Napló, 1970. május (Veszprém, 26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
- 4 - A Haymarkettől a budapesti Arénáig A nemzetközi munkásünnep őstörténetéhez Mint ahogy örökké vita fog folyni arról, hol született Homérosz, vagy Petőfi, a május elsejei munkásünnep eredetét illetően is megoszlanak a vélemények. Egyes történészek a régmúlt idők tavaszünnepe modernizálásának tartják. Az olasz munkásmozgalom a magáénak vallja a kezdet dicsőségét. Luca olasz városka selyemmunkásai 1531 május elsején állítólag tüntettek a bérminimum bevezetése mellett, és emberséges bánásmódot követeltek. Ezt követően azon a vidéken mindig megmozdultak a textilmanufaktúrák kizsákmányoltjai május 1-én Bizonyára így volt. De az a sokmilliós tüntetéssorozat, amely évtizedek óta végigszántja ezen a napon a tőkés világot, az az ünnepélyes munkaszünet, amellyel sok országban megemlékeznek május elsejéről, más eredetű. Mai körülményeink között már különösnek látszik, de az öntudatra ébredt, jogaiért váltig harcoló munkásság első példaképei a leggyorsabban fejlődő tőkés ország, az Egyesült Államok mozgalma adta a nemzetközi proletáriátusnak. A Hunka Lovagjai Rendje Az Egyesült Államokban az eredeti tőkefelhalmozás különösen riasztó körülmények között ment végbe, a faji és nemenkénti megkülönböztetés embertelen, durva módszereinek kialakulásával. A gyárakban megjelentek a besúgók, provokátotorok, a bérgyilkosok, akiknek utóbb olyan nagy szerep jutott a mozgalmak leszerelésében ... 1886-ban 11500 gyárban mégis százezrek követeltek több bért, emberi szót... A segédmunkások szervezete, a Munka Lovagjai Rendje kezdetben békés eszközökkel kísérletezett; Fourier és Cabet hatására munkásszövetkezetekkel akarta megoldani a kizsákmányolás problémáját.. A szervezet gyorsan erősödött; 1886-ban 700 ezer tagja volt már, közte 60 ezer feketebőrű. Más munkásszervezetek is működtek ez időben az Egyesült Államokban. Voltak békés, megalkuvó csoportok de a többség tele volt harci kedvvel. 1886 május elsején Chicagóban sztrájkba léptek a vasutasok, a villamosvasút dolgozói, a szállítómunkások. 40 ezer ember szüntette be a munkát a városban, százezrek más ipari központokban. A harc eredménnyel járt. Az országban 185 ezer munkás kivívta a 8 órás munkanapot. Másutt a 12—14 órás napi munkaidőt 9—10 órára csökkentették. Csaknem mindenütt bevezették a vasárnapi munkaszünetet. A munkáltatók azonban fogcsikorgatva tették ezeket az engedményeket. Elhatározták, hogy elejét veszik a hasonlókellemetlenségeknek”. Május 3-án a rendőrség Chicagóban a munkanap csökkentését követelő munkások közé lőtt. Hatan meghaltak, sokan megsebesültek. De ez csak a kezdet volt. Másnap A Munka Lovagjai Rendje a forradalmi érzelmű vezető, Albert R. parsons felhívására gyűlést hirdetett Chicago „Széna-terén”, a Haymarket-en, a térre érkező rendőrökre egy provokátor bombát dobott. Hét rendőr, négy tüntető meghalt, a tér macskakövein sok súlyos sebesült feküdt... Sortűz csattant... A provokáció, melyhez hasonló az Egyesült Államok munkásmozgalmában azóta is gyakran ismétlődött, sikerült. Kegyetlen megtorlás követke- zett. Munkások százait hurcolták el összeesküvés címén a műhelyből az otthonból. Egy év múlva a chicagói munkások nyolc vezére, Parsons, Spies, Engel, Fielden, Schwab, Fischer, Lingg és Neebe bíróság elé került. A vád tárgyát képező május 1-i gyűlésen a vádlottak közül csak a szónok, Samuel Fielden volt jelen — mégis a nyolc közül hetet halálra ítéltek. Nagy tiltakozás tört ki a világban. Ennek hatására Fielden és Schwab halálos ítéletét életfogytiglani fegyházbüntetésre változtatták. Lingg összeroppant és a börtönben megölte magát, Marsont, Spiest, Engelt és Fischert azonban 1887 november 11-én kivégezték. Száz évvel a Bastille bevétele után