Napló, 1970. február (Veszprém, 26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

Tudósok parlamentje F­ebruár első hete a tu­dományé lesz ha­zánkban: kedden kezdődik a Magyar Tudo­mányos Akadémia három­napos közgyűlése, a tudósok parlamentje, amely a meg­hívó jelzése szerint ugyan a rendes évi közgyűlés, jelen­tősége azonban jóval túlnő­­ az eddigi hasonló tanácsko­zásokénál. Több tényező is emeli leg­nagyobb tekintélyű tudomá­nyos fórumunk idei eszme­­i­­ cseréjének ünnepélyességét, közéleti fontosságát. Az egyik a felszabadulás közel­gő 25. évfordulója, a másik pedig az Akadémia újjáala­kulásának kétévtizedes jubi­leuma. Mindkét dátum sok­oldalú számvetésre inspirál­ja a tudományos élet képvi­selőit. S ez a szám­vetés mél­tán kelt ünnepi hangulatot, jóleső érzést a tudomány minden művelőjében, hi­szen a tudományok olyan gazdag virágzását hozta el ez a negyedszázad, de mégin­­kább az Akadémia újjáala­­­­kulása óta eltelt két évtized, amelyre még nem volt példa az ország történelmében. Nem­ volt ismeretlen ná­lunk azelőtt a szegény — nemritkán nyomorgó — tu­dós típusa. A felszabadulás előtt igen szűkösek voltak a Akadémia anyagi lehetősé­gei: a tudományok vára egyetlen kutató intézettel­­ sem rendelkezett. Ám a mostoha körülmények elle-­­ nére is voltak magyar tu­­­­dósok, akik — sokszor nagy áldozatok, lemondások és nélkülözések árán, a kellő anyagi és erkölcsi elismerés ■­­ és támogatás nélkül is — na­gyot, maradandót alkottak, jelentősen hozzájárultak a tudomány haladásához. Csak a felszabadulás óta foglal­hatta el a tudomány — s ve­le az Akadémia — hazánk társadalmi életében azt a helyet és rangot, amely mél­tán megilleti. Tudósaink, kutatóink te­vékeny részesei lettek a tár­sadalmi haladásnak, mun­­kájukkal eredményesen já­rultak hozzá a szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának megalapozásához és bővítéséhez. A népi állam tudományo­kat felkaroló áldozatvállalá­sa nyomán sorra alakultak az Akadémia kutató intéze­­­­tei, amelyek a kutatás ma­gyar hagyományainak foly­tatása mellett lehetőséget te­remtettek új tudományágak művelésének megalapozásá­ra is. így indult fejlődésnek hazánkban egyebek között a kísérleti fizika, az atomfizi­ka, a kémia, a kísérleti bio­lógia, s a műszaki tudomá­nyok néhány modern ága. Ma ötezren munkálkodnak az Akadémia negyven kuta­tó­intézetében, amelyeknek zavartalan működésére és­­ fejlesztésére a múlt évben , több mint 700 millió forintot fordított az állam. . -" Ezt a hatalmas anyagi ál­­­­dozatot megszolgálja, bősé­­s­e­gesen visszafizeti a tudo­­­­mány, amely — nem lehet elégszer hangsúlyozni ezt — korunkban a társadalmi és­­ gazdasági fejlődés egyik leg­hatékonyabb hajtóerejévé vált. A fejlett társadalom­ életének ma már úgyszólván , nincs olyan területe, amely „ a tudományos eredmények­­ közvetlen felhasználása nél­­­­kül is boldogulhatna. é­v. A következő évek és évti­­zti­zedek e létfontosságú tenni­ V­­alóinak ellátásához nélk­­­özhetetten a tudományos n­ézet jobb megszervezése. Az Ír Akadémia mai arculatának, felépítésének két évtizeddel­­ezelőtt történt kialakítása óta mennyiségileg is, minő­­­­ségileg is annyira megnöve­­kedett, megváltozott a tudo­mányos munka, hogy a régi szervezeti keretek mttt nem is alkalmasak a hatékony irá­­­­nyításra. Az új szervezeti 11 formákat megtalálni és mó­dosított alapszabályban megfogalmazni — az Elnöki Tanács legutóbbi törvény­­erejű rendelete alapján — ez­­a mostani közgyűlés legfőbb feladata, amelynek megol­dása elé nagy várakozással tekint a tudomány minden művelője, az egész ország közvéleménye. Vfiát pr&feté ff iff egftsetjetek ! ti MSZMP VESZPRÉM MEGYEI aUON­SfiGfl iS 1 WEGYEI IMCS IflPjfl Vasárnap, 1910. február 1. Ara­­ forint XXVI. évfolyam — 21 szám Imponáló eredmények a Hunyadi termelőszövetkezetben Zárszámadó közgyűlés Vászáron Ezekben a napokban a fal­vak legnagyobb termei is — akárhányszor — szűknek bi­zonyulnak a fontos ese­mény, a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűléseknek. Nagy figyelem kíséri szinte mind. Az érdeklődő kívülál­lók is nagy számban jelen vannak — tanúi az egy évti­zed alatt megtett gazdag és sikeres útnak, így volt ez tegnap Vaszaron is. A szép művelődési