Napló, 1971. március (Veszprém, 27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-02 / 51. szám
Szimultán párbeszéd Sokéves hagyománya van Veszprémben az úgynevezett városfejlesztési „kis aukcióknak”: mindig így tavasztájt, szerte a városban nyolcvan-száz munkahelyen beszélik meg az ott dolgozókkal a tanács és népfront által fölrért aktivisták, hogy hol mi épül — illetve mi nem épül pénz vagy kapacitás híján. Hogy pontosan hány éves hagyomány ez, kevesen tudnák kapásból megmondani. A hatvanas évek első felében mindenesetre mindig csak e£y „nagy ankét” volt a mostani sok kicsi helyett. A tanács és népfront vezetői rendszerint az SZMT termében tájékoztatták az esztendő városfejlesztési elképzeléseiről és tennivalóiról azt a néhány száz embert, aki befért abba a nagy terembe. Most akár százszor több száz emberrel is folytathatnak — a felkért előadók segítségével — afféle szimultán párbeszédet a kétségkívül közérdekű témáról. Az idei ankétokat ezen és a következő héten bonyolítják le az üzemekben, vállalatoknál, intézményekben, hivatalokban. Az előadóknak tegnap tartott útbaigazítást, adott bőséges ,,útravalót” dr. Ditrói József, a városi tanács vb. elnöke. Különlegessége, sajátossága az idei ankétoknak a korábbiakhoz képest, hogy ezúttal nem egyetlen esztendő, nem 1971 városfejlesztési terveiről kapnak áttekintést a város lakói, hanem az egész negyedik ötéves tervidőszakéról. Arról, hogy 1975-ig mely városrészekben mennyi lakás, közmű, közintézmény épül, milyen mértékben javul a kereskedelmi, szolgáltatási, kulturális vagy egészségügyi ellátottság. Csak egyetlen, kiragadott, de jellemző adat, mégpedig a „legizgalmasabbról”, a lakáshelyzetről: míg tavaly Veszprémben 100 lakásra 123 család jutott, 1975-ig ez a szám várhatóan 109-re javul. (Ami még messze lesz az ideálistól, de a jelenlegi állapotokhoz képest nagy előrelépést jelent.) Valószínűleg lesznek majd e „kis ankétokon” olyan részletkérdések, amelyekre nem tudnak választ adni az előadók. De a tájékoztatás így is részletesebb lesz, mint amennyire a korábbi „nagy ankétokon” vagy akár a helyi sajtó hasábjain lehetne. És nemcsak arról lesz szó, hogy mit szándékozik megvalósítani a tanács, a város ,,gazdája”, a helyi államhatalmi, önkormányzati és népképviseleti szerv. Hanem — ami talán a legfontosabb —, hogy mindannak, amit terveznek, mi a feltétele pénzben és kapacitásban. A tanács és népfront nem egyszerűen valamiféle rózsaszínű tablót akar a lakosság elé tartani, hanem a megvalósítás gondjait és nehézségeit is érzékeltetni szeretné. Reális, megalapozott terveket kíván megvalósítani a város öt év alatt, de mindenkinek számolnia kell azzal, hogy tengernyi áldozat és küzdelem (vagy épp átmeneti kudarc) árán. Veszprém most, a harmadik és negyedik ötéves tervben éli fejlődésének virágkorát — hangsúlyozta dr. Ditrói József tegnap. Nos, folytatva a hasonlatot és az elnök gondolatát: ezt a virágkort nem úgy kell elképzelnünk, hogy virágszirmokon, kényelmesen fogunk átsétálni az 1975- beli, gyönyörű, megifjodott Veszprémbe__ Párbeszéd, szimultán párbeszéd legyen ez az ankétsorozat egyrészt a lakosság, másrészt a tanács és a népfront között. Párbeszéd: ne egyoldalú tájékoztatás. A hallgatóság ne hallgasson. Számítanak kérdéseire, érdeklődésére, ötleteire, javaslataira. És számítanak majd a megvalósítás során tetteire, segítségére, társadalmi munkájára is. Hiszen a párbeszéd így teljes. Só ! JÉ * ^ ■Á A szocialista munkaversenyről tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége tegnap ülést tartott, amelyen a dolgozókat érintő több