Napló, 1971. szeptember (Veszprém, 27. évfolyam, 205-229. szám)
1971-09-01 / 204. szám (205. szám)
Világ proletárjai egyesüljetek ! Szerda, 1971. szeptember 1. Ara: 80 fillér XXVII. évfolyam — 204. szám Jelentősen fejlesztjük a sütőipart Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Radnóti István megyei tanácselnök vezetésével, és megtárgyalta a sütőipar fejlesztésének helyzetét az 1968-ban hozott kormányhatározat alapján, Vándor József általános elnökhelyettes előterjesztésében. Kriska János mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető tájékoztató jelentést terjesztett elő a betakarításról, az őszi mezőgazdasági felkészülés helyzetéről. Majd megvitatták a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat jelentését az egészségügyi, szociális, kulturális és munkaügyi rendelkezések végrehajtásáról, Kanizsai József igazgató előterjesztésében. Napirenden szerepeltek a szervezeti és decentralizálási tapasztalatok az elsőfokú építésügyi igazgatásban. Erről Szabó Sándor építési, közlekedési és vízügyi osztályvezető számolt be. Az 1971. első félévi tanácsi költségvetési gazdálkodásról Fodor József pénzügyi osztályvezető terjesztett elő jelentést. A végrehajtó bizottság ezután lakossági bejelentésekről, vegyes ügyekről tárgyalt. A megye egész lakosságát közvetlenül és naponta érdekli és érinti a sütőipar termelése. A téma fontosságát mutatja, hogy 1968-ban a kormány is megtárgyalta, határozatot hozott a fejlesztésről. Most azt vizsgálta a végrehajtó bizottság, miként valósult meg a kormányhatározat Veszprém megyében. Ha csak a számokat, a statisztikát nézzük, az utóbbi 3 év alatt valóra váltottuk, sőt túlteljesítettük a kormányhatározatot. A lakosság mégsem tapasztalja ezt mindig, a helyzet nem megnyugtató. Megyénk is érzi az országos gondokat, amelyekről a tegnapi ülésen is szóltak, amit a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai alapján újra a kormány elé terjesztenek. Ilyen — többek között — a sokféle és elavult gép- és kemencerendszer, a sütőélesztő gyenge, a liszt változó minősége, a korszerűtlen szállítás. Például hiába növeltük az utóbbi években 261 tonnával a napi termelést, valójában ez csak 251 tonnát jelentett, mert időközben több korszerűtlen üzemet le kellett állítanunk. Említették, hogy a korábban, kenyérszállításra jól bevált, zárt Robur gépkocsik behozatalát egy időre leállította az autókereskedelmi vállalat. Megoldásra vár a sütőiparban dolgozók bérezése, de egyben a munka- és a technológiai fegyelem is. A beszámolót megtárgyalta a közelmúltban a megyei tanács élelmiszergazdasági bizottsága és véleményét, tapasztalatait a végrehajtó bizottság elé terjesztette, mint a tanácstagok testületen kívüli tevékenységének eredményét. A fejlesztési elképzelések a negyedik ötéves tervidőszakban jelentősek, és 95,5 millió forintot igényelnek. Új üzem épül 1972-re Tapolcán és Sümegen 2,7 millió forintos költséggel. Felújítást terveznek Várpalotán, Keszthelyen, Pápán és Balatonalmádiban összesen 21,5 millió forint felhasználásával. Kemencét cserélnek Ajkán, Veszprémben, Balatonfüreden és Pápán, amire 6,6 millió forintot fordítanak. A hálózat, a gépi berendezések fejlesztésére 23,6 millió forintot kívánnak biztosítani öt év alatt. A végrehajtó bizottság megállapította: a sütőiparivállalat általában jól dolgozik (eltekintve a távoleső, eldugott településektől), menynyiségileg eleget tesz az igényeknek. A minőségről sem mondhatjuk, hogy a kenyér egyértelműen rossz. Kenyérfogyasztó ország vagyunk, és ahová megfelelő időben, gyorsan szállíthatja a kenyeret a vállalat, ott a minőség jó, ott szívesebben és sokan vásárolnak. Az is igaz, hogy