Napló, 1970. április (Veszprém, 26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-01 / 76. szám

Felszabadulási Em­lékérmesek­ ­ Ü­nnepi taggyűléseken,­­ ünnepélyes körül­mények között kitüntetéseket adtak s adnak át megye­­szerte a legutóbbi napok­ban: Felszabadulási Emlék­érmeket. Köszöntjük a kitüntetet­teket. Nevüket — nem a kitün­t­­etéssel, de amivel azt kiér­demelték — maguk vésték kitörölhetetlenül a történe­lem lapjaira. Ahogy ma emlékezünk régmúlt történelmünk nagy fordulóira, a honfoglalásra, Dózsa és Rákóczi harcaira, az 1848-as szabadságharcra, a Tanácsköztársaságra és azok hőseire, úgy emlékszik majd az utókor — csak még nagyobb tisztelettel — a fel­­szabadulásra. A felszabadí­tókra elsősorban, a Szovjet­unióra és dicső katonáira, akik mérhetetlen áldozatot vállalva megteremtették számunkra az emberhez méltó életet, a politikai és társadalmi felemelkedés fel­tételeit. Aztán azokra, akik a felszabadulás utáni per­cekben élni mertek és tud­tak ezzel a lehetőséggel. Az ország romokban hevert, a menekülő fasisz­ták csekélyke értékeinket is elrabolták, megsemmisítet­ték, gyárainkat elszállítot­ták, házainkat feltúrták, hi­­dainkat felrobbantották. Ut­cáinkat hősök és áldozatok , halt­ és sebesült teste borí­­■ tótta. Járvány és éhhalál fenyegetett. De akadtak — népünk, nemzetünk sze­rencséje ez — akik akkor is bíztak, hittek abban, hogy lehet itt új életet teremteni. Mertek a romok és holttes­tek fölött is álmodozni és tudtak álmaik megvalósítá­sáért cselekedni. Kommu­­­nisták, akik már a fasiszták börtöneit is megjárták, vagy falukét politikai hovatartozá­sukra csak a háború utol­só időszaka döbbentett rá,­­ vagy akik nem is tartoztak szervezetileg a párthoz, de elég bátrak voltak az első, a legnehezebb órákban, na­pokban, a cselekvőkhöz, az életet hirdetőkhöz csatla­kozni. Tányérnyi ételről, iható vízről álmodoztak — és el­földelték a halottakat. Bé­kéről, meleg családi otthon­ról álmodoztak — és eloltot­ták a tüzeket, eltakarítot­ták a szemetet. A legmeré­szebbek talán új házakról, iskolákról, virágos terekről áradoztak — és hozzáláttak a romok eltakarításához. Emberhez méltó életről, igazságról, szocialista társa­dalmi rendről ábrándoztak — és megalakították a pár­tot, a kommunista párt szervezeteit. Amikor kitüntetéseiket — huszonöt év után — át­eszik, talán megremeg a kezük. A meghatottságtól *van, de már a korukra­­hatják. A hajuk már ősz,­gy őszülő, de gondolataik a frissek és a párt hatá­­rataiban megtestesülő új rándokat szőnek — a fia­tok számára — egy rég ebb jövőről. Léptük már issabb, de tetteik, cseleke­­steik hatékonyak — az új orándok megvalósításában. Ha kitüntetésük alkalmá­­■1 sok boldogságot kívá­­n­t, csak így lehet: ál­ázzanak — és cseleked­­nék sokáig. Mert c­sak élvezzék most kájuk gyümölcsét, a nyugdíj-korhatá­­rainak — tudjuk, adanánk... ADD­­ — «• Világ proletárjai egyesüljetek NAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerda, 1970. április 1. Ara­dO fillér XXVI. évfolyam — 76. szám Misen! ünnepség Hévízen és Keszthelyen Beszédes kiállítások — Kitüntetések a legjobbaknak A repülő-alezredes ajándéka — Évente 120 milliós léptekkel A felszabadító szovjet csa­patok Keszthely—Hévíz tér­ségében tovább vonultak me­gyénk területén és néhány nap múlva már egész Ma­gyarországról kiűzték a né­met fasisztákat. A jubileumi megemlékezést Hévízen — a párt csúcsvezetőség rendezé­sében — tegnap tartották a fedett fürdő halljában. Az­­ünnepségen megjelent Papp Gyula, a keszthelyi járási pártbizottság titkára. Deme­ter Frigyes, a Hazafias Nép­front községi titkára megnyi­tója