Napló, 1968. december (Veszprém, 24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-15 / 294. szám
A tihanyi keramikusnő Szűkebb hazája Somogy, de ma már otthon érzi magát Tihanyban. A néprajzi szakemberek azt kérdezték, mit keres egy keramikus Tihanyban, hogyan kerül a fazekasház az ősi halászfaluba. Nincs múltja itt a gelencsériparnak, a régi népi fazekasságnak még a gyökere is hiányzik a balatoni félszigetről. Barth Lídiát úgy küldték ide, hogy alkosson, gyűjtse össze és újítsa fel a balatonfelvidéki népi cserépedénykészítés gazdag hagyatékát és a fazekasház múzeumában kínáljon idegenforgalmi látványt az idesereglő turisták tízezreinek. Senkit sem zavar, ha Tihanyban keltik életre és mutatja be mondjuk a hajdan nagyhírű tapolcai és a sümegi fazekasok munkáit, de még az sem baj, ha éppen a habán kultúra ma is divatos hagyatékát ápolja, és gazdagítja egyéni elképzelésekkel, formaelemekkel kiegészítve Ezt igyekezett elősegíteni a Népi Iparművészeti Tanács azzal is, hogy a tehetséges művésznőt letelepítette a tihanyi múzeumházban. Ez év nyarán került ide az akkor még alig fél éve házas fiatalasszony. A férje is feladta kedvére való állását és követte feleségét, aki úgy érzi, olyan lehetőséget kapott hivatása és művészete kiteljesítésére, amelyre korábban is vágyott. A tihanyi hónapok eredményesen teltek el — legalább is erről vallanak a legújabb alkotások tucatjai. A korongozó műhely falán alig látni egy tenyérnyi üres helyet. A színes tányérok, faldíszek, korsók tömegével sorakoznak a falon, szögre függesztve. A polcokon is szinte tömegesen sorakoznak a kerámiatárgyak, készletek figurális alkotások, vázák és a legkülönfélébb használati és dísztárgyak A korongozó az agyagelőkészítő és a munkapad olyan, mint a hajdani gelencséreké volt. Csak a másik szobában lehet észrevenni a szembetűnőbb változást, a modern technikát képviselő elektromos kemencét. A falakon a habán kultúra gazdag kincsestára traill néző szeme elé A kemencén a balatonfelvidéki népi fazekasok régi agyagedényei csak mázuk friss fényével ütnél el a múzeumok néprajzi táj gyártól Sorbavesszük vala mennyit A? arató csörgő korsók számos formaváltozatát látjuk itt de előkerülnek olyan darabok is amelyeket az idősebb falusi mberek csak gyermekkori emlékeikben tudnak felidézni. Barth Lídia szeretettel forgatja kezében valamennyi alkotását. Örömmel használja fel a népi hagyományokat, de éppen olyan kedvvel formálja meg újabb, modernebb agyagtárgyait a maga elképzelésére és kedvtelésére. Évekkel ezelőtt még nem is sejtette, hogy keramikus lesz hiszen rajztanár szeretett volna lenni. Kollégiumi hely hiányában diákköri vágya nem valósulhatott meg. Annál szebb ajándék és kárpótlás volt az élettől amikor felfedezte magában a művészi tehetséget. Még alig kóstolt bele ebbe sok tapasztalatot kívánó alkotó munkába, már az első évek meghozták neki azt a sikert, amelyet mások egy életen át sem tudnak elérni. Kiállított a Műcsarnokban 1963-ban megnyerte a Ki minek mestere? vetélkedő első díját, és még ebben az esztendőben elnyerte Az év legszebb terméke díjat is Munáit kiállították Brüsszelben és Moszkvában, de mondhatjuk, alig van olyan népművészeti magyar hét külföldön, ahol az ő alkotásai nt lennének o. A legnagyobbelismerést 1968-ban érte el elnyerte a Gelencsér Sebesyén nivódirat Talán úgy tűnik, hogy tehetsége révén ölébe hull minden siker és a díjak. Ilyen villag alatt azonban csak a mesében