Napló, 1969. július (Veszprém, 25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
Mit várunk Füredtől? K. P. Miivel ezelőtt, "s amikor Balatonfüreden utoljára rendeztük meg a színházi napokat, nagyon sokan tartottak attól, hogy ennek a találkozónak nincs rózsás jövője. Megfelelő színházterem híján a bemutatottat színházi előadásokra alkalmatlan helyiségben kellett megtartani, és hiába sorakozott fel az évad magyar drámatermésének java a balatonfüredi játékszínen, a közönség feszengve tapsoyta meg a legértékesebb produkciókat is. Tavaly azután úgy tűnt, végképp kiütöttek bennünket a ringből. Nagy a verseny. A füredi találkozó elmaradt, még csak nem is igen beszélt róla senki, legföljebb a kulisszák mögött azok, akik konokul hittek abban, hogy a magyar színházi életnek hasznára válhat a füredi paláver. Tehát Füreden csend volt, viszont Kaposvárott és Debrecenben megnőtt az érdeklődés a színházi napok iránt. Innét újra meghívót is kaptunk Balatonfüredre. A programban nem szerepelnek ugyan színházi bemutatók (nem is lenne ennek sok értelme addig, amíg nem lesz Füreden megfelelő színházterem), de a tanácskozáson olyan témák kerülnek terítékre, amelyek magukban hordják az egészséges viták lehetőségét. A színházakat irányító szervek vezetőinek és a színházak igazgatóinak évadzáró megbeszélése után színházi életünk átfogó elemzézése következik. A Színház és művelődés című vitaülés témái például ezek: a közönség összetétele, rétegeződése — színházi struktúránk problémái, a fejlesztés lehetőségei — a propagandamunka és a közönségszervezés — az új magyar dráma és társadalmunk érdeklődése, színházi műveltsége — a kritika orientáló, értékelő szerepe, lehetősége és felelőssége. f' n,V TMP ier~ ‘ te rmészetesen ^ ■ senki nem intézheti el megnyugtatóan és kimerítően ezeket a kérdéseket. De Füredre azok jönnek el, akiknek módjukban áll, sőt, akiknek kötelességük segíteni. Folyamatban van színházi életünk megújulása. Virágzás is jöhet — és bízunk benne, hogy jön — a hosszú ideig tartó aszály után. A kertészektől nem azt várjuk, hogy fenekestül fölforgassák az egész kertet, hanem azt, hogy jól megcélzott kapavágásokkal (ahol szükséges, kemény kapavágásokkal) eltüntessék a gyomot a fejlődésben levő palánták környékéről. Ist várunk tehát a füredi színházi ******* napoktól? Nem országrengető változásokat, hanem az elkezdett munka következetes folytatását. A tanácskozás befejezése után jó lenne azt is nyugtáznunk, hogy nem meddő szószaporítás volt ez a néhány nap, hanem dinamikus vita. És végül: tulajdonképpen csak azt szeretnénk, hogy olyan legyen a színházi embereknek ez a találkozója, hogy mindenki érezze, érdemes volt az idén eljönni Füredre és érdemes lesz jövőre is megrendezni a füredi színházi napokat. Balogh Elemér Világ proletárjai egyesüljetek ! NAPLÓ Kedd, 1969. július 1. Ara 80 fillér XXV. évfolyam — 149. szám A tudatformálás a szakszervezeti munka egyik központi kérdése •• Ülést tartott a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa Elismerés illeti a szakszervezeti mozgalomnak azokat az aktivistáit, akik nagy erőfeszítéssel, néha mostoha körülmények között is fáradságot nem kímélve dolgoznak a szakszervezeti tagság tudatának formálásáért — hangsúlyozták többen is a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának tegnapi ülésén. Az SZMT tagjai nagy jelentőségű kérdést vitattak meg, a kulturális nevelőmunka helyzete szerepelt a napirenden. A sokrétű munka minden részletkérdésével foglalkozott az elnökség beszámolója, és a tanács tagjai hasznos észrevételekkel egészítették ki a beszámolót. Szóba került mindenek előtt az agitációs és kulturális munka egyik új szakszervezeti feladata, a „társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamok rendszere. Ez a kétéves oktatási forma máris népszerű a szakszervezeti tagság körében. Az idén megyénkben 678 oktatási csoportot szerveztek 15 042 hallgatóval. Figyelemre méltó tény, hogy a hallgatóknak körülbelül fele szocialista brigádtag, másik fele pedig azokból a dolgozókból kerül ki, akik korábban még nem vettek részt politikai oktatásban. A tapasztalatok szerint különösen élénk volt az érdeklődés a munka- és életkörülményekkel foglalkozó témák és a nemzetközi kérdések iránt Ugyancsak az utóbbi években vált az ismeretterjesztő tevékenység az üzemekben, hivatalokban, intézményekben az iskolán kívüli nevelés fontos eszközévé. Évről évre emelkedik itt is az előadások és a hallgatók száma, elsősorban azért, mert az előadások egyre jobban alkalmazkodnak a dolgozók érdeklődési köréhez. Kevésbé sikerült megközelíteni a szakszervezeti nevelés, az agitáció és a propaganda mai módszereivel a bejáró munkásokat és a munkásszállások lakóit. Néhány területen, például a vasiparhoz, az építőkhöz tartozó munkásszállásokon, és egy-két olyan községben, ahonnan nagyobb tömegű munkás jár be dolgozni, már találkozunk kezdeményezésekkel, de ez még mindig nem elég. A munkahelyeken a művelődés bázisai a szocialista brigádok, éppen ezért a szakszervezetek nevelő(Folytatás a 2. oldalon) 1970: népszámlálás Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet alkotott népszámlálás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország területén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. közötti éjféli állapot alapulvételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti háztartásokat (kórházakat, munkásszállásokat, diákotthonokat stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. Az e munkában résztvevőket tennivalóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elrendelte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. Magyarországon az első hivatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gyakorlatnak megfelelően — általában tíz évenként tartanak népszámlálást. A jövő évi lesz a tizenegyedik; időpontja megegyezik mind a KGST statisztikai állandó bizottságának, mind az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának javaslatával. A népszámlálás megbízható képet ad a társadalom szerkezetéről, alapadatokat szolgáltat a népgazdasági, elsősorban a távlati tervezéshez. A népszámlálás az ország egész lakosságára, valamenynyi állampolgárra kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettséggel jár, pontos végrehajtásához jelentős érdekek fűződnek, illetve elrendelése hazánkban és külföldön mindig törvénnyel, illetve törvényerejű rendelettel történt. Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnökének előterjesztése alapján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányelvekkel összhangban tudománypolitikai bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kata(Folytatás a 2. oldalon) A szanyiak népitánc bemutatója sikert aratott. (Képes beszámoló a Rába-közi napok eseményeiről az 5. oldalon.) (Fotó: Borbás János) Megnyíltak az országos építőtáborok Vasárnap ünnepélyes keretek között megnyitották a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának országos építőtáborait, immár tizenkettedszer Balatonaligán, Badacsonylábdihegyen és Balatonbogláron. Mindhárom tábor megnyitásán részt vettek a megyei pártbizottság és a megyei KISZ bizottság vezető tisztségviselői, hiszen a balatonboglári táborban megyénk középiskolás diáklányai segítik a gazdaság munkáját, míg a másik két tábornak megyénk biztosít munkaterületet. A balatonboglári ünnepélyes tábormegnyitón megjelent Csaba Imre, a megyei pártbizottság tagja, a Napló főszerkesztője és Fekete József, a