Napló, 1969. november (Veszprém, 25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

% f­A­A / Világ proletárjai egyesüljetek! SSPIÖ Szombat, 1969. november 1. Ara SO fillér XXV. évfolyam — 234. szám A tízéves város céljai megvalósításra mozgósítanak •• Ünnepi tanácsülés Ajkán Tíz esztendővel ezelőtt, 1959 november 1-én nyilvá­nította az Elnöki Tanács Aj­kát várossá. Az évforduló megünneplésére tegnap dél­előtt tanácsülést tartottak az új művelődési házban. Az ünnepi tanácsülésen megjelent dr. Bodogán Já­nos, a megyei tanács vb el­nöke és Szilágyi Sándor, város országgyűlési képvise­­­lője is. A Himnusz elhangzása után dr. Ádám István, a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke nyitotta meg az ünnepi tanácsülést, majd Rieger Rezső, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet, erőfeszítés árán feloldódott. Nőket foglalkoztató ipari üzemek telepítésével és a ne­hézipari üzemekben lévő, nők számára is alkalmas munka­körök felkutatásával ezen a nehéz gondon túl vagyunk. Most azzal kell fogalkoz­nunk, hogy a következő években a rendkívül sok­egészségügyi középkáderről és kereskedelmi szakember­ről gondoskodni tudjunk.­­ A negyedik ötéves terv első évében Ajkához is elér­kezik a földgázvezeték, ami az üveggyár fejlesztését te­szi lehetővé. Közismert, hogy Ajka közeli jövőben járási szék­a­hely is lesz, ami járási köz­­intézmények létrehozását tette szükségessé.­­ A fejlesztési elképzelé­sek alapján most azt a célt kell kitűzni, hogy a negyedik és az ötödik ötéves terv so­rán Ajka­ olyan várossá fej­lődjön, ahol a városi lakos­ság igényeit magas színvo­nalon ki tudjuk elégíteni. Rieger Rezső beszéde Rieger elvtárs Ajké múlt­jára visszatekintve elmond­ta, hogy a múlt század köze­pén indult meg ;tt az ipari fejlődés, akkor alakult ki a szénbányászat, akkor hozták létre az üveggyárat, majd szénkutatás közben mangánt és bauxitot találtak. Ajkát ritka természeti adottságai indították el a fejlődés útján, de ez a fejlődés a felszaba­dulásig igen lassú volt. Pri­mitív termelőeszközöket al­kalmaztak, a munkát meg­könnyítő berendezésekre nem költöttek. A felszabadu­lást követően valamennyi aj­kai üzem fejlődése meggyor­sult, az iparmedence üzemei­ben rekonstrukciót hajtottak végre. Megmaradtak azonban a tőkés termelésre jellemző kommunális, szociális és egészségügyi viszonyok. A fejlett és korszerű üzemek árnyékában elhanyagolt, egy­mástól elkülönült települések húzódtak meg. Ajkának nem voltak váro­si hagyományai. A felszaba­duláskor 8 ezer ember élt az elszórt településeken. — 1957—58-ban ért meg az elhatározás, hogy Ajkát vá­rossá kell fejleszteni. Ha most belelapozunk a várossá nyilvánítással egyidőben szün­­letett fejlesztési dokumentu­mokba, azt látjuk, hogy a jószándék és a hihetetlen erőfeszítések ellenére az el­képzelések téves informá­ciókra épültek, mert az ipar­­fejlesztés üteme messze meg­­haladta a település fejleszté­sének ütemét. Ezért később elsőrendű­ feladat volt a ket­tő összehangolása, s így kel­lett elkészíteni a település fejlesztésének megalapozot­tabb programját. 