Napló, 1970. augusztus (Veszprém, 26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

Sbbhs!»*. MflB. ragasztós — Ipari üzemek, vállalatok az árvízkárok pótlásáért Megdöbbenéssel és aggodalommal figyelte az ország népe az árvíz elleni küzdelemről szóló híreket, tudósításo­kat. Aztán számot vetettek megyénk üzemeiben is azzal, hogy a gyors­segélyként küldött összegeken túl mit tehet­nének a károk pótlására. Vállalták, hogy éves tervüket egy százalékkal — vagy még többel — túlteljesítik. Rövid­del az ígéretek elhangzása után arra kerestünk választ né­hány vállalatnál, hogy mit tettek eddig szavuk valóravál­­tásáért. 400 ezer méter textil­terven felül Az árvíz sújtotta területek lakossága ruhaneműjének zö­me elpusztult. Pótlásához igen­­ jelentős mennyiségű textilárura van szükség. Ezt átérezve vállalták a Pápai Textilgyár dolgozói,­­hogy éves termelési programjukon felül 400 ezer folyóméter tar­­kán szőtt árut gyártanak. Igen dicséretre méltó, hogy a többlet nagyobb részét a ter­melékenység javításából biz­tosítják, kisebb részét pedig három szabad szombaton végzett munkájukkal állítják elő. A vállalt többletmennyi­ségből 250 ezer folyóméter árut már legyártottak. Fel­ajánlásuk szerint ebből 200 ezer folyómétert a termelé­kenység növeléséből adtak, 50 ezer folyómétert pedig egy június végi szabad szombat­jukon végzet munkával ter­meltek. Augusztus végén, il­letve szeptemberben szintén dolgoznak egy-egy szabad szombaton. A termelési programon fe­lül gyártott termékek érté­kesítésével vállalati eredmé­nyüket is növelik. Erre az­ért is szükségük van, mert részesedési alapjukból 250 ezer forintot, fejlesztési alap­jukból pedig 600 ezer forin­tot bocsátottak az árvízká­rosultak rendelkezésére, teljesítése. Ez azt jelenti, hogy az éves programot száz százaléknak véve, a fél év végére el kell érni az 50 százalékot, mégpedig olyan termékekből, ame­lyekre szerződésük van. Ennek a követelménynek is eleget tettek. Elkészült és át­adtak 11 darab 15 köbméte­res Elba építőgép mixmobil betongyárat, közülük 4 dara­bot soron kívül az árvíz súj­totta területre irányítottak. Elkészült 22 darab 45 köb­méteres Elba váz-szerkezet, 210 darab Elba tetőszerkezet, egy darab 75 köbméteres El­ba váz-szerkezet, a hozzáva­ló tartozékokkal. Ez utóbbi NSZK megrendelésre készült. A gyár az összes exportfel­adatát időre teljesítette. Ezt az ütemet tartják to­vábbra is, hogy a második félévet is hasonló jó eredmé­nyekkel zárják. Félmillió tégla­­ vasárnap Az árvízkárok pótlására éves tervük 1 százalékos túl­teljesítését ajánlották fel a Középdunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgo­zói. A kedvezőtlen időjárás azonban nagyon sok bajt, ne­hézséget okoz a téglagyá­riaknak, hiszen köztudott, hogy a napokig tartó esőzé­sek megbénítják munkáju­kat. A rossz időjárás okozta kiesések ellenére is mindent elkövetnek, hogy az 1 száza­lékkal megemelt tervüket teljesíteni tudják. A múlt va­­sárnap is dolgoztak, kihasz­nálva a kedvezőbb időt. Ezen a napon 500 ezer darab nyers téglát gyártottak, és 400 ezer darab készterméket hordtak ki a kemencékből. Egy helyett tíz százalék — Nem egy, hanem tíz százalékkal akarjuk túltelje­síteni éves tervünket — hal­lottuk az Építőgépgyártó Vállalat 8. számú veszprémi gyáregységének igazgatójától. S hogy ez az igen számot­tevő felajánlás meg is való­sul, arra első félévi eredmé­nyeik garanciául szolgálhat­nak. Kiszámlázott árbevételi tervüket az év első felében 9,1 százalékkal teljesítették túl. Az önköltség csökkenté­sével azonban elérték, hogy nyereségük 10 százalékkal meghaladta a tervezettet