Napló, 1969. november (Veszprém, 25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-01 / 254. szám
% fAA / Világ proletárjai egyesüljetek! SSPIÖ Szombat, 1969. november 1. Ara SO fillér XXV. évfolyam — 234. szám A tízéves város céljai megvalósításra mozgósítanak •• Ünnepi tanácsülés Ajkán Tíz esztendővel ezelőtt, 1959 november 1-én nyilvánította az Elnöki Tanács Ajkát várossá. Az évforduló megünneplésére tegnap délelőtt tanácsülést tartottak az új művelődési házban. Az ünnepi tanácsülésen megjelent dr. Bodogán János, a megyei tanács vb elnöke és Szilágyi Sándor, város országgyűlési képviselője is. A Himnusz elhangzása után dr. Ádám István, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg az ünnepi tanácsülést, majd Rieger Rezső, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet, erőfeszítés árán feloldódott. Nőket foglalkoztató ipari üzemek telepítésével és a nehézipari üzemekben lévő, nők számára is alkalmas munkakörök felkutatásával ezen a nehéz gondon túl vagyunk. Most azzal kell fogalkoznunk, hogy a következő években a rendkívül sokegészségügyi középkáderről és kereskedelmi szakemberről gondoskodni tudjunk. A negyedik ötéves terv első évében Ajkához is elérkezik a földgázvezeték, ami az üveggyár fejlesztését teszi lehetővé. Közismert, hogy Ajka közeli jövőben járási székahely is lesz, ami járási közintézmények létrehozását tette szükségessé. A fejlesztési elképzelések alapján most azt a célt kell kitűzni, hogy a negyedik és az ötödik ötéves terv során Ajka olyan várossá fejlődjön, ahol a városi lakosság igényeit magas színvonalon ki tudjuk elégíteni. Rieger Rezső beszéde Rieger elvtárs Ajké múltjára visszatekintve elmondta, hogy a múlt század közepén indult meg ;tt az ipari fejlődés, akkor alakult ki a szénbányászat, akkor hozták létre az üveggyárat, majd szénkutatás közben mangánt és bauxitot találtak. Ajkát ritka természeti adottságai indították el a fejlődés útján, de ez a fejlődés a felszabadulásig igen lassú volt. Primitív termelőeszközöket alkalmaztak, a munkát megkönnyítő berendezésekre nem költöttek. A felszabadulást követően valamennyi ajkai üzem fejlődése meggyorsult, az iparmedence üzemeiben rekonstrukciót hajtottak végre. Megmaradtak azonban a tőkés termelésre jellemző kommunális, szociális és egészségügyi viszonyok. A fejlett és korszerű üzemek árnyékában elhanyagolt, egymástól elkülönült települések húzódtak meg. Ajkának nem voltak városi hagyományai. A felszabaduláskor 8 ezer ember élt az elszórt településeken. — 1957—58-ban ért meg az elhatározás, hogy Ajkát várossá kell fejleszteni. Ha most belelapozunk a várossá nyilvánítással egyidőben szünletett fejlesztési dokumentumokba, azt látjuk, hogy a jószándék és a hihetetlen erőfeszítések ellenére az elképzelések téves információkra épültek, mert az iparfejlesztés üteme messze meghaladta a település fejlesztésének ütemét. Ezért később elsőrendű feladat volt a kettő összehangolása, s így kellett elkészíteni a település fejlesztésének megalapozottabb programját. 1963-ban alakult meg az ajkai tárcaközi bizottság, és ennek koordinálásával elkészült a város általános rendezési terve. Közös forrásból — A város párt és tanácsi szerveinek együttes döntése alapján a városfejlesztés meggyorsítására a rendelkezésre álló tanácsi forrásokon kívül egyéb lehetőségeket kezdtünk felkutatni. Az ipar és a település közötti ellentmondás felszámolása érdekében az ipari üzemeket is bevontuk a város beruházásainak elősegítésébe. Ennek eredményeképpen épült meg az új művelődési ház, közös forrásból épül a