont, a Bakonyt — mondja Bognár Tibor, irodavezető - helyettes. — Évenként 6—8 csoportot kül­dünk külön autóbusszal a Du­nántúlra. Általában a veszp­rémi Vadaspark mellett, az Erdei Motelben, vagy a bala­tonfüredi turistaszállóban kapnak helyet. Hévízre a tsz tagjaink utaznak és idehaza sokat beszélnek róla. Jövő évi tervek: háromna­pos körút, mely érinti Keszt­helyt és Badacsonyt dunán­túli körút ugyancsak az északi parton, országos körút, melynek egy-egy állomása lesz Zirc, Veszprém is. — Kevés... — Az, de most alakul, erő­södik ez a kapcsolat, ami kétoldalú. A gyulai várjáté­kokra is kevesen jönnek Veszprém megyéből. Szeged­re, a Szabadtéri Játékokra még csak-csak eljutnak, de onnan Gyula még több, mint száz kilométer. Fel kell fedezni. Hiszen a várjátékok szin­tere egyedülálló a világon. A híres Baal Beecki Ünnepsé­gek is romokon játszódnak, itt viszont az évszázados múltat — Corvin János vá­rát —, az egyetlen épségben fennmaradt téglavárat (ma sem tudni milyen kötőanya­got használtak hozzá a XIV. század kőműves mesterei) jól használják fel egy-egy ,,le­porolt” dráma, vagy mai színmű bemutatására,­kor várpalotai bányászcsalá­dot kezeltünk itt. Azt mond­ták kevés a propaganda a Dunántúlon, különben töb­ben is ellátogatnának ide, mégha olyan messzi van is. Földesi Gyula, az idegen­­forgalmi hivatal fiatal lel­kes vezetője tovább gombo­lyítja ezt a gondolatmenetet: — Az ország-világ­járók baráti köre gyakran rendez beszámolókat, amelyeken a magyar tengerről, a Bakon­y­­ról beszélnek. Így volt ez ab­ban a programban is, am­it Békéscsaba fennállásának 150 évfordulója alkalmából rendeztünk. Utazik a papír A távolság teszi talán, hogy a híre nagyobb Veszprém m­egyének Békésben, mint azoknak a száma, akik gya­korlatból is jól ismerik egyes vidékeit. Ez az ismerkedési vágy most alakul, formáló­dik. Kutatásaim során jutot­tam el Vártelkes Edithez, a gyulai városi-járási úttörő­­titkárhoz. — Zirc? Jól ismerem. Oda jártunk túrázni egyetemista koromban. (Edit biológia­földrajz szakos tanár ci­vilben.) Zirc pedig úgy került szó­ba­ a gyulai Park Hotelben (termálvízzel fűtött, modern és vadonatúj kis szálló az „élővíz” partján), hogy a zirciek megkértek, keressek partnert számukra Békésben, lehetőleg látványos, kelle­mes helyen szeretnének nya­ralni, túrázni a bak­ony­ paj­tások. — Erre nagyon alkalmas Gyula és környéke, — mond­ta Vártelkes Edit és igen lel­kesedett a hírért. — Már mi is gondoltunk arra, hogy du­nántúli pajtásokkal cseré­lünk. Hiszen nemcsak Bala­ton van, hanem Alföld is, Gyula és Békéscsaba ... Ő is. Várai Mihályné, me­gyei úttörő titkár is hangsú­lyozta: sokkal többen túráz­nak nálunk, mint fordítva. Nekik újdonság a Balaton (bár tó itt is akad ha kisebb is, ezért a mozgó táborokat az északi parton verik fel minden nyáron. Mennyire kedvelt a Balaton, jól mútat­­■a, hogy egy pajtás (ötödikes kislány volt) 52, a Balatont különböző pózban ábrá­zoló képeslapot küldött haza­­ Békésbe. Híres nyomdák működnek Békés megyében. A világhíres Kner-nyom­da de nem marad le mögötte a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat sem — Gyulán. (A napokban kapták meg a Kép­zőművészeti Alap értesíté­sét, miszerint a brémai ki­állításon a nyomda asztali naptára elismerő oklevelet kapott.) És mind a két nyom­da kapcsolatban áll Veszp­rém megyével.­­Oda — és vissza! Székely Andor főkönyvelő a tények embere: — Papírt sok gyártól ka­punk, de jelentős mennyi­ségben szállít a Fűzfői Pa­pírgyár is. Minőség? Jó, nem panaszkodhatunk. Azután megrendelések is érkeznek Veszprém megyéből A Hotel Annabella étlapjait mi ké­szítettük — többek között. A Veszprém megyei Ide­genforgalmi Hivatal is meg­rendelő, a Magyar Állami Fincegazdaság is kér címké­ket a borospalackokra, amiket megyénkben töltenek meg. Utazik a papír Dunán, Ti­szán át — hat megyét érint­ve —, hogy fényes, színes nyomású címke, étlap formá­jában szolgálja a kereske­delmet és a vendéglátást a Balaton mellett. A Békés me­gyei nyomdákat bővítik, fej­lesztik, mert — úgy érzik — szükség van a nagyobb ka­pacitásra, hogy — többek­ között — a Veszprém megyei igényeket is kielégítsék. — Nem lehetne csökken­teni a papír utaztatását? — Ha egyszer a veszprémi nyomda nem győzi... — mondja Székely Andor és neki van igaza. Vajda Péter emléke 160 éve (1808-ban) Ványa­ién született Vajda Péter. Bakony-széli kis falu igen megbecsült tanára, orátora, majd később névadója lett a szarvasi középiskolának. Amikor 1843 őszén tanári ál­lást vállalt a szarvasi gim­náziumban, megkezdte va­sárnaponként az úgynevezett erkölcsi beszédeket, amikre a cenzor felfigyelt Feljelentette és vizsgálat köz­ben érte a halál. Így Vajda Péter emlékét két, egymástól távol lévő me­gyében — Veszprémben és Békésben — egyaránt vagy­­nagy szeretettel ápolják. A kapcsolat is rendszeres. A varg­ósai és a szarvasi diákok kölcsönösen tájékoztatják egymást, ha­ úrabb a költőre vonatkozó adatra, emlékre bukkantak. A szarvasiak el­látogatnak Vajda Péter szü­lőfalujába, ahol szobor és a házi múzeum őrzi emlékét. Serkentő előadások SZAftVÁ1 ©TülÁ iHKfcSC­SA8A ŐSHAZA .Vifc­ 0OKfcCiVfc Békés megye térképe, városa­ és megyénkkel kapcsolatban lévő nagyobb községei A gyulai vár, melynek szomszédságában található a híres várfürdő A gyulai városi tanácson azzal búcsúztak tőlünk, hogy vigyük el hírét a Balaton melé szép megyé­jüknek, melyet ezer szál köt Veszprémhez is. S ezek a baráti, sokoldalú gazdasági, kulturális kapcsola­tok, egyre erősödő sz­ál­a­k évről évre sokasodnak. Sen­ki sem szervezi, senki sem sürgeti és Tisza, Duna sem választhatja el, szakíthatja szét. A kapcsolatokat százkilométeres távolságokon is az élet teremti meg és lesz egyre nagyobb, gazdagabb visszhangja Veszprém megyének, a veszprémi ember munkájának Békésben ... Vasárnap, 1968. december .

Next