Napló, 1969. szeptember (Veszprém, 25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-02 / 202. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! IXTAPIÓ Kedd, 1969. szeptember 2. Ára SO fillér XXV. évfolyam — 202. szám A kollégiumok is segítenek a munkás-paraszt fiataloknak Megkezdődött a felsőoktatási kollégiumi bizottság országos konferenciája Veszprémben Dr. Polinszky Károly mi­niszterhelyettes üdvözlő sza­vaival hétfőn megkezdődött Veszprémben a felsőoktatási kollégiumok, diákotthonok igazgatóinak és diákbizottsá­gi titkárainak országos kon­ferenciája. A háromnapos eszmecsere megnyitóján megjelent Pap János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Veszprém me­gyei Pártbizottság első titká­ra, Szász András, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Bajczi Gyula, a városi párt­­bizottság titkára, Gommár József, a KISZ Központi Bi­zottságának osztályvezetője, dr. Káldi Pál, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora is. Dr. Széchy Éva, az orszá­gos felsőoktatási nevelési munkaközösség titkára elő­adásában többek között érté­kelte a másfél évvel ezelőtti gödöllői országos konferen­cia óta bekövetkezett, válto­zásokat, eredményeket és hiányosságokat. Elmondotta, hogy másfél év óta 60-ról 71-re növekedett a kollégiumok száma. Jelentősen fejlődött az eszmei politikai nevelés, az eddiginél szorosabb kap­csolat alakult ki a pártszer­vezet és a kollégiumok kö­zött, ez idő alatt többszörösére növekedett a párttagok szá­ma a diákotthonokban. Ja­vult a kollégiumok diákjai­nak a közösségben végzett önálló, alkotó tevékenysége is. Követendő példának emlí­tette az előadó többek között, hogy a közgazdasági egyetem kollégiumának diákjai rend­szeresen segítik a népi ellen­őrök munkáját. A Debreceni Orvostudományi Egyetem kollégiuma a vöröskeresztes oktatásban tevékenykedik, a Debreceni Agrártudományi Főiskola kollégiumának tag­jai pedig részt vállaltak a mezőgazdasági üzemek patro­­nálásában is. Rendkívül je­lentősnek tartotta az előadó a budapesti Eötvös kollégium kezdeményezését: a diákok felkutatják a kö­zépiskolákban a fizikai dol­gozók tehetséges gyermeke­it és előkészítik azokat az egyetemi felvételre. Hasonló tevékenységet foly­tat a debreceni, nyíregyházi tanárképző, a sátoraljaújhelyi tanítóképző kollégiuma a falusi paraszt fiatalok között. Tevékenységük méltatásakor elmondotta dr. Széchy Éva, hogy rendkívül magas a le­morzsolódás aránya a fizikai dolgozók gyermekei között. Az országos átlag 7 százalék, de a műszaki és orvosi egye­temen meghaladja a 15 szá­zalékot is. Ez azt jelenti, hogy a fizikai dolgozók gyer­­mekeinek egyötöde a diploma megszerzése előtt abbahagy­ja egyetemi, főiskolai tanul­mányait, a műszaki és orvosi egyetemeken pedig egyhar­­mada. Az aggasztó jelenség azzal magyarázható, hogy a fizikai dolgozók gyermekei gyakran eleve alacsonyabb felkészült­séggel kezdik tanulmányai­kat, így nehezebben birkóz­nak m­g a magasabb követel­ményekkel. Ezért — hangsú­lyozta az előadó — minden szocialista kollégi­umnak feladata segíteni a munkás-paraszt fiatalokat. Már a középiskolákban fel kell kutatni a tehetségeket és támogatni kell munkájukat az első években is. A hiányosságok között em­lítette, hogy az egyetemi kol­légiumok, diákotthonok kul­turális tevékenységét még mindig nem hatja át eléggé az eszmei igényesség. Bár az utóbbi évben számos kezde­ményezés tanúi lehettünk ebben a vonatkozásban is. Nyolc budapesti kollégium szocialista szerződést kötött, amely értelmében közösen szerveznek hangversenyeket, különböző színvonalas kultu­rális műsorokat. Másik hiá­nyosságnak említette, hogy az egyetemi hallgatók általános műveltsége meglehetősen egyoldalú. Javasolta, hogy a humán egyetemek kollégiu­mai hívjanak meg rendsze­resen természettudományok­kal és műszaki tudományok­kal foglalkozó szakembere­ket, a műszaki egyetemisták pedig az eddiginél hatéko­nyabban ismerkedjenek a humán műveltség alapjaival. A továbbiakban a konfe­rencia résztvevői szekció­ülésen megbeszélik az egyes szakterületek kollégiumainak