Napló, 1970. október (Veszprém, 26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

­­ Ötmillió embert várnak Hasszer elnök temetésére Gyászoló százezrek virrasz­­tot­tak a szerdára virradó éj­szaka is a Kubbeh köztársa­sági palota előtt, ahol Gamal Abdel Nasszernek, az Egye­sült Arab Köztársaság, el­hunyt elnökének holttestét fel­ravatalozták. Kairó négymillió lakosa és a fővárosba özönlő ezrek nem tudnak megbékülni az­zal a gondolattal, hogy az elnök nem él többé. Minden­felé gyászkeretes arcképeit hordozzák körbe, s időnként a hangszórók az elhunyt egykor elmondott híres be­szédeinek részleteit sugároz­zák. Nasszer holttestét csütörtö­kön reggel, közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor helikopteren szállítják a Kairó közelében fekvő Gézi­re sziget égyük félreeső he­lyére, oda, ahol az elnök és harcostársai, az egykori „sza­bad tisztek” Faruk király korrupt és imperialistabarát rendszere megdöntésének tervét kidolgozták. Gezdrán az elnök holttestét tartalmazó koporsót ágyú­talpra helyezik, s egy 12 ki­lométer hosszúságú útvona­lon szállítják át a végső nyughelyre, a Nasszer­ről el­nevezett újonnan épült me­csetbe. Gamal Abdel Nasz­­szert katonai díszpompával a mecset márványpadlója alatt lévő sírhelyen helyezik örök nyugalomra. A temetésre az ország ve­zetőin és számos külföldi ve­zető politikuson kívül mint­egy 5 millió embert várnak. Teljes a gyász a legtöbb arab fővárosban. Beirútban folytatódott a puskaropogástól hangos gyászolás. A libanoni fővárost elárasztották Nasz­­szer fekete keretes portréi, nem jelentek meg az újsá­gok, bezártak a kormányhi­vatalok és nem dolgoznak a telefonkezelők sem. A boltok többnyire szintén zárva tar­tanak. Damaszkuszban mintegy 50 ezren vonultak fel néma gyászmenetben, hatalmas fe­kete zászlók és Nasszer-ké­­pek alatt. Tegnap délben a Ferihegyi repülőtérről Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének vezetésével elutazott Kairóba Gamal Abdel Nasz­­szernak, az Egyesült Arab Köztársaság elhunyt elnöké­nek temetésére a magyar párt és állami delegáció. A küldöttség tagja Czinege La­jos, honvédelmi miniszter, valamint dr. Randó Jenő. Hasszer­eplők temetésére Losonczi Pál Kairóba érkezett Napi külpolitikai kommentárunk HETEDSZER TALÁLKOZOTT SZERDÁN NYUGAT­­BERLINBEN a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország képviselője, hogy folytassák a város helyzetéről szóló tárgyalásaikat. Ez a megbeszélés azonban nyilván sokkal érdekesebb és fontosabb is volt az előzőeknél. Hiszen a hatodik találkozó óta eltelt idő­szakban írták alá — augusztus 12-én — Moszkvában a szovjet—nyugatnémet szerződést az erőszakról való lemon­dásról, amely új perspektívába helyezi az NSZK viszonyát a Szovjetunióval, de a többi szocialista országgal is. Szük­ségszerű tehát az az elvárás, hogy Bonn a hajdani birodal­mi német főváros nyugati felének ügyében is realistább politikát folytasson. Kár, hogy egyelőre a hivatalos bonni kormánykörök is — talán megintcsak, mint egy év alatt oly sokszor: a jobboldaltól való félelmükben — magukévá teszik a szer­ződés ratifikálását Nyugat-Berlinhez kötő követelést. Fé­­lig-meddig, mert ugyanakkor a hatalmon levő szociálde­mokrata párt parlamenti frakciójának elnöke, Herben Wehner kijelentette: a szerződés parlamenti ratifikálását nem lehet Nyugat-Berlin kérdésével összekötni. Mi a szocialista álláspont? A Szovjetunió, az NDK s a többi szövetséges, mint mindig, ezúttal is a realitásokból és a szerződésekből indul ki, tehát egyfelől tartja magát a Nyugat-Berlinre máig érvényes megszállási statútumhoz, másfelől természetesen