1963-ban alakult meg az ajkai tárca­közi bizottság, és ennek ko­ordinálásával elkészült a vá­ros általános rendezési terve. Közös forrásból — A város párt és tanácsi szerveinek együttes döntése alapján a városfejlesztés meggyorsítására a rendelke­zésre álló tanácsi forrásokon kívül egyéb lehetőségeket kezdtünk felkutatni. Az ipar és a település közötti ellent­mondás felszámolása érdeké­ben az ipari üzemeket is be­vontuk a város beruházásai­nak elősegítésébe. Ennek eredményeképpen épült meg az új művelődési ház, közös forrásból épül a városköz­pontban a szolgáltató ház és az új óvoda. Az utóbbi idő­ben erőfeszítéseket tettünk a többcsatornás kereskedelmi hálózat létrehozására. — A nehézipar gyors fej­lődése gondokat adott a női munkaerő foglalkoztatásában is. Ez az ellentmondás sok Köszönet a jó munkáért — Egy évvel ezelőtt véle­ményt kértünk városunk sok ezres munkás kollektívájától, hogy segítsek meghatározni a város jövőbeli igényeit. En­nek segítségével került sor a fejlesztés irányelveinek megfogalmazására, ami hos­­­szú távon egységes értelme­zését adta a város fejleszté­sének, és alkalmas arra, hogy mozgósítsa a város la­kóit a célkitűzések megvaló­sítására. Befejezésül Rieger elvtárs többek között a következő­ket mondta: “ E helyről is szeretnék a városi pártbizott­ság nevében őszinte köszö­Et után dr. Bodogán Já­nos tízéves tanácstagi, illet­ve tanácsi munkájának elis­meréseképpen a következők­nek nyújtotta át a „Veszp­rém megyéért” érdemérem arany fokozatát: Király Já­nosnak, dr. Valaczkai Pál­nak, Balatoni Antalnak, dr. Dely Kornélnak, Pusztai Je­nőnek, Egger Jenőnek. Az érdemérem ezüst foko­zatával tüntették ki: Bajor Istvánt, Szekér End­rejet mondani a városi ta­nács tagjainak, a tanács vezetőinek, a szakigaz­­gatási szerveknek nagy fele­lőséggel és hozzáértéssel végzett, fáradhatatlan mun­kájukért. Köszönetet mondok a város több száz mérnöké­nek és technikusának, az or­vosoknak, pedagógusoknak, amiért a város fejlesztésének szakszerű kimunkálásában aktívan részt vettek. E hely­ről mondok köszönetet a vá­ros munkásságának, amiért a felszabadulás óta lankadat­lan erővel és lelkesedéssel részt vesz a várost formáló társadalmi megmozdulások­ban. rét. Major Józsefnél Bóka Papp Józsefet Marton Jó­zsefnél Kiss Józsefet Rózsás Sándort Juhász Jánosnál. Szabó Józsefet, Nyirő Lajost, Budai Józsefet, Jánosi Imrét, Érti Jánost. Az ünnepi tanácsülés az Internacionáléval ért véget, majd dr. Ádám István, a művelődési ház emeleti fo­lyosóján megnyitotta a város életét, fejlődését bemutató kiállítást. Kitüntetések Az ünnepi tanácsülés elnöksége Vasárnap érkezik Veszprémbe a gáz MTESZ elnökségi ülés A MTESZ Veszprém me­gyei szervezetének elnöksé­ge, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület nagy­­kanizsai csoportjával közö­sen, tegnap délután a Hotel Veszprém különtermében, mintegy száz meghívott szak­ember részvételével előadó ülést rendezett a gázellátás­ról. Az ülésen megjelent Áb­rahám Ferenc, a megyei párt­­bizottság titkára, valamint a megyei és a városi pártbizott­ság, a tanács, a különféle társadalmi szervezet több képviselője. Bándi József, az Országos Kőolaj- és Gázipari vezérigazgató helyettese Tröszt magyar gázipar helyzete „A és fejlesztésének gazdasági­ je­lentősége” címmel tartott elő­adást, amelyben a szénhidro­gének, különösen a földgáz felhasználásának rohamos emelkedését bizonyította. Ele­mezte a folyékony és gázne­mű energiahordozók előnyeit, s hangsúlyozta, hogy azok kis mennyiségben is nagy ka­lóriát képviselnek, szállítá­suk olcsó, felhasználásuk tel­jesen automatizálható. Ennek ellenére óva intett a szélsősé­ges nézetektől és cselekede­tektől, s rámutatott, hogy az ország energia­igényének kielégítése csak a szén, a ha­zai szénhidrogének és az im­portált energia együttes fel­­használásával lehetséges. Horváth Róbert, a Közép­dunántúli Gázszolgáltató­ és Szerelő Vállalat igazgatóhe­lyettese „Veszprém megye gázellátásának helyzete és a fejlesztési iránya” tartott előadásában címmel elmon­dotta, hogy a megépült veze­téken vasárnap érkezik meg a városba a gáz, és hétfőn kapcsolják be az első fogyasz­tót. Tap János