sajátos problémáit és meg­vitatják a kollégiumok új működési szabályzatának tervezetét. ..ITT NEM BOLDOGUL MÁS, CSAK AKI ALKOT, AKI MUNKÁS..." Új szakmunkás tanműhelyt adtak át Zircen A tanévnyitó alkalmával új tanműhely átadására ke­rült sor tegnap Zircen, a 307- es számú Ipari Szakmunkás­­képző Intézetben. A rendkí­vül modern tanműhely fel­építése és felszerelése közel 3 millió forintba került. A környék parkosítására 55 ezer társadalmi munkaórát fordí­tottak az ipari tanulók. Az új tanműhelyben me­zőgazdasági gépszerelőket és épületlakatos szakmunkáso­kat fognak képezni emelt­szintű oktatásban. Vagyis a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után levelező ta­gozaton két év alatt érettségi bizonyítványt szerezhetnek az ifjúmunkások. Évenként 125 gépszerelő szakmunkás kerül majd ki az új tanmű­helyből. A tanműhelyt Nádor György, a Munkaügyi Mi­nisztérium főosztályvezető­helyettese adta át. Beszédé­ben hangsúlyozta: " Nem egyszerű tanévnyi­tó az idei a zirci szakmun­kástanuló intézetben, hanem egyben egy olyan új létesít­ménynek az átadási napja is, amely majd a tanulóifjúság további jó szakmai képzését, tehát a jövőt fogja szolgálni. Azt reméljük, itt nemcsak szakmát tanul majd a Zirc­­környéki ifjúság, hanem jó irányban nevelődik, kulturá­lódik is. A továbbiakban érintette az új szakmunkástanuló tör­vény néhány jellemvonását, így azt, hogy ezentúl a szak­munkástanuló intézetek is teljes jogú szakközépiskolák lesznek és a tanulók évi szü­nideje is lényegesen emel­kedni fog. Beszédének befe­jező részében köszönetet mondott azoknak a Veszp­rém megyei vállalatoknak, akik segítették az új tanmű­hely korszerű, minden köve­telményt kielégítő berendezé­sét. A tanműhelyt az intézet nevében Vrbaniczki István igazgató vette át. Beszédében elemezte a szakmunkástanu­ló intézet eddigi munkáját, eredményeit, majd kiosztotta az építkezésben és a beren­dezkedésben jó munkát végzi oktatóknak és tanulóknak a jutalmakat. Az ünnepség záróaktusa­ként a 307-es Ipari Szakmun­kásképző Intézet irodalmi színpada adott műsort, majd a tanulók birtokukba vették a­, új tanműhelyt. Az átadási ünnepség szónoka: Nádor György, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese ­ A tihanyi Gödrösben a bátrabbak még fürödtek, a többség azonban csak napozott (Szépen búcsúzik nyár című képriportunk az 5. oldalon) Tanévnyitók az iskolákban A „rövid” nyári vakáció után tegnap ismét benépe­sedtek az iskolák, a tanter­mek. Megtörténtek az ünne­pélyes tanévnyitók, megyénk általános és középiskoláiban, megkezdődött az 1969—70-es tanév. A tanévnyitó kissé elfoga­­dott számadási, tervei még csak a tankönyvekről, a taní­tás rendjéről, az évközi kirán­dulásokról, rendezvényekről, tájékoztatták az ifjúságot. Esetleg szemrehányó tekin­tettel próbáltak útbaigazítani az öltözködés, a hajviselet ügyében. Mindezek csak be­vezető mozzanatai persze an­nak a tartalmi munkának, amelyet az elkövetkező tanév hétköznapjai hoznak majd meg. Az új tanév feladatait hang­súlyozták tegnap mindenütt az ünnepi beszédek. Elsősorban azokat az oktató­nevelő­ feladatokat, amelyek alkalmassá teszik a tanuló­­ifjúságot — a jövő nemzedé­ket — a szédítő iramban fej­lődő tudománnyal és techni­kával való lépéstartásra, a gyorsuló idővel és az egyre halmozódó ismeretanyaggal való versenyfutásra. De szóba kerültek a nagy történelmi évfordulók: felszabadulásunk 25 évfor­dulója, Lenin születésének századik évfordulója nyúj­totta nevelési lehetőségek is. Olyan kérdések sem estek kí­vül a tanéveleji tervkészíté­sen, mint a fizikai dolgozók gyermekeivel való nagyobb törődés lehetőségeinek to­vábbi felkutatása, vagy az iskola új tanulóinak fokozott segítése a beilleszkedés idő­szakába. A pedagógus közösségek és a tanulói közösségek kialaku­lásának időszaka következik a tanévnyitó utáni első na­pokban. A szülőknek, a szü­lői munkaközösségeknek — mindannyiunknak — érdeke, hogy gyorsan, zökkenők nél­kül történjen mindez. Éppen ezért feladatunk a maximális se­gítségnyújtás az iskolának akár gyerekeinkkel