A gyáregységnél fontos mutató­ az ütemes árbevétel Ötezer forintos ötlet Az egyik tapolcai járási kisközség, Zalahaláp „mini nagyüzemének” ezer hold­jából 400 hold a szántó. A termelőszövetkezet szőlőt is termel, az meg a föld ál­landó táplálását kívánja. Csupa kő a gazdaság hatá­ra, mégis kell állatot is — szarvasmarhát, juhot — tartaniuk, ezt kívánja a ter­melés logikája. A borsó értékes növény, gazdag fehérjében, fogyasz­tását meghálálja a szarvas­­marha. De ilyen kis terü­letre betakarítógépet vásá­rolni nem gazdaságos. Csak­hogy a borsó, különösen ha jól fizet, valósággal „leha­­sal” a földre — a gépi ka­sza csak elsuhint fölötte, kézzel pedig ki kaszál ma már? ... Egy szó mint száz, a borsó betakarítása hosz­­szú napokon át tartó kézi munkát jelent a gazdaság­ban. Kézzel kihúzigálják a földből, és aztán sorba rak­ják, a kombájn felszedi és elcsépeli. A bökkenő azonban az, hogy sok munkaerő kell hozzá, ráadásul lassan halad e munka, jöhet a vihar, a gép helyett az csépelheti ki a szemet. Valamit tehát ten­ni kellett. A gazdaság egyik vezetője kiötlötte: megpróbálhat­nák a borsó kihúzását a földből a lógereblyével. A növényt az rend­berakj­a, a földben maradt kisebb részt már egy-két ember kihúzs­­gálhatja. Így is történt. A lógereklyével lerövidült a betakarítás ideje, a gazda­ság 20 ember 4­5 napi munkáját megtakarította. Az pedig több mint ötezer forint. Az ötletnek még egy hasz­na van. Eddig a betakarí­tás nehézkessége határt szabott a borsótermesztés­nek. Az új „eljárás” jól vizsgázott, jövőre már 20 holdnyi vetést terveznek. Az ötletből több takarmány, ebből több jószág lesz, vé­gül a szőlészet, az egész gazdaság is gyarapodik. Igaz a mondás: sok kicsi, sokra megy. Ráadásul még beru­házás sem kell hozzá. 4. 1. Építés éjjel - nappal Mint lapunk is beszámolt róla, kilencven családi házat kell felépítenie az ÉVM Veszprém megyei Építőipari Vállalatnak az árvíz sújtotta Panyolán. Ahhoz, hogy ezt a jelentős számú épületet mi­nél előbb lakható állapotba hozhassák, az átlagosnál ma­gasabb teljesítményre képes dolgozóikat kellett kihelye­zett építésvezetőségük ren­delkezésére bocsátaniuk. Ez — az „itthoni” technológiát és a termelékenységet figye­­lembe véve — igen számot­tevő kapacitáskiesést jelent. Ennek ellenére célul tűzték, hogy az ez évre tervezett munkákat elvégzik. A nehéz feladat megvalósítását szol­gálja, hogy a házgyári sze­reléseknél már­ folyamatosan, éjjel-nappal, néhány építke­zésen pedig nyújtott műszak­ban, illetve több műszakban dolgoznak, s ezt a munka­rendet kívánják megvalósíta­ni a többi munkahelyen is. Emellett igen jó segítséget jelent a vállalatnak a Veszp­rémben lévő ifjúsági tábor lakóinak — szovjet, lengyel, német és magyar egyetemis­táknak, valamint ipari tanu­lóknak — munkája, akik igen szép teljesítményt ér­nek el. X­A­P­L­C A szükségletek növekedésével növelték a termelést a deve­­cseri téglagyárban. Havonta két és félmillió téglát készíte­nek. Nagyrészt Ajkára, a timföldgyár építkezéshez szállí­tanak, de a lakosság igényeit is kielégítik a TÜZÉP-en ke­resztül. A devecseri téglagyár is részt vállalt az árvízkáro­sultak megsegítéséből, naponta két vagon téglát irányíta­nak az árvízi építkezésekhez. Képünkön: Devecserben a nyerstéglát készítő gépsort látjuk. (Fotó: Borbás János) „Dolgozz hibátlanul” rendkívüli termelési tanácskozásokon vi­tatják MEG KONGRESSZUSI VÁLLALÁSUKAT A VASIPARI ÜZEMEK DOLGOZÓI A vasipari üzemekben rendkívüli termelési tanács­kozások kezdődtek, ahol kongresszusi felajánlásaik­ról, a nemzeti jövedelem túl­teljesítésének hatékonyabb segítéséről tárgyalnak. A vállalatok vezetői vázolják a piaci lehetőségeket­­ is, ezzel orientálva a dolgozókat, hogy mely cikkekből kívá­natos a tervek túlteljesítése. „Dolgozz hibátlanul!” — ez a verseny jeligéje. A vasas szakszervezet igen hasznosnak ítéli az ed­digi kongresszusi felajánlá­sokat, különösen azt tartják örvendetesnek, hogy a vál­lalások nyomán lényegesen nőtt a termelékenység. A ko­hó- és gépipar a létszám alig egy százalékos bővítése mellett termelését több mint 10 százalékkal fokozta az el­ső­­félévben.