Napló, 1969. április (Veszprém, 25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-01 / 75. szám

Újabb 10 ezer előfizetőt köszöntünk A mai nappal újabb tízezerrel emel­kedett a Napló példányszáma és ezzel megközelíti az ötvenezret. Ha igaz a közvélemény­kutatók megállapítása, mely szerint egy újságot átlag négyen olvasnak el, akkor a Naplót 200 ezer ember olvassa, a megye lakosságának csaknem fele. Akár a közel ötven­ezerre emelkedett pél­dányszámot, akár az olva­sottság arányát tekintjük, a Napló a legnagyobb vi­déki lapok sorába emelke­dett. Lapunk régebbi olvasói bizonyára emlékeznek még a Naplóval kapcsola­tos közvéleménykutatás­ra, akkoriban sokat ír­tunk ennek tapasztalatai­ról, sok írás és sorozat jelent meg annak alapján. E közvéleménykutatás egyik — legnagyobb biz­tonsággal megállapítha­tó — tanulsága volt szá­munkra, hogy olvasóink elsősorban a megyéről, a megye és ezen belül leg­közvetlenebb környeze­tük eseményeiről akarnak lapunkban olvasni. Sok javaslatot tettek a leül­és belpolitikai kérdések­kel való foglalkozásra, a lap külső formájának ala­kítására vonatkozóan. Igyekeztünk e javaslato­kat tekintetbe venni. Meggyőződésünk, hogy a régi olvasók e javaslatai­nak figyelembevétele je­lentősen hozzájárult ah­hoz, hogy ők törzselőfize­tőkké váltak, és hogy újabb tízezerrel szaporo­dott az olvasók tábora. Ezért egyszerre kell kö­szönetet mondanunk a ré­gi olvasóknak és köszön­tenünk az újakat. Remél­jük, hogy hamarosan a régiek, a törzselőfizetők táborába sorolhatjuk őket is. De köszönettel tarto­zunk a Napló agitátorai­nak is, akik az új előfi­zetőket felkeresték, akik az előfizetéseket gyűjtöt­ték. Tudjuk, hogy nem volt könnyű a dolguk, hiszen olyan embereket kellett meggyőzniük, akik eddig it­­ olvasták, nem ismerték a Naplót. Erköl­csi kötelességünknek tart­juk, hogy olyan lapot szerkesszünk, amilyennek azt „lefestették”, amikor az előfizetést felvették hogy az új olvasók se csa­lódjanak, hogy igaznak ismerhessék el, amit la­punkról előzetesen hallot­tak. Ha valaki azt gondolná, hogy az újság minőségét csak a szerkesztőség lét­száma, vagy „minősége”, esetleg a lap terjedelme befolyásolhatja, az téved Befolyásolhatja azt a pél­dányszám is. Az újságíró­nak sem közömbös, hogy írása hány példányban jelenik meg. A nagyobb példányszám növeli a fe­lelősségérzetet és a mun­kakedvet is. Lapunk a Napló tizen­két év alatt megtízsze­rezte példányszámát és megkétszerezte terjedel­mét. Az ország egyik leg­kisebb megyei lapjából az ország egyik legnagyobb megyei lapja lett. A régi olvasóknak és az előfize­tésgyűjtőknek, a postá­soknak köszönve a segít­séget, és az új tízezer elő­tetőt köszöntve ígérjük, hogy ezután sem fognak apunkban csalódni. ­­V/Jdg proletárjai egyesüljetek ! I­ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XXV. évfolyam — 75. szám Ára 80 fillér Kedd, 1969. április 1. Próbaüzem az új péti ammóniagyárban Minden csavar a helyén • „Megjelent“ az ammónia „Tréning“ a 420 tonnáig Izgatottan várták a Péti Nitrogénművek­ben tegnap ezt a rövid mondatot: „Meg­jelent” az ammónia! Vagyis, hogy a hosszú hónapok óta tartó munkájuk, fáradozásuk gyümölcseként, egyelőre ter­mészetesen még csak próba­üzemi szinten, termel az új üzem. A Péti