ház zsúfolásig megtelt. A falubeliek mellett jelen voltak a járási szervek képviselői és részt vett a zár­számadók munkájában Józsa János, a megyei pártbizott­ság titkára is. A vaszari számvetés való­ban nagyon is figyelemre­méltó. Zimits Tibor elnöki beszámolójából egy szüntele­nül gyarapodó, egyre korsze­rűbben termelő gazdaság ké­pe rajzolódott ki. Szakoso­dás, magas hozam — így jel­lemezhetnénk munkájukat. Búzából holdanként 21,4 má­zsa termett — több mint 100 vagon kenyérgabonát adtak a közfogyasztásnak. A kuko­rica átlaga 26 mázsa — a ter­més 120 vagon. A pillangós takarmányok holdankénti termése is meghaladta a 30 mázsát. A növénytermesztés tavaly 11­0t­illió forint érté­ket produkált, 10 százalékkal többet, mint egy évvel ko­rábban. Nemcsak a szakosodás jel­lemzi a vaszariak termelését, hanem magasfokú gépesítés, és ami talán legelső helyre kívánkozik: a szövetkezet közösségének odaadó, fele­lősségteljes munkája. A ter­melésnek természetesen ára van. Tavaly 600 vagon szer­ves és 126 vagon műtrágyát használtak el. Ugyan évről évre nagyobb értéket jelent a gazdaság 700 holdnyi szőlő- és gyümölcsös ültetvénye — tavaly csak szamócából 945 mázsát ad­tak el — de a fő ágazat az állattenyésztés. Az elnöki be­számoló itt is imponáló szá­mokat ismertetett. Egy tehén évi átlagos tejtermelése túl­jutott a négyezer literen! (A megyei átlag nem sokkal ha­ladja meg a 2 ezer litert!...) Jelentős számban exportál­tak növendékbikát, sok vem­hes üszőt adtak el, és az ér­tékesített 195 vágómarha né­hány kivételes mind export­ra ment. A kétezer mázsa hí­zott sertés már a kisebb té­telek közé tartozik. A na­­gyobbakból is csak egyet: 174 ezer pecsenyekacsát adtak a közfogyasztásnak! Ez több min 40 vagon csemegét je­lent. Ha Vaszarról esik szó, meg kell említeni azt is, hogy a melléküzem, a „gombgyár” tavaly is letette a maga ré­szét a közös asztalra, 5 mil­lió forinttal többet, mint az­­ előző évben. A sok szám fel­sorolását azzal fejezhetjük be, hogy a szövetkezet közös vagyona egy év alatt 12 mil­lióval nőtt, ma már megkö­zelíti a 80 millió forintot. A termelés arányában nőtt a tagság jövedelme, de talán még ennél is fontosabb: az alapok ma már olyan meg­bízhatóak, szilárdak, hogy terveiket teljes bizonyosság­gal formálhatják. Milliókat tartalékolnak, több mint 650 ezer forint jutott a szociális és kulturális alapra, üdülőt bérelnek Badacsonyban, kül­földi utazásokon vehetnek részt. És az új esztendőben közel 10 ezer holdra tágult a Hunyadi Termelőszövetkezet határa: egyesültek a szere­csenyi és a gyarmati közös gazdasággal. A gazdaság elnökének ösz­­szegező beszámolóját szoká­sos módon az ellenőrző bi­zottság jelentése — amelyet Illés József ismertetett — egészítette ki. A bizottság­nak ugyan volt néhány kri­tikai megjegyzése, de alapjá­ban a végzett munka elisme­rése és a további nagy célok elérésének ösztönzése jelle­mezte a beszámolót. A vitá­ban sokan felszólaltak. Itt is — mint akárhány zárszám­adón — szóba került az öre­gek, a nyugdíjasok, a járadé­kosok és a munkaképtelenek gondja, az, hogy mint eddig, a jövőben is számítanak a szövetkezet segítségére. A gazdaságnak 355 tagja van. Ezek közül 180 a nyugdíjas és a járadékos. A szövetkezet gonddal, felelősséggel törő­dik velük. Felszólalt a zárszámadó közgyűlésen Józsa János elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára is. Elismeréssel, megbecsüléssel beszélt a gaz­daságban elért, kimagasló termelési sikerekről, a sza­kosodásban elért eredmé­nyekről. A megyei pártvégre­­hajtó­ bizottság nevében to­vábbra is azt kérte a most már a szerecsenyiekkel és a gyarmatiakkal együttműkö­dő, 10 ezer holdas gazdaság közösségétől, hogy a megkez­dett úton járva, a vezetőség és a tagság kapcsolatát to­vább erősítve, új sikereket, új eredményeket érjenek el. Megnyílt a mezőgazdasági könyvírónap Szekszárdon szombaton megnyílt a 13. országos me­zőgazdasági könyvhónap. A Soós Sándor Városi Művelő­dési Házban tartott ünnep­ség díszelnökségében helyet, foglalt dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Hunya István, a MEDOSZ elnöke. Ezután dr. Dimény Imre mondott megnyitó beszédet. A miniszter felhívta a tsz-ek, gazdaságok vezetőinek figyel­mét arra: a zárszámadás