Napló, 1969. július (Veszprém, 25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-22 / 167. szám
proletárjai egyesüljetek ! V f ' ** ‘ HIAPtC Kedd, 1969. július 22. Ára 8« fillér XXV. évfolyam — 161. szám Jubileumi tábor Csopakon Egy nagyszabású akció záróakkordja Láng a devecseri emlékműtől — A névadó: Münnich Ferenc Egyhetes táborozás az eredményes KISZ munkáért Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között megnyitották Csopakon a Münnich Ferencről elnevezett egyhetes jubileumi tábort. 1968 április 4- én a nagy ötvenéves évfordulók méltó megünneplésére a megyei KISZ-bizottság elindította a „Párttal a néppel egy az útunk” elnevezésű akciót. Most azok a fiatalok vesznek részt a csopaki táborozáson, akik ebben a nagyszabású akcióban a legeredményesebb munkát végeztek. Az ünnepségen megjelent Kovács Gyula, a megyei pártbizottság titkára, valamint a járási és városi pártbizottság első titkárai is. Vasárnap Devecserben, a pápai mártírok emlékművénél volt ünnepség, ahol jelképesen meggyújtották azt a lámpát, amelynek a lángja Csopakon fellobbantotta tegnap a jubileumi tüzet. A DÍVSZ-induló elhangzása után 13 fellobogózott zászlót vittek az ifjúgárdisták az ünnepség színhelyére, azokat a zászlókat, amelyeket 1968 áprilisában a járási, városi pártbizottságok ajándékoztak a KISZ-bizottságoknak, s amelyek sorra járták az alapszervezeteket. Mindenütt valamilyen felajánlást tettek a fiatalok s a zászlót kísérő naplóba jegyezték be, hogy mit tettek az évfordulók tiszteletére. Rostász József, a megyei KISZ -bizottság első titkára mondott ünnepi beszédet, amelyben értékelte a „Párttal a néppel egy az útunk” akciót, megemlékezett a KMP és a KIMSZ megalakulásának, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójáról.— A győzelemért küzdők nevét és emlékét népünk és Hiúságunk tisztelete övezi. A harcosok sorából is kiragyog a jubileumi tábor névadója, dr. Münnich Ferenc elvtárs neve. Élete példa és útmutató feladataink megoldásában. Rostási József a megyei KISZ-bizottság nevében megköszönte a „Párttal a népnél egy az útunk” akcióban végzett kiemelkedő munkát, és kérte a tábor lakóit, a köszönetet és elismerést tolmácsolják majd az alapszervezetek tagságának is. Ezután Szabó Gyula, a Pápai Városi Pártbizottság első titkára a város kommunistái nevében egy zászlót adott át a csopaki tábornak. A zászló a Devecserben kivégzett pápai mártírok emlékét idén. Wolford Sándor, a megyei KISZ-bzottság titkára, a tábor vezetője vette át, és a megyei KISZ-fiatalok nevében tett ígéretet: a pápai mártírok emlékét kegyelettel fogja megőrizni megyénk ifjúsága. Az Internacionálé hangjai mellett húzták fel a lobogót az árbocra, s egy héten át, a táborozásig marad Csopakon. A vendégek az ünnepség után megtekintették azt a kiállítást, amely a nagy ötvenéves évfordulók megünneplését mutatja be, s azokat az emléktárgyakat, amelyeket az alapszervezetek készítettek. Ezután a tábor lakói és vendégek beszélgetésére került sor, majd a 8 órakor kezdődő klubestig szabad program volt. Ma megkezdődik a munka a jubileumi táborban: sport és kulturális vetélkedők, előadások lesznek, s a három altábor lakói között „Tanácsköztársasági Vetélkedőt” rendeznek. A héten Csopakra látogat Pap János, a megyei pártbizottság első titkára is, aki aktuális politikai tájékoztatót tart. A hét végén kijelölik a „jubileumi menet” résztvevőit, akik Tatabányán találkoznak majd a többi jubileun tábor képvielőivel. Zászlófelvonás Felsorakoztak az ünnepségre a tábor részvevői A vendégek megtekintik a kiállítást (Fotó: Bp. Sikerült a kísértet! Az esmieer sí Holdra lépett „A Nyugalom támaszpont jelenti: a SAS leszállt”. Ezzel a mondattal jelentkezett Neil Armstrong a Hold felszínéről, először az űrhajózás rövid történetében. 