KISZ megyei bizottság iskolai felelőse. A balatonaligai építőtábort Rostász József, a KISZ megyei bizottságának első titkára nyitotta meg, s jelen volt Kovács Gyula, a megyei pártbizottság titkára és dr. Radnóti István, a megyei pártok tagja, az állami gazdaság igazgatója. A badacsonylábdihegyi KISZ építőtábor ez évben utoljára nyitotta meg kapuit, mivel a több mint nyolc évig tartó vasútépítés megyénkben az idén befejeződik. A tábor megnyitóján részt vett Ábrahám Ferenc, a megyei pártbizottság titkára és Wolford Sándor, a megyei KISZ bizottság titkára. A tábor első két turnusában az ország más megyéiből érkező középiskolás fiatalok segítik a vasútépítést, majd ezt követően a harmadik és ötödik turnusban nemzetközi táborrá alakul a badacsonylábdihegyi építőtábor, s jórészt NDK, cseh és lengyel fiatalok vesznek részt a tábor munkájában. A felszabadulás 25. évfordulójára kiteljesedik a honismereti munka Értekezlet a Hazafias Népfrontnál Tegnap Veszprémben, a Hazafias Népfront mellett működő megyei honismereti bizottság ülésén Hadnagy László szakreferens elemezte a mozgalom helyzetét és feladatait. Megállapította a többi között, hogy erősödik és szélesedik a törekvés a szűkebb haza megismerésére. Legfrissebb példája ennek a Pápán és járásában befejeződött földrajzi névgyűjtés. Számos község, üzem és intézmény monográfiájának anyaga is összegezésre vár. Az amatőr kutatók differenciáltabb továbbképzését kérte az előadó. Hangsúlyozta egyben, hogy tevőlegesebben támogassák a tanácsok és a népművelési szervek ezt a munkát, amely megyén és járáson belül egységes irányítást kíván. A felszabadulás 25 éves évfordulójára kiteljesedik a honismereti munka — mutatott rá a referens. Ezt több hozzászóló is megerősítette. Benke László (Révfülöp) kiemelte, hogy a jubileum tiszteletére legalább a falukrónika bő vázlatát el kell készíteni mindenhol. Orbán József (Tapolca) bejelentette, hogy járásában pályázatot írt ki a tanács és a pártbizottság is tárgyalta a honismereti munkát. Süle Sándor (Kerta) közvetlen és hatékony segítséget igényel a tanácsoktól a helytörténet-kutatás meggyorsításához. Tungl Gyula (Pápa) bírálta a helikoni pályázatok késedelmes elbírálását. Haller Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa a honismereti munka politikai jelentőségét hangsúlyozta, s kérte, hogy a pályázatra készült dolgozatokat tegyék könnyen hozzáférhetővé. Javaslatára a népművelők nyári továbbképzésén ismertetik a mozgalom továbbfejlesztésének feladatait Dr. Takács Endre, a megyei levéltár igazgatója a jubileumi rendezvények és kiadványok koordinálását és a felkészülés meggyorsítását szorgalmazta. Ehhez intézetében előkészített anyagok állnak a kutatók rendelkezésére. Kislaki Erika (Herend) a KISZ és a Népfront szervezett együttműködését hiányolta. László József, a bizottság elnöke összefoglalójában elmondotta, hogy eszmei-módszertani segítséget adó tájékoztatót nyomat ki a Népfrontbizottság. Az elhangzott javaslatokat a Népfront elnöksége elé terjesztik. Megvizsgálják dr. Kárpáti István tanszékvezető egyetemi docens (Keszthely) javaslatát a Balatoni Nemzeti Park életrehívására. Végül szorgalmazzák a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Népművelési Tanács közös pályázati felhívásának sikerre vitelét. A 25. évforduló alkalmából egyének és munkaközösségek pályázhatnak december 31-ig maximum 20 gépelt oldalas helytörténeti munkákkal, epizódok leírásával, krónikákkal. Díjazásuk 15 ezer forint. A munkát Veszprémbe, a Népfront megyei titkárságára kell eljuttatni. Lesenceistvándon vasárnap reggel a szeles-esős idő ellenére újra megkezdték a faluszépítést. Az idősebbek házuk idejét a fiatalabbak a köztereket hozták rendbe. (Fotó: Orbán József)