elismeri, hogy szoros gazdasági, pénzügyi és kulturális szálak fűzik Nyugat-Németországhoz Nyugat-Berlint, anélkül, hogy a város politikailag az NSZK része lenne. A napokban nyilatkozott a nyugatnémet televíziónak Jurij Zsukov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa külügyi bi­zottságának elnöke, hangsúlyozva azt a meggyőződését, hogy a szovjet—nyugatnémet szerződés ratifikálása hozzá­járul majd egy sor kérdés, köztük a berlini probléma ki­elégítő megoldásához is. Valóban: ez a helyes sorrend (nem pedig az a fordított, amit a bonni héják erőltetnek, zsarolási szándékból), ezek a realitások. S ezt előbb-utóbb mind a bonni kormánynak, mind a nyugatnémet álláspontot a Nyugat-Berlinről szóló nagyhatalmi tárgyalásokon képviselő három nyugati nagy­hatalomnak fel kell ismernie, hazánk kairói nagykövete, aki Kairóban csatlakozik a delegációhoz. Tegnap délután megérke­zett az EAK fővárosába a Losonczi Pál vezette magyar küldöttség. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, aki, mint kö­zöltük, Nasszer elnök csü­törtöki e­metésére érkezett Kairóba, szerdán a Kubbeh­­palotában találkozott Anvar Szadattal, az EAK ideigle­nes elnökével, és az EAK más közéleti személyiségei­vel. A szovjet kormányfő Leo­­nyid Brezsnyev, az SZKP fő­titkára és Nyikolaj Podgor­­nij, a Legfelső Tanács el­nökségének elnöke, valamint a maga nevében részvétét tolmácsolta az EAK vezetői­nek. Koszigin és Szadat az ezt követő szívélyes megbeszélés során annak a kölcsönös tö­rekvésnek adott kifejezést, hogy " a szovjet és az egyip­tomi nép, a nemzeti felsza­badulás és a népek biztonsá­ga érdekében tovább erősíti a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság között ki­alakult szoros és baráti kap­csolatokat. ­ Az új ötéves terv az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról) nagy részletességgel elvégez­nek. Úgy véli, hogy a mi kö­rülményeink között a képvi­selők nagyon értékes segítsé­get nyújthatnak, hiszen ez nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi terv is amelynek megvalósítása csak széles társadalmi alapon le­hetséges Példának hozta a tanuláshoz való jog és a munkához való jog összehan­golásának szükségességét amelyet a tervnek a társada­lom szükségleteivel össz­hangban kell megoldania. Bővebben foglalkozott Bognár József a külkeresk­­e­delem problémáival Ezzl kapcsolatban utalt a nemzet jelleme­ volt a napirend iránti különös érd­eklődésre, hogy 56 képviselő jelentke­zett hozzászólásra, közülük kézi fizetési mérlegünk tar­tós egyensúlyának fontossá­gára, amit a következő öt­éves tervben el kívánunk ér­ni. Ugyancsak lényeges, hogy megszűnjön a költségvetés deficit, s általában javulja­nak az egyensúly viszonyok a munkaerőhelyzetben, a kül- és belkereskedelemben Minderre — hangsúlyozta — jó alapjaink vannak, hiszen ma már elmondhatjuk, hogy gazdaságtörténetünk legsike­resebb öt esztendejét zárjuk le hamarosan. Az eredmé-­ nyekben nagy része van gaz­dasági irányításunk új rend­szerének, amely máris alkal­masnak bizonyult a korábbi­nál jóval bonyolultabb fel­adatok megoldására, a szerdai ülésen tizenhárman kaptak szót. Más-más hiva­­tásúak és egymástól külön­böző városok, megyék képvi­selői révén i£en sokféle né­­­zőpontból szóltak hozzá a törvényjavaslathoz. Győri Imre, Csongrád megyei kép­viselő elsősorban megyéje és városának problémáit fejte­gette. Hasonló értelemben de elsősorban pécsi, s ba­ranyai vonatkozásban szólt hozzá a javaslathoz Gergely Lajos képviselő. Sok­ szó esett az ülésen Budapest következő öt esz­tendejéről, elsősorban Csi­kész Józsefné, a fővárosi ta­nács