Napló, 1971. május (Veszprém, 27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 106. szám (107. szám)

V­ilSg profet Srfof egfessffjétértf U MSZMP VESZPRÉM MEGYEI 9SZON­SEGD ES ! MEGYEI TÍRICS UPI» Szombat, 1971 május 8 óra 1 forint XXVII. évfolyam —106. szám „Ís népek beleszólnak a háború és a béke kérdésébe" Békenagygyűlés a várpalotai Jószerencsét Művelődési Házban A ma kezdődő barátsági és béke hónap alkalmából békenagygyűlést rendeztek tegnap este a várpalotai Jó­szerencsét Művelődési Ház­ban. A nagygyűlésen meg­­lent Szabó Kálmán, a me­gyei párt­ végrehajtó bizott­ság tagja, az SZMT vezető titkára, dr. Kátai Imre, a Várpalotai Városi Tanács elnöke. A nagygyűlésen kö­szöntötték a Dél-Vietnam felszabadításáért küzdő szak­szervezeti szövetség három tagját és a Chilei Dolgozók Egység Központjának titká­rát. Valamennyien a Buda­pesten ülésező szakszerveze­ti kongresszus vendégei és ormain látogattak el a várpa­lotai békenagygyűlésre. A dél-vietnami és a chilei ven­dégek is felszólaltak a gyű­lésen és ismertették hazá­juk, népük harcát a függet­lenségért, a békéért. Ünnepi beszédet mondott dr. Nemecz Ernő, a Veszpré­mi Vegyipari Egyetem rek­torhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Elnöksé­gének tagja, a megyei bi­zottság elnöke. .. Az európai történelem­ben jelentős helyet foglal el május 9., a győzelem napja. Véget ért az annyi vért, pusztulást okozó második vi­lágháború — mondotta, — majd méltatta a barátsági és békehónap jelentőségét, a békeszerető milliók világ­méretű összefogását. Beszélt az amerikai imperialisták vi­etnami agressziójáról, a vi­etnamizálás és a kambod­zsai kudarcról. Szembeállí­totta az Amerikai Egyesült Államok agresszív cselekede­teit a Szovjetunió békés tö­rekvéseivel. — Földünkön sokáig fenn­áll még a háború veszélye — folytatta az előadó — te­hát nagyon sok munka, tö­rődés, a békéért dolgozó em­berek állandó ébersége szük­séges a világbéke megóvásá­hoz. De alapot ad az opti­mizmusra, hogy létrejött már az az erő, mely hivatva van mindenféle háború megaka­dályozására. Lenin mondotta a szovjet hatalom kikiáltásának éjje­lén: „Segíteni kell a népek­nek, hogy beleszólhassanak a háború és a béke kérdésé­be.” Ehhez a bölcs útmu­tatáshoz híven a Szovjetunió Kommunista Pártja — a többi tsetvéri kommunista- és munkáspárttal együtt — olyan programot javasolt az európai országoknak, amely alkalmas a béke megszilárdí­tására, és megfelel a népek érdekeinek. — Nekünk, magyaroknak fontos okunk van arra, hogy az idei békehónap rendez­vénysorozataiból különösen aktívan kivegyük részünket. Hazánkat az a megtisztelteés érte, hogy május 13-tól 1ó­ig nálunk tartja évi közgyű­lését a Béke Világtanács, mely 1949-ben alakult. Azok a politikai célkitűzések, me­lyek az első béke világkong­resszus kiáltványában meg­jelentek, ma is cselekvésre mozgósítanak. Világfrontot hirdetett az igazság és az ér­telem védelmére, a háborús propaganda ártalmatlanná tételére. — Elmondhatjuk, hogy a Béke Világtanács és a ma­gyar békemozgalom kapcso­lata jó. Nagyra értékelik mozgalmunk tevékenységét, igénylik elvi-politikai segít­ségünket. A magyar béke­mozgalom megbecsülését je­lenti, hogy két kiemelkedő személyiség kapott Lenin-bé­­kedíjat: Dobi István és dr. Sik Endre. A Béke Világtanács leg­utóbbi elnökségi ülésén — amikor elhatározták, hogy Budapesten tartják közgyű­lésüket — megállapították: „Szilárd meggyőződésünk, Budapesten olyan légkörben tanácskozhat a közgyűlés, amely elősegítheti a külön­böző pártállású és meggyő­ződésű, de a békét egyfor­mán óhajtó emberek egyet­értését.” Romesh Chandra főtitkár pedig kijelentette: „Buda­pest az európai népek gon­dolkodásában rendkívüli sze­reppel bír.” — Hazánk a párt vezeté­sével­­— a többi