születnek. Amit a szekszárdi Tamás család sarjaitól tanult, amit magába szívott a somogyi, a tolnai és a baranyai falvakban, azt kitartó szorgalommal, állandóan fejlesztett hivatástudattal toldott meg. Dániában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Nyugat-Németországban járt tanulmányúton, majd Svájc, Ausztria s Olaszország következett. Igyekezett gazdagítani ismereteit és élményanyagát. Elleste a nagymesterek titkait, hogyan kell bánni az agyaggal milyen mázzal lehet elérni a legjobb hatást: a forma és díszítőelemek hagyományos kincsestárában jól adagolt arányban belopta a modernséget és saját ízlését. Svájcban egy Európa-díjas népművész ottanigondtalan életet és alkotási lehetőséget kínált neki. Nem fogadta el. Visszatért Somogyba és most úgy látszik. Tihanyban megtalálta az igazi helyét .. SZÉKELY JÁNOS Barth Lídia korongozás közben. Sikeresen ötvözi a fogyományos és a modern formaelemeket. ,,Ki«ír mbhet a Tanácsköztársaságról?“ A vetélkedő győztesei A HVDSZ ,,Ki tud többet a Tanácsköztársaságról?” című vetélkedőjének megyei döntőjéről tegnap már tudósítottuk olvasóinkat A vetélkedő péntek este a késő esti órákba nyúlt ige annak eredményét csak most tudjuk ismertetni A megyei döntő nyertese, a három SOKOL rádió új tulajdonosa a Sümegi Mészmű csapata, Hugó László, Soós Ferenc és Pethő Károly lett. A második helyet a megyei KISZOV csapata érte el, míg a nyolc csapat közül a harmadik a pápai Vasipari Szolgáltató és Gépjavító Vállalat brigádja lett. A megyei döntő első két helyezettje februárban az országos döntőn szerepel, versenyez Misscolcon. NAPLÓ Most december 13 péntekre esett, a Luca napnak, a Luca székének kettőzött ereje lett volna ezen az éjszakán. Ha valaki éppen estére fejezte volna be a székcsinálást, s éjfékor feláll reá a templom küszöbén, hát holtbiztos, hogy valamennyi boszorkányt meglátja, akárhány van belőlük a faluban Hanem Luca székét évtizedek óta senki sem csinál már Gyulakeszin. Rég visszakanyarodtak már Könyves Kálmán hitéhez: „boszorkányok pedig nincsenek”. Kicsit kár is, legalább a mesékben megmaradhattak volna, a kukoricafosztáskor tollfosztáskor halkan, borzongva elsuttogott mesékben, dehát mese tides, a boszorkányoknak befellegzett. Hanem tollfosztás azért van még: öreg Sümegi István nyolcvanegy esztendős, fe esége se sokkal kevesebb. Ennek a mostani tollfosztásnak házigazdái. Tizen jöttek össze, szomszédság, család. Pontosan, ahogy századokkal ezelőtt, pihe száll, megnyelveli az asszonyok a férfiembert. ilyenkor többen is vannak, s a tollhoz, beszédhez csak jobban értenek ma is. Hanem mese sincs. Televíziós műsor van. Azt nézik félszemmel a tollfosztók Sümegi néni belemarttól a hófehér halomba: — Jó duma lesz. Hogy kié? Hát... majd valamelyik gyereké, vagy az unokáé. Sose voltam én olyan, hogy egyik ezé, másik azé. Hat családot neveltünk föl pedig. Fürge ujjak, de mese nincs, tv van. És 1968 Hiába famatózom kísértethistóriák után a fiatalabbak nevetnek. Sümegi bácsi rr - azt mondja: — A régi világba vót. .. ki emlékszik, már arra. Az ember felejti mer’ akarja: rozs vót. igaz se vót. ott egye a fene. ahol van Meg aztán szól a tévé. szól a vádi* nem lehet már mesélni... Hanem azért egy lovas-kísértet előkerül. A fejetlen huszár valamikor 1846 táján kezdhetett kísérteni, de az is lehet, hogy már a mohácsi csatamezőről indult fejét kereső bolyongására. Hátborzongató hős ez a huszár, senkit nem bánt hiszen nem is lát, mert a csatérói levágták a fejét , addig nem nyuahai békén, míg meg nem találta. De azért a " ’ kell . Gyerekkoromban sokan mesélték, hogy éjfélkor csak jön a lovas kísértet, szegény, a vatákat se hallani, holt a ló is. Csak tár kél a mezőn, míg a kakas szól, akkor eltűnik. Én sose láttam.. Se az apám, pedig az éjjel-nappal a mezőn volt szegény. Mondta is, hogy sose látta. — Mert nem is igaz ami Csak a fejevágott 48 azabad?