után Krikkó József, a községi tanács vb elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszélt Hévíz huszonöt éves fejlődéséről. Arról, hogy milyen nagy léptekkel ha­ladt előre, városiasodott az egykori, nádfedeles házakból álló falu. A felszabadulás előtt nem volt aszfalt­út a községben, ma az utak hat­van százaléka bitumenes. Új iskola épült és új MÁVAUT állomás. Ma már 26 üdülő­ben télen 1800, nyáron 3000 dolgozó pihenhet naponta. Évente a fejlődés óriási: üdülők, gyógyházak építésé­re, a kommunális feladatok­ra átlagosan 120 millió fo­rintot költenek a nagyköz­ségben. Minderről jól szerkesztett kiállítás is beszámolt a láto­gatóknak. Bemutatta Hévíz fejlődés­történetét, és a 25 év eredményeit számokban, fényképekben. A jubileumi ünnepségen Papp Gyula, a járási pártbi­zottság titkára 22 dolgozó­nak nyújtott át kitüntetést. A felszabadulási megemléke­zés a helyi általános iskolá­sok műsorával zárult. Keszthelyen kiállítás meg­nyitásával kezdődött a fel­szabadulási ünnepség teg­nap este. A „Keszthely 25 éve” című kiállítás szinte be­tölti a művelődési központ épületét. Gazdasági áganként mutatja be gazdag fotóanyag­gal a változást, az eredmé­nyeket. A látogatók pontos és alapos képet kapnak a Balaton fővárosának életéről. A kiállítást Vajda Bálint, a városi pártbizottság osztály­­vezetője nyitotta meg. A városi pártbizottság, a tanács, a KISZ és a Haza­fias Népfront által szerve­zett együttes, ünnepi ülésre a művelődési központ szín­háztermében este hat órakor került sor. Farkas Jenő, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg az ülést, majd dr. Ács László, a városi ta­nács vb elnöke mondott be­szédet. A felszabadulás előtti idő­szakot idézte, a kommunis­ták, a munkásmozgalom leg­jobbjainak helytállását.­­Közülük sokat, Panácz Ferencet, idős Kertész Józse­fet, Farkas Gyulát, Károlyi Gézát, Pataki Istvánt, Löke Lajost és Löke Lajosnét már 1934-ben elhurcolta a csend­őrség. Többeket a negyvenes évek elején vittek el, mint Sirsom Pétert, Rauch Jenőt, Szimeiszter János elvtársa­kat Szimeiszter Jánosné so­hasem felejti el, hogy vitték 1945 januárjában másfél hó­napos és kilencéves kislá­nyaival együtt a nagykani­zsai törvényszék pincéjébe. Többen emlékeznek még ma is Keszthelyen a kastélyban működő Gestapo gaztetteire, amiről Kun Katalin kommu­nista hírszerző tudna a leg­többet mondani, ha még él­ne ... A felszabadulás romokat talált Keszthelyen. A kórház leégett, több mint négyszáz épület megrongálódott. A Balaton fővárosa azóta nem­csak talpraállt, hanem jelen­tősen fejlődött, épült. Elég említeni, hogy a felszabadu­lás óta 2000 új lakás épült a városban és új lakónegye­dek alakultak ki az utóbbi években. A keszthelyi felszabadulási ünnepi ülésen dr. Hardy Zol­tán, a megyei tanács vb tit­kár hét elvtársnak nyújtott át kormánykitüntetést, míg harmincan a „Veszprém me­gyéért”­­ kitüntetést kap­ták. Az ünnepségen megjelent és felszólalt Viktor Fjodoro­­vics Gyenyiszov, gárda re­pülő-alezredes, aki tolmá­csolta a szovjet emberek, ka­tonák jókívánságait és ked­ves ajándékokat nyújtott át a jubiláló Keszthely vezetői­nek. Végül „A szabadsághoz"­­ című ünnepi emlékműsorral zárult a keszthelyi jubileumi megemlékezés. Múlt hét csütörtökén volt a „premier”. A téli jégrabság után március 26-án ismét megkezdte 800 méteres ide-oda sétáját a Széchenyi István komp. Egyelőre ez az egy bo­nyolítja le a Tihany—Szántód közötti átkelő forgalmat, s ez — hétköznaponként — minden bizonnyal elegendő lesz. Az ünnepnapokra azonban, ahogy a húsvéti forgalom is bizonyítja: „szűk” lesz komp. (Fotó: Vida) Szovjet