kérdésről tárgyalt. A szocialista munkaverseny idei főbb céljairól az elnökség megállapította, hogy az üzemekből, s mindenekelőtt a szocialista brigádoktól számos kezdeményezésről kaptak tájékoztatást. Ezeknek célja, hogy növekedjék a termelés, javuljon a gazdálkodás hatékonysága, a termelés szervezettsége. E kezdeményezésekkel a SZOT elnöksége egyetért. Felhívja a szakszervezeteket, hogy szorgalmazzák és támogassák a korszerű munka- és üzemszervezési, valamint technológiai módszerek elterjesztését, a vezetők és a dolgozók hibájából eredő veszteségidők, túlórázások csökkentését, a nehéz fizikai munkát könnyítő kisgépesítést, a vállalatok közötti tervszerű együttműködés kiépítését, s minél gyorsabb ütemben teremtsék meg a (Folytatás a 2. oldalon) ÍTÉLETIDŐ Egy hete — ugyancsak vasárnapon — tucatjával álltak itt. Cseszneknél a kocsik, és gyűjtötték a hóvirágot, kankalint a győri, zirci, veszprémi kirándulók. Négy hétig tavaszunk volt és most ítéletidő. A köd szelíd húga csak a hóförgetegnek. Ködben legalább pár lépésre ellát az ember, de a hóviharban az orra hegyét is úgy kell szinte kitapogatnia az utat. Hosszában, keresztben hófolyam hömpölyög. A tegnapi hó keveredik a frissen hulló pelyhekkel. Megállni nem lehet! Sietni — istenkísértés! Türelem. Az kell ide és az győz most, akinek van türelme. Hol az út? Csak sejti az ember. Partoldalt, árkot és kövesutat egyformán betakart a hó. Sószóró jön. Azután hótoló, majd megint sószóró. Felesleges minden kilométer, mögöttük összezárni a hófolyam. A vihar utolért és elkísért a Balatonig. Itt megtorpant. Kinyíltak a hófelhők, előbújt a nap is. Olvadt az aszfalton a hó és száradt a piszkosszürke latyak. Tihanyban a kikötőbe befutott a Kisfaludy. Csak három autót hozott túlról a komp „Kár volt elindítani!” — véli a pénztáros és jegyet ad egy utasnak. A returmenet egyetlen vendége lesz. Erősödik a szél! Szabadság-pusztánál már akkora gátat emelt az úton, legalább kétszáz méter hoszszúságban, hogy a hóeke is az árokba futott miatta. A Trabant-kombit egy autóbusz utasai emelgetik, hogy leszedjék a jegesedő hó tetejéről. A furgont már elhagyta a vezetője. Reménytelennek látta a várakozást. Moszkvics érkezik. Szól benne a rádió. „Az útügyelet jelentése szerint minden út járható, Veszprém megyében egyes mellékutak nehezen járhatók”. Ha nem láttam volna , magam is elhinném, akárcsak a Moszkvics vezetője, aki szombaton jött le a Balatonhoz és Győrbe igyekszik. (Aligha jutott el otthonába!) Lámpa villog az úton. Valaki háttal közeledik felénk. Időnként felgyújtja a zseblámpát. Nem fordul szembe a viharral. Vállára jégmázat rakott a szél. Ballagó Boldizsárné, a Bakony Étterembe igyekszik, a 11 órás műszakra. Gyalog jön — Meggyespusztáról, az utolsó kilométereket már kocsin teszi — A fiam nem vágott volna neki, a fiatalok kényelmesek ... — Dehát ítéletidő van. — Megígértem a munkatársaimnak, hogy bemegyek Ketten is szabadnaposok, tegnap is bál volt, ma is lesz valami, hát ezért... — Nem fél? — Csak megállni nem szabad, akkor fújhat is, eshet is... Busz szuszog el mellettünk és a lámpája megvilágítja a csupa-sapka, csupa-kabát asszonyt. A hóeke széles barázdát hasít a tornyosodó hófalba Az utak járhatók, de csak hóeke nyomában. Erről viszont a budapesti központban nem tudnak. Mi hálásak vagyunk a fiatalembernek aki váltás nélkül dolgozik. Nyomába szegődik az autókaraván. Hósivatagban az egyetlen, a biztos révkalauz.. Gárdonyi Béla T . " . Megalakult a MÉK Ösztönzi a termelést, javítja a lakosság ellátását • a tsz-ek és az ÁFÉSZ-ek közös vállalata Fontos, az