vb elnökhelyettese fel­szólalásában. a vidék szem­pontjából különösen figye­lemreméltó, hogy miután e fővárosban már végképp nincs munkaerőtartalék meggyorsul bizonyos iparok üzemek már korábban elha­tározott vidékre telepítésé­nek folyamata. Az ipari fejlődés kérdéseit mások is bőven érintették, a többi között Gácsi Miklós miskolci képviselő, aki bizo­nyos alapszakmák szakmun­­­kásutánpótlásának erőtelje­sebb biztosítását kívánja. Kerkay Andorné Fejér me­gyei képviselő, aki a székes­­fehérvári nagy előrehaladás­ról szólván elsősorban az alumíniumipar jó kilátásait ecsetelte, Báli Zoltán Tolna megyei tsz-elnök mezőgazda­­sági kérdésekről szólt. A nyugdíjasok helyzetéről beszélt Gálló Ernő budapesti képviselő. Annak tudatában hogy már jelenleg is jóval több mint 10 milliárdot fordít a népgazdaság nyugellátásra s csupán az idei intézkedések mintegy 900 millióval növel­ték az állami kiadásokat utalt a párt kongresszusi irányelveiben foglaltakra amelyek értelmében a nyug­díjakat olyan mértékben kell emelni, hogy érezhetően csökkenjenek a családok jö­vedelmi differenciái. Az országgyűlés szerdai ta­nácskozása a késő esti órák­ban ért véget és csütörtökön délelőtt folytatódik. Hozzászólások NAPLÓ jabb tanácskozás Nyugat-Berlinről Szerdán délelőtt Nyugat- Berlinben összeültek a négy nagyhatalom képviselői, hogy folytassák a város hely­zetéről szóló megbeszélése­ket. A hetedik ilyen jellegű találkozóra a korábbiakhoz hasonlóan az egykori szö­vetséges ellenőrző bizottság épületében került sor. 3 órás tanácskozás után szer­da délután véget ért a négy nagyhatalom hetedik tanács­kozása Nyugat-Berlin hely­zetéről. a megbeszélésről ki­adott közlemény bejelenti, hogy a Szovjetunió berlini és a három nyugati nagyha­talom bonni nagykövete ok­tóber 30-án tartja következő hivatalos tanácskozását. Lapzártakor érkezett, Nyugat-Berlin helyzetéről tárgyaló nagykövetek szóvi­vője szerdán este meglepe­tésszerűen bejelentette, hogy a négy diplomata úgy dön­tött: előbbre hozza a követ­kező­­ találkozó időpontját és már október 9-én folytatja a tanácskozást. Lezárult a túsz-ügy Szerdán végérvényesen le­zárult a túsz-ügy. Tegnap délelőtt Ciprusra, majd Athénbe érkezett a Paleszti­nai népi felszabadítási front • Jordánia Hatpontos béketerv Szerdán hajnalban Jordá­niában megkezdődött a tűz­szünet felügyeletével meg­bízott arabközi bizottság hat­pontos béketervének végre­hajtása. A Ladgham tunéziai mi­niszterelnök vezette bizott­ság hat pontban jelölte meg a Jordániai kormánycsapa­tok és a Palesztinai gerillák haladéktalan teendőit. Bagdadban a „Központi Bizottság Hangja” nevű Pa­lesztinai rádióállomás közzé­tette a Palesztinai ellenállás központi bizottságának nyi­latkozatát a tűzszüneti meg­állapodás végrehajtásáról. A nyilatkozat követeli: — A tűzszünet szigorú tiszteletben tartását, — Az éberséget a katonai hatóságok esetleges provoká­cióival szemben. A Palesztinai gerillaszer­­vezetek a damaszkuszi rádió útján közleményben azt je­lentették, hogy a jordániai hadsereg Szerda hajnal óta aknákkal támadja Irbid vá­rosát, valamint a szíriai ha­tár közelében levő Ramthát Nixon Jug­oszlé­viába érkezett Nixon amerikai­­ elnök szer­­dán ,a­­NATO déli szárnyá­nak nápolyi főparancsnoksá­gára érkezett, hogy a katonai szervezet vezetőivel, megvi­tassa a Földközi-tengerre vo­natkozó amerikai stratégiát A tiszteletére rendezett ünnepségen Nixon állást fog­lalt a NATO további erősí­tése mellett. Az amerikai el­nök hangoztatta, hogy az Egyesült Államok Nyugat- Európában és a Földközi­tenger térségében nem csök­kenti katonai jelentőségét. Olaszországból