a kereskedelem óvatos, nem képes előre megadni a szükséges mennyiséget, a tárolás sem megfelelő. Megbízta a vb a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt, szorgalmazza az úgynevezett „többszektorúságot”, a tsz-ek is járuljanak hozzá a körzetükben lévő községek ellátásához, amire már van kedvező példa a megyében. Vizsgálják és használják ki a vállalaton belüli tartalékokat. A tanácsoknál szorgalmazzák a jelenlegi 20 szakbolt számának növelését. Igényli a végrehajtó bizottság, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Veszprém és Somogy megyét — az ország idegenforgalmának 80 százalékát bonyolító területeket — a sütőipar fejlesztéseszempontjából kiemelten kezelje. A végrehajtó bizottság a közeljövőben megvizsgáltatja, miért emelkednek a termelési költségek, hogyan lehet azokat csökkenteni és a gazdálkodást tovább javítani a sütőipari vállalatnál. Pontos képet kíván kapni a lehetőségekről, a dolgozók véleményéről, javaslatairól, hogy ennek megfelelően dönthessen, intézkedhessen alakosság és a sütőiparban dolgozók érdekében. A betakarítással kapcsolatban Kriska János mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a napokban elkészült termésstatisztikáról. Búzából 15,8, őszi árpából 14,1, tavaszi árpából 13,1, zabból 11,6, rozsból 11,1 mázsa termett átlagosan katasztrális holdanként. A terméseredmények több mázsával is meghaladják az 1969-es, jónak minősített esztendő termését. A továbbiakban a vb megtárgyalta a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatjelentését az egészségügyi, szociális, kulturális és munkaügyi rendelkezések végrehajtásáról. A végrehajtó bizottság megállapította: a vállalat az utóbbi időben igen sokat tett a dolgozók szociális, kulturális és életkörülményeinek javítása érdekében. Köszönetét fejezte ki a vb a munkáskollektívának, a párt és a gazdasági vezetésnek eddig végzett munkájáért. Már 12 nagyközség és község kapta meg az elsőfokú építési, hatósági jogkört és 5 község részleges joggal rendelkezik. Mindez a nagyobb tanácsi önállóság jegyében történik. Mint azt a tapasztalatokról készített jelentés is megállapítja: alapos vizsgálat után, az igényeket felmérve, a személyi feltételeket megfelelően biztosítva alakítják ki a jövőben is az elsőfokú építési, hatósági jogkört a községeknél. A vb arra kéri az építési, közlekedési és vízügyi osztályt, hogy határozottabban járjon el a szabálytalan építőkkel szemben. Javasolta a hatáskörök leadásának meggyorsítását oda, ahol az ügyek jelentkeznek. Az első félévi, tanácsi költségvetési gazdálkodással kapcsolatban tájékoztatták a végrehajtó bizottságot, hogy a bevételek 60 százalékban befolytak. Nem ilyen kedvező a helyzet a termelőszövetkezeteknél, ahol 3,5 millió forint a befizetési lemaradás. Ez egyes községi tanácsoknál gondot okoz. Az első félévi bevételek — összességében — fedezetet nyújtottak a tanácsi kiadások teljesítéséhez. Bauxit napirend — Úgy látszik az időjárás nem szereti a vébét. — Mi bauxitosok meg az esőt nem szeretjük. Visszhangosan csattan a nevetés szemerkélő esőtől párás nyirádi erdőben. Dr. Radnóti Istvánnak, a megyei tanács elnökének vezetésével a „bauxit-birodalomba” látogatott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Mondhatnám azt is: tanulmányi kirándulás volt ez a látogatás, hiszen a vébétagok tegnap délutáni programja az ismerkedés volt. Ismerkedés a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat munkájával, mindennapjaival, gondjaival, a vállalat és a megye közös feladataival. Igen, ugyanis a bauxitbányászat kapcsán szó került az idegenforgalomról, a vízellátásról is. — Ez lesz itt a múzeum — mutatta be Kanizsai József, a