elvtárs fogadta a csehszlovák ifjúsági küldöttséget A megyei KISZ bizottság ven­­dégeként, Veszprémben tartóz­kodó Kelet-Csehszlovákiai Dol­gozó Ifjúsági Szövetség Kerüle­ti Tanácsa, az SPM küldöttségét tegnap reggel fogadta Pap János, az MSZMP KB tagja, a Veszp­rém megyei pártbizottság első titkára. A szívélyes hangulatú találkozón Pap elvtárs tájékoz­tatta a delegációt megyénk ifjú­ságának helyzetéről. A csehszlovák ifjúsági delegá­ció — élén Vend Zdenekkel, az SPM kerületi tanácsának elnö­kével — ezután Rostási Józseffel, a megyei KISZ bizottság első titkárával és ifjúsági szövet­ség más megyei vezető munka­társaival tanácskozott. A hasz­nos tapasztalatcserén kölcsönö­sen tájékoztatták egymást az ifjúsági mozgalmi munka ta­pasztalatairól,­­ eredményeiről. Megvitatták az együttműködés lehetőségeit és formáit. Csehszlovák vendégeink vá­­rosnéző séta után ellátogattak a csopaki KTSZ vezetőképző tá­borba. ' Pártnapok a tudományos intézetekben és a KÖJAL-nál Időszerű politikai sebről tartott a héten kérdő­két helyen is pártnapot Pap Já­nos elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára, az MSZMP KB tagja. Szerdán délután a NEVIKI és a MÁFKI kutatói hallgatták meg a tájékoztatást, tegnap délután pedig a megyei KÖJÁL székházába látogatott el Pap János Szász András­nak, a megyi pártbizottság osztályvezetőjének társasá­gában. Vöröskeresztes körkép Titkári értekezlet a megyeszékhelyen A Vöröskereszt szervezete csütörtöki megyei veze­tőségi ülése után, tegnap dél­előtt a függetlenített munka­társak, járási és városi tit­károk tartottak Veszprémben találkozót. A titkári értekez­letet Horváth Ferencné, Vöröskereszt megyei titkára a­­ vezette. A tanácskozás részt­vevői három témát vitattak­­ meg: értékelték az egészség­­] nevelés területén elért ered­ményeket, megvitatták a já­rási, községi vöröskeresztes szervezetek gazdasági hely­zetét és szervezettségét, s ki­emelt témaként foglalkoztak a véradó mozgalom helyzeté­vel. A veszprémi városi titkár hozzászólásából az derült ki hogy lényegesen többet kell törődni az aktivisták és re­szortfelelősök továbbképzé­sével. Mint Horváth Ferenc­né válaszában elmondotta, az adottságoknak és igényeknek megfelelően mindenhol le­hetőség van a különböző to­vábbképzési formák megva­lósítására. A veszprémi járás vöröske­resztes titkára izgalmas kér­dést vetett fel: lehet-e premizálni­, forintban mér­ni az eredményes vöröske­resztes munkát? Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy legfeljebb kaptak, kaphattak, ajándékot például könyveket, az aktivisták és a függetlenített titkárok is. Munkájuk, a járási titkár szerint, pénzjutalmat, is ér­demelne. A vöröskeresztes lom szempontjából a mozgó­járásban a leggyengébb zirci a munka. • A tapolcai járásban a Vö­röskereszt tagjainak legna­gyobb gondját a véradó moz­galom adja. Igen érdekes felmérésről számolt be a keszthelyi járás függetlenített titkára. Pár évvel ezelőtt az aktivisták a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi és higiéniás helyzetét vizsgálták meg. Most ismét felkeresik a meg­­vizsgáltakat, s összehasonlí­tást tesznek: az utóbbi évek alatt tapasztalható-e változás, fejlődés? A titkári értekezlet részt­vevőinek általános megálla­pítása volt, hogy az országos központban az esetek többsé­gében nem veszik eléggé fi­gyelembe az egyes területek propaganda- és felvilágosító anyag igényeit, így különö­sen keveset kaptak a járások a nagyon kelendő és hasznos ,,Ifjú egészségőr” és az ,,El­sősegélyiskola” című­ kiadvá­nyokból. Az évforduló alkalmából kiállításon mutatják be az ajkai üzemek és a város fejlődését

Next