__ A kongresszusi versenynek az is" kedvező" ta­­pasztalata, hogy a versenyt formális vonásaitól többnyi­re sikerült megszabadítani. Egész sor vállalat szerveze­tileg és műszakilag igyek­szik szilárdan megalapozni a felajánlások teljesítését. Pót­beiratkozások közben Még mindig lehet ipari tanulónak jelentkezni Ajkán (Tudósítónktól) Ajka két szakmunkáskép­ző intézetében az 1970—71-es tanévben csupán az első év­folyamon ötszáznál több, az általános iskola nyolcadik osztályát elvégzett fiatal kezdheti meg tanulmányait Bár évről évre nehezebb a beiskolázás, a létszám bizto­sítása és ennek következté­ben az üzemek szakmunkás­­tanuló igényeinek kielégíté­se, mindkét intézetben ala­pos vizsgálatok után helye­­zik el a jelentkező tanuló­kat. Ez érthető is, hiszen az emelt színtű képzés feltétle­nül megköveteli, hogy szak­munkásokká mindenek előtt olyan fiatalok váljanak, akik az üzemi munka mel­lett képesek a középiskola elméleti anyagát is mara­déktalanul elsajátítani. Ugyanis akik itt végeznek, tanulmányaikat különbözeti vizsga nélkül folytathatják a gimnázium III. osztályában, s szerezhetnek érettségi bi­zonyítványt.­­ Nehéz jelentkezőket ta­lálni elegendő számban az építőipari, a vájár és a ve­gyész szakmákra. Ezért az üzemek az idén a korábbiak­nál lényegesen nagyobb se­gítséget nyújtottak: az isko­lákban tartott pályaválasz­tási értekezleteken rendsze­resen képviseltették magu­kat. Tájékoztatást adtak a szülőknek és tanulóknak a szakmák sajátosságairól, és ismertették az elhelyezkedé­si és kereseti lehetőségek. Továbbá, az iskolák tájéko­tatóval egybekötött üzemi­­togatásokat is szerveztek. Gár A katona, a traktoros meg a villanyszerelő Három kombájn arat a mi­­hályfai Dózsa Termelőszö­vetkezet búzaföldjén. Az első kombájnt Simon Gyula, a másodikat Volner Lajos, a harmadikat Czotter József vezeti. Az első kombájnos katona, a második traktoros, a har­madik villanyszerelő.­­ Egy hónap szabadságot kaptam — mondja Simon Gyula. — A termelőszövetke­zet kérésére jöttem­ haza. Bevonulása előtt a tsz-ben dolgozott. Mezőgazdasági gépszerelői szakképzettség­gel rendelkezik. Tavaly már aratott. — Akkor még civilben — mondja tüskés haját végig­simítva. — Most talán mundérban vagy? — szól rá Volner Gyula. — A „kimenőm” otthon vom —­int a falu !*14 — A termelőszövetkezet adott ru­hát. Vasárnap is ezt hordom a kimenő helyett. Sürget a munka: aratni kell. A kombájnok nagy zajjal vonulnak tovább. Elől a ka­tona, középen a traktoros, hátul a villanyszerelő. Csak néhány percnyi szünetet tarthattak. Már a búza felét is learat­ták. Az őszi árpa magtárban van. Hárman­­ győzik a munkát. A kombájnokat vontatók kísérik. Amikor int a kom­bájnos, a vontató a kombájn mellé áll. Vastag sugárban ömlik a búza a platóra. A tiszta, száraz gabonát a sü­megi átvevőhelyre szállítják. A többit a tsz gép színébe. — Már a végén tartanánk, ha az eső nem akadályozna bennünket — mondják a kombájnosok. Most néhány napja zavartalanul dolgozha­ttak. Rekkenő hőségben aratnak a kombájnosok. Árnyékban 34 fokot mérnek. A gépen ennél melegebb