Napló, 1969. január (Veszprém, 25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

2 A világpolitika eseményeiből Vietnam: Hivatalos amerikai veszteséglista Pham Van Dong-interjú a TASZSZ-nak A TU-144 pompás premierje Érthető, hogy az Új esztendő első óráiban a világ figyelme mindenekelőtt arra felé fordul, ahol hosszú évek óta dörögnek a fegyverek. Világszerte, valamennyi újévi kérdőív válaszaiból kiderült, hogy az emberiség döntő többségének egyik legfontosabb kívánsága 1969-től, a szabadságharcosok jogos követelései alapján fejeződjék be végre a vietnami háború. Ebben a háborúban a háromnapos tűzszünet csak viszonylagos csendet jelentett: az amerikaiak többször is egyoldalúan megsértették az ünnepi fegyvernyugvást. Az újévet bizakodva, jókedvűen ünneplő Hanoiban január elsején délelőtt például heves légelháruó tűz zúdult egy pilóta nélküli amerikai felderítő repülőgépre. A VDK légiereje egy ugyanilyen gépet lelőtt Ha Bac tartomány felett is és ezzel az Észak felett lelőtt ellenséges gépek száma 3 258-ra emelkedett. Az emberveszteségekről maguk az amerikaiak adtak ki hivatalos jelentést az újév alkalmából. Az ő adataik szerint 1961. január elseje óta az Egyesült Államok 30 543 katonája esett el Vietnamban. A sebesültek száma 192 327 volt. Természetesen a másik oldal is visszapillantott az eltelt esztendőre. „Az 1968-as év —mondotta Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke a TASZSZ tudósítójának — a nagy győzelmek jegyében telt el és új fejezetet nyitott a vietnami népnek az amerikai agresszió elleni honvédő háborúban. A vietnami népnek még nagy áldozatokat kell hoznia, de kétségtelenül győzelmet fog aratni” — tette hozzá Pham Van Dong, majd hangsúlyozta: a békés megoldás csak az amerikai csapatok távozásával képzelhető el. Az Apollo szerencsés visszatérése után ezúttal egy szovjet technikai-tudományos siker került a világlapok első oldalára: a Tu 144-es szuperszónikus utasszállító repülőgép eredményes kipróbálásának híre. „A Szovjetunió maga mögött hagyta Nyugatot” — hangsúlyozza a Le Monde. A lapok felhívják a figyelmet arra, hogy a francia—angol koprodukcióban készülő, sokat emlegetett Concorde próbarepülésére még nem került sor, az amerikaiak hasonló típusú gépe pedig aligha emelkedik fel 1972 előtt. A nyugati világ egyik legtekintélyesebb lapja, a londoni Times is némi elégtétellel állapítja meg a hangsebességnél kétszer gyorsabb szovjet gépről, hogy annak konstruktőrjei nemcsak Angliát és Franciaországot, hanem az Egyesült Államokat is maguk mögött hagyták. százados gyarmati elnyomásról, amelynek során Kuba szabadságra vágyó népének tűrnie kellett a kizsákmányolok igáját, a nyomort és a szolgaságot Szólt a forradalmat közvetlenül megelőző Batista-kormány terrorjáról. 1958 decemberében például a véres szilveszter-éjszakán több mint ötezer szabadságharcost öltek meg a diktátor pribékjei, amely ellen egységesen kelt fel a nép, s a zsarnokok elűzésével végre szabaddá vált Kuba. Ezután Floreal Chomon Mediavilla budapesti kubai nagykövet szólt a megjelentekhez. A nagygyűlés Harmati Sándornak, a szolidaritási bizottság elnökének zárószavai után az Internacionálé hangjaival ért véget. Megalakult a Szlovák Szocialista Köztársaság. PRÁGA (MTI) A csehszlovák föderációról szóló törvénynek megfelelően 1969 január 1-én Szlovákia fővárosában, Pozsony —■— . Vendégünk volt a miniszterelnök (Folytatás az első oldalról) ról — a lakáshelyzetről beszélt, majd a parasztság életszínvonalának emelkedéséről, a munkaidő csökkentésével kapcsolatos gondokról, a vállalati gazdálkodásról és az árak várható alakulásáról. A „demográfiai hullám" is szóba került. „Személy szerint nekem, valahogy nem tetszik, amikor úgy beszélnek erről a néhány korosztályról, hogy csak bajt és gondot okoznak a kormánynak. Szerintem örömmel kell üdvözölni ennek a korosztálynak a tagjait, akik most hagyják az általános iskolát és a középiskolába mennek, vagy szakmát tanulnak. A kormányzat nem jótéteményt gyakorol, hanem kötelességének tesz eleget, amikor megkülönböztetett gonddal foglalkozik az őket érintő kérdésekel" — mondta, majd felsorolta az intézkedéseket, amelyekkel a kormány ezt a kérdést megoldja. Befejezésül személyes jellegű kérdésre is válaszolt a kormány elnöke: „52 éves vagyok és 14 éves korom óta veszek részt a munkásmozgalomban. 