való na­gyobb törődés révén, akár közvetlen munkavállalással. Tizenegy ország tudósai a Tihanyi Biológiai Intézetben Emlékezés-biológiai szimpozion Emlékezés-biológiai szim­pozion kezdődött Tihanyban tegnap, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Biológiai Ku­tató Intézetében. A négyna­pos tudományos eszmecserét az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem összehasonlító élet­tan tanszéke és a Tihanyi Biológiai Intézet rendezte az MTA támogatásával. Erre az alkalomra a Balaton partjá­ra érkezett 11 ország 35 ku­tatója. A neves hazai és kül­földi szakembereket dr. Ádám György professzor, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem tanszékvezetője és dr. Salánky János, a Tiha­nyi Biológiai Intézet igazga­tója köszöntötte, majd üd­vözölte a résztvevőket dr. Szentágothai János akadémi­kus, a Magyar Tudományos Akadémia biológiai tudomá­nyok osztályának titkára. A megnyitó előadások mindegyike hangsúlyozta, hogy jelentőségéhez mérten aránylag kevés ismerettel rendelkeznek az emlékezés­tanulás biológiájának terüle­tén. Ezért is nagy jelentősé­ge van ennek a szimpozion­­nak, hiszen a legújabb kuta­tási eredmények egyeztetését, szintézisét teszi lehetővé a tudósok személyes találko­zásán keresztül. Az első napon az érdeklő­dés középpontjában hangzott el a világhírű Hydén pro­fesszor előadása, aki a svéd Göteborg Egyetem hisztológia intézetének vezetője. Előadá­sában hangsúlyozta: kísérle­teiben bebizonyította, hogy a feltételes reflexek kialakítá­sa közben az agyban olyan fehérje komponensek talál­hatók, amelyek a tudatlan állapotban nincsenek jelen. Tapasztalatait, kísérleti ered­ményeit összegezve, arra a megállapításra jutott, hogy a tanulás emlékezés biokémia mechanizmusai szoros össze­függésben állnak az agysej­tek nukieinsav és fehérje szintézisével. A tanulás so­rán olyan fehérje molekulák keletkeznek, amelyek koráb­ban nem voltak meg az ideg­sejtekben. Ezeknek részletes vizsgálatától sok új ered­mény várható: a tanulás, fe­lejtés és az emlékezés bioló­giájának mélyebb megisme­rése. A nemzetközi tanácskozás csütörtökön fejeződik be, ad­dig összesen 35 előadás hang­zik el, amelyekben beszá­molnak arról is, hogy a kü­lönböző laboratóriumokban miképpen sikerül, avagy nem sikerül a kísérleti állatok emlékezési funkcióit serken­teni a tanított állatok agyki­vonatának befecskendezésé­vel. Ebben a témakörben több amerikai, dán és ma­gyar professzor számol be tapasztalatairól. if­jú vezetőket tüntettek ki A városi KISZ bizottság munkatársai a tanévnyitókon osztották­ ki a kiváló ifjú ve­zetői kitüntetéseket. Veszp­rém város 52 ifjú vezetője közül kitüntetést kapott Ed­­linger Edit, a Lovassy Lász­ló Gimnázium tanulója. Riba Teréz, a Közgazdasági Szak­­középiskola tanulója és Pe­reces Ágnes, a Kállai Gim­názium tanulója. A kitünte­tett középiskolások, mint a veszprémi általános iskolák rajvezető helyettesei, szak­körvezetői végeztek segítő munkát az iskolák úttörőcsa­patainál. A városi úttörő tit­kárság a KISZ KB 1967 de­cember 14-i határozatának szellemében a következő tan­évben tovább kívánja bőví­teni az ifjú vezetők 1:1­ét, hi­szen nagyban megkönnyíthe­­tik a pedagógusok munkáját és életkori sajátosságaikból adódóan sok előnyt jelent­hetnek az úttörőcsapatoknak. Helsinki után Veszprém Japán delegáció megyénkben Két japán fiatal érkezett tegnap megyénkbe. Norifumi Imamura, az Egyesült Japán Diákszervezetek — a Zengakuren — nemzetközi szekciójának vezetője, valamint Sonoko Kokuryo, a Zengakuren tagja. Augusztus 22—27 között részt vettek Helsinkiben, a Vietnami Szolidaritási Békekonfe­rencián, ahol hazánkba hívta őket a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Hét napot töltenek Magyarországon, ebből egyet — a tegnapit — Veszprémben, illetve a Balaton­­parton töltötték a csopaki dr. Münnich Ferenc KISZ tá­borban, ahol az egyetemi KISZ vezetőkkel találkoztak. Elkísérte őket dr. Gombár József, a KISZ központi bi­zottságának osztályvezetője, valamint Györkös Imre, a KISZ megyei bizottságának titkára.

Next