Nixon ame­rikai elnök, felesége és kí­sérete — többek között Ro­gers külügyminiszter és Kissinger, az elnök nemzet­­biztonsági tanácsadója — szerdán délután röviddel fél négy óra után, nem egészen két napig tartó hivatalos lá­togatásra Jugoszláviába ér­kezett. Nixont államfőket megillető fogadtatásban ré­szesítették a belgrádi repülő­téren. A fogadtatáson jelen volt többek közt Tito elnök és felesége. utolsó hat foglya, s ezzel egy­idejűleg a brit, a nyugat-né­met és a svájci kormány döntést hozott az általuk fog­va tartott gerillák szabadon­­bocsátásáról. Az erről szóló megállapodást szerdán dél­előtt jelentette be a bonni külügyminisztérium szóvivő­je. A Palesztinai ellenállási szervezetek egyik magasrang zú képviselője Ammanban bejelentette, hogy a gerilik a néhai Nuer elköre fel­kérésének engedelm­e­s scedrre­­ bocsátották szabadon kedden a hat még fogva tartott túszt. Csütörtök, 1970. október 11 A népi Kína ünnepe H­uszonegy évvel ez­előtt, 1949 október 1-én történelmi for­dulat következett be a kí­nai nép életében: véglege­sen győzött a forradalom, a csangkajsekisták és az amerikaiak menekülni vol­tatt kénytelenek a száraz­földi területekről. Létrejött kadt ki ezzel az imperializ­mus gyarmati rendszeréből, sok száz milliós nép előtt nyílt meg a lehetőség az új társadalmi rendszer, a szo­cializmus felépítésére. Ez­ért méltán állapítható meg, hogy a kínai népi forrada­lom győzelme a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom után az egyik legnagyobb jelentőségű világtörténelmi esemény volt. A kínai népi forradalom győzelme meg­ingatta az imperialista vi­lágrendszert és nem kis mértékben járult hozzá an­nak idején Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek forradalmi harcához, az egész gyarmati rendszer alapjainak megrendítéséhez. A Kínai Népköztársaság kikiáltását hosszú és ke­mény forradalmi harc előz­te meg, amelyben a kínai néptömegek a kommunista párt vezetésével eredménye­sen fordultak szembe a gyarmatosítók egész hadá­val, a hódító japánokkal és az amerikai imperializmus bérenceivel, az áruló Kou­­mintang-klikkel. A győze­lem után az egész nép fel­lendülésének évei következ­tek. A Kínai Népköztársa­ság a szocialista közösség tagjaként a testvéri orszá­gok sokoldalú segítségével hozzákezdett­­az ország gyorsütemű modernizálása. hgfc: ipari objektumok szá­zai létesültek, csatornázás és útépítés, a mezőgazdasá­gi hozamok növelése ki­emelte az országot az éhha­lál, a teljes elmaradottság állapotából. Különösen so­kat számított a népi Kína gazdasági és szociális viszo­nyainak gyors javulásában az a testvéri segítség, ame­lyet a szőttjei nép önzetle­nül nyújtott a kínai nép­nek. A forradalom győzelme utáni években a kínai ve­zetés helyesen mérte fel, hogy a szocialista közösség politikai és gazdasági segít­sége nélkül újra és újra ve­szélybe került volna a nép győzelme, e segítség hiá­nyában állandóan az ország felett lebegett volna a neo­kolonista, burzsoá restaurá­ció veszélye, a Kínai Nép­al­kalom fejlődésének javára és hasznára volt. Annál sajnálatosabb, hogy később törés állt be ebben az együttműködésben. A magunk részéről — együtt a szocialista közösség többi országával — soha nem ad­tuk fel a reményt, hogy a kínai nép megőrzi forradal­mi hagyományait, hűséges marad a marxizmus—leni­­nizmus eszméihez, és semmi sem tántoríthatja el a szo­cialista társadalom felépíté­sére való törekvéstől. Min­dig is azon munkálkodtunk, hogy kapcsolatainkban azt erősítsük, ami összeköti né­peinket, ami hasznára van az egyetemes béke ügyének, ami erősíti az antiimperia­­lista