Napló, 1971. január (Veszprém, 27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
Minden kedves Olvasónknak eredményekben gazdag új esztendőt kívánunk! Kész a mérleg. Mert úgy szokták kezdeni az újévi vezércikkeket, hogy „ilyenkor mérleget szokás készíteni” — aztán öszszegezik az óesztendő eredményeit, tapasztalatait. Kell is ez mindig, csak most nem. Kész a mérleg, és annál jobbat készíteni egy vezércikkben nem lehet. Kész a világ, az ország mérlege. Egy hónapja csak, hogy a párt kongresszusán valóban „a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében” hányták-vetették meg — nem is csak „száz bajunk”, mert immár nemcsak bajaink vannak, mint amikor József Attila az ilyen tanácskozást is csak óhajthatta. És ha vannak bajok — mert sajnos vannak —, azok is mennyire mások, mint amelyekre a költő akkor gondolt. Azokat a kizsákmányolás, százféle elnyomás és a felszabadulni akarás szülte — ezeket, a mai mieinket már az, hogy elégedetlenek vagyunk önmagunkkal szemben, mert a szocializmus megvalósítása útján, a nép jólétének emelése útján göröngyök fékezik az önmagunk által szabott ütemet. De a kongresszusi számvetés sok célratörő határozata közt is a legmélyebb meggondoltságra utalnak azok, amelyek az új bajokat, göröngyöket, ellentmondásokat hivatottak meg- és feloldani, hogy aztán magasabb szintre érjen, magasabb szintű társadalmunk — gazdaságilag is. Ehhez készített országos számvetést és újabb öt esztendőre tervet az országgyűlés is, nem sokkal a kongresszust megelőzve. Igaz, sem az, sem ez nem hirdetett „szenzációt”, semmi fordulatot a következő öt-tíz évre. Csak amit eddig is: a szocializmushoz vezető utat — magasabb szinten. Ez a magasabb szint mégis nagyszerű szenzációt ígér. Politikai változás nélküli szenzációt. Mert nemcsak évet vált az idei Szilveszter, mint más esztendőkben. Két ötesztendős tervidőszakot is elválaszt. Vagy inkább összeköt. És két évtizedet is. Nem akármilyeneket. Olyan ötéves időszak, olyan évtized következik most, amelyet nem hagyhat majd figyelmen kívül a történelem évszázadok múlva sem. Egy történelmi korszak határát lépjük át öt éven belül. Hazánk a közepesen fejlett országok sorából az iparilag fejlett országok sorába lép. Olyan időszak alatt, hogy erre soha, egyetlen kapitalista ország sem volt és nem is lehetett képes. Harminc évvel ezelőtt még több évszázados lemaradás választott el bennünket az iparilag fejlett országoktól. (Harmincat kell írni, mert huszonöt éve még ennél is több volt a hátrány, hiszen a háború csekély iparunkat is tönkretette.) Illő is, kell is erről most szólni, hiszen ebben az évben ünnepeltük hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileumát. Még csak huszonöt éve, tanúk milliói bizonyíthatják, hányan nem hitték akkor, hogy újra lehet indítani itt az életet. És erről a mélypontról jutottunk 25 év alatt ide, tervezhettük meg, hogy öt éven belül az iparilag is fejlett országok sorába lépünk. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján megállapított, nemzetközileg elismert kategória ez; nem jelenti, hogy elérjük vele a legfejlettebbek szintjét, de az ütem, ahogyan idáig eljutottunk, társadalmunk felsőbbrendűségének vitathatatlan bizonyítéka. Kész a megyei mérleg is. A politikai elkészült a megyei pártértekezleten, a gazdaságit ennek alapján készítette a megyei tanács, más vonatkozásban pedig az üzemek. A mérleg itt is, minden kedvezőtlen körülmény ellenére is kedvező, a tervek pedig tükrözik , vagy inkább szolgálják az országot, a „magasabb szintet.” Ezeket a számvetéseket a terveket taggyűléseken, pártértekezleteken, de azóta is megyeszerte üzemi és területi tanácskozásokon tárgyalták. Olvasóink ismerik a Napló hasábjairól is. Több szenet termeltek bányáink a tervezettnél, de kevesebbet a szükségesnél, mert hosszú és kemény volt a tél. Nőtt a bauxittermelés és bővült, korszerűsödött a Péti Nitrogénművek. A termelékenység nem alakult, ahogy kellett, szerettük volna, de