16 éves koromtól tagja voltam a KIMSZ-nek és ugyancsak 16—17 éves koromtól KIMSZ-titkár voltam hét éven át." Szólt arról is, hogy felmerült benne vajon a kerületben ott, ahol a fiatal éveinek nagy részét eltöltötte, megértik-e az elvtársak, hogy ritkán tud elmenni közéjük, éreztetni tudja-e velük hogy ugyanúgy becsüli, tiszteli, szereti őket, mint régen, csak éppen más irányú elfoglaltsága miatt keveset tud velük lenni. Arról is beszámolt Fock Jenő, hogy kitüntették: a KISZ X. kerületi vezetőségének tiszteletbeli tagjává választották. Mint mondta: külös örömet jelentett számára hogy nagyon őszinte légkörű beszélgetés volt ott Valószínűleg olyan lehetett mint ez a rádió hallgatóival a televízió nézőivel folytatott beszélgetés. (Cs. L) ban ünnepélyes keretek között kikiáltották a Szlovák Szocialista Köztársaságot A központi ünnepségek a csehszlovák állami és szlovák nemzeti zászlókkal feldíszített pozsonyi várban zajlottak le. Pontosan éjfélkor felhangzott a csehszlovák himnusz, és tüzérségi díszsortűz köszöntötte a nevezetes eseményt Koszigin és Oromiko távirata MOSZKVA (MTI) Alekszej Koszigin táviratban üdvözölte Oldrich Cerniset a csehszlovák kormány elnökévé történt kinevezése alkalmából. A táviratban Koszigin hangot ad annak a meggyőződésének, hogy ,.a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti testvéri barátság szálai tovább erősödnek, a két nép javára, a szocialista országok egységének erősödése érdekében.” Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter táviratban üdvözölte Jan Markot, Csehszlovákia külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából. (TASZSZ) 16 éves a kubai győzelem A kubai forradalom győzelmének 10. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront budapesti bizottsága csütörtökön nagygyűlést rendezett. A himnuszok hangjai után Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének tagja, a szolidaritási bizottság elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke mondott beszédet. —. Kuba népét, nagy nemzeti ünnepén, forró szeretettel köszöntjük mi, magyar dolgozók, köszönti az egész szocialista világrendszer és minden haladó ember, őszinte baráti érzésekkel gondolunk arra a népre, amely az amerikai földrészen elsőként lépett a szocializmus építésnek útjára. Szólt a több év- NAPLÓ Hogyan segítette az angol kormány Hitlert? Feltárulnak a brit kormány archívumai London (MTI) Az angol kormány iratainak titkosságára vonatkozó harmincéves határidő lejártával újabb esztendő (1938) anyagát tették hozzáférhetővé Londonban. hatvan vaskos iratcsomó tartalmazza a Chamberlain-kormány München előtti és utáni belső vitáit, a diplomáciai jelentéseket De gyanús módon hiányzik két sorsdöntő kabinetülés anyag, mégpedig éppen az, amelyikben a Roosevelt-féle ajánlat elvetésének vitája található. A levéltár közlése szerint az akták „nyomtalanul eltűntek”. Az iratokból kiderül: 1938 januárjában, tehát nyolc hónappal Csehszlovákia lerohanása előtt Roosevelt amerikai elnök titokban az angol kormány tudomására hozta, hogy békekezdeményezésre készül. Washington, Párizs és London egységes és határozott fellépése valószínűleg kijózaníthatta volna Hitlert és megakadályozhatta volna Ausztria és Csehszlovákia megszállását. Chamberlain brit miniszterelnök azonban „nevetségesnek” minősítette az elnök ajánlatát és a távollevő Eden külügyminiszter megkérdezése nélkül elutasította. Éden felháborodását fejezte ki a miniszterelnök eljárása miatt. Roosevelt elejtette tervét és Hitler alig hat héttel később akadálytalanul bekebelezte Ausztriát... Az okmányokból kitűnik, mennyire könnyelműen és vakon bízott Chamberlain abban hogy személyes diplomáciájával képes elbűvölni és megfékezni Hitlert. Amikor előterjesztette „Z-tervét” (vagyis azt, hogy személyesen repül Hitlerhez), indokolásul elmondta: ..Herr Hitler hiúságának, jólesne, ha egy brit miniszterelnök a nála teendő személyes látogatás