van. — Hűsítő italról gondosko­dott a termelőszövetkezet — mondja Simon Gyula. — Jól esik ebben a nagy melegben — a jó munkáért napon­ként másfél kiló gabona­prémium is jár — toldják meg a társai. — A fizetség sem rossz. Persze, sokat kell érte dolgozni. A három kombájn csak akkor áll meg, ha megtelt a tartály. A vontatók alig győ­­­zik behordani a szép ter­mést. A gépek zúgva, fáradhatat­lanul vágják, csépelik a ter­mést. Elől arat a katona, kö­zépen a traktoros, hátul a villanyszerelő. Hárman meg­birkóznak a legnagyobb bú­zatáblával is. N. A. Augusztusi taggyűlések ága, 1970­ augusztus i1i elsején, szomba­ton, megkezdő­dik a számvetés idősza­ka. Veszprém megye 857 alapszervezeti és 58 csúcsvezetősége készítet­te el beszámolóit, hogy az augusztusi párttaggyűlé­seknek számot adhasson: hogyan dolgozott két esz­tendeig? Már ma reggel megnyitja a port a Nö­vényvédő Állomás párt­­szervezete Csopakon, s ugyanakkor a Vízitársu­laté Tapolcán. Ezk a legelső augusztusi tag­gyűlések. Délután újab­bak következnek: a veszprémi rendőrőrsön, Ajka I. körzetében és a zirci termelőszövetkezet­ben tartanak párttag­gyűlést. Két esztendő politikai munkáját felmérni reáli­san és tárgyilagosam — nem könnyű. Bármilyen gondosan készültek is a beszámolók, a sokágú te­vékenység leglényegesebb vonatkozásait tartalmaz­hatják csupán. Ezért igen fontos ezeknek a számve­tő taggyűléseknek az ak­tivitása. Csak széleskörű vitában válik teljes érté­kűvé egy-egy alapszerve­zet önvizsgálata. Ezek az augusztusi tag­gyűlések éppen azért je­lentősek, mert el kell vé­gezniük ezt az önvizsgá­latot. S le kell vonniuk ebből a tanulságokat. Hi­szen nyilvánvaló, hogy ezúttal különös jelentő­sége van a számvetésnek: a pártvezetőségek meg­választását, majd a párt­értekezletet és a X. párt­kongresszust előzi meg. Veszprém megyében 857 alapszervezet felmérő, elemző munkája alapján a pártértekezlet küldöttei egy magasabb szintű számvetés részesei lesz­nek majd, munkájuk si­kere a mostani taggyűlé­sek minőségétől is függ. A kongresszusi küldöttek pedig a legmagasabb pártfórum elé viszik majd az összegyűjtött ta­pasztalatokat, a levont tanulságokat. Végső soron tehát nem túlzás, ha azt mondjuk: aki alapszervezete tag­gyűlésére felkészül, mun­káját aktivitásával segíti, az most a párttagságából adódó kötelességteljesíté­sen túl a magasabb párt­fórumok munkáját is se­gíti. Rég nem volt már ilyen jelentősége a véle­ménynyilvánításnak mint napjainkban. Nem vélet­len, hogy ezeket az augusztusi taggyűléseket a legszélesebb körű véle­ménycsere előzte meg, ennek során minden párttagot megkerestek a pártvezetők. A taggyűlé­si beszámolók is a kol­lektivitás jegyében ké­szültek tehát, de a szám­vetést most is kollektíva végzi, az alapszervezet legmagasabb fóruma, a párttaggyűlés. Ma, augusztus elsején reggel nyolckor megkét­­legfontosabb eseményso­rozata. Sikerében bízunk, dődött megyénk jelenleg eredményeit várjuk. (Gay) Új kábelmasszát állított elő a MÁFKI Egyedülálló technológiával új kábelmasszát állítottak elő a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet kuta­tói. A szabadalommal védett eljárás lehetővé teszi, hogy a nálunk nagy mennyiségben felhasznált romaskinoi kő­olajból a világszínvonalnak megfelelő minőségű anyagot állítsanak elő. Hazánkban és a KGST államok többségében importból szerzik be a kábelmasszákat. Ennek költségei nálunk meghaladják a negyedmillió dollárt. A Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet új eljárása rendkívüli érdeklődést váltott ki a KGST államok­ban, ezen túl kipróbálásra mintát kért több nyugati cég is.

Next