csökkentek az elfekvő készletek. A rossz időjárás miatt nem emelkedett a mezőgazdaságban a termésátlag, de az őszi munkával megalapoztuk a jövő évi magasabb hozamot. Felépült megyénkben öt év alatt állami erőből több, mint 3000 lakás, de nem tudtunk befejezni még kétszáz tervezettet , és a következő évben állami erőből hétezret, összesen tizenhétezret kell és fogunk felépíteni. És ugyanígy: közművesítés, szolgáltatás, egészségügy, kultúra, művelődés. De ezekkel egyenrangban: politikai fejlődés. Készek tehát a megyei mérlegek és tervek is. És készek — minden valószínűség szerint — a családiak is. Hiszen újévkor mindenki „új életet” kezd az eddigi tapasztalatok szerint. De valóban: a szilárd országos és helyi tervek alapján lehet is és kell is a családosoknak évente mérleget és tervet készíteniük. Az új családi tervek pedig általában (aki őszinte tud lenni önmagában, annak el kell ismernie), mindig szebbek, gazdagabbak valamivel a tavalyinál. Ha pedig a számadások, tervek készek, mi lehet egy újévi vezércikk tárgya, feladata? Sok sikert kívánni mindenkinek az új országos, a helyi és a családi tervek megvalósításához. Sok sikert, jó egészséget és sok-sok boldogságot. Boldog új évet, új öt évet, boldog új évtizedet! A /] 1 11)P JM( 1 & fl' _____ BOLDOG ÚJ ÉVET, BOLDOG ÚJ ÉVTIZEDET! Világ proletárját egyesüljetek! SZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS 11 MEGYEI TANÁCS UPJJ Péntek, 1971 január 1. Ára 1 forint XVII. évfolyam — 1. szám Köszönet és elismerés az árvízkárok helyreállításáért A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a KGST végrehajtó bizottsága 50. ülésének munkájáról. A tanácskozás résztvevői elsősorban az integráció programjával kapcsolatos okmányok kidolgozásával foglalkoztak. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztató jelentést adott az idei árvízokozta épületkárok helyreállításának és újjáépítésének helyzetéről. Közvetlenül az árvízvédelmi munkálatok befejezése után olyan határozat született, hogy mindazok, akiknek lakóházát az árvíz lerombolta, még a tél beállta előtt tető alá kerüljenek, az új épületekben pedig legalább két helyiséget lakható állapotban át kell adni. A július elején megkezdődött építkezések a felelős állami és társadalmi szervek munkája és a széleskörű társadalmi összefogás eredményeként a vártnál is jobb eredményre vezettek. Szabolcs-Szatmár megyében november 10-ig az előirányzatot túlteljesítve 4171, december 20- ig pedig 4673 lakás készült el. Csongrád Békés és Szolnok megyében ez év végéig 898 lakás épült újjá, és befejeződött 1312 lakás helyreállítása. A kivitelezési munkákat 29 minisztériumi, 7 tanácsi vállalat, számos kis- és kisiparos végezte. Részt vettek az újjáépítésben a magyar néphadsereg, a Belügyminisztérium és a munkásőrség alakulatai, a KISZ által szervezett ifjúsági építőtáborok lelkes fiataljai és az érintett területek lakói. A TÜZÉP, az OTP, valamint az építőipari vállalatok jelentős munkát végeztek az újjáépítés feltételeinek biztosításában, a néphadsereg és a belügyi szervek tagjai nagytömegű anyag kirakását segítették elő. Ugyancsak jelentős volt az a segítség, amit a Szovjetunió és több más baráti ország nyújtott a helyreállítási munkákhoz. A kormány az építésügyi és városfejlesztési miniszternek, mint helyreállítási kormány, biztosnak zárójelentését jóváhagyólag tudomásul vette, egyben köszönetét és elismerését fejezte ki a helyreállítási munkák valamennyi résztvevőjének. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslata alapján a kormány hozzájárult, hogy Hejőcsabán új cementmű épüljön, a mintegy 3,5 milliárd forintos beruházást 1971-ben kezdik el, s az előreláthatólag 4 évig tartó építkezések befejeztével a cementellátás legfontosabb problémái megoldódnak. A művelődésügyi miniszter a magyar-szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság VII. üléséről tett jelentést. A Moszkvában folytatott őszinte, baráti légkörű tanácskozáson a következő napirendi pontok szerepeltek : együttműködés a társadalomtudományok területén az egyetemi oktatásban; tapasztalatcsere a nemzetközi versenyeken fesztiválokon és képzőművészeti kiállításokon történő részvételről; a bizottság eddig hozott határozatai végrehajtásának elemzése a színház-, zene- és filmművészet területén, valamint az 1971—72. évi munkaterv jóváhagyása. A kormány a jelentést elfogadta. A Minisztertanács titkárságának vezetője jelentést terjesztett a kormány elé az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokról. A Minisztertanács felhívta a miniszterek figyelmét a javaslatok megvizsgálására és megfelelő intézkedések megtételére, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A tanácsi vb-k napirendjén: il gyámügyi elírások tapaszlatai és a választókerületi tevékenység Az év utolsó hetében két városunk, Veszprém és Tapolca tanácsának végrehajtó bizottsága ülésezett. Tanácskozásaik napirendi pontjai közül a lakosság szélesebb rétegeit érintő témákról a hozott határozatokról tájékoztatjuk olvasóin kat. Veszprém A megyeszékhely városi tanácsának végrehajtó bizottsága az 1969. október 1-én életbe lépett új gyámügyi rendelet végrehajtásának tapasztalatait vizsgálta meg hétfői ülésén. Az igazgatási osztály vezetője, Moravecz Lajosné előterjesztésében hangsúlyozta, hogy az új jogszabály elsősorban a kiskorúak állami gondozásba vétele és a házasságkötésük engedélyezése területén hozott jelentős változásokat. A korábbi gyámhatósági gyakorlatban a kiskorút családi veszélyeztetése esetén rögtön állami gondozásba vették. 1969 október 1-e óta a gyámhatóság arra törekszik, hogy védő-, óvóintézkedésekkel a gyermeket megtartsák családi környezetében. A rendelkezés mintegy 23 féle védő-, óvóintézkedést javasol a gyermek családi környezetének javítására. Az állami gondozásba vett gyermekek száma csökkent a város területén, ugyanakkor 63 esetben került sor védőóvóintézkedésre. A veszélyeztetett kiskorúak közül mindössze tizet kellett állami gondozásba venni. Kiskorúak házasságkötését csak akkor engedélyezi a gyámhatóság ha a házasság folytán előnyösebb anyagi és erkölcsi körülmények közé kerül a házasuló fiatal, vagy születendő gyermeke. A beszámolási időszak alatt 25 házasságkötési kérelem közül tizenhatot nem látott megalapozottnak a városi gyámhatóság. A városi tanács költségvetése 1970-ben 60 ezer forintot fordított a kedvezőtlen anyagi körülmények között élő kiskorúak segélyezésére. Ez az összeg majdnem kétszerese az előző évinek. Tapolca Tapolcán a városi tanács vb és a Hazafias Népfront Városi Bizottságának elnöksége együttesen vizsgálta meg a tanácstagok választókerületi tevékenységét és az 1967-es választási jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok intézését Az elmúlt négy év folyamán 74 érdemi napirendi pontot tárgyalt meg a tanácsi testület. A hozott 174 határozat közül kiemelkedőek voltak: a középtávú városfejlesztési terv jóváhagyása, a kereskedelem hálózatfejlesztési programjának kidolgozása és a különböző beruházási programok módosítása. A tanácstagok választókerületi tevékenysége kielégítő a városban. Aktívan betöltik az összekötő szerepét a lakosság és a tanácsapparátus között. Ismerik a választópolgárok gondjait, problémáit. Erről tanúskodik az az évi 50—60 interpellációs kérdés, amit a tanácstagok közvetítenek a szakigazgatási osztályhoz. Egyre fokozottabb mértékben éreznek felelősséget választókerületük fejlődéséért, részt vesznek a társadalmi munkák szervezésében, a lakosság körében végzett nevelőmunkában. Az 1967. évi jelölőgyűléseken elhangzott 194 felszólalás közül 69 volt közérdekű. Ezek megvalósítására még 1967 folyamán programot dolgoztak ki. A lakosság kommuniális és szociális ellátottságával kapcsolatos javaslatokvégrehajtását évenként ellenőrizte a vb és így nagyobb részüket meg is valósították. Az eddig még ki nem elégített igényeket szinte teljességgel be tudták tervezni a IV. ötéves városfejlesztési programba.