egész megye lakosságának ellátását érintő tanácskozást tartottak tegnap a MÉSZÖV veszprémi székházában: megalakult a Veszprém megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat. Harminc megyénkben termelőszövetkezet, valamint húsz általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet annak érdekében társult, hogy új alapokra helyezze a zöldség, gyümölcs és burgonya termesztést, illetve korszerűsítse annak szövetkezeti kereskedelmét. Az alapító tagszövetkezetek képviselői mellett részt vett a tanácskozás munkájában Vándor József a megyei tanács vb elnökhelyettese, Dobson Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, Béres Ferenc, a városi pártbizottság titkára, jelen volt a MÉM, a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV, a tsz szövetségek és több más szerv, intézmény megbízottja. A MÉK — a közös vállalat rövidített neve — létrehozásának előkészítéséről Lévai András, a bizottság elnöke adott áttekintést. Elmondotta, hogy öthónapos tanulmány előzte meg az alakuló ülést. A szövetkezeti zöldség, gyümölcs , és burgonya-kereskedelem korábbi szervezete — megyénkben a ZÖLDKER — már nem volt képes a termelői és fogyasztói érdek összhangjának megteremtésére, ez tette időszerűvé korszerűsítését. Az új szervezetben a tagszövetkezetek egyaránt érdekeltek a termelésben és abban, hogy az áruk mind nagyobb tömege, gazdagabb választéka kerüljön a fogyasztás áramkörébe — olyan áron, amely számol a termelő és egyszersmind a fogyasztó érdekével. Mindemellett a MÉK nem egyszerűen jobban akarja csinálni azt, amit elődje tett; tevékenységi köre jóval szélesebb annál. „A vállalat feladata, hogy elősegítse a tagjai alaptevékenységét a burgonya, zöldség- és gyümölcsfélék, valamint más mezőgazdasági termények és termékek termelését, értékesítését, beszerzését, illetve feldolgozását” — hangsúlyozza az alapító okirat. A közös vállalat jogutódja a ZÖLDKER-nek, vagyona 47 millió 452 ezer forint, ezt egészíti ki 2,5 millió forint, a tagszövetkezetek vagyoni hozzájárulása. A közös vállalat alapítói több olyan dokumentumot fogadtak el, amelyek a vállalat tevékenységét szabályozzák. Az alapító okirat, az üzletpolitikai irányelvek, a közös vállalat választott szerveinek működési szabályzata a tagszövetkezetek képviselőinek vitája után kapott formát — amit végül a megyei tanács végrehajtó bizottsága érvényesít. A továbbiakban szavazásra került sor. A küldöttek titkos szavazással megválasztották a közös vállalat főbb tisztségviselőit. A 11 tagú igazgatótanács elnökévé Király Jenőt, a zalavári termelőszövetkezet elnökét választották. Az ellenőrző bizottság héttagú elnöke: Beliczky László, a Sümeg és Környéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke. A közös vállalat igazgatója: Bauer Gyula. A szavazás után — egyöntetűen bizalmat kapott minden jelölt — Király Jenő hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a közös vállalat megfelel hivatásának, az előzetes várakozásnak. A termelői érdekeltség biztonságot ad a gazdaságoknak, árutermelésre ösztönzi a háztáji, a kisegítő üzemeket és az áru útjának lerövidítésével összhangba hozható a fogyasztói érdek is. Bauer Gyula igazgató felszólalásában megjegyezte: a közös vállalat idei tervezett forgalma mintegy 500 vagonnal meghaladja a tavalyit. Tevékenységi körük bővítésével javítani kívánják a lakosság ellátását. Már az idén gondja lesz a közös vállalatnak az ellátatlan területekre és a meglévő bolthálózat fejlesztésére. A megyei párt és tanács vk illetve a szövetkezetek területi szövetségei képviseletében Dobson Ferenc üdvözölte