ánhare az igaz vaar a mohácsi csatamezőn fejehullott Magyarország. — Most már hiába mesélnénk az öregek után. A gyerekek se hinnék A gyerekek már a petróleumlámpát seiszik... Sümegi néni szemüvege fölött mosolyog: — Nem hát. Hát még a „mecseket”. Maga tudja mi az? Egy cipőboxos doboz, benne faggyú, meg egy cipőfűző darab. Szegény Sümegi mama, mikor ide kerültem az uramhoz, csak azt engedte égetni, petró-lámpát se' Tanulj meg spórolni fiam’ Bizony így volt. Nem mese. Hog■ ne fogyjon a petró. A „mecsek” fénye mellett kivirult a félelem is. Sümegi néni kislány korában késő estig őrizte a tarlóban a Hbákat Egyik kicsi társa elkiáltotta magát: — Jai! Jön a tüzes ember! S csakugyan, egy fénypont imbolygott végig az úton akkor nekihajtották a libákat az a'i'onkatnak, lé'ekszakadva. Uramisten, csak most az egyszer hazaérnünk! — Alig tudtak mozogni a libák, szegények, mire megtértünk Pedig csak egy H- ciki vót Dehát akkor nemigen vót még bicikli se errefelé. Sümegi bácsi bólogat, bizony most meg már csak az a beszéd jár a tollfor-áskor, hogy milyen motorod van, milyen tévéd van Ki ! fene akarna mesni a foe'l-n huszárról ezeknek? Mikor mar se hiszi már ? Azért néha megmondom ám nekik, ha mérges Vagyok, hogy régen ró vót a kukorica nánica is, meo a frásza Akkor kinevetnek 'a disznó is megrrjönné ben'nket ha azt ennénk Az is lehet, hooy a szabadágharc fejetlen huszárja mi megtalálta a fejét, s azért nem bolyong. . Előkerülnek a kozákok is, Szimm, meg Szí bírja. Sír* A „fejetlen huszár’ Ismét gazdagodott Veszprém megye: új utat kaptunk. A 84-es számú Balatonederics—Sümeg—Jánosháza— Sárvár—Sopron közötti főútvonalat csütörtökön adták át a forgalomnak. Az építők, a zalaegerszegi és a Győri Közúti Építő Vállalat, valamint az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói kitűnő munkát végeztek, minden minőségi mérési mutató a tűrési határ alatt , volt Az új, modern, hét méter széles autópálya a KPM úgynevezett koncentrált építési programjának első létesítményeként készült, az eredetileg tervezett határidőnél két évvel korábban. A 125 kilométer hosszú út építési költsége — amely nem foglalja magában a kisajátítási és kártérítési költségeket — 450 millió forint. A Veszprém megyei, mintegy 40 kilométeresszakaszra 150 millió forint jut. A munka során 943 ezer köbméter földet mozgattak meg, s a 813 ezer négyzetméternyi aszfaltburkolathoz felhasználtak 305 ezer tonna követ és 136 ezer tonna asztfaltanyagot. Az építést gyorsították és a költségeket csökkentették azzal, hogy csaknem teljes egészében a helyi anyagokat használták fel. Sok újítással is segítették a munkát. A 84-es út építésénél, a sárvári keverőtelepen üzemeltették például az első hazai gyártmányú, magas termelékenységű, C—25 típusú, automatikus vezérlésű asztfalkeverő berendezést. Magas színvonalú volt a termelésszervezés is. Az edericsi csomóponttól a 71-es balatoni és az új 84-es idegenforgalmi út találkozásától, a 0 kilométertől indulunk. Az új úton zökkenő nélkül, simán gurulnak