Napló, 1970. január (Veszprém, 26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai egyesüljetekt — IMAPM csütörtök, 1979. január 1. Arad forint XXVI. évfolyam — 1. szám Megyénkben az egyik leginkább behavazott falu Ukk. A nagytömegű hó azonban igazi öröm a hógolyózó gyerekeknek Vota: Péterfay) Nyereséges esztendő 157 lakás terven felül — 8 milliót „elvitt" a tél 44 órás munkahét január 1-től Megyénk nagyüzemeiből Belendült Hogyan sikerült az 1969- es termelési tervet teljesíteni ? E kérdésre kerestünk választ az év utolsó napján megyénk néhány nagyobb üzemében, vállalatánál. NITROKÉMIA IPARTELEPEK Az egész évre jellemző létszámhiány, anyagellátási zavarok okozták, hogy a „Nitró" termelési tervét csak 95- 96 százalékra teljesítette. Sok gondot, problémát okozott a kedvezőtlen decemberi időjárás is Mindezek ellenére mindent megtett a vállalat az exportterv teljesítése érdekében, amely a tavalyinál 30 százalékkal volt magasabb. Az erőfeszítések sikerrel jártak, a Nitrokémia maradéktalanul teljesítette exporttervét, s jelentősen növelte a tőkés export arányát AJKAI ALUKOHÓ ÉS TIMBOLDGYÁR A vállalat eredményesen zárta az 1969-es esztendőt, minden területen túlteljesítették a tervet. Timföldből 1 500 tonnával adtak többet a tervezettnél. Kohóalumíniumból 19 650 tonna volt az előirányzott, ezzel szemben 19 720 tonnát termeltek. Galíliumból is többet adtak a tervezettnél, s formaöntvény termelési tervét is túlteljesítette a vállalat. HERENDI PORCELÁNGYÁR Az európai hírű gyár, bár termelési tervét csak 98,5 százalékra teljesítette, a termelési értékterv teljesítése meghaladja a 100 százalékot. Ezzel magyarázható a gazdaságosság kedvező alakulása, s az, hogy a várható nyereség megközelítően azonos lesz a tavalyival. A gyár éves exporttervét 103,8 százalékra teljesítette. Az utolsó exportszállítmány éppen tegnap érkezett meg a Bahamaszigetekre. PEREMARTONI IPARI ROBBANÓANYAGGYAR Hétmillió forintos terv túlteljesítéssel zárták az évet Peremartonban- Ez elsősorban a tízezer tonnás szuperfoszfát termelési többletnek köszönhető. A vállalat 1969- re 28 millió forintos nyereséget tervezett. A kedvező termelési eredmények ellenére ezt az összeget nem tudták elérni, s mintegy 5 millió forint a lemaradás. Oka elsősorban a magas kocsiálláspénz (ez mintegy 4 millió forintot jelentett) s a fajlagos költségek túllépése. Mindezek ellenére a részesedés most sem lesz kevesebb a tavalyinál. BAKONYI BAUXITBÁNYA VÁLLALAT A vállalatnál 1 millió 320 ezer tonnás termelést terveztek 1969-re. A kapacitás ugyan ennél többet is lehetővé tett volna, de a korábban felmért és bejelentett piaci igények csak ennyit tettek szükségessé. A vevők még év közben is a vártnál 7 ezer tonnával kevesebbet igényeltek. A termelés 53,8 százalékát hazai timföldgyáraknak, 46,4 százalékát pedig exportra szállították. Kedvezően alakult a vállalati eredmény, a tervezett 24 millió helyett 40 milliót értek el .Ezt elsősorban a termékek jobb minőségéből eredő magasabb árbevételnek köszönhetik- VIDEOTON, AJKA Az ajkai gyáregységben valamennyi termelési mutatót, köztük a termelékenységi tervet is teljesítették. 1969 „az export éve" volt. A Volkswagen koperáció és az NDK potenciométer rende-ése most újabb jelentős üzleti lehetőségeket kínál. Az NDK-val már megkötötték a szerződést, amely szerint 1975-ig jelentős mennyiségű potenciométert szállítanak. A Volkswagen képviselőivel is aláírták az 1970-re szóló szerződést, s ez ugyancsak jelentős bevétellel kecsegtet. A gyáregység nyeresége a végzett munka alapján több lesz, mint tavaly. VIDEOTON, VESZPRÉM A téli közlekedési nehézségek miatt a gyáregység a tervet 99 százalékra teljesítette. Ennek ellenére a nyereség megközelíti a tavalyi szintet. Sikerként könyvelhető el az is hogy a vállalat, bár 1969 januárjában tért át a 44 órás munkahétre, lényegesen