Az Amerikai Munkásszövetséget ez a gyilkosság még nem rendítette meg. 1888 decemberében st Louisban tartott kongresszusán a szövetség úgy döntött, hogy a 8 órás munkaidő általános bevezetése és más követelések érdekében 1890 május 1-én országos tüntetést szervez. A tüntetés méretei azonban nem voltak arányban az 1886-os mozgaloméval. A Munka Lovagjai Rendjét a külső erőszak és a belső feszítőerők szétbomlasztották. Az új, nagy szervezet, az AFL vezetősége már a megalkuvás szellemét ültette el a mozgalomban ... A chicagóiak mégsem áldozták fel hiába életüket. A nemzetközi munkásmozgalom nem felejtette el sem az ő bátor és sikeres harcukat, sem a St. Louis-i határozatot. A forradalmi munkásmozgalomban erősödött a nemzetközi összefogás, az új Internacionálé megalakítására való törekvés A francia forradalom kirobbanásának, a Bastille ostromának százéves évfordulójára, 1889 július 14-ére Párizsba összehívták a különféle marxista irányzatokat követő pártok küldötteinek kongresszusát. A megadott időpontban húsz ország 467 küldötte jelent meg a kongresszusi csarnokban. A sokféle párt sokféle irányzatot képviselt, amelyeknek egy része utóbb el is vált a többitől. A kongreszszus fölött azonban akkor még az egység marxi zászlója lengett, az emelvény vörös drapériáján a Kiáltvány zárómondata állt: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” A terem más részén is forradalmi jelszó: „Követeljük a tőkés osztály politikai és gazdasági kisajátítását, a termelési eszközök társadalmasítását”. A követelésekkel — legalább is szóban — egyetértettek a küldöttek, és egyhangú szavazattal kimondották a később végzetesen félrecsúszott II. Internacionálé megalakulását. Ezen a kongresszuson vált május elseje nemzetközi harci nappá. A chicagói vértanúk emlékére, válaszul az említett St. Louis-ban hozott döntésre, úgy határozott az alakuló kongresszus, hogy ezen a napon a munkásság a 8 órás munkanap általános bevezetése és más mukáskövetelések teljesítése érdekében minden országban és minden évben tüntessen. Ez a határozat azt a célt szolgálta, hogy a nemzetközi tüntetés, résztvevőiben évről évre erősítse az internacionalizmus érzését. Május elsejének története az azóta eltelt nyolcvan év alatt óriásivá duzzadt, a nemzetközi munkásmozgalom legjelentősebb harci napja maradt az azóta bekövetkezett óriási változások közepette is. „Körménél” akadályokkal Az osztrák-magyar monarchiában, a „népek börtönében” nagy visszhangot keltett a felhívás: minden nagyobb városban megrendezték a harci napot. Engels, amikor az első májusi tüntetést értékelte, különös elismeréssel szólt a bécsi munkások hatalmas erejű felvonulásáról. A magyar munkásmozgalom, érthetően, csak halvány segítője lehetett még annak idején az iparosodott Ausztria forradalmi mozgalmának. A magyar nagyipar éppen csakhogy fejlődni kezdett, és az elmaradottság a munkásmozgalmon is meglátszott. Mégis, a rendőrség betiltotta a párizsi felhívás nyomán tervezett „körmenetet” Budapesten. A Magyarországi Általános Munkáspárt mozgósító felhívására válaszul a budapesti térparancsnokság — a rendőrség és a csendőrség támogatására — riadókészültségbe helyezte a fővárosban állomásozó valamennyi katonai alakulatot. Ezen felül még két ezrednyi gyalogságot rendeltek Budapest környékére és — a Kis Újság szerint — „csak a távirati parancsot várják, hogy Budapestre bevonuljanak”. Hogy merről sejtették az „ellenség” megjelenését, arra az említett beszámoló így utalt: „Újpestre is megfelelő katonai erőt rendeltek ki május elsejére. A két idegen ezred, ha közelléte szükségessé válik, a Kőbányai úton fog táborozni”. A nagy készenlét ellenére, az egykori beszámoló szerint egyedül Budapesten 60 ezer ember tüntetett 1890 május elsején. A Népszava beszámolójából képet