Nitrogénművek kö­zel 2 milliárd forintos költség­gel bővül, hogy az országszer­te keresett „pétisóból”, a nit­rogéntartalmú műtrágyából többet tudjon piacra küldeni. A műtrágyagyártásnak pedig ig­y lényeges „kelléke”, a péti nagy beruházás „lelke”, az ammónia-üzem. Ezt a gyárat, s gépi berendezéseinek zömét is az angol Simon­ Carves cégtől vásárolták. — „összerakni” egy gyárat nem egyszerű — mondják, tapasztalataik birtokában a pétiek. Először is minden gé­pet külön kellett összeszerel­ni, kipróbálni, hogy „minden csavar a helyén van”, kifo­gástalanul működik. A sike­res egyedi géppróbák után kezdődhettek csak a techno­lógia szerinti sorrendben, egy­mást követve a komplex gép­próbák. Múlt év novemberé­től ezen dolgoztak, s a külön­böző nehézségek leküzdése után most jutottak el az utol­­só fázishoz. Befejeződött az ammónia szintézis konverte­rében lévő katalizátor redu­kálása — és „megjelent” az első ammónia az új gyárban. — Fokozatosan növeljük a terhelést — míg elérjük az üzem tervezett kapacitását, s akkor kezdődhet a próbaüze­meltetési periódus — tájékoz­tat a főtechnológus. A „tréningezéssel” napi 420 tonnás teljesítményhez kell eljutni. Ezzel a mennyiséggel — hatóanyagban mérve — négyszer annyi műtrágyát tudnak termelni, mint az „öreg” gyárban. Jó híre van a veszprémi kórháznak... Pap János elvtárs a megy­ei kórház munkaértekezletén Tegnap délután szokásos év eleji munkaértekezletüket tartották a megyei kórház dolgozói. A tanácskozáson megjelent Pap János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei portbizottság első titkára is. Dr. Csütörtöki Vendel párttitkár köszöntötte a vendégeket és a dolgozó­kat. Majd dr. Márton Dezső a megyei kórház, dr. Mózes Gyula a rendelőintézet igaz­gatója és Hegyi Gyula gazda­sági igazgató számolt be a gyógyító és gazdasági mun­káról. Az elmondottakból kitűnt, hogy a megyei kórház jól élt a korábbinál nagyobb ön­állósággal. Ennek köszönhe­tő többek között az ho­gy mintegy 220 ezer forintot ta­karítottak meg, jutalmazni tudták dolgozóikat. Felújítás­sal korszerűsítették a beren­dezéseket Csupán a klíma­­berendezésre 1 20­­ 000 fo­rintot fordítottak Az ered­ményes munkát előmozdítot­ta az, hogy a gazdasági, párt és tömegszervezeti vezetők jól együttműködtek. A kórház igazgatója őszin­tén rámutatott azokra a ne­hézségekre, amelyek gátol­ják az előrehaladást. így pél­dául a kórház elmaradottsá­gára. Ismertette azokat az elképzeléseket, amelyek a probléma megoldását jelen­­tenék. A legtöbb hozzászóló alá­támasztotta dr. Márton De­zső észrevételeit. Többen szóvátették, hogy a baleseti szempontból nagyon veszé­lyeztetett megyében (idegen­­forgalom vegyipar) a bal­eseti osztály felkészültsége messze elmarad a követelmé­n­yek mögött. Pap János elvtárs egyetér­­tett azokkal, akik sürgették a kedvező változást. — Új megyei kórház kelle­ne. Erre azonban jelenleg se pénz, se építőipari kapacitás nincs — mondotta. — Ennek ellenére kijelenthetjük, hogy öt-hat éven belül megoldást kell találni Veszprém me­gyének megfelelő egészség­­ügyi hálózatra van szüksége összefogva olyan elveket kell kidolgozni amelyek elő­mozdítják a helyi és közpon­ti lehetőségek felhasználásá­val a megfelelő szintű me­gyei kórház kialakítását. Foglalkozott a