a közös vállalat alapítóit és annak a reményének adott kifejezést, hogy az életrevaló példák nyomán a szövetkezeti együttműködés további változatos formái alakulnak ki. Fikretáz Elbán három és fél minióért A tanács és a kereskedelem közös vállalkozása Élelmiszer 420 négyzetméteren Három és fél millióval gazdagodott Ajka tegnap. Dr. Ádám István, az Ajkai Városi Tanács VB elnöke ünnepélyesen átadta a város lakosságának az új ABC áruházat. A megnyitó után Farkas József, a Veszprém megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatója elmondotta: a 420 négyzetméter alapterületű, új kereskedelmi egységben mintegy 350 négyzetméter az eladótér. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vevők valamennyi áruféleség között válogathatnak. A mennyiségi és minőségi kínálatot a mintegy másfélmilliós árukészlet biztosítja Az új, modern ABC áruház, melyet a város új lakótelepén adtak át rendeltetésének, a nyitás utáni órákban közel százezer forintos forgalmat bonyolított. A lakoság rövid idő alatt megszerezte az egységet, a tanács és a Veszprém megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat közös létesítményét. A városrendezési terveknek megfelelően a későbbiekben lebontják a Vasút utcai élelmiszerboltot. Ennek helyettesítésére építtette 2,5 millióért a városi tanács az új áruházat, amelynek berendezését — közel egymillió forintért — a kereskedelmi vállalat biztosította. Az áruház osztályain a legszükségesebb háztartási cikkektől a zöldség-gyümölcsig mindent megvásárolhatnak a jövőben az ajkaiak. Farkas József igazgató átadja az új ABC áruházat az ajkai vásárlóknak. (Fotó: Péterfay) Nincs hóakadály megyénkben Nehéz összefoglalni az elmúlt hetvenkét óra történetét. Szombaton délelőtt: szél és enyhe havazás. Délután: erősödő szél, erősödő havazás. Szombaton éjjel: szélvihar, helyenként kilencvenszáz kilométer sebességű szél és sűrű hóesés. Vasárnap hajnalban: porhó és szél. Olyan szél, ami felhőket kergetett az utak felett a hóból. A közlekedést béklyóba verte az időjárás. Az autóbuszok, sokszor utas nélkül, csak a menetrend betartása miatt indultak és akadtak el órákra a méteres, másfélméteres hófalaknál. „Szigorú készenlétet” rendeltek el a KPM Igazgatóságon, nehezítette azonban a munkát, hogy a Tátra gépkocsikról már tavaszvárón levették a hóekék palástjait. Most visszatették, s így öszszesen tizenkilenc hóeke és három hómaró dolgozott az utakon. A só- és salakszóró gépek a szélviharban nem tudtak semmit se tenni a 40—50 centiméteres hó ellen. És mégis mozogniok kellett. Az éjjel-nappali váltás nélküli munka eredménye: tegnap délre a főútvonalak végig járhatóak voltak. Csak az tudja mekkora eredmény ez, aki járt hétvégén az utakon. És a bekötőutak? A vöröstől elágazónál, Hárskútnál, Ajka és Úrkút között hatalmas hótorlaszok voltak. A Nagyvázsony felől érkező autóbusz utasai magukat ásták ki a hóakadály mögül. Az ÉDÁSZ csaknem valamennyi szerelője talpon, rendkívüli ügyeletben volt a hét végén. Vasárnap délelőtt Veszprémben „meghalt” a Cserhát lakótelep áramellátása, utána a Kiss Lajos lakótelepé is. Sikerült megjavítani! S ez — legalább — annyit jelentett, hogy a meleg, világos szobákból didereghettünk a kinti szél- és hóvihar láttán. Hétfőn reggelre csupán pár bekötőút volt járhatatlan megyénkben, azok is csak a déli órákig. Hétfőn délután már csak az utak szélesítésére volt szükség. Amennyiben nem érkezik újabb havazás, megyénk útjain ma sem lesz fennakadás. A síkosság viszont várható, és azt nem tudják a só- és a salakszerd gépkocsik sem 100 százalékosan hatástalanítani