küzdelmet, s ami egy­szer majd feloldja azt a fe­szültséget, amely nem a mi magatartásunkban beállt változás miatt következett be. Ezért is minden lehető mó­don törekedtünk a nézetel­térések tisztázására, a meg­romlott viszony javítására, államközi kapcsolataink fenntartására és fejlesztésé­re. Jószándékaink bizonyí­tékaként szorgalmaztuk a diplomáciai kapcsolatok normalizálását, a gazdasági egyezmények megújítását és rendszeres végrehajtását, továbbá más lehetséges mó­dokat kerestünk és kere­sünk a jövőben is a népi Kínával való együttműkö­désre. Elégedettségünkkel találkozik, hogy az állam­közi kapcsolatok fejleszté­sének útjában kínai rész­ről is ma már kevesebb az akadály. A­z évfordulón szívből, kívánjuk, hogy a testvéri kínai nép sikeresen folytassa szocia­lista építő munkáját, és jöj­jön el ismét az idő, amikor a szocialista közösség többi népével egy családban, in­gadozás nélkül halad nagy társadalmi céljainak betel­jesülése felé. c. t. a. Tíz éve iüigyelten N­yer­a Afrika legnagyobb álla­ma — Nigéria — ma ün­nepli függetlensége kikiál­tásának évfordulóját. Tíz év telt el azóta, hogy a la­­gosi stadionban felszökött a magasba a nigériai nem­zeti zászló: az ország tör­ténelmében új fejezet kez­dődött Hosszú ás, kemény harc előzte meg a nép győzelmét A brit imperializmus nehe­zen hagyta ott az ország ás­ványi kincseit — a kolum­­bitot, az ónt és főként az olajat — a mezőgazdaság terményeiből a kakaót és a földimogyorót Az angol gyarmatosítás messzelátó szakemberei azonban tudták, hogy eljön a nap, amikor egyenlő part­nerei lesznek a nigériaiak. Készültek hát. A járási fő­nökök, az angol gyarmati adminisztráció oszlopai, ala­posan felmérték a lakosság hangulatát Minden nagy ügyet és apróságot — két falu harca egy darabka földért, két törzs évszáza­dos ellenségeskedése, a dinasztiák közötti vetélke­dés az uralomért — felje­gyezték, hogy adandó alka­lommal felhasználják. Nigéria, 1960-ban függet­lenné vált. Külsőleg minden szép volt. Parlament, fehér parókás bírók tetszetős al­kotmány ... És angol ta­nácsadók minden miniszté­riumban, minden valamire­való , intézményben. — Stabilitás, demokrácia, felvirágzás­ — visszhangoz­ta a londoni sajtó, reklá­mozva a jó befektetési lehe­tőségeket . Ám egyszercsak bekövet­kezett a fordulat. A nigériai hadsereg fegyvert fogott az angolokat kiszolgáló veze­tők ellen és elűzte őket Amint Anglia megérezte, hogy kicsúszik a kezéből a gyeplő — rezidensein ke­resztül — a törzsi ellentétek felszításához folyamodott, amelynek eredményekép­pen létrejött a szakadár „Biafrai Köztársaság”. Az CáVSelügye azonban végül is győzött, s ma sike­rekkel ünnepli a 10. füg­getlenségi évfordulót a ni­gériai nép. Csökkent az or­szágban a törzsek közötti ellentét. A Szovjetunióval és a szocialista országok­kal széles körű gazdasá­gi, kulturális és politi­kai kapcsolatot épít ki. S bár a külföldi monopóliu­mok még jelentős pozíciók­kal rendelkeznek, a nigé­riai kormány lépésről lé­pésre halad előre a további politikai és gazdasági füg­getlenség megteremtésének útján. (Budapest, MTI), Hock Send miniszterelnök üdvözlő távira­tot küldött C­sou En-lajnak, a népi Kína miniszterelnökének, a Kínai Népköztársaság meg­alakulásának 21. évfordulója alkalmából. Jt (Moszkva—Bukarest, TASZSZ) Szerdán Moszkvában a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége ratifikálta a szov­jet-román barátsági, együtt­­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést, ame­lyet július 7-én írtak alá Bu­­­karestben. A Román Szocialis­ta Köztársaság Államtanácsa szintén tegnap ratifikálta a szerződést.

Next