lehet még ma is alkotni az első magyar májusi tüntetésről: „A Ganz féle vagongyár munkásai jóval többen voltak a bejelentett kétezernél”. „A kőművesek harmadfélezernyi tömegben, a MÁV főműhelyeinek munkásai... tömött sorokban, csendben és komolyan vonultak el”. „Az óbudai hajógyári munkásoknak némi összetűzésük volt a rendőrséggel”. „A legújabb jelszó: 8 órai munka, 8 órai alvás, 8 órai szórakozás”. „Lassan-lassan egészen megtelik az Aréna előtti óriási tér... Sehol se volt szorongás, vagy lökdösődés”. A gyűlés szónoka Engelmann pál volt. Harmincezer példányban osztották szét a tömeg követelését: 8 órás munka... kisgyermekek kitiltása a munkapad mellől... a női munkások egyenjogúsítása ... A haymarketi követeléseket így visszhangozta akkor Budapest. Máté György NAPLÓ Reggeltől estig a helikoni aranyakért Hűvös szél fúj a parton. A motelból kilépve, fázósan fogják össze magukon a kabátot a diákok, akiket itt helyeztek el a Helikoni-ünnepségek rendezői. A szép környezet és a kilátás kárpótolja a hűvös időért az ittlakókat. Itt laknak a Soproni Óvónőképző Intézet hallgatói is. Tegnap reggel a motel halljában beszélgettünk velük. Helikoni hangulat Horváth Györgyi és Grán Mária éppen reggelizni indul, amikor megszólítom őket. — Szép nagyon a motel és a Balaton is az ablakunkból nézve, csak az volt a baj, hogy fáztunk egy kicsit az éjjel. Későn aludtunk el, sokáig beszélgettünk. Volt miről társalogni, hiszen oly sok minden történt már az első napon is. Nagyon szép volt a tűzijáték és a bemutató előadások is. A soproniak kórusa is alaposan felkészült a Helikonra. Sokat próbáltak heteken keresztül. Végül is sikerült olyan műsort kialakítani, ami érdekes is, színvonalas is. Számítottunk rá, hogy nagyon erős mezőny lesz Keszthelyen, de a tegnapi próbák és előadások bebizonyították, hogy a vártnál is nagyobb küzdelem lesz az aranyérmekért. Janisch Klára még hozzáteszi, hogy ettől függetlenül optimisták, s Szabó Kati is csatlakozik véleményéhez. Tegnap délután kerültek sorra a soproniak. Nagy tapsot kaptak, s bár a végső eredmény még nem ismerete, részemről már megszavaztam nekik az aranyat... Éjszakai próbák Az Eötvös egyetem kórusa is azonnal próbaterem után nézett a megérkezést követően. Csak az esti megnyitó és bemutató után lett szabad a színházterem, így éjfélre járt, mire a próbát befejezték. A kórus egyik tagja, Gerbner Mihály — elsőéves történelem-francia szakos hallgató — kicsit fáradtan, de boldogan beszélt műsorukról. — Ha így megy az előadáson is, mint a próbán, akkor sikerre számíthatunk." Szép és nehéz számokkal jöttünk Keszthelyre, s a karmesterünk, Baross Gábor azt hiszem alaposan felkészített bennünket. Nagy sikere volt szerdán este a megnyitó ünnepség után a vietnami fiatalembernek, Nguyen Anh Tuannak, aki versenyen kívül lépett fel. Hegedű játékával belopta magát a közönség szívébe. — Boldog vagyok, hogy eljöttem Keszthelyre, a Helikonra. Azt is elmondhatom már, hogy kitűnően felkészültek a magyar főiskolások, öröm velük együtt fellépni. Munkában az Ifjúsági Rádió A megnyitóról és a műsorról felvételt készít az Ifjúsági Rádió. A kedves, fiatal riporternő, Alpár Helga csak azon kesereg, hogy nem lehet ott egyszerre mindenütt. — önálló műsor lesz a Helikonról, az Ifjúsági Rádióban. A műsorban megszólaltatjuk a versenyzőket, a rendezőket és a zsűrit is. A rádióskocsi „pilótája” is fiatal. Varga Dezső, ha csak teheti, beül a nézőtérre. — Az utóbbi idők legkellemesebb kiküldetése ez a mostani. Akár estig is elhallgatnám a műsorokat, de sajnos, erre nincs lehetőség, mert a kocsinak menni kell, hogy elkészüljön a műsor. II főhadiszállás A főiskola pártirodájában van a főhadiszállás. Palkovics Miklós, a főrendező egyszerre százfelé intézkedik, telefonál, felvilágosít. Szerencsére