az autó kerekei. Gépkocsivezetőnk azt mondja: ilyen úton öröm vezetni. Útitársam, Tölgyes Gábor, a KPM Veszprémi Közúti Igazgatóságának ellenőre többször végigjárta már a szakaszt, ismeri minden méterét, a munka történetét. Neki az út többet jelent, mint nekem. Magáénak érzi: — Itt, Ederics környékén, nehéz dolgunk volt. Laza, lapos a talar■ Mélyen ■kellett megforgatni az alapot. Az anyagot is vízből bányásztuk, szántam kellett, „nyomatni” az utat. De sikerült. Stabil. Bizonyítja az egyéves próbaforgalom ... — Ennél a hídnál hat aknát találtunk a földben. A háborúból maradt. Félreraktuk, aztán elvitték a tűzszerészek ... — Itt meg cigányputri volt. „Ráült” az útpadkára. Nagy család lakott benne. Hét gyerek. Ott, beljebb, az a piros cserepes ház, azt építettük helyette. Most ott laknak. A kisajátításért járó pénzt elkérte a tanácselnök, abból vettek nekik bútort... — Látja azt a fát, a forradásos kérgével? Azon volt a sümegi „csodatevő” Madonna. Mondják, hogy valami bogaras osztrák grófnő is elzarándokolt ide a „csodáiévá”nem bízva. Aztán mikor hazament, meghalt. . Az enyhe kanyar mögött viszont csodálatosan bukkan ki a párából a sümegi vár szialettje. Ahogy közeledünk, úgy növekszik, s megreperált százados falai méltósággal emelkednek a hegycsúcson az új út fölé. A 0 kilométerkő után itt az első kiépített pihenőhely. Forgatom a 84-es út leporellóját: .„ .. A Balaton és Sopron között feltárja a Dunántúl szépségeit, ipari, idegenforgalmi és történelmi nevezetességeit. A Balaton partjáról elinduló utas rövid idő alatt Sümegre érkezik, ahol a várat, a Kisfaludy Múzeumot, a püspöki palotát és a világhírű Maulbertsch freskókat találja. Sümeget elhagyva jelentősebb település Jánosháza, majd Sárvár, ahol szintén az ősi vár jelent látványosságot... Az utat használók részére üzemanyagtöltő állomás épült Sümegen, Sárváron és Sopronban ... Étterem, cukrászda és eszpresszó minden nagyobb településen található” A 84-es út valóban korszerű alkotás, s idegenforgalmi jelentősége nagy. Ezzel a céllal is épült, része a balatoni regionális fejlesztési tervnek. Sopron lakói másfél órás kényelmes utazással elérik rajta a Balatont. A nyugati országrész közelebb kerül a balatoni üdülőövezethez. Az új út Nyugat-Európát is közelebb hozza, jelentősen megrövidült az út kilométerben és időben azok részére is, akik Ausztriából vagy Ausztrián át az NSZK-ból, Olaszországból érkeznek hozzánk. A 84-es út a Balatonhoz vezető legjelentősebb idegenforgalmi utunk. Az építés és a fejlesztés azonban ezzel nem fejeződött be, érvbe vették a 8-as számú főút rekonstrukcióját is. A 71-es balatoni út korszerűsítése már folyik: jelenleg Alsóörs—Balatonfüred között dolgoznak az építők és a szakasz átépítését 1969-ben fejezik be. Az első ütemben a Balatonvilágostól Tihanyig épülő szakasz 120 millió forintba kerül. A második ütemben 210 millió forintos költséggel az Ederics— Keszthely— balatonszentgyörgyi szakaszt építik a 84-es folytatásaként 1975-ig, majd ezután kerül sor 400 milliós beruházással a Tihany—Ederics közötti szakaszra. BIRKAS JÓZSEF Népek országútja . írók, könyvek, olvasók Jól sikerült író—olvasó találkozón beszélgettek a nemesszalóki termelőszövetkezet szocialista brigádjainak tagjai Szentiványi Kálmán íróval. A nagyteveli baromfikombinát dolgozói pedig — kétszeres szocialista brigád! — Csaák Gyula Két karácsony között című könyvét ankéton vitatták meg ■Vasárnap, 1968. december 16.