kevesebb túlórát használt fel, mint az előző években. VESZPRÉM MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT A kedvezőtlen időjárás, a cementhiány, a szállítási gondok akadályozták az építők idei munkáját, ennek ellenére az előzetes felmérések szerint mintegy 10 millió forinttal sikerült túlteljesíteni a tervezett árbevételt. Ami különösen örvendetes, ebben az évben az építők 157 lakással adtak át többet a tervezettnél, s olyan nagy létesítmények is az idén készültek el, mint a Marina. Auróra, a várpalotai távfűtés. PÁPAI TEXTILGYÁR 510 ezer négyzetméterre! Nemesítette túl készárutervét a pápai gyár. Ezzel lehetővé vált hogy mind a fonoda, mind a szövődő üzem a tervezettnél több félkész terméket állíthatott elő. A termelésnek mintegy 60 százaléka exportra készült s ennek kiváló minősége 5 százalékkal több nyereséget hozott 1969-ben a tervezettnél BAKONY MŰVEK 7500 műszakóra esett ki aossz időjárás miatt a Veszprémi Bakony Műveknél Egyébként 8 millió forinttal teljesítette volna túl a tervét a gyár de így is elérik a száz százalékot Ez közel fél milliárd forintot jelent, amely egyedülálló a Bakony Művek eddigi történetében. 1969 többek között a VAZ- program előkészítésének, a világszínvonalon álló gyújtógyertya típusok kifejlesztésének, valamint az aluminium szifonpatron gyártásának sikeres esztendeje volt. A gyár kollektívája különben tegnap dolgozott utoljára heti 48 órás munkarendben. 1970 január 1-től valamennyi üzemegységben bevezetik a 44 órás, szabadszombatos munkahetet JAnfe# Rettey O/rasónAwaA erei Aná?yeAAe# Ao/cfogr a/ erei A/yánniyA/ Számvetés: negyedszázadra essünk számot megint. Egy elmúlt esztenydővel nem nehéz, tegnap éltük meg, sikereit és gondjait itt hordjuk még a vállainkon. Csakhogy ezen az évtizedfordulón számot vetni anélkül nem lehet, hogy arra ne gondolnánk: cg?/ megkezdett évszázad cg?/ncg!/edével is e/ ke# számodrtMztk. Önmagunknak, eg!/ országnak, s ta/án ,eg?/ vi/ágnak is, mindenesetre, barátainknak és eg/en/e/einkne/c cg?//ormán. 1945-ben azzal kezdődöttez az újabb világ, ez a homlokegyenest ellenkezőre formált, vadonatúj, soha nem volt társadalmi életforma, hogy elhatározta egy nép: valahányszor számot vet majd önmaga életével, olyan legyen az, hogy mindig azt mondhassa: soha nem voltóbb. Mondjuk ki hát: az emberek nálunk a történelem folyamán ma élnek — anyagi és emberi szempontokból egyaránt — a legjobb viszonyok között. Magyarországon — és Veszprém megyében. S most bizonyítsuk is ezt, számvetésül a negyedszázaddal. Szőkébb hazánk, ez a megye mindig az iparosodottabb, a fejlettebb vidékek közé tartozott. A háború előtt ipara 7500 embernek adott kenyeret. Ma egyedül a Nitrokémia Ipartelepek foglalkoztat ennyi embert. Háromhónapos hosszú harc — talán a leghosszabb szabadulásvárás — után itt csak ipari roncsok maradtak. Leszere/t, c/rabo/t, össze/ett gyárak, bánt/ák. Ebbő/, a semmibő/, az eltorzítottbó/, ke/deti ú/at teremteni. Ne emlegessük, hogy mekkora energia kellett hozzá, hányan tették rá az életüket. Csak azt talán, hogy tankgránátokból született az első ipari robbanóanyag Peremartonban, munkások élete volt a tét, de meglett. Meglett az is, hogy annyi szén és érc bújt elő a föld alól, amiből meglódulhatott egy ország energiaipara. A munkások érdeked a tét, meg a munkáskatalon. S ma azt mondhatjuk, 1970-ben a húsz évvel ezelőtti — a rendbehozott 1950-es ipar — termelési értékének több mint hatszorosát tesszük az ország asztalára. És számot vethetünk — velünk és ellenünk érzők előtt —, hogy a mi rendünkben ez a mégic nagy//ontosságácá növekedett: az ország teljes mangánérckészletét, bauxitkészletének háromnegyedét, bitumentermelésének felét, műtrágyatermelésének negyedét adja ez a megye tízszer is több munkájával, mint negyedszázad előtt. Számot vethetünk, elmondhatjuk, hogy negyedszázada itt húszezer parasztcsaládnak nem volt földje, egy kapavágásnyi sem, hogy birtokos véd a veszprémi püspökség, a káptalan, s a zirci apátság vág?