szocialista országgal együtt —, mint eddig, a jövőben is síkra száll minden nép szabadsá­gáért. Harcunk nem köny­­nyű, de tudjuk, hogy győ­zelemmel végződik, — fejez­te be ünnepi beszédét dr. Ne­mecz Ernő. Pártunk és kormányunk a szakszervezetekkel együtt népünk boldogulásán fáradozik Jock Jenő felszólalása a szakszervezetek XXII. kongresszusán Pénteken reggel 9 órakor a három napirendi pont együt­tes tárgyalásával folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kongresszusa. A ta­nácskozáson részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke is. A pénteki vita első felszó­lalója Czerván Mártonna dr. a SZOT nőbizottságának el­nöke volt. A nők helyzetéről szóló párt- kormány- és SZOT-határozatok végrehaj­tásával foglalkozva elmon­dotta, hogy több területen már figyelemreméltó ered­ményeket értek el. Fokozato­san kezd érvényre jutni az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A vállalatok na­gyobb erőfeszítéseket tesznek a gyermekintézmények fej­­lesztésére, sok helyen men­tesítették az éjszakai műszak alól a kisgyermekes és nagy­­családos anyákat. A társada­lom lelkiismerete tehát meg­mozdult, a biztató eredmé­nyek azonban csupán kezde­tiek. Ligeti László, a kereske­delmi- pénzügyi- és vendég­látóipari dolgozók szakszer­vezetének főti­tkára részlete­sen foglalkozott az ipar és a kereskedelem kapcsan"Jára! Kiemelte az illetékes szak­szervezetek együttműködésé­nek szükségességét. A főtitkár kifogásolta, hogy sokan kétségbe vonják a bur­kolt áremeléseket, amelyek pedig léteznek, s erre példát is említett Végül az iparági szakszervezetek segítségét kérte a termelés és az áru­­választék bővítését a lakos­ság jobb ellátását szolgáló helyes kezdeményezések el­terjesztéséhez. Szente Gézáné, a Budapesti Finomkötöttárugyár varró­nője, szakszervezeti bizalmi arról szólt, hogy a 95 száza­lékban nőket foglalkoztató gyáregységükben nap­ mint nap tapasztalják a nők hely­zetének könnyítését, a foko­zódó gondoskodást. Benedek Miklós, az Észak­­magyarország című lap ro­vatvezetője, a nyomdász (Folytatás a 2. oldalon) Balatonfüred az ország első gyógy- és üdülővárosa Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes mondott avató beszédet és átadta az Elnöki Tanács városalapító oklevelét Már az elmúlt napokban is, de tegnap különösen érezhették a Balatonfüreden járók, hogy valami feszült készülődés lázában él a Ba­­laton-parti település. Városavató ünnepségre ké­szülődtek a balatonfüredi emb­erek. Tegnap az avató ünnepséget megelőzően már a kora reggeli órákban em­bercsoportok verődtek össze a SZOT szanatórium előtti téren, hogy tanúi lehessenek a vendégek érkezésének. Eljött Balatonfüred vá­rossá avatására Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a magyar for­radalmi munkás—p­araszt, kormány elnökhelyettese és dr. Papp Lajos, a Miniszter­­tanács Tanácsi Hivatalának elnöke. A budapesti vendé­geket megyénk párt és álla­mi vezetői — köztük Tóth István, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Debrőczi Ti­bor, a balatonfüredi szívkór­ház igazgatója, dr. Radnóti István, Balatonfüred ország­­gyűlési képviselője, Slamo­­vics Zoltán megyei rendőr­­főkapitány, a megyei párt­­ok tagjai; Vándor József és István János, a megyei ta­nács vb elnökhelyettesei és dr. Hardy Zoltán, a megyei tanács vb titkára, valamint az új város vezetői — fo­gadták. Az ünnepi tanácsülésre — amelyen részt vettek Veszp­rém megye szinte valameny­­nyi városának párt és taná­csi vezetői — a SZOT sza­natórium színháztermében került sor. A Himnusz hangjai után Dobák Lajos, a veszprémi Petőfi Színház művésze sza­valta el Petőfi Sándor: A nemzetgyűléshez című költe­ményét. A városavató ünnepi ta­nácsülést dr. Hardy Zoltán, a Veszprém megyei Tanács VB titkára nyitotta meg. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében köszön­tötte Balatonfüred város ta­nácsának tagjait és a meg­hívott vendégeket. Utalt ar­ra, hogy Veszprém megye párt és tanácsi vezetői már hosszú évek óta következe­tes településfejlesztési poli­tikát folytatnak. Ennek a tervszerű munkának az ered­ménye, hogy a felszabadulás óta már az ötödik várost avathatja a megye lakossá­ga. Mindez azért jelentős, mert az urbanizálódás igen kedvező az ott élő lakosok életviszonyainak, alakulásá­ra. Befejezésül felkérte Fe­hér Lajos miniszterelnök-he­lyettest városavató ünnepi beszédének megtartására. Fehér Lajos bevezetés­ként a párt Központi Bizott­sága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében köszön­tötte az ünneplő balatonfü­redieket. Ezután települése­­ink urbanizálódásának jel­legzetességeivel foglalkozott. Hangoztatta többek között hogy egy település életében kiemelkedő, történelmi je­lentőségű előrelépés, ha el­nyeri a városi rangot. Szo­cialista társadalmunk lendü­letes fejlődését példázza hogy már 79 városunk van. A fel­­szabadulás óta harminccal nőtt hazánkban a városok száma.­­ A városiasodás napja­inkban világjelenség — foly­tatta beszédét a kormány el­nökhelyettese. — Nálunk a városiasodás elsősorban a szocialista ipar gyors ütemű fejlődésének, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek és fellendülésének az eredménye. De mutatja azt is, hogy a lakosság mind szélesebb rétegei igénylik a város nyújtotta magasabb életformát. A városoknak több anyagi eszköz áll ren­delkezésükre, hogy javítsák, könnyebbé tegyék a lakos­ság életét. Ma hazánkban 4,6 millió ember él városokban. Balatonfüred várossá vá­lásának megérlelődött felté­teleiről a következőket mon­dotta : — Egy település akkor te­kinthető városnak, ha a táj­egységen belül központi, szervező szerepet tölt­­­­e. Országos településfejlesztési terveinkben Balatonfüredre a részleges középfokú köz­pont szerepkörének betölté­se vár. Tájszervező szerepe nem túl széleskörű, de an­nál nagyobb a vonzásterüle­te mint­ üdülőközpontnak, és a Balaton legrégibb, nagy­múltú fürdőhelyének. (Folytatás a 2. oldalon) Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese ünnepi beszédét tartja­ ­• «V »- A. K k k tk. * .<*- *- * (Foto: Vida András) Dr. Pálffy Károly, Balatonfüred Városi Tanácsának elnöke átveszi a várossá nyilvánítás díszes oklevelét Koszorúzás a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél A győzelem napja, Csehszlovákia, vala­mint a német nép fasizmus alóli felszaba­dulásának 26. évfordulója alkalmából pén­teken Csehszlovákia és az NDK budapesti diplomáciai képviselői megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Először Frantisek Dvorsky, nagykövet veze­tésével a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság, majd dr. Herbert Plaschke nagykövet­tel az élen a Német Demokratikus Köztár­saság nagykövetségének munkatársai he­lyezték el a kegyelet és a hála koszorúit az 'emlékmű talapzatán. A koszorúzásnál magyar részről jelen volt Böjti János külügyminiszterhelyettes és Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka, valamint a Külügy­minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Fővárosi Tanács több vezető munka­társa. Ott voltak V. J. Pavlov nagykövet vezeté­sével a Szovjetunió budapesti nagykövetsé­gének diplomatái, továbbá az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok pa­rancsnokságának képviseletében B. P. Iva­nov vezérezredes és P. M. Petrenko altá­bornagy. A győzelem napja — május 9 — alkal­mából Veszprémben koszorúzási ünnepséget rendeznek. A koszorúzásra vasárnap dél­előtt tíz órai kezdettel kerül sor a megye­­székhelyen, a Vöröshadsereg-téren felállított szovjet hősi emlékműnél. ★

Next