Napló, 1969. szeptember (Veszprém, 25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-02 / 202. szám
Kadd, 1969. szeptember 2. „Pókok dolgoznak a siló vasalásán A vezetés próbája Bizonyításra ma már aligha szorul, hogy a nagyobb vállalati önállóság megsokszorozta a vezetők felelősségét. Hogy mást ne mondjunk: a reform nyomán 20 hónap alatt nem oldódtak meg a népgazdaság évtizedes problémái, s így ma bizonyos feszültségek nem annyira az irányító szerveknél, mint inkább a vállalatoknál tapasztalhatók. Jelenleg sincs például lényegesen több erőforrás, anyagi eszköz felhalmozásra (fejlesztésre és a forgóeszköz növelésére), mint néhány esztendővel ezelőtt, a tervalkudozások idején. Csakhogy most a vállalatok kerülnek nehéz pénzügyi helyzetbe, ha tovább nyújtózkodnak, mint ameddig a takaró ér. A gazdasági vezetők felelőssége ma nem általánosságban, hanem nagyon is témaszerűen mérhető a vállalatok gazdasági eredményeiben. Nem véletlen például, hogy az egyik főkönyvelő még mielőtt teljesen összecsaptak volna a feje felett a hullámok, felmentését és alacsonyabb beosztásba helyezését kérte. Az irányító szervek által kezdeményezett leváltások indoklásában is gyakrabban szerepel: alkalmatlan a feladat ellátására. S a kádermunka elsősorban azért lett szókimondóbb, mert a frontvonalak is nyíltabbak, a vállalatok s a felettes hatóságok felelőssége kevésbé mosódik össze, és szembetűnőbb a kisszerűség, a maradiság. A megnövekedett és mérhetőbbé vált személyi felelősségnek, azonban egyáltalán nem az alkalmatlanság a legjellegzetesebb kísérőjegye. Az is nyilvánvalóvá vált, az igazgatók, a főmérnökök, a főkönyvelők többsége képes új, kezdeményező módon vezetni, a kockázatot, a felelősséget vállalni. És nem lett igazuk azoknak, akik féltek az önállóság növelésétől, s a reform sikerét a vállalati vezetéstől féltették. A gazdasági vezető gárda méltónak bizonyult a bizalomra, s a nagyobb követelmények hatására fejlődése meggyorsult. Természetesen húsz hónap tapasztalatai alapján legfeljebb azt mondhatjuk, hogy a vállalatok szerencsésen túljutottak az első akadályokon, ám még senki sem szakította át a célszalagot. Az idei év már több munkát, feladatot adott, mint a tavalyi. A reform kibontakozásával — ahogy csökkentik, illetve megszüntetik az állami támogatásokat, a központi kedvezményeket — a teljes körű önállósággal és felelősséggel mind élesebb határvonal kerül a jó és a rossz munka, a tehetséges és bátran kezdeményező, valamint az új módon dolgozni képtelen vezetők közé. S mivel a vezetés lényege az előrelátás, a mai döntések, intézkedések csupán több év távlatából, a holnap nagyobb követelményeinek mércéjével értékelhetők igazán. Vajon, a vállalat szervezetét, belső mechanizmusát, a beosztott vezetőket, az egész kollektívát előrelátó módon már most fejlesztik-e az új feladatokra? A kérdésre majd a jövő gyakorlata ad egyértelmű választ. Az idei szigorú — tegyük hozzá, nem mindig elég következetes és hibamentes — bankpolitika következtében a vezetés pénzügyi-gazdálkodó funkciója került előtérbe, gyakran elnyomva más teendőket. A szakmai felkészültség egyoldalú hangsúlyozásával korábban is találkozhattunk. Pedig nem szabad elfelejteni, hogy a vezető posztok betöltésénél az új mechanizmusban is változatlan követelmény a népi demokráciához való hűség, a szakmain külül a politikai felkészültség, a szervező- és irányítókészség. Mindez persze magában foglalja az emberekkel való bánni tudást, a példaadó vezetői magatartást, morált is. A vezetői képességek értékét nem szabad arisztokratikusan önmagunkban vagy néhány látványos megnyilatkozásban lemérni. A tehetség, az alkalmasság fokmérője az egész kollektíva eredményes munkája. Ezért az a jó vezető, aki a „csapatjátékra” épít, jól válogatja meg munkatársait. Nemcsak hogy érvényesülni hagyja minden szinten tehetséges szakembereket, hanem el is söpri útjukból az akadályokat. Koszerűsíti például a vállalati szervezetet, amelynek régi formája