/ 700 ezer ko/don. S elmondhat/ak. Ziogo c/vettük ezt a birtokot, s kiosztottak 34 ezer parasztnak, 127 ezer holdat, s a többi is állami gazdaságé, erdőgazdaságé lett. Elszámolhatunk: 1948-ban Nagyalásonyban, Zalaszántón, Felsőőrsön, Pápán és Bakonpéterden termelőszövetkezeti csoportok alakultak az egykori cselédekből, 84-en voltak. S elmondhatjuk, hogy egy évtizeddel később 267 termelőszövekezetünkk volt Veszprém megyében. Nagyüzemet csináltunk, ki tudná felmérni, mennyi verítékkel? Amit mérni tudunk: a háború előtt alig egy kiló műtrágya ,,esett" egy holdra, most csaknem hatvan kiló. A búza termésátlag csaknem megkétszereződött, a rozs másfélszerese lett, s a kukorica ugyancsak másfélszerese a negyedszázaddal ezelőtti átlagoknak. Ezt tudjuk mérni. S amit nem tudunk: ki látok ebben a huszonöt esztendőben kopagó és izzadó aratóbandákat? Deci pálinkáért, deka kenyérért harcoló nyomorgókat? Senki, mert eljutottunk addig, hogy a betakarítást, s az aratás nehéz fizikai munkáját teljesen gépesítettük, számoljunk el vele most mindazoknak, akik emlékeznek az ellenkezőjére. Számoljunk el vele és tegyük hozzá: Veszprém megyében ez a mezőgazdaság több mint 3 milliárdot tesz évente arra az asztalra, amelyről mindannyian eszünk. Jobban eszünk és többet, mint valaha. Jobban élünk, ez tén?/, huszonöt évre/ /abban, s a/?/an neg?/edszázaddal, ame/?/hez mérhető évszázadot se tudunk „hozni". Számoljunk be, csináljunk számvetést, nézzünk meg összehasonlításul egy, talán a Népszavához írott munkás-segélykérő levelet 1931-ből. „Sok elvtársunk kénytelen az erdőben és istállókban lakni . . . lerongyolódtunk és éhezünk. Munkaszünetkor szánalmas képet nyújt Pét... az erdőszélen heverésznek szegény testvéreink, rongyokba burkolják a cement és mész által kimart lábaikat, dróttal foltozzák ruháikat . . ." Vagy a mezőgazdasági kamara a/vkort /evetét a nagybirtokokon dolgozó parasztokról: „...nagy többségükben a szó szoros értelmében éheznek . . . 6—8 gyermekes családokról szólnak a jelentések, akik hetek óta nem ettek kenyeret, hanem főtt burgonyán és kukoricán tengetik életüket... életük nem nevezhető emberhez méltónak." Negyedszázad után — amelyről el kell most számolnunk — ki talál összehasonlítási alapot? Gyerekeinknek ki tudná megmagyarázni ma már, mi az a n?/omor, mi az, hog?/ ko/dus, mi az, hog?/ alamizsna, mi az, hog?/ ..hárommillió /tordus országa"? Gyerekeinknek másképp számolunk el: igaz, hogy a megye lakóházainak több mint negyedét megrongálta huszonöt évvel előbb egy háború, igaz, hogy Veszprém és Várpalota háromnegyede. Pápa fele rombadőlt, de ma már csaknem másfélszázezer lakás van, s ebben az utolsó évtizedben a negyedszázadból csaknem negyvenezret építettünk. Hogy nincs már /a/u. aho/ petróndámpánál fanu/nánn/tag?/ércZték, hog?/ nincs már annZZabéta, meg nég?/e/cmis. Zcg/öZ/cbb íz öregek közt, akik arra büszkék, hogy fiaik, meg unokáik sokkal többre vitték, mint ők. Az írástudásnál is többre: szakképzettségre, érettségire, egyetemre, doktorátusra — szép, fontos munkára és életre sorozhatnánk számokat: tg?/ élünk Veszprém megi/ében nggi/edszázad után, gondokká/, /tüsz/födésse/, Zsibák/taZ. eredméni/eZckeZ, örömmé?, /á/daZmakkaZ e/tö/főti, boni/ofu/t.üde egpérteZmü neg?/edszázad után. $ így élünk egy közép-európai országban, egy *világrendszerben, egy egész világban. Úgy, hogy elmerünk, és el tudunk számolni egy negyedszázadunkkal, az egyetlennel, amely igazán valamenynyiünkké lett. úgy kezdünk majd meg 1970- ben, ma egy újabb negyedszázadot, hogy vállalhatjuk az előzőt, úgy, ahogy volt. A későbbi nemzedékek előtt is. A „kétezresek" majdani nemzedék-ítélete felől is nyugodtak lehetünk. Sztankay József