Napló, 1970. március (Veszprém, 26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
milés proletárjai egyesüljetek! 1APEO Vasárnap, 1970. március 1. Ára 1 forint XXVI. évfolyam — 51. szám Március elsejével felemelik a felsőoktatási intézmények oktatóinak fizetését Dr. Polínszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes nyilatkozata Mint ismeretes, a kormány határozatot hozott a felsőoktatási intézmények oktatóinak, valamint technikai és egyéb dolgozóinak béremeléséről. Az erről szóló végrehajtási utasítás most jelent meg a Művelődésügyi Közlönyben. A kormányhatározat értelmében március 1-i hatállyal az oktatók átlagosan 17 százalékos, a különböző más kategóriákban dolgozók pedig átlagosan 9 százalékos béremelésben részesülnek. Abérrendezés mintegy 10 500 oktatót és 13 800 műszaki, gazdasági, adminisztratív és kisegítő dolgozót érint, s az összeg évente mintegy 110 millió forintot tesz ki, ide számítva az oktatásban részt vevő külső szakemberek fölemelt óra- és vizsgadíjait is. A bérrendezéssel kapcsolatban dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes a következő nyilatkozatot adta: " A bérrendezés előkészítése során végzett széleskörű vizsgálatok azt mutatták, hogy a felsőoktatási intézmények oktatóinak és dolgozóinak bérszínvonala lényegesen elmaradt a népgazdaság egyéb területein foglalkoztatott hasonló képzettségű, felkészültségű és beosztású dolgozók bérszínvonalától. Az alacsony bérszínvonal a többi között nehezítette például az oktatói utánpótlást, mivel a magasan képzett szakemberek szívesebben helyezkedtek el a nagyobb keresetet biztosító termelőüzemekben. — A bérrendezés hatékonyságának alapja: a diffrenciált, az egyes oktatók és dolgozók egyéni munkájának elbírálásán, értékelésén alapuló béremelés: ez rendkívül körültekintő és felelősségteljes munkát igényel a felsőoktatási intézmények vezetőitől, éppen ezért nyilvánvaló, hogy e feladatot megnyugtatóan csakis a társadalmi szervezetek tevonásával, a legszélesebb demokratizmus alapján lehet jól megoldani. A kormányhatározat a béremeléssel egyidejűleg a felsőoktatási intézményekre is kiterjeszti az egyébként általános, úgynevezett alsófelső határos bérrendszert. Ez megszünteti a felsőoktatási intézményekben az eddigi merev, elsősorban a szolgálati időn alapuló bérezést és ezáltal jobban szolgálja majd a mennyiségi és minőségi munka értéklését és elismerését. Ugyanakkor az új bérrendszer biztosítja azt is, hogy a felsőoktatási intézmények dolgozóinak bére háromévenként — az utasításban munkakörönként meghatározott összeggel, 80— 150 forintig — automatikusan emelkedjék. A bérnövekedésnek természetesen nem ez az egyetlen útja, mert ezen túlmenően az évenként biztosított bérfejlesztés is további lehetőséget tartogat. A felsőoktatási intézmények a külső előadók részére intézményenként és a foglalkozások jellegének megfelelően az óradíjakat 25—80 forint között állapítotják meg, ezen belül az összeg nagyságát a rektor határozza meg, az előadás színvonalának figyelembe vételével. Az intézmények vezetőit idejében és megfelelő formában tájékoztattuk a bérrendezés és a végrehajtás alapelveiről. Tavasz — március 1-én vagy 21-én Már csak három hétig kell — ha nem is sikerül elégedetlenkedés nélkül — elviselni a telet, legalább is a csillagászok számítása szerint. A meteorológia ennél jóval „türelmetlenebb”, mert az időjárás tudománya három téli hónapot tart nyilván, decembert, januárt és februárt, így szerintük március már a tavaszhoz tartozik. Az idei esztendő azonban mintha inkább a csillagászok álláspontját érvényesítette volna. A Nap és a Föld viszonya úgy alakul, hogy a következő három hét alatt a nappal pontosan 70 perccel hosszabbodik meg. Most vasárnap ugyanis a nap csak reggel 6 óra 26 perc és délután 17 óra 28 perc között tartózkodik az égbolton, március 21-én viszont „mennyei” utazása 5 óra 46 perctől 17 óra 58 percig tart. Ebből a három hét múlva elérkező napból a télnek a csillagászok szerint is csupán nem egészen 2 órányi jut, merta tavasz már éjszaka 1 óra 57 perckor megkezdődik. Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának második bekezdése alapján az országgyűlést 1970. március 4.-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. Tovább repül a „páva“ Március 15-én Veszprémben lesz a harmadik középdöntő Kecskemétre utazott a „Felszállott a páva” felszabadulási népdalverseny tvstábja, hogy megkezdje a vasárnap sorra kerülő első középdöntő előkészületeit. Ezzel jelentős fordulóponthoz érkezett a népdalénekesek rendkívül nagy érdeklődéssel kísért találkozóinak sorozata; a középdöntő új összetételű zsűrije új pontozási szabályokkal várja a továbbjutott 30 előadót és tíz kórust. Figyelembe véve az előző fordulók tapasztalatait, a verseny rendezői úgy határoztak, hogy a középdöntőben külön lépnek zsűri elé a szólisták és külön a — legfeljebb 12 tagú — kamarakórusok. Valamennyi versenyző „tiszta lappal” indul: mindannyian