Napló, 1971. január (Veszprém, 27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

Minden kedves Olvasónknak eredményekben gazdag új esztendőt kívánunk! K­ész a mérleg. Mert úgy szokták kezdeni az új­évi vezércikkeket, hogy „ilyenkor mérleget szokás készíteni” — aztán ösz­­szegezik az óesztendő eredményeit, tapasz­­­talatait. Kell is ez mindig, csak most nem. Kész a mérleg, és annál jobbat ké­szíteni egy vezércikkben nem lehet. Kész a világ, az ország mérlege. Egy hónapja csak, hogy a párt kongresszusán valóban „a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében” hányták-vetették meg — nem is csak „száz bajunk”, mert immár nemcsak bajaink vannak, mint amikor József Attila az ilyen tanácskozást is csak óhajthatta. És ha vannak bajok — mert sajnos vannak —, azok is mennyire mások, mint amelyekre a költő akkor gondolt. Azokat a kizsákmányolás, száz­féle elnyomás és a felszabadulni akarás szülte — ezeket, a mai mieinket már az, hogy elégedetlenek vagyunk önmagunkkal szemben, mert a szocializmus megvalósí­tása útján, a nép jólétének emelése útján göröngyök fékezik az önmagunk által sza­bott ütemet. De a kongresszusi számvetés sok célratörő határozata közt is a leg­mélyebb meggondoltságra utalnak azok, amelyek az új bajokat, göröngyöket, el­lentmondásokat hivatottak meg- és fel­oldani, hogy aztán magasabb szintre ér­jen, magasabb szintű társadalmunk — gazdaságilag is. Ehhez készített országos számvetést és újabb öt esztendőre tervet az országgyű­lés is, nem sokkal a kongresszust meg­előzve. Igaz, sem az, sem ez nem hirdetett „szenzációt”, semmi fordulatot a követ­kező öt-tíz évre. Csak amit eddig is: a szocializmushoz vezető utat — magasabb szinten. Ez a magasabb szint mégis nagy­szerű szenzációt ígér. Politikai változás nélküli szenzációt. Mert nemcsak évet vált az idei Szil­veszter, mint más esztendőkben. Két öt­­esztendős tervidőszakot is elválaszt. Vagy inkább összeköt. És két évtizedet is. Nem akármilyeneket. Olyan ötéves időszak, olyan évtized következik most, amelyet nem hagyhat majd figyelmen kívül a­ tör­ténelem évszázadok múlva sem. Egy tör­ténelmi korszak határát lépjük át öt éven belül. Hazánk a közepesen fejlett orszá­gok sorából az iparilag fejlett országok sorába lép. Olyan időszak alatt, hogy er­re soha, egyetlen kapitalista ország sem volt és nem is lehetett képes. Harminc évvel ezelőtt még több évszázados lema­radás választott el bennünket az iparilag fejlett országoktól. (Harmincat kell írni, mert huszonöt éve még ennél is több volt a hátrány, hiszen a háború csekély ipa­runkat is tönkretette.) Illő is, kell is er­ről most szólni, hiszen ebben az évben ünnepeltük hazánk felszabadulásának ne­gyedszázados jubileumát. Még csak hu­szonöt éve, tanúk milliói bizonyíthatják, hányan nem hitték akkor, hogy újra le­het indítani itt az életet. És erről a mély­pontról jutottunk 25 év alatt ide, tervez­hettük meg, hogy öt éven belül az ipa­rilag is fejlett országok sorába lépünk. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem alap­ján megállapított, nemzetközileg elismert kategória ez; nem jelenti, hogy elérjük vele a legfejlettebbek szintjét, de az ütem, ahogyan idáig eljutottunk, társadalmunk felsőbbrendűségének vitathatatlan bizonyí­téka. Kész a megyei mérleg is. A politikai elkészült a megyei pártértekezleten, a gaz­daságit ennek alapján készítette a me­gyei tanács, más vonatkozásban pedig az üzemek. A mérleg itt is, minden kedve­zőtlen körülmény ellenére is kedvező, a tervek pedig tükrözik , vagy inkább szolgálják az országot, a „magasabb szin­tet.” Ezeket a számvetéseket a terveket tag­gyűléseken, pártértekezleteken, de azóta is megyeszerte üzemi és területi tanácsko­zásokon tárgyalták. Olvasóink ismerik a Napló hasábjairól is. Több szenet termel­tek bányáink a tervezettnél, de keveseb­bet a szükségesnél, mert hosszú és ke­mény volt a tél. Nőtt a bauxittermelés és bővült, korszerűsödött a Péti Nitrogén­­művek. A termelékenység nem alakult, ahogy kellett, szerettük volna, de csök­kentek az elfekvő készletek. A rossz idő­járás miatt nem emelkedett a mezőgazda­ságban