vállalat igazgatója a Darvastó VI-os lencsét a vendégeknek. Furcsán hangzott a múzeum szó a 300 méter hoszszú, 80—100 méter széles üresen tátongó kráter felett. Pedig valóbanmúzeum lesz, talán az első ilyen az országban: természetvédelmi területté nyilvánították a felhagyott, kitermelt bányát. Szépséges és bizarr emlékmű lesz ez a kráter a magyar bauxitbányászatnak — s feltehetőleg kedvenc kirándulóhelye sok diáknak, turistának. — Hatszázezer tonna ércet bányásztunk ki itt az ötvenes évek végére, ritka az ilyen nagyságú felszíni bauxitbánya. A vébé tagjai megcsodálják a bauxitmúzeumot, aztán indul a kocsisor tovább... Újabb erdei állomás. Kristálytisztán, kékenpezsgő patak partján állunk. Percenként 24 köbméter víz folyik ■ itt el. — Hova?. —■’ A Marcalba, aztán a Rábába, onnan meg a Dunába. Mindenki egyre gondol. — Füreden meg nem volt víz hetekig... — Ez a víz bármikor elvezethető. Tiszta karsztvíz, így szűrés, tisztítás nélkül is fogyasztható. Az aktív vízvédelemhez nekünk búvárszivattyúkkal állandóan szivattyúzni kell. — Meddig? — 120 millió tonna az ércvagyon, 1975-től évente átlagosan kétmillió tonna bauxitot termelünk ... Rövid beszélgetés egy új kút fúrásánál, s aztán a vállalat központjában Tapolcán. Rangot ad ismét megyénknek ez a tájékoztatás. A magyar bauxitvagyon 67 százaléka található megyénkben a Kislőd, Sümeg, Tapolca alkotta háromszögben. Európában hazánk a harmadik legnagyobb ércvagyonnal rendelkező ország, kitermelést tekintve pedig a másodikak vagyunk. A hazai timföldgyárak ellátásán túl a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat szállít Csehszlovákiába, NDK-ba, Lengyelországba és az NSZK-ba is bauxitot. — A, víz? Az egész bánya területén percenként 220 köbméter vizet szivattyúzunk. Ellátjuk majd a Balatoni Regionális Vízmű vezetékét, mely a Balaton északi oldalán Szepezdig, a déli oldalon Keszthelyen át Siófokig vezet. — És Balatonfüred? — Valószínűleg el tudnánk látni, ha lenne vezeték. És ismét a bánya. A termelés, a gépesítés és a gondok. Létszámhiánnyal küzd a bánya. A termelési feladatokat vagy létszámemeléssel, vagy újabb külszíni bányák feltárásával lehet megoldani. — Sümeg és Nagyvázsony térségében már találtunk egy-egy kétszázezer tonnás lencsét, s a Pápa környéki kutatások is reménnyel kecsegtetnek. Ebben is a végrehajtó bizottság segítségét kérnénk ... Sokat kell jegyezni, készül a „tanulmányi kirándulás” jegyzete. Sokan fognak tanulni, dolgozni belőle ... — sba — Látogatás a hegyvidéki fájsortsn Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának kihelyezett ülése egy kiképzési bázison Tegnap az országgyűlés Honvédelmi Bizottsága kihelyezett ülést tartott a néphadsereg egyik dunántúli hegyvidéki kiképzési bázisán. Megjelent az ülésen dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és Oláh István vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter helyettese, a magyar néphadsereg kiképzési főcsoportfőnöke. Az ülést Pap János, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára, az országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke nyitotta meg, ezután Oláh István vezérőrnagy tájékoztatta az országgyűlési képviselőket a kiképzési bázis lényegéről és céljairól. Elmondta, hogy ezt a korszerű bázist azért hozták létre, hogy felkészítsék a katonákat az erdős-hegyes területen történő harcra is. Nárai István ezredes részletesen ismertette a kiképzési területen elhelyezkedő különféle akadálypályákat, célokat, gyakorlóterületeket. Elmondta, hogy a hegyi harcászat legfontosabb tényezője a kis egység és az egyes katona. Éppen ezért nagy gondot fordítanak minden egyes ember fizikai és pszichológiai