veteránok megyénkben Harminckét tagú szovjet veteránküldöttség járt teg­nap megyénkben, Nagy Jenő a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksé­ge tagjának kíséretében. A küldöttséget Szász And­rás, az MSZMP Veszprém megyei Bizottsága művelő­dési és propaganda osztályá­nak vezetője, Baski Sándor, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese, Csaba Imre, az MSZBT megyei elnöke és Kiss Gyula, az MSZBT me­gyei titkára fogadta. A veteránküldöttség több tagja részt vett 1945 márciu­sában Veszprém megye fel­szabadításában is. A vendégek délelőtt az egykori harcaik színhelyén, a Balaton-parton sétáltak, a délutáni fogadáson meghall­gatták Szász András tájé­koztatóját. Az üdvözletekre a küldöttség vezetője Szoln­­cer Alexej Jefimopis is vála­szolt. /Bpp | Emléktáblát lepleztek le a veszprémi Kossuth­ utcán Tegnap délután fél három­kor néhány percre megsza­kították útjukat a veszpré­mi Kossuth utca járókelői. A 3-as számú ház előtt népes tábor gyülekezett, hogy részt­­vegyen azon az ünnepélyen, amelyet a városi pártbizott­ság rendezett. A 3. sz. általános iskola kamarakórusa néhány mun­kásmozgalmi dalt énekelt, majd Molnár István veterán, a városi párt-végrehajtó bi­zottság tagja rövid megem­lékező beszédében többek között elmondotta: — E ház emeletén alakult meg 1945 márciusában, majd kezdte meg működését 1945 áprilisában a Magyar Kom­munista Párt első veszprémi alapszervezete. — (A szónok maga is alapító tag volt, és emlékezett beszédében az ak­­­­kori idők küzdelmeire.)­­ — A kommunisták hívó szavára jöttek elő a pincék­ből a város lakói és kezdtek hozzá az újjáépítéshez, az új élet megteremtéséhez. Mind­ebben sokat segítettek a vá­rost felszabadító Vörös Had­sereg katonái, akik élelmi­szert és életkedvet hoztak a háború kínozta lakosságnak.­­ Ez alkalommal köszö­netet mondunk a szovjet har­cosoknak és a város lakóinak akik mellénk álltak a küz­delemben és segítettek az élet szépítésében, a város építésében. A megemlékező beszéd után leleplezték a fehér már­ványtáblát, amely aranybe­tűkkel őrzi a város e törté­nelmi dátumát, majd a meg­emlékezés koszorúját helyez­ték el az emléktábla alatt. Az ünneplők között jelen voltak Bajczi Gyula és Ko­­moróczki István, a városi pártbizottság titkárai, vala­mint a város társadalmi szer­vezeteinek képviselői. Vízvezetéket kap a vár Az ötszáz esztendős várpalotai várat is be­kötik a városi csatornahálózatba. A várpa­lotai Vegyes KTSZ és a helyi Jószerencsét Termelőszövetkezet vállalta ezt a fontos munkát, hogy a múzeumként működő vár­ban korszerűsítsék a vendégek fogadását. Képünkön, gyorsított ütemben dolgoznak a csatornaép­ítő munkások (Fotó: Péterfay Endre) Kitüntetések a MESZÖV-nél Tegnap, elnökségi ülésen nyújtotta át Levitusz Ká­roly, a MESZÖV elnöke a kitüntetéseket április 4 al­kalmából a szövetkezeti mozgalom legjobbjainak Az Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa és a Belke­reskedelmi Minisztérium a „Kiváló Szövetkezeti Mun­káért”­­ kitüntetést adomá­nyozta: Hartmann József­nek, a devecseri fogyasztási szövetkezet igazgatósági el­nökének, Takács Károlynak az ajkai Vörös Október La­kásszövetkezet igazgatósági elnökének, Agg Kálmánnak, a MÉSZÖV takarék és la­kásszövetkezeti titkársága vezetőjének, Engelbrecht Ká­rolynak, a kővágóörsi Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet alapító tag­jának. (Engelbrecht Károly már nem vehette át szemé­lyesen a kitüntetést, mert időközben elhunyt.) A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója lett Bors Sándor, a pápateszéri fogyasztási Szövetkezet kereskedelmi előadója.

Next