városközpontban a szolgáltató ház és az új óvoda. Az utóbbi időben erőfeszítéseket tettünk a többcsatornás kereskedelmi hálózat létrehozására. — A nehézipar gyors fejlődése gondokat adott a női munkaerő foglalkoztatásában is. Ez az ellentmondás sok Köszönet a jó munkáért — Egy évvel ezelőtt véleményt kértünk városunk sok ezres munkás kollektívájától, hogy segítsek meghatározni a város jövőbeli igényeit. Ennek segítségével került sor a fejlesztés irányelveinek megfogalmazására, ami hosszú távon egységes értelmezését adta a város fejlesztésének, és alkalmas arra, hogy mozgósítsa a város lakóit a célkitűzések megvalósítására. Befejezésül Rieger elvtárs többek között a következőket mondta: “ E helyről is szeretnék a városi pártbizottság nevében őszinte köszöEt után dr. Bodogán János tízéves tanácstagi, illetve tanácsi munkájának elismeréseképpen a következőknek nyújtotta át a „Veszprém megyéért” érdemérem arany fokozatát: Király Jánosnak, dr. Valaczkai Pálnak, Balatoni Antalnak, dr. Dely Kornélnak, Pusztai Jenőnek, Egger Jenőnek. Az érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki: Bajor Istvánt, Szekér Endrejet mondani a városi tanács tagjainak, a tanács vezetőinek, a szakigazgatási szerveknek nagy felelőséggel és hozzáértéssel végzett, fáradhatatlan munkájukért. Köszönetet mondok a város több száz mérnökének és technikusának, az orvosoknak, pedagógusoknak, amiért a város fejlesztésének szakszerű kimunkálásában aktívan részt vettek. E helyről mondok köszönetet a város munkásságának, amiért a felszabadulás óta lankadatlan erővel és lelkesedéssel részt vesz a várost formáló társadalmi megmozdulásokban. rét. Major Józsefnél Bóka Papp Józsefet Marton Józsefnél Kiss Józsefet Rózsás Sándort Juhász Jánosnál. Szabó Józsefet, Nyirő Lajost, Budai Józsefet, Jánosi Imrét, Érti Jánost. Az ünnepi tanácsülés az Internacionáléval ért véget, majd dr. Ádám István, a művelődési ház emeleti folyosóján megnyitotta a város életét, fejlődését bemutató kiállítást. Kitüntetések Az ünnepi tanácsülés elnöksége Vasárnap érkezik Veszprémbe a gáz MTESZ elnökségi ülés A MTESZ Veszprém megyei szervezetének elnöksége, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület nagykanizsai csoportjával közösen, tegnap délután a Hotel Veszprém különtermében, mintegy száz meghívott szakember részvételével előadó ülést rendezett a gázellátásról. Az ülésen megjelent Ábrahám Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, valamint a megyei és a városi pártbizottság, a tanács, a különféle társadalmi szervezet több képviselője. Bándi József, az Országos Kőolaj- és Gázipari vezérigazgató helyettese Tröszt magyar gázipar helyzete „A és fejlesztésének gazdasági jelentősége” címmel tartott előadást, amelyben a szénhidrogének, különösen a földgáz felhasználásának rohamos emelkedését bizonyította. Elemezte a folyékony és gáznemű energiahordozók előnyeit, s hangsúlyozta, hogy azok kis mennyiségben is nagy kalóriát képviselnek, szállításuk olcsó, felhasználásuk teljesen automatizálható. Ennek ellenére óva intett a szélsőséges nézetektől és cselekedetektől, s rámutatott, hogy az ország energiaigényének kielégítése csak a szén, a hazai szénhidrogének és az importált energia együttes felhasználásával lehetséges. Horváth Róbert, a Középdunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat igazgatóhelyettese „Veszprém megye gázellátásának helyzete és a fejlesztési iránya” tartott előadásában címmel elmondotta, hogy a megépült vezetéken vasárnap érkezik meg a városba a gáz, és hétfőn kapcsolják be az első fogyasztót. Tap