példátlan lépésére szánná el magát.” Szeptember 17-én, amikor Chamberlain visszaérkezett a berchtesgadeni találkozóról, azt mondta a kabinet ülésén, hogy „Hitler célkitűzései szigorúan korlátozottak”. Ugyanezen az ülésen a Prágából hazatért Lord Runcignan megvetően nyilatkozott a csehszlovák vezetőkről, de kiemelte, hogy Henlein, a szudétanémetek vezére „derűs és jóiodulatú férfiú”. Runciman — a kormányfő megelégedésére — itt jelentette ki először, hogy Csehszlovákia „mint olyan”, nem maradhat fenn. Hat nappal később Chamberlain ismét Hitlerhez repült. Hazatérése után kifejezte azt a meggyőződését, hogy Hitler nem fogja megszegni adott szavát. Nagy tragédia volna, ha elszalasztanánk az angol—német megértés lehetőségét — tette hozzá. Egyik minisztere hozzáfűzte, hogy ez csak a bolsevikoknak kedvezne. Chamberlain harmadik németországi útja már a müncheni árulással végződött, amelyről ugyancsak sok érdekes részlet olvasható az okmánykötegekben. Különösen felháborítóak Henderson berlini brit nagykövet számjeltáviratai és levelei, amelyek a nácik iránti bizalmat, sőt helyenként lelkesedést árasztják. Henderson odáig ment, hogy követelte a Hitler-elenes politikusok — elsősorban Eden — elmozdítását, ami meg is történt. A brit vezérkari főnök 1918-as, mindeddig titkos jelentése szerint 20 hónappal a háború kitörése előtt 3 franciaországi szolgálatra kijelölt brit hadosztályoknak nem voltak tankjaik, hiányzott az új gépfegyverek 90 százaléka, az aknák 85 százaléka. A brit hadsereg elképesztő készületlensége arra vezethető vissza, hogy Chamberlain és társai ekkor vakon bíztak abban, hogy a náci vezért a Szovjetunióra lehet uszítani. Az angol lapok „a történészek újévi ajándékának” nevezik a bőséges anyagot. A legtöbb lap megrökönyödését fejezi ki Chamberlainés a határtalp- ostobasága és naívsága fölött. A Daily Telegraph felhívja a figyelmet arra az okmányra, amely szószerint hangsúlyozza: „Borzalmas katasztrófa lenne, ha megerősödnék a francia— orosz szövetség” (Henderson 1938. februárjában küldött A Morning Star vezércikkében hangsúlyozza, hogy „itt valami bűzlik”, mert a kabinet két rendkívül fontos ülésének anyagai egyszerűen eltűntek. Szőke Bognár József (Részletek „A direktórium elnöke66 c. elbeszélésből) . A marjankai frontszakasz csendes volt abban az időben. Jól beásták magukat ők is, az oroszok is. Úgy látszott egyik fél sem készül jelentősebb mozgásra. Sőt az oroszok néha kiálltak a bunkerek elé és hívogatták őket. Fehér cipókat cigarettát, italt mutogattak. Az este meg — ez aztán a háborús — egy egész csoport orosz gyűlt össze az árok mögött, aztán szépen sok szólamban énekelni kezdtek. Ők meg a magyarok, mintha csak színházban lennének, megtapsolták őket. Zajt hallott seniről. Kinézett, de akkor már vagy százan mentek az oroszok felé. Fegyver nélkül. Azok megjöttek erre. A két csoport között négyen álltak: két orosz meg két magyar. A két orosz indult először onnan, aztán ketten innen, elihtik. Néhány percig beszélgettek, aztán mikor látták, hogy mindkét részről körülállták őket, közölték, hogy megegyeztek Többet egymásba nem lőnek. Nekik nincs ■gymással számadásuk. Azt hitték ezzel a háborút be is fejezték; 1915 tavasza volt akkor. Egy évvel később 1916 húsvétján Konstantinovónál már nemcsak nézte a barátkozást. Az elsők között lépte át a szegesdrótot Nem is állt meg az árok előtt Ment egyenesen az orosz bunkerek felé. Most már ő mondta, nincs nekünk egymással számadásunk Ha a cárnak, meg a császárnak van, hát intézzék el egymással. Most azok helyeseltek. Mutatták a bolsevikok felhívását. Pontosan az állt benne amit ő mondott. Ennek nagyon megörült. Egy ukrán katona a bunkerébe hívta. Étellel, itallal kínálta. — Tudod, mit mond Lenin? Akkor lesz ennek vége. hr. mi összefogunk Mert az urak nem akarják a békét. Ők keresnek a háborún. A bolesvikok azt mondják, hogy... Mennyi idő telt egy beszélgetéssel? Kint sok minden történt ezalatt. A magyar tisztek, felsőbb utasításra visszarendelték a katonákat. Megtalálták náluk a bolsevikok felhívását és megtiltották a barátkozást Amikor feltűnt a nagy csendesség, már késő