talpraesett segítői vannak, akik megérdemlik, hogy megemlítsük a nevüket. Kiss Ervin, Erdősi Éva, Pétervári András, Kárpáti László, Benedek László és sokan mások, a főiskola szinte valamennyi hallgatója kapott és vállalt valamilyen feladatot. — Se nappalunk, se éjszakánk. Szerencsére a problémák, a közbejött bonyodalmak csak nekünk jelentenek gondot, az ünnepségek menetét nem zavarja. Minden percnyi pontossággal ment eddig, s reméljük ezután sem lesz semmi baj. Csak a hűvös időre panaszkodnak a diákok, s hogy őszinte legyek, az étkeztetéssel sincs minden rendben, de igyekszünk rajta segíteni. Az időnek sajnos nem tudunk parancsolni. A Pécsi Tanárképző Főiskola kvartettje A ti Irány: Párizs (Tudósítónktól) Ismert, hogy május elején Párizsban Bartók-hetet rendeztek a világhírű magyar származású zeneszerző és zongoraművész emlékének ápolása céljából. A rendkívül gazdag — és a magyar népre, zeneművészetére nézve megtisztelő programú hét eseményeiben a zenevilág minden értője, hódolója kedvét lelheti. Örömmel értesültünk arról, hogy a Bartók-hét keretében pódiumra hívták a „Győri Leánykórust” is, amely a Győri Zeneművészeti Tanárképző Főiskola, valamint a Győri Zeneművészet Szakközépiskola hallgatóiból áll. A 63 tagú kórusban Veszprém megyei lányok is helyet kaptak. Műsorukban Bartók összes, női karra írt kórusművének előadása szerepel magyar és román nyelven. (Ha ráadást kér a hallgatóság, franciául is énekelnek a lányok.) A kórus repülőgéppel utazik, s május 3—7 között lép fel a Theatre de la Villeban, valamint az UNESCO palotában. S. G. Péntek, 1970. május 11 Rózsa és Cecília Tegnap hatvan szólista lépett fel a főiskola dísztermében. Teltház előtt szerepelt mindenki, pedig nonstop előadás volt kora délelőttől estig. Sorrendben Rácz Rózsa után következett Havasi Cecília. Mindketten pécsiek, a tanárképző főiskola hallgatói. De nemcsak ez volt az oka, hogy izgultak egymásért. — Mindketten Kanizsai lászlónénál tanulunk, ő készített fel bennünket a Helikonra is. Az előadott zongoradarabokat sokáig csiszoltuk, míg ilyenre sikerült. Rózsa egy Schumann, Cecília pedig egy Kodály darabot adott elő magabiztosan, elegánsan és nagy sikerrel. — Én tavaly is itt voltam — mondja Rózsa —, akkor még mint kaposvári gimnazista. Kellemes volt tavaly is, de most magasabb a színvonal, erősebb a mezőny. Tavaly arany fokozatot nyertem ... Kicsit szomorúan mondja Cecília: — Irigylem Rózsát, ő két év múlva újra eljöhet... Beat-est, szellemi vetélkedő Szerdán este a főiskola kollégiumában ismerkedési est volt. A legnépszerűbb külföldi és magyar beat zenekarokat színes diáról láthatták és lemezről hallhatták a vendégek. A Stúdió 315 szervezte az estet. A vetítést tánc követte, s az ország különböző városaiból érkezett diákok éjfélig beszélgettek, ismerkedtek egymással. Tegnap külföldi vendégek is felléptek a Helikonon. Az ogyesszai mezőgazdasági egyetemről hárman érkeztek: Voropajeva Kátya, Popova Antonova és Szklovjenko Andrej. Nagy sikert arattak, akárcsak a krasznodáriak: Igor Artyomov, Iván Csernyise és Konsztantyin Zavodszki. Vita Bartókról Délután 2 órakor tudományos ülést tartottak tegnap. Turcsányi Emil, a Zeneművészeti Főiskola tanára vitaindító előadásának címe Bartók Béla és a hazafiság volt Szintén délután a rektor és a főiskola KISZ titkára adott fogadást a művészeti csoportok vezetői tiszteletére, este a XIROS klubban az irodalmi színpad adott műsort a KISZ vezetők részére. Ma délelőtt 8 órakor értékeli a zsűri a Helikonon részt vett zenekarok, szólisták, együttesek, énekkarok teljesítményét, majd délután osztják ki a nyerteseknek az arany, ezüst, illetve bronz fokozatú kitüntetéseket Este lampionos felvonulás lesz, majd látványos tűzijátékkal fejeződik be az 1970-es Helikon. Bodó Sándor