Napló, 1969. október (Veszprém, 25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! 10AP 10 Szerda, 1969. október 1. AratO fillér XXV. évfolyam — 227. szám Nemcsak gazdasági feladat a termelékenység növelése SZMT tanácsülés Veszprémben Tegnap délelőtt a szakszervezetek megyei tanácsának veszprémi székházában Martinkó Mátyás elnökségi tag, a Várpalotai Szénbányák igazgatója elnökletével SZMT tanácsülést tartottak. A megyei szakszervezeti fórumon megjelent Szilágyi Sándor, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára is. A tanácsülés két napirendi pontja — jelentés a szocialista munkaverseny mozgalom jelenlegi helyzetéről és további feladatairól, valamint a szakszervezeti munka helyzete és jövőbeni feladatai — lényegében azonos témával foglalkozott: hogyan segíthetik a szakszervezetek a termelékenység növelését, a termelés gazdaságosabbá tételét? Mint ismeretes Veszprém megye ipara 1969 első félévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 2 százalékkal növelte termelését. Ezen belül azonban egyes iparágak termelésének emelkedése a vártnál jobban alakult, így például a vegyipar 7, a gépipar 8, az alumíniumipar 6 százalékkal növelte termelését. A megyei építőipari vállalatok nagymértékben, 20 százalékkal növelték termelésüket (Meg kell említeni azonban, hogy még ilyen termelésnövekedés mellett is a megrendelések további 18 százalékát kapacitáshiány miatt el kellett utasítani.) Ha a bíztató termelési eredmények mellett a termelékenységi mutatókat vizsgáljuk, mint azt a tanácsülés is tette, korántsem lehetünk elégedettek. Csaknem általános jellemzője a termelés emelkedésének, hogy az sajnos, mindenütt létszámemelkedéssel járt együtt. Kivételt csupán az építőipari vállalatok jelentenek, ahol a termelés növelésének csupán 30 százalékát fedezték új munkaerők felvételével. E kivételtől eltekintve megállapítható, hogy megyei iparvállalatainknál általában a termelékenység romlott, lassult relatíve a termelési ütem. Ezek megváltoztatása nemcsak gazdasági, hanem szakszervezeti feladat is — hangzott el a tanácsülésen. Javítani kell a munkafegyelmen, növelni kell a munkaintenzitást. Ez részben a dolgozókon múlik — ennek megérttetése is szakszervezeti feladat — másrészt a vezetésen, s a termelés előkészítésén, tervezésén. Az üzemi szakszervezeti bizottságoknak sokkal határozottabban kell fellépniük a termelés fokozása érdekében, mint eddig. Szóljanak bele a szakszervezeti aktivisták a tervezésbe, hívják fel a gazdasági vezetők figyelmét egy-egy szervezési hiányosságra. A termelés egyik leghatékonyabb segítője, erőforrása a munkaverseny. Mint a tanácsülésen több felszólaló is elmondta, úgy tűnik, lassan megszűnik a munkaversenymozgalomban az utóbbi időben tapasztalt „pangás”. A munkaverseny legújabb eredményei azt bizonyítják, hogy a vállalatok gazdasági vezetői is kezdik felismerni a lehetőségeket. Az ismertetett vállalásokon érződik, hogy a gyárak, üzemek gazdasági és szakszervezeti vezetői élnek a reform adta önállóságukkal, s olyan célokat tűznek a munkaverseny-mozgalomban résztvevők elé, melyekért azok is szívesen küzdenek. A tanácsülés mindkét előadója, Szabó Kálmán, az SZMT vezető titkára és Hauser János, a közgazdasági bizottság vezetője részletesen foglalkozott a szocialista brigádmozgalommal, mint a munkaverseny alapvető és meghatározó bázisával. Elmondták, hogy a szocialista brgádmozgalom a termelésben komoly tényező. Hangsúlyozták, hogy az üzemi demokráciát még jobban szélesíteni kell, s ez általános szakszervezeti feladat. A kínálkozó fórumokat — termelési tanácskozásokat, brigádértekezleteket, csoportos megbeszéléseket — használják fel sokkal „gazdaságosabban”. Ugyanis sok helyen csak a feladatok kiosztására szorítkoznak, s kevés időt szentelnek arra, hogy megbeszéljék: milyen feladatot, mikor és miként kell megoldani, biztosítottak-e a feltételek a munka elvégzéséhez. A vezetők ne takarékoskodjanak a jogosan járó elismeréssel, hiszen egy-egy igazgatói dicséret sokszor kétszáz forintos jutalmakkal is felérhető erkölcsiekben. Befejező harmadik napirendi pontként személyi ügyeket tárgyalt a tanácsülés. „A megújhodás időszakába lépett a magyar közlekedés“ DR. CSANÁDI GYÖRGY MINISZTER ENGEDÉLYT ADOTT A VESZPRÉM—ALSÓÖRSI FORGALOM KÖZÚTRA TERELÉSÉRE — BEJÁRÁS AZ „ÁTTERELT” SZAKASZON — ELSŐ AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI IRÁNYELVEK ELFOGADÁSA ÓTA KITÜNTETÉSEK. DICSÉRETEK „Rendkívül nagy jelentőségű esemény”, sőt: „történelmi pillanat a magyar közlekedésügyben” — így kezdte beszédét, így méltatta a Veszprémkülső pályaudvar és Alsóörs közötti vasútvonal személyforgalmának közútra terelése alkalmából rendezett ünnepséget dr. Csanádi György, közlekedés és postaügyi miniszter. Ma 0 órától kikapcsolták a közlekedésből a már korszerűtlen, gazdaságtalanul működő Veszprém—alsóörsi vasútvonalat. A forgalmat közútra terelték. Az intézkedés előkészítéseként 50 millió forintos költséggel korszerűsítették a pályaudvartól a városig vezető utat. Ebből az alkalomból érkezett Veszprémbe dr. Csanádi György. A miniszter fogadására megjelent Veszprém külső állomáson Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Bodogán János, a megyei tanács elnöke, Bajczy Gyula, az MSZMP Veszprém városi titkára, dr. Ditrói József, a városi tanács elnöke, megjelentek a megye és a város más vezetői, az építkezésekben résztvevő vállalatok és szervek vezetői. A kölcsönös üdvözlés, majd a jelentések fogadása után dr. Csanádi György miniszter az esemény jelentőségét méltatva emlékeztetett: Még egy éve sincs, hogy a parlament elfogadta a kormány közlekedéspolitikai koncepcióját, melynek célja a személy- és áruszállítási igények gazdaságos kielégítése, a szolgáltatások minőségének emelésével. A Veszprém— alsóörsi út-áttereléssel kapcsolatos létesítmények tervezése, építése csak ez év elején kezdődött. A megvalósításra tehát kevés idő állt rendelkezésre. A feltételeket mégis határidőre és kifogástalanul teljesítették. Ez az első útszakasz, amelyen a parlament határozata után a közlekedés közútra terelése megtörtént. De egyben ez a bizonyíték arra is — ezt ma már az utazóközönség is tapasztalhatja, — hogy a forgalom átterelése elsősorban az utazók érdekeit szolgálja. Korszerűsödést jelent azért is, mert sűrűbb járataival kényelmesebb utazási lehetőséget biztosít. A megszüntetett vasútvonal által érintett településekre eddig hét vonatpár és 52 autóbuszjárat szállította az utasokat. A következőkben 130 autóbuszjárat bonyolítja le ugyanezt a forgalmat, s ezzel a korábbihoz képest az ülőhelyek száma megkétszereződik, az összes férőhelyek száma pedig négyszeresére emelkedik. Egyben lehetővé teszi a megmaradó vasutak korszerűsítését is. — Milliárdokat kellene befektetni az elavult vasútvonalak újjáépítésébe — mondta ezzel kapcsolatban dr. Csanádi György —, így ezt az összeget a megmaradó vasutak fejlesztésére fordíthatjuk. Kijelentette, hogy a megújhodás időszakába lépett a megyei közlekedés, az új közlekedéspolitika megvalósulásával. Ezt rövidesen Veszprém-külső is bizonyítani fogja: Dunántúl egyik legkorszerűbb pályaudvara lesz-Csanádi elvtárs köszönetet mondott az építőknek, a helyi szerveknek a segítségért, majd megadta az engedélyt a forgalom átterelésére. A közlekedés korszerűsítéséért, a megye igényeinek figyelembevételéért, a megye párt- és tanácsi szervei, a megye lakossága nevében dr. Bodogán János, a megyei tanács elnöke mondott köszönetet. A Veszprém-külső pályaudvaron, az új autóbuszállomás előtt tartott ünnepség után, a miniszter és kísérete, valamint a megyei és a város vezetői autóbuszokon végigutaztak a Veszprém— alsóörsi útszakaszon. Megtekintették az új létesítményeket, amelyek az átterelés feltételeiként épültek. Elkészült a Veszprémkülső és a város közötti új útszakasz. Új autóbusz pályaudvar épült a külső pályaudvaron, átépítették, korszerűsítették a vonal szinte minden váróhelyiségét, öt szolgálati helyen URH-készülék létesült. Új forgalmi iroda épült Balatonalmádiban, Alsóörsön Pedig szigetperonos végállomás épült, forgalmi irodával. Délben a Hotel Veszprémben ebédet adott a miniszter a forgalom közútra terelésében kitűnt dolgozók tiszteletére. Ebéd előtt pohárköszöntőt mondott Pap János, a megyeiFolytatás a 2. oldalon Pap János fogadja dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi minisztert A miniszter engedélyt ad a forgalom átterelésére Losonczi Pál ebédet adott Kekkonen elnök tiszteletére Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden az Országház vadásztermében ebédet adott dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke tiszteletére. Részt vettek az ebéden az elnök kíséretének tagjai is. Magyar részről jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Ajtai Miklós, Fehér Lajos, Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Biró József, Czinege Lajos, dr. Horgos Gyula, Nagy Józsefné, Péter János, a kormány tagjai, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. Az ebéden Losonczi Pál és Kekkonen elnök mondott pohárköszöntőt. „Csak tiszta forrásból” Gyémánt- és aranydiplomák — Szentgálon 50 éve és ma Három pedagógus-generáció találkozója Füreden . .