volt. Szuronyos őrök sétáltak a drótakadály mögött azzal a paranccsal, hogy főjének azokra, akik az orosz tábortól feléjük közelednek. Nem indulhatott, így sétált hadifogságba, 1916-ban, húsvét második napján. Ha nem a front, az mennyország volt ahhoz a pokolhoz képest, ami ezután következett. Vagy egy hétig hányódott még a fronton ideoda, míg egy nagyobb egységhez került. Aztán hetekig gyalogoltak, sejtelmük sem volt hova. Csak találgatták. Végülis vagonokba rakták őket ott szorongtak hetekig, naponta egy-két órát utaztak Most már biztos volt: Szibériába viszik. Aztán se levél hazulról, se hír a világból, hónapok óta. Erősen téliesre fordult az idő amikor a krasznojarszki hadifogolytábor közkatonáit egy délelőtt felsorakoztatták a barakkok előtt De szánalmas egy sereg volt az, istenem! Bakancs helyett szalmába csomagol lábakkal, rongyruhában, jó, ha egy vékony köpennyel betakarva, csontig lesoványodott emberek. Bezzeg a tisztek! Azoknak mindenük meg volt. Tisz- Bszolga külön tiszta lakrész és havi 54 rubel. Nekik csak négy, azzal se tudtak mit kezdeni. Szakmunkásokat kerestek a vasúthoz Lakatost, ácsot, kőművest Sokan jelenttkeztek. Ennél csak jobb lehet. A vagy száz ács jelentkező közül tizenötöt választottak és köztük őt, Szőke Bognár Józsefet, így került a vasutasok közé. Valóban, sokkal jobb volt ott, ruhát is másikat kapott, kasztot is jobbat. De ami a legfontosabb: emberszámba vették. Maguk közé fogadták az orosz munkások. Elmondták, amit a világról tudtak, sőt a barakkokba is ellátogattak hozzájuk esténként a bolsevikok. Tőlük hallottak a februári forradalomról. Nem hozott ez az ő életükbe semmi változást. Krasznojarszkban ott, ahonnan ide vezényelték őket, ott közben sok minden megváltozott. Itt nem voltak tisztek, csak őrök azok meg nem sokat törődtek velük Úgy éltek, mint a civilek Hadifogoly bizottságot hoztak létre és felvették a kapcsolatot a tomszki bizottsággal Gyűlésekre és szemináriumokra jártak Ősz táján már ő ment más táborokba szervezni a hadifoglyokat osztogatta a bolsevikok soknyelvű röplapjait. (Folytatjuk) Csaba Imre 5® k A ki /*» Péntek, SMS, Január 3. „Megettünk" 820 millió forintot (Folytatás az első oldalról) csiszolt poharat, 1 500 borlopót vittek el az üzletekből. A vállalat 130 üzletegységében mintegy 34 millió forint értékű áru kelt el. A december, mivel hármasünnep is volt, nem kis feladat elé állította a Veszprém megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalatot. Jól felkészülni az ünnepekre, elegendő élelmiszer és italkészlettel valamennyi üzletben. S hogy ez sikerült, azt mindennél jobban bizonyítják a számok, mely szerint 20 százalékkal nőtt a borforgalom, 30 százalékkal a likőrforgalom, 14 500 üveg pezsgő fogyott el, s vevőre talált a Napoleon konyak, a Czinzano, a whisky, s a különféle nyugati cigaretta. Több mint 500 hektoliter bor fogyott el, s növelve a szilveszteri választékot, még 70 darab sütimalac, 8 mázsa bejgli, 11 ezer tortakarika, 4 és fél vagon narancs, 120 mázsa füge, 580 mázsa szaloncukor, 15 mázsa banán, 120 mázsa karácsonyfa függelék. A rekord forgalmat a veszprémi ABC élelmiszer áruház bonyolította le- amely december 30-án és 31-én 320 ezer forint értékű élelmiszert és italt adott el. De a pápai, keszthelyi, tapolcai nagyobb üzletek is 90— 100 ezer forintot forgalmaztak. Decemberben a vállalat 375 egysége 70 millió forintot forgalmazott, 15 százalékkal többet, mint 1967 decemberében. E milliókban — hogy ki ne maradjon — 32 mázsa vágott baromfi, 200 ezer darab tojás, 210 mázsa kávé, 650 darab ajándékkosár, 2 ezer üveg minipezsgő is szerepelt. Az utóbbi sajnos kevésnek bizonyult, épp úgy, mint a szaloncukor, de a cukorhiányt az utolsó napokban rendelt 8 ezer mázsa jelentősen enyhítette. A karácsonyfák egyébként az erdőgazdaság tájékoztatása szerint 1968- ban általában 40 centiméterrel magasabbak voltak, mint az előző évben, ezért fogyott több cukor és több karácsonyfa függelék. A Veszprém megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat boltjaiban 1968-ban hozzávetőleges adatok szerint 820 millió forint értékű árut vásároltak a vevők. A. A.