sok középszintű vezető kényelmének, kiváltságainak, anyagi előnyének is mentsvára. A reform a vállalati munka minden szintjén változást igényel a szervezetben, a módszerekben, a szemléletben. S ez az igény mindenütt találkozik a dolgozók felfokozott várakozásaival is. Húsz hónap elteltével egyre jogosabb követelmény a reform gyakorlatias végrehajtása, minden szinten, a munkapadokig bezáróan. Nem látványos, de elkerülhetetlen, hogy a vezetők ügyéből a tömegek napi munkájának részévé váljék mindaz, ami a vállalat új helyzetéből, nagyobb önállóságból adódik. Ehhez pedig mindenekelőtt az üzemi demokrácia fejlesztésével, a párt- és a szakszervezetek tevékeny közreműködésével fel kell számolni a vállalati munka és szemlélet megújítását, a tehetséges, az alkotó kezdeményezések útját álló bürokráciát és középszerűséget. Ugyancsak a vezetés dolga a műhelyek számára is érthető nyelvezetre fordítani, mozgósító erejű feladatokra bontani a sok évre programot adó vállalati reformtennivalókat. Ma csak így lehet a dolgozó kollektívák összefogását, fegyelmét, tulajdonosi öntudatát erősíteni, magasabb szintre emelni, az igazi vezető képességeket, a rátermettséget igazolni. K. 1. NAPLÓ Összkomfort A lét: 100 lakás 11 Gépesített KL akció a 99Kisszérűn** Kit*albérletből A több mint ötven méter hosszú daru sehogysem tud befordulni az utcasarkon, hát lebontják az útjában álló kis épületet. Ez az első pillanatban talán hihetetlen eset. Veszprémben, a legújabb KISZ lakótelep építésénél fordult elő. A helyszín az . Most már feljöhet a daru, kezdhetjük a szerelést. Varga Sándor, a megyei építőipari vállalat veszprémi építésvezetőségének vezetője megkönnyebbülten figyeli az ,,új sufni” építését. Egy ideig emiatt késlekedett a 100 lakásos beruházás indítása. A károsult tulajdonosnak új fészert építünk néhány méterrel odébb a lebontott helyett, így szabad lesz az út a daru előtt. Épp ideje. Tudja, nagyon kellemetlen volt, hogy a fiatalok nap mint nap sürgettek: mi lesz már, miért nem kezdjük a munkát? A 100 lakásos KL akció szervezése tavaly ősszel kezdődött Veszprémben. A résztvevők már novemberben befizettek 30—36 ezer forintot, de az építkezést csupán az idén májusban kezdték meg, akkor is csak a fiatalok dolgoztak. — Először a telekárviták akadályozták a kezdést — jegyzi meg Németh István, a városi KISZ bizottság manEndrődi utca és a Vámosi út kereszteződése, illetve a Kiskőrösi út. A régi veszprémiek ezt a helyet „kisszerűnek” hívták. Itt gyűjtötték össze a város gabonáját. Az egykori hatalmas szénakazlak helyett most négyemeletes, modern házak alapjai sorakoznak utt, határsa, az akció fő ..organizátora” —, majd az új építőipari árak, s a megváltozott OTP hitelrendelet késleltetett bennünket. De a résztvevő fiatalok között is volt olyan, akinek a hitelkérelmére egy hónapot, a telekkönyvi átírásra másfél hónapot kellett várni, csupán mert lusta volt aláírni a szükséges okmányokat. S míg össze nem jött valamennyi aláírás, hozzá sem kezdhettünk az építkezés előkészítéséhez. A járulékos munkákkal együtt az ifjúsági lakótelep mintegy húszmillió forintba kerül. Ilyen értékű vállalkozása még nem volt a városi KISZ bizottságnak. Változást jelent, méghozzá minőségi változást az is, hogy a házilagos kivitelezést, korszerű, nagyüzemi építkezési mód váltotta fel. A KISZ lakásépítkezésekbe is betört az előregyártott elem, a kis és a nagy blokk, a daru, a nagyteljesítményű betonkeverő gép. — Segédmunkás gondok miatt utasítjuk el részben az igények egy részét. A fiatalok viszont vállalták, hogy az összes földmunkát elvégzik, s az alapbetonozással is megbirkóznak némi szakmai segítséggel. Ránk az épületek összerakása és a különféle szakipari, szerelőipari munkák várnak. Ezt tudjuk vállalni. — Mit kapnak a fiatalok, túl azon, hogy ezzel meggyorsítják otthonaik, lakásaik felépítését? — A norma szerint járó munkabért, plusz 25 százalékot, mivel nem kapnak szociális juttatást. Mindezt azonban nem készpénzben