áldás szálljon tanítónk fejére.. ” — zengett-csengett az ének üde gyerektorkokból. A Balatonfüredi Bem József iskola kórusa munkában megfáradt élvonalban dolgozó és kezdő pedagógusokat köszöntött tegnap a Marina szállóban. Mindhárom generációhoz szóltak Németh László, Füst Milán, Gyergyai Albert, Bóka László és Váczi Mihály idézett gondolatai a nevelői hivatás szépségéről, értelméről, szeretetéről a „Csak tiszta forrásból” című műsorban. Kerekes Bélánéból és Schleincher Emmából nosztalgiát sajdított föl az ünnep, hisz 60 évvel ezelőtt kapták kézhez diplomájukat, illetve a Szathmárnémeti R. K. Tanítónők Intézetében. Kerekes néni a régi Komárom megyei Búcsúban tanított, most Almádiban él. Emmi néni abonyi, kecskeméti, csongrádi, móri fehérvári vándorút után telepedett le az Udvardi melletti Kiliántelepen, ahol iskolai kirándulás alkalmával szerezte meg a Balatont. Megilletődve vették kézbe a gyémánt diplomát. Az akarattyai Finta István, a veszprémi Kovács Zsigmond, valamint Győri Istvánná, Torma Jánosné s a — betegsége miatt távol maradt — Vajda Márta arany diplomát kapott félévszázados működése elismeréséül. Tisztelettel köszöntötték idős kollégáikat a veszprémi járás művelődési vezetői Puszta Károly szakszervezeti titkár küzdelmes útjuk tanulságául szűrte le a volt tanítványok nevében is: — Nevelői optimizmusunkból merítenünk kell ma is. Werner Ottó, a tanács osztályvezetője külön szólt a 12 járásbeli kiváló oktatásügyi dolgozóhoz és a 25 pályakezdő tanítónőhöz és óvónőhöz. — Mióta a kitüntetésüket átvették, most üdvözölhetjük együtt őket is. Útjukat kell, hogy kövessék az egy hónapja katedrára állt kollégák. Hivatásuk sikeres teljesítését segítsék szeretettel a tapasztaltabbak... Farkas Edit, a füredi Bem iskola igazgatója: — A mai világ szép szeptemberének emlékét őrizhetik magukban a fiatalok. A bensőséges hangulatú találkozón ott volt Kapor Károly, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, Majáik László, a járási pártbizottság titkára és Horváth György a veszprémi járási tanács elnökhelyettese. Fehér asztal mellett beszélgettek el a tanítók egykori s mai sorsáról. Karika Erzsébet 50 évet töltött gyerekek körében. — Téglás-köves magtárban kezdtem Szentgálon, mert az iskolát életveszélyesnek mondták. A helyzetem volt inkább az, hiszen négy évig nem kaptam fizetést. 1922 augusztus 22-én kaptam az ezső 9 ezer koronát — egy pár cipő árát. Mégse keseredtem el, jókedvvel okítottam 60—70, olykor 100 gyereket is. Kimeszeltük a roggyantnak mondott iskolát, amelyik ma is áll, csak a tető új rajta. 1957-ben nyugdíjazták, majd szolgálati lakást is szobára kellett felcserélnie. Mire „megsértődött” — és egy pusztai iskolában tanított még négy évig. Ekkor tüntették ki. — Sose hagyott el kedélyem. Ezért is látogatnak meg— a Bakonyban vett kis „Sobri-házamban” — tanítványaim, köztük a legkedvesebb: Lőrincze Lajos. Gyürösy Attiláné szeptember 1-től dolgozik. Első munkahelye a szentgáli óvoda. Egy hete ment férjhez. Teljesen berendezték az iskolában kapott szolgálati lakást, amelynek 28 80 a havi bére. A fiatalasszony fizetése 1 610 forint. Törlesztenek OTP-részletet, de nincs oka semmi panaszra. Elégedett Csatári Erzsébet is, aki Veszprémből jár ki Szentgálra matematikát, fizikát tanítani. A havi 1200-at nem tartja soknak, de az egri főiskolán feléből is megélt. Hasonlóan nyilatkozik a peremartoni Mészáros Teréz, Bálint Lászlóné Bertádéról. Szabó Árpádné, a világosi iskola újdonsült nevelője. Lukács Imrévé, aki kezdő létére osztályfőnök Hajmáskéren. — Végtelen aranyosak a gyerekek. .. Segítenek a kartársak... Szívesen vezetem az énekkart is... — Ilyen és hasonló vallomások az idős tanítónők szeméből kicsalták az öröm könnyeit. Megérték, hogy fiataloknak könnyebb.