utá­ni időszakban az egész évben végzett munka eredményei mellett mérlegeljék azt is, milyen lehetőségek adódnak a szakkönyvek népszerűsíté­sére, könyvtárszoba, olvasó­­helyiség létesítésére. A szelle­mi erő bekapcsolása a terme­lés fejlesztésébe sürgős tenni­való, s erre most, a mezőgaz­dasági könyvhónap során számos alkalom nyílik. A fal­vakban és a városokban ren­dezendő író—olvasó találko­zók, előadások, ankétok al­kalmasak a szakirodalom iránti érdeklődés felkeltésé­re. Kétségtelen, hogy az élel­miszergazdaság előtt álló fel­adatok eredményes megoldá­sához sok támogatást adhat­nak a szakkönyvek — hang­súlyozta dr. Dimény Imre. Ugyancsak szombaton a szekszárdi Balogh Ádám Mú­zeumban dr. Sárkány Pál igazgató megnyitotta a Mező­­gazdasági Könyvkiadó Válla­lat 20 éves fennállása és a könyvhónap alkalmából ren­dezett mezőgazdasági szak­­könyvkiállítást. A bemutatott 600 szakkönyvből körülbe­lül kétmillió 400 ezer pél- i­dány kapható szerte az or­­­­szágban. Az idei könyvhé­­i napban 30 új mezőgazdasági szakkönyvvel gazdagodik a szakirodalom. Idi üzlet a Keleti-tengertől NDK KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRLAT NYÍLT VESZPRÉMBEN ..Festészet és grafika a Ke­­leti-tenger vidékéről” cím­mel rendezett kiállítást a Bakonyi Múzeumban a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Kulturális és Tájékozta­tó Központja és a Hazafias Népfront Veszprém megyei bizottsága. Tegnap délben Heinz Welkert, az NDK Kul­turális és Tájékoztató Köz­pontjának igazgatóhelyettese nyitotta meg a tárlatot. Be­szédében a Keleti-tenger vi­dékének üdvözletét tolmá­csolta, majd az NDK-beli Népek Barátsága Liga kitün­tetését, a Liga ezüst tűjét nyújtotta át Dreisziger Jó­zsefnek, a Ház­­i­as Népfront pápai járási titkárának. Az ünnepségen részt vett Szász András, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője Bajczi Gyula, a városi párt­bizottság titkára és Nyisztor Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára. Napfényben, „arany-híd” alatt dolgoznak a balatoni jégvágók... Fotó: Borbás János Hazaérkezett az NDK-ból Kádár János és Fock Jenő Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke­­, akik a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa meghívására baráti látogatást tettek az NDK-ban , szombaton délelőtt visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra a Nyugati pálya­udvaron megjelentek: Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a kormány elnökhelyettese, Péter János külügyminiszter, Gyenes And­rás és Jakab Sándor az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői. Ugyancsak jelen volt dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Országos elismerés megyénk véradóinak Ülést tartott a Vöröskereszt Veszprém megyei vezetősége A számvetés lényegében már a hét elején, hétfőn megkez­dődött, amikor orzságos ta­nácskozáson értékelték a múlt évi véradómozgalmat. Kiemelték: Veszprém megye és különösen Várpalota vér­adói országos elismerést ér­demelnek kiváló munkáju­kért. Megyénk a legjobbak között van már évek óta. Tegnap a Vöröskereszt me­gyei szervezete vezetőségi ülésén a múlt évi feladatok teljesítését és az idei prog­ramot vitatta meg. A kiváló munkát tények bizonyítják: egy év alatt 12 új helyi szervezetet hoztak létre, és ma már 377 Vörös­­kereszt szervezet működik a megyében, 25 462 taggal. A lakosság oktatása, egészség­­ügyi nevelése és felvilágosí­tása érdekében 1461 elő­adást szerveztek, melyen 87 950 hallgató vett részt, és 821 előadást filmvetítés kí­sért. A Vöröskertsél szervezett elsősegélynyújtói tavaly ösz­­szesen 8530 esetben nyújtot­tak segítséget a sérülteknek lakóterületen, üzemben hi­vatalban, vasúton és sport­­rendezvényeken. A véradók 7536 liter vérrel siettek életet menteni. A 23 192 véradó megyénk lakosságának öt százaléka. Az idei program tovább­fejleszti a múlt évi eredmé­nyeket, növelik a taglétszá­mot (kétezerrel), megszerve­zik az ifjúság mozgósításá­val szovjet, bolgár, román és jugoszláv katonák sírjainak felkutatását, megszervezik­ a lakóterületi tisztasági moz­galmat, a múlt évihez ha­sonlóan a véradásban is jó eredményt kívánnak elérni. Téli Balatonpart — behavazott csónakkikötő Tihanyban fotó: Péteri­?

Next