kórház munkájával,­ belső életével is. Kijelentette: — Jó hire van a veszprémi kórháznak. Hogy erre rászol­gál, azt különösen a herendi balesetkor bizonyította be Azért a szinte emberfeletti munkáért, amelyet akkor a kórház dolgozói végeztek, el­ismerésünket fejezzük ki. A munkaértekezleten, amely mintegy három óra hosszat tartott, kitűnt, hogy a kórház dolgozói a mostoha körülmények ellenére is biz­tosítani akarják a betegek nyugalmát, s minden rendel­kezésre álló erővel elő akar­ják mozdítani a betegek gyó­gyulását. Ezt mutatták azok a javaslatok, amelyeket az önképzésre a kórház és a rendelőintézet jobb együtt­működésére, a korszerűbb gyógyításra vonatkozóan tet­tek. várpalotai néptáncosok. (Képes beszámolónk a Tanács­­köztársasági Diáknapokról az 5. oldalon.) Társadalombiztosítási és egészségügyi kérdések a SZOT elnökségi ülésén A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen több társadalombiztosítási és egészségügyi kérdésről tár­gyalt. Foglalkozott az üzemi egészségvédelem, az üzemor­vosi ellátás helyzetével. Meg­tárgyalta és elfogadta a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóság és az Egészség­­ügyi Minisztérium közös elő­terjesztését és javaslatát azokról az intézkedésekről, amelyek a negyedik ötéves terv időszakában szükségesek az üzemegészségügyi szolgá­lat továbbfejlesztése érdeké­ben. Az elnökség a gyermekgon­dozási segélyekről szóló kor­mányrendelet végrehajtását a SZOT-szabályzattal rendez­te. Napirendre került a mező­­gazdasági termelőszövetkeze­ti tagok járadékának átcse­rélésével kapcsolatos előter­jesztés is. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyugdíj­­jogszabályok szerint az öreg­ségi, vagy munkaképtelensé­gi járadékban részesülő szö­vetkezeti tag mentesült a já­rulékfizetési kötelezettség alól. A szabályok szerint nem kellett fizetnie járulékot a járadékos házastársnak sem, ha a járadékra jogosí­tó életkort (férfiaknál a 70 nőknél a 65. életévet) betöl­tötte, vagy munkaképtelen­ Ez a kedvezmény azonban azzal a következménnyel járt, hogy a járadékos és a há­zastársa a járadék megálla­pítása után akkor sem sze­rezhetett újabb nyugdíj­évet, ha a termelőszövetkezetheti továbbra is rendszeresen dol­gozott. A most elfogadott SZOT-szabályzat kimondja, hogy ha az öregségi járadé­kos, vagy házastársa legalább öt nyugdíj­évvel rendelke­zik, annyi nyugdíjév beszá­mítását kérheti a járulék utólagos megfizetése ellené­ben, hogy tíz nyugdíjévé le­gyen. A beszámítás előfelté­tele, hogy a beszámítani kért években a járadékos, illetve házastársa a nyugdíjévhez szükséges munkamennyiséget teljesítette, az elnökség el­határozta, hogy a rendelke­zések tervezeteit a kormány elé terjeszti. Az elnökség ál­lást foglalt a SZOT irodal­mi- és művészeti díjainak odaítéléséről. A díjakat má­jus 1-e alkalmából osztják ki. Részlegesen megindult a termelés a répcelaki szénsavgyárban Vasárnap 18 illetékes szerv, hatóság képviselőinek jelen­létében zajlott le a januári robbanás óta béna Répcelaki Szénsavgyár első két elké­szült objektumának műszaki átadása. A helyreállított ipari szénsavgyártó üzem hétfőtől gyártja a nem tisz­tított széndioxidot ipari üze­mek részére. Ugyanebből a széndioxid minőségből egye­lőre jég helyett úgynevezett