János elvtárs fogadta a csehszlovák ifjúsági küldöttséget A megyei KISZ bizottság vendégeként, Veszprémben tartózkodó Kelet-Csehszlovákiai Dolgozó Ifjúsági Szövetség Kerületi Tanácsa, az SPM küldöttségét tegnap reggel fogadta Pap János, az MSZMP KB tagja, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára. A szívélyes hangulatú találkozón Pap elvtárs tájékoztatta a delegációt megyénk ifjúságának helyzetéről. A csehszlovák ifjúsági delegáció — élén Vend Zdenekkel, az SPM kerületi tanácsának elnökével — ezután Rostási Józseffel, a megyei KISZ bizottság első titkárával és ifjúsági szövetség más megyei vezető munkatársaival tanácskozott. A hasznos tapasztalatcserén kölcsönösen tájékoztatták egymást az ifjúsági mozgalmi munka tapasztalatairól, eredményeiről. Megvitatták az együttműködés lehetőségeit és formáit. Csehszlovák vendégeink városnéző séta után ellátogattak a csopaki KTSZ vezetőképző táborba. ' Pártnapok a tudományos intézetekben és a KÖJAL-nál Időszerű politikai sebről tartott a héten kérdőkét helyen is pártnapot Pap János elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, az MSZMP KB tagja. Szerdán délután a NEVIKI és a MÁFKI kutatói hallgatták meg a tájékoztatást, tegnap délután pedig a megyei KÖJÁL székházába látogatott el Pap János Szász Andrásnak, a megyi pártbizottság osztályvezetőjének társaságában. Vöröskeresztes körkép Titkári értekezlet a megyeszékhelyen A Vöröskereszt szervezete csütörtöki megyei vezetőségi ülése után, tegnap délelőtt a függetlenített munkatársak, járási és városi titkárok tartottak Veszprémben találkozót. A titkári értekezletet Horváth Ferencné, Vöröskereszt megyei titkára a vezette. A tanácskozás résztvevői három témát vitattak meg: értékelték az egészség] nevelés területén elért eredményeket, megvitatták a járási, községi vöröskeresztes szervezetek gazdasági helyzetét és szervezettségét, s kiemelt témaként foglalkoztak a véradó mozgalom helyzetével. A veszprémi városi titkár hozzászólásából az derült ki hogy lényegesen többet kell törődni az aktivisták és reszortfelelősök továbbképzésével. Mint Horváth Ferencné válaszában elmondotta, az adottságoknak és igényeknek megfelelően mindenhol lehetőség van a különböző továbbképzési formák megvalósítására. A veszprémi járás vöröskeresztes titkára izgalmas kérdést vetett fel: lehet-e premizálni, forintban mérni az eredményes vöröskeresztes munkát? Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy legfeljebb kaptak, kaphattak, ajándékot például könyveket, az aktivisták és a függetlenített titkárok is. Munkájuk, a járási titkár szerint, pénzjutalmat, is érdemelne. A vöröskeresztes lom szempontjából a mozgójárásban a leggyengébb zirci a munka. • A tapolcai járásban a Vöröskereszt tagjainak legnagyobb gondját a véradó mozgalom adja. Igen érdekes felmérésről számolt be a keszthelyi járás függetlenített titkára. Pár évvel ezelőtt az aktivisták a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi és higiéniás helyzetét vizsgálták meg. Most ismét felkeresik a megvizsgáltakat, s összehasonlítást tesznek: az utóbbi évek alatt tapasztalható-e változás, fejlődés? A titkári értekezlet résztvevőinek általános megállapítása volt, hogy az országos központban az esetek többségében nem veszik eléggé figyelembe az egyes területek propaganda- és felvilágosító anyag igényeit, így különösen keveset kaptak a járások a nagyon kelendő és hasznos ,,Ifjú egészségőr” és az ,,Elsősegélyiskola” című kiadványokból. Az évforduló alkalmából kiállításon mutatják be az ajkai üzemek és a város fejlődését