a termésátlag, de az őszi munká­val megalapoztuk a jövő évi magasabb hozamot. Felépült megyénkben öt év alatt állami erőből több, mint 3000 lakás, de nem tudtunk befejezni még kétszáz ter­vezettet , és a következő évben állami erőből hétezret, összesen tizenhétezret kell és fogunk felépíteni. És ugyanígy: közmű­vesítés, szolgáltatás, egészségügy, kultúra, művelődés. De ezekkel egyenrangban: po­litikai fejlődés. Készek tehát a megyei mérlegek és ter­vek is. És készek — minden valószínűség sze­rint — a családiak is. Hiszen újévkor min­denki „új életet” kezd az eddigi tapaszta­latok szerint. De valóban: a szilárd orszá­gos és helyi tervek alapján lehet is és kell is a családosoknak évente mérleget és tervet készíteniük. Az új családi ter­vek pedig általában (aki őszinte tud len­ni önmagában, annak el kell ismernie), mindig szebbek, gazdagabbak valamivel a tavalyinál. Ha pedig a számadások, tervek készek, mi lehet egy újévi vezércikk tárgya, fel­adata? S­ok sikert kívánni mindenkinek az új országos, a helyi és a családi tervek megvalósításához. Sok si­kert, jó egészséget és sok-sok boldogsá­got. Boldog új évet, új öt évet, boldog új év­tizedet! A /] 1 11)P JM( 1 & fl' _____ BOLDOG ÚJ ÉVET, BOLDOG ÚJ ÉVTIZEDET! Világ proletárját egyesüljetek! SZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS 11 MEGYEI TANÁCS UPJJ Péntek, 1971 január 1. Ára 1 forint XVII. évfolyam — 1. szám Köszönet és elismerés az árvízkárok helyreállításáért A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­­tott. Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszá­molt a KGST végrehajtó bi­zottsága 50. ülésének munká­járól. A tanácskozás résztve­vői elsősorban az integráció programjával kapcsolatos ok­mányok kidolgozásával fog­lalkoztak. A kormány a je­lent­ést jóváhagyólag tudo­másul vette. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter tájékoztató jelentést adott az idei árvíz­okozta épületkárok helyreál­lításának és újjáépítésének helyzetéről. Közvetlenül az árvízvédelmi munkálatok be­fejezése után olyan határo­zat született, hogy mindazok, akiknek lakóházát az árvíz lerombolta, még a tél beállta előtt tető alá kerüljenek, az új épületekben pedig lega­lább két helyiséget lakható állapotban át kell adni. A jú­lius elején megkezdődött építkezések a felelős állami és társadalmi szervek mun­kája és a széleskörű társa­dalmi összefogás eredménye­ként a vártnál is jobb ered­ményre vezettek. Szabolcs-Szatmár megyében november 10-ig az előirányzatot túl­teljesítve 4171, december 20- ig pedig 4673 lakás készült el. Csongrád Békés és Szol­nok megyében ez év végéig 898 lakás épült újjá, és befe­jeződött 1312 lakás helyreál­lítása. A kivitelezési munká­kat 29 minisztériumi, 7 taná­csi vállalat, számos kis- és kisiparos végezte. Részt vet­tek az újjáépítésben a ma­gyar néphadsereg, a Belügy­minisztérium és a munkás­őrség alakulatai, a KISZ által szervezett ifjúsági építőtá­borok lelkes fiataljai és az érintett területek lakói. A TÜZÉP, az OTP, vala­mint az építőipari vállalatok jelentős munkát végeztek az újjáépítés feltételeinek biz­tosításában, a néphadsereg és a belügyi szervek tagjai nagytömegű anyag kirakását segítették elő. Ugyancsak je­lentős volt az a segítség, amit a Szovjetunió és több más baráti ország nyújtott a helyreállítási munkákhoz. A kormány az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszternek, mint helyreállítási kormány­, biztosnak zárójelentését jó­­­váhagyólag tudom­ásul vette, egyben köszönetét és elisme­rését fejezte ki a helyreállí­tási munkák valamennyi résztvevőjének. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter javaslata alapján a kormány hozzájá­rult, hogy Hejőcsabán új ce­mentmű épüljön, a mintegy 3,5 milliárd forintos beruhá­zást 1971-ben kezdik el, s az előreláthatólag 4 évig tartó építkezések befejeztével a cementellátás legfontosabb problémái megoldódnak. A művelődésügyi miniszter a magyar-szovjet kormány­közi kulturális együttműkö­dési bizottság VII. üléséről tett jelentést. A Moszkvában folytatott őszinte, baráti lég­körű tanácskozáson a követ­kező napirendi pontok sze­repeltek : együttműködés a társadalomtudományok terü­letén az egyetemi oktatás­ban; tapasztalatcsere a nem­zetközi versenyeken feszti­válokon és képzőművészeti kiállításokon történő részvé­telről; a bizottság eddig ho­zott határozatai végrehajtá­sának elemzése a színház-, zene- és filmművészet terü­letén, valamint az 1971—72. évi munkaterv jóváhagyása. A kormány a jelentést elfo­gadta. A Minisztertanács titkár­ságának vezetője jelentést terjesztett a kormány elé az országgyűlés decemberi ülés­szakán elhangzott képviselői javaslatokról. A Miniszter­­tanács felhívta a miniszte­rek figyelmét a javaslatok megvizsgálására és megfele­lő intézkedések megtételére, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A tanácsi vb-k napirend­jén: il gyámügyi elírások tapasz­latai és a választókerületi tevékenység Az év utolsó hetében két városunk, Veszprém és Tapolca tanácsának végrehajtó bizottsága ülésezett. Tanácskozása­ik napirendi pontjai kö­zül a lakosság szélesebb rétegeit érintő témákról a hozott határozatokról tájékoztatjuk olvasóin­­ kat. Veszprém A megyeszékhely városi ta­nácsának végrehajtó bizott­sága az 1969. október 1-én életbe lépett új gyámügyi ren­delet végrehajtásának ta­pasztalatait vizsgálta meg hétfői ülésén. Az igazgatási osztály ve­zetője, Moravecz Lajosné előterjesztésében hangsúlyoz­ta, hogy az új jogszabály el­sősorban a kiskorúak álla­mi gondozásba vétele és a há­zasságkötésük engedélyezése területén hozott jelentős vál­tozásokat. A korábbi gyámhatósági gyakorlatban a kiskorút csa­ládi veszélyeztetése esetén rögtön állami gondozásba vették. 1969 október 1-e óta a gyámhatóság arra törek­szik, hogy védő-, óvóintézke­désekkel a gyermeket meg­tartsák családi környezeté­ben. A rendelkezés mintegy 23 féle védő-, óvóintézkedést javasol a gyermek családi környezetének javítására. Az állami gondozásba vett gyer­mekek száma csökkent a vá­ros területén, ugyanakkor 63 esetben került sor védő­óvóintézkedésre. A veszélyez­tetett kiskorúak közül mind­össze tizet kellett állami gon­dozásba venni. Kiskorúak házasságkötését csak akkor engedélyezi a gyámhatóság ha a házasság folytán előnyösebb anyagi és erkölcsi körülmények közé kerül a házasuló fiatal, vagy születendő gyermeke. A be­számolási időszak alatt 25 házasságkötési kérelem kö­zül tizenhatot nem látott megalapozottnak a városi gyámhatóság. A városi tanács költségve­tése 1970-ben 60 ezer forin­tot fordított a kedvezőtlen anyagi körülmények között élő kiskorúak segélyezésére. Ez az összeg majdnem két­szerese az előző évinek. Tapolca Tapolcán a városi tanács vb és a Hazafias Népfront Városi Bizottságának elnök­sége együttesen vizsgálta meg a tanácstagok választó­­kerületi tevékenységét és az 1967-es választási jelölőgyű­léseken elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok inté­zését Az elmúlt négy év folya­mán 74 érdemi napirendi pontot tárgyalt meg a tanácsi testület. A hozott 174 hatá­rozat közül kiemelkedőek voltak: a középtávú város­­fejlesztési terv jóváhagyása, a kereskedelem hálózatfej­lesztési programjának kidol­gozása és a különböző be­ruházási programok módosí­tása. A tanácstagok választóke­rületi tevékenysége kielégítő a városban. Aktívan betöltik az összekötő szerepét a la­kosság és a tanácsapparátus között. Ismerik a választó­­polgárok gondjait, problé­máit. Erről tanúskodik az az évi 50—60 interpellációs kér­dés, amit a tanácstagok köz­vetítenek a szakigazgatási osztályhoz. Egyre fokozot­tabb mértékben éreznek fe­lelősséget választókerületük fejlődéséért, részt vesznek a társadalmi munkák szervezé­sében, a lakosság körében végzett nevelőmunkában. Az 1967. évi jelölőgyűlése­ken elhangzott 194 felszólalás közül 69 volt közérdekű. Ezek megvalósítására még 1967 folyamán programot dolgoztak ki. A lakosság kommuniális és szociális el­látottságával kapcsolatos ja­vaslatok­­végrehajtását éven­ként ellenőrizte a vb és így nagyobb részüket meg is va­lósították. Az eddig még ki nem elégített igényeket szinte teljességgel be tudták tervez­ni a IV. ötéves város­­fejlesztési programba.

Next