1969 július 20- án, magyarországi időszámítás szerint este 21 óra 17 perc 40 másodperckor. Embert szállító járműaz Apollo—11 holdkompja, rájióhívójele szerint a „SAS” fedélzetén két űrhajóssal, Neil Armstronggal és Edwin Aldrinnal ekkor szállt le először idegen égitestre. A holdraszállás, majd az azt követő első holdséta volt az eddigi csúcspontja az Apollo-kísérletnek, amely az űrhajó szerdai felbocsátásával indult meg. „Kis lépés egy ember, de hatalmas ugrás az emberiség számára” — ezekkel a szavakkal lépett az első űrhajós, Neil Armstrong a Hold felsínére. Az űrhajózás történetének ez újabb, világraszóló eseményére 109 órával, 24 perccel és 20 másodperccel azután került sor, hogy az Apollo—11 űrhajó elindult a floridai Kennedy fokról a Hold felé. „Olyan mint a porított faszén” — közölte Armstrong a talajról, de hozzáfűzte, hogy a mozgás nem jelent nehézséget, sőt könnyebb, mint a szoktató edzéseken volt. Az űrhajó hajtóműve a leszálláskor nem vágott mély krátert a talajba, az „űrcsizmák” pedig mintegy két és fél centiméterre süppednek be. Egyedül a Holdon Armstrong a kiszállás után mintegy húsz percig egyedül volt a Hold felszínén. Előbb egy fényképezőgéppel, amelyet a kabinban maradt Aidán kötélen juttatott le hozzá, lefényképezte saját lábnyomait, majd próbát vett a Hold talajából, amelyet haladéktalanul továbbított kötélen társának. „Mindent nagyon tisztán látok” — mondotta az űrhajós, aki addig még nem távolodott el messzire a lábazattól, s nagyrészt árnyékban tartózkodott. „Igen érdekes, hogy helyenként kemény talajt érzek” — mondotta Armstrong a földi központnak. Az űrhajós hamar felbátorodott és földi méretekben rendkívül gyorsnak tűnő mozdulatokkal haladt. „Úgy tűnik, hogy ez vulkanikus kőzet” — hangzott az újabb észlelet. Aldrin nagy ugrásai Magyarországi idő szerint röviddel hajnali negyed öt előtt Aldrin is kimászott a kabinból és kipróbálta a mozgást a Holdon. Az űrhajós hatalmasakat ugrott a nehéz ruhában. Mind Armstrong mind Aldrin elragadtatással szólt az első benyomásokról. „Nem olyan, mint az amerikai sivatagok, de nagyon szép” — mondotta Armstrong. „Csodálatos ez a magány” — jelentette ki Aldrin. Az űrhajósok ezt követően eltávolították a védőburkot az űrhajó lábazatára szerelt emléktábláról. Ez a tábla a Holdon marad, hirdetve, hogy itt lépett először ember a Holdra. A tábla a két űrhajós nevén kívül Nixon elnök aláírását is tartalmazza. Armstrong ezután leszerelt Iti a tv kamerát a holdkomp *daláról és több mint 20 méterre távoíodott el vele. Ir ’b körképet készített a„. .ingról, a földi irányító központ tájékoztatására, majd a szilárdan álló holdkompra irányozta azt. Aldrin közben megkezdte a tudományos műszerek elhelyezését: egy automatikus szeizmikus mérőállomást, egy, a lézersugarak visszaverésére szolgáló berendezést és egy alumíniumlapot helyezett el; ez utóbbi az úgynevezett napszél, a napsugárzás anyagi részecskéinek mérésére szolgál. Talajminták gyűjtése Az űrhajósok a tudományos program keretében megkezdték a talajminták begyűjtését, előbb egy különleges vákuum-kamrába, majd egy számozott rekeszeket tartalmazó tartályba. Az ehhez szükséges műszereket, a tudományos felszereléshez hasonlóan az űrhajó oldalára szerelt tartályból vették elő. Magyarországi időszámítás szerint röviddel hajnali öt óra előtt az űrhajósok kitűzték a Holdra az amerikai zászlót, látogatásuk emlékére. A Hold és minden más égitest — nemzetközi megállapodások szerint — nem képezheti egyetlen ország tulajdonát sem. Kevéssel ezután Nixon elnök hívta őket telefonon, fehér házi dolgozószobájából. Az elnök azt mondotta, hogy ez a telefonhívás a „legtörténelmibb jelentőségű” a Fehér Házból. Minden amerikai, de az egész emberiség is büszke önökre — mondotta az űrhajósoknak Nixon, azt hangoztatva, hogy munkájuk eredményeként „az ég az ember világának része lett”. Arra utalva, hogy az űrhajó a Nyugalom tengerében ért holdat, az elnök kijelentette, ennek a ténynek arra kell ösztönözni az emberiséget, hogy a földön is nyugalmat és békét teremtsen. Ezt követően a két űrhajós nekifogott, hogy eredetileg két óra negyven percre tervezett tartózkodásának hátralévő idejét is teljesen kihasználja, befejezték a kőzetminták gyűjtését, fénykép és filmfelvételeket készítettek, különböző mozdulatokat végeztek, kívülről ellenőrizték holdkompjukat, közben megfigyeléseiket részletesen közölték a földi központtal. Visszatérés a holdkompra Magyarországi idő szerint röviddel reggel hat óra előtt befejeződött a nagy kísérlet. Elsőnek Aldrin mászott viszsza az űrkabinba a létrán, majd Armstrong is követte őt. A houstoni földi ellenőrző központ hétfőn magyar idő szerint 8 óra 25 perckor engedélyezte Neil Armstrongs (Folytatás a 2. orcMop) Neil Armstrong az Apollo—11 űrhajósa az első ember, aki lábát a Holdra tette. A kamerák itt azt a jelenetet örökítették meg, amikor a két űrhajós Armstrong és Aldrin a Holdkomp előtti térségen tevékenykedik