szénsav havat is gyárthat az üzem, amelyet közvetett hű­tésre bármilyen vállalat fel­használhat. Elkészült az import szén­savat szállító vasúti és köz­úti tartálykocsik lefejtésére szolgáló állomás is. Ez lehe­tővé teszi, hogy megkezd­hessék majd a patrontöltést. Termelésre kész az M 6 6-os széndioxid gázkút távvezeté­ke is. Hozzákezdtek egy tisztító­­sor helyreállításához. Ezt a tisztítósort július 1-re he­lyezik üzembe Ezután már a répcelaki tisztítót szén­dioxiddal tölthetik a patro­nokat. A második félévben a szárazjég kivételével szén­savból és patronból teljes lesz az ellátás. A helyreállítással párhu­zamosan gyorsított ütemben folyik a gyár kétszázmillió forintos rekonstrukciója. En­nek eredményeként megdup­lázódik a szénsavtermelés, évi 60 ezer tonnára emelke­dik. Az üzemi mihályi gyár­egységében már megkezdték az ipari szénsav gyártását. Balatonfür­eden ünnepélyesen megnyitották a balatoni hajózási idényt­ ­ hajósokra emlékeztek — 32 hajó, 3 millió utas A­lvisfaludytól a Beloianniszig — Táncterem a fedélzeten A megnyitóra 800-an gyűl­tek össze a balatonfüred­­mólón. Siófokról különjárat­ban hozta a vendégeket a Jókai de vele érkezett me­netrend szerint a Csobánc is Már hagyományos Bala­­tonfü­reden a tavaszi hajó­zás ünnepélyes megnyitása Huszadik éve szervezi, ren­dezi a Veszprém megyei Ide­genforgalmi Hivatal. S évre évre egyre nagyobb sikerrel amit az is mutat, hogy a té­lies tavasz ellenére is sokan vettek részt a megnyitón. Dr Zákonyi Ferenc, az idegen­­forgalmi hivatal vezetője a hajózás történetéről beszélt A 123 év előtti Kisfaludyt említette, melyet Széchenyi István kezdeményezésére in­dítottak útnak a Balatonon Akkor egy év alatt ezer utas v­ette igénybe a két part kö­zött közlekedő hajót. Tavaly viszont már 32 ha­jó több mint 3 millió utas vitt fedélzetén. Csak a három komphajó egymillió vendé­get, turistát szállított Tihany­ból Szántódra és vissza. A komphajók fedélzetére vett gépkocsik száma meghaladta a százezret. A hajósokra emlékeztek v­asárnapi megnyitón úgy is, hogy megemlítették azt az áldozatos munkát, amit 1945- ben a balatoni kikötőkben elsüllyesztett hajók felszínre hozzásáért és üzembe helye­zéséért tettek. Ma viszont ott ■ártunk — Horváth Imre, a MAHART igazgatója elmon­dotta — a forgalom megkö­­veteli egyre újabb és kor­zer­űbb hajók üzembeállítá­sát a Balatonon. Így a kor­szerű Beloiannisz mellett mely kiránduló hajó lesz egy új hajót is a Balatonra hoznak, főleg esti sétahajó­zás céljából. A 70 méter hosszú hajó fedélzetén 4001 személy részére alakítanak ki tánctermet. Hivatalosan megkezdődön ■ehát a balatoni hajózás, idény, most már csak a ta­vasz, a jóidő, a napsütés van hátra. Nagyon várjuk! Fehér Lajos látogatása Zuglóban A minisztertanács elnök­­helyettese hétfőn Zuglóba látogatott. A XIV kerületi pártbizottság székházában Schumeth János, a kerületi pártbizottság első titkára, Pavlov István, a kerületi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke tájékoztatta a vendéget Zugló terveiről, politikai, társadalmi életéről. Fehér Lajos időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, va­lamint az új gazdaságirányí­tási rendszer tapasztalatairól és a további tennivalókról tájékoztatta a megjelenteket.

Next