elvesztik korábban megszerzett pontjaikat, s így azonos „ponthelyzetből” startolnak. Új helyszínek is bemutatkoznak. A vasárnap Kecskemétről jelentkező adást követően március 8-án Salgótarjánban rendezik a második, 15-én pedig Veszprémben a harmadik középdöntőt. Háromperces műsoridőt kapnak a verseny résztvevői, akik magukkal hozzák az elődöntőből az egyik ott bemutatott műsorszámukat. A közönségnek ismét módja lesz arra, hogy szavazataival növelje a versenyzők pontszámát. Ezúttal minden szavazatot a televízióhoz kell beküldeni, 200 szavazat ér egy pontot. Újdonság, hogy a szavazók mellékelhetnek szavazatukhoz népdalt is. Ha azt a szakemberek — a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának tagjai — új, eddig számon nem tartott népdalnak ítélik, az ilyen népdal további ötven pont pluszt jelent a versenyzőnek. Március 29-én, húsvét vasárnapján a soproni új művelődési házban rendezik meg a döntőt, Kodály Zoltánná lesz a zsűri díszelnöke. A bíráló bizottság tagjául ezúttal meghívnak külföldi szakembereket is. A szövetkezetek együttműködésének lehetőségei Ankét a Napló klubjában Az MSZMP Központi Bizottsága szövetkezetpolitikai koncepciója szellemében tanácskozás színhelye volt tegnap a Napló klubja. A termelőszövetkezetek, a kisipari, valamint a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek együttműködésének lehetőségeiről cserélték ki gondolataikat a megbeszélés résztvevői. Csaba Imre főszerkesztő bevezetőjét követő vitában felszólalt: Dobson Ferenc, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Levitusz Károly, a MÉSZÖV, Patkós Albert, a KISZÖV elnöke, a tsz-szövetségek megbízottaiként Petras János, Bauer Gyula és Keszler Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya képviseletében Dely László csoportvezető vett részt. (A tanácskozás anyagáról a Napló későbbi számában közlünk részletes beszámolót.) (Fotó: Péterfay Endre) Lámpafüzér a Lánchídon REFLEKTOROKKAL VILÁGÍTJÁK MEG A TANÁCS-KÖZTÁRSASÁGI EMLÉKMŰVET ÉS A BÉCSI-KAPUT Budapest már eddig is hangulatos esti városképe újabb látványossággal gyarapszik: hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója tiszteletére díszkivilágítást kap a főváros több jellegzetes pontja. A fővárosi tanács közmű- és mélyépítési főigazgatóságán hetven olyan középületet, szobrot és műemléket tartanak számon, amelynek körvonalait, architektúráját ünnepi alkalmakkor nagy fényerejű reflektorokkal világítják meg. Számuk most tovább növekszik: fényköntöst kap a Lánchíd, a Felvonulási tér vöröskatona-szobra és a Budai Vár bécsi kapuja. A legnagyobb feladatot a Lánchíd kivilágítása jelentette. A szakemberek már évek óta keresték a legalkalmasabb megoldást, próbálgatták, hogy milyen lámparendszer bontja ki legtetszőbben a Lánchíd lendületes vonalait. A választás végül az úgynevezett pontvilágításra esett: a láncívekre és a korlát hosszában a hídpályára — körülbelül hatvan centiméteres távközönként — több mint ezer kisméretű lámpatestet helyeznek el. Így esténként világító pontok sorozata rajzolja majd ki a híd körvonalait. (A tervezők szerint nem is nagyon távolról a pontok szinte fényvonallá olvadnak össze.) A kapuzatok eddigi világítását megtartják, s jódlámpák fényével erősítik. A Lánchíd új fényköntöse több mint egymillió forintba kerül. Kiss István szobrászművész tanácsköztársasági emlékműve, a Felvonulási téren álló rohamléptű vöröskatona is díszvilágítást kap: a környező fákról, oszlopokról éri majd a fényszórók „derítő fénye”. A megvilágításnak ez a típusa elmossa az éles kontúrokat, s szinte nappali látványt ad. A bécsi kapu kivilágítását ugyancsak fényszórókkal oldják meg: bástyaszerű tömbjét esténként több ezer wattal emelik ki a várfalak sötét hátteréből. A pesti fényeik egy másik gazdája, a fővárosi neonberendezéseket gyártó vállalat szintén készül az ünnepre: április 4-ig Budapest főbb útvonalain hatvanhét nagyobb és huszonhét kisebb méretű neonreklámot szerelnek föl. 2,8 millió forintért. Új TÜZÉP-telep Várpalotán Másfél évtizede vajúdó probléma oldódik meg ez évben Várpalotán. A novemberben kapott 2 millió 800 ezer forintos hitel felhasználásával a TÜZÉP megépítteti új telepét a Földtani Kutató Fúró Vállalat dunántúli üzemvezetősége mellett. A terveket a Veszprém megyei Tervező Vállalat keszthelyi részlege készítette, az építkezést a megyei Beruházó Vállalat irányítja. Jelentős segítséget nyújt a várpalotai városi tanács is. Saját költségén elvégezteti a tereprendezési munkákat. A december 15-én nyitó új telephelyen lehetőség nyílik a nagyütemű építkezésekhez szükséges anyagok árusítására, így a várpalotaiaknak nem kell az építőanyagot, nyílászáró szerkezeteket Veszprémből vagy Fehérvárról szállíttatniuk. H" Befejezéséhez közeledik a Herendi Porcelángyár munkásszállásának építése. Az emeletes épület jól beleilleszkedik az utóbbi években épült modern lakótelep összképébe. Képünkön: Lekerültek az állványok a munkásszállás homlokzatáról.