fizetjük ki, hanem az összköltségek csökkentésére fordítjuk, így a fiatalok olcsóbban jutnak lakáshoz, a legnagyobb — 53 négyzetméter alapterületű — ára sem haladja meg a 170 ezer forintot. — Nem lebecsülendő kedvezmény ez — szól közbe Szajkó Mihály, a városi KISZ bizottság új munkatársa. Ő veszi át a lakásépítési akció szervezését, irányítását Németh Istvántól . De sokat segített már eddig a városi tanács, a beruházási iroda is. A tanács például 85 ezer forint értékű anyaggal segített abban, hogy az új ifjúsági lakótelepnek rendes útja legyen. Míg a beruházási iroda a talajfeltöltésben segít azzal, hogy ide irányítja a Cserhátról kikerülő törmeléket. „Betört” a blokk Felvonulás — szerződés nélkül — A különféle telek-, éres hitelviták miatt vállalatunkkal még a mai napig sem kötöttek végleges szerződést a fiatalok — jegyzi meg nem minden célzás nélkül a megyei építőipari vállalat építésvezetője. — De mi ennek ellenére felvonultunk, bár nem sok emberrel. Sőt, a szükséges anyagokat is megrendeltük. Két épülethez szükséges blokk már a helyszínen. Az új ifjúsági lakótelep öt négyemeletes és öt egyszintes épületből áll. A típusterveket társadalmi munkában adaptálta a megyei tervező intézet. A lakások általában két szoba összkomfortosak, de egyszobás garzonok is helyet kapnak az épületben. A megyei építőipari vállalat kapacitása hosszú időre kötött, hogyan vállalhatta hát az újabb 100 lakást? 3 „Szekrény alapok'’ Gyors ütemben épül a 2. számú ajkai timföldgyár. Már megkezdték a technológiai szerelést is. A Gyár és Gépszerelő Vállalat dolgozói a 35 méteres ülepítők szerelésén dolgoznak. A másik kivitelező, — a 22. számú Állami Építőipari Vállalat — a légkikeverő, a siló, a nedvesüzemi fejépület, a 10 kilovoltos kapcsoló állomás épülete, valamint a ko „Egy kicsit feljebb!” — a jégkikeverők tetején szinteznek az ajkai kalcinálóhoz vasartalanító tartályalapokat készíti, és még ebben az évben megkezdi a kalcináló alapozását is. A forgókemencék súlyosak és úgynevezett szekrény szerkezeti alapokra helyezik. A szerelés alatt a megfelelő és egyenletes talajterhelés biztosítása érdekében több ezer köbméter vizet töltenek a szekrényekbe. A legsürgősebb feladatok közé tartozik az utak megépítése, mivel az esős, őszies idő beálltával a terület sártengerré változik. A negyedik emelet kiadó Tavasz óta nincs olyan nap, hogy ne lenne itt egykét fiatal. Ásnak, alapoznak, méricskélnek, vagy éppenséggel gyönyörködnek az állatkertben. — Jobb lenne már az ablakból nézelődni — sóhajt Tóth Zoltán, a Bakony Művek fiatal szerszámlakatosa. — Az albérleti sötét zugból végképp idejönni, ahol állítom olyan levegő van, mint sehol másutt. Bár még csak háromhónapos házas vagyok, s mások többet is kibírtak saját otthon nélkül, de ha lehetne, azonnal jönnénk. — Hány órát dolgozott az alapozásánál? — Azt hiszem, kétszázat. Ennyi már elég, hogy ne kerüljek a negyedik emeletre. — Ezt nem értem. — Nem is értheti. Ezt csak az itteniek tudják. Megállapodtunk ugyanis abban, hogy aki a legtöbbet dolgozik, azt választhatja ki először hogy hol legyen a lakása. Aztán a többiek, aszerint, ki hány órát dolgozott. — S lehet még szaporítani a munkaórák számát? — De még mennyire! Az alapbetont még csak most csináljuk. Aztán meg közbeközbe is kell a segédmunka. A darupályához, a tereprendezéshez. Csak győzzük idővel. Idő. Varázsszó. Mindenki arra vár, hogy elérkezzék a határidő. A lakáskulcs átadási határideje: 1970 második fele. Most már csak az a kérdés: szeptember, október, vagy november? Választ egymástól várhatnak. Andrásy Antal Nagyüzemi békatenyésztés A biharugrai halgazdaság évente több tonna békát exportál a MAVAD útján. A békákat mindeddig alkalomszerűen gyűjtötték össze. Ebben az évben kísérletképpen mesterségesen ívatták a békákat, s bebizonyosodott, hogy mesterségesen igen jó eredménnyel tenyészthetők. Biharugrán az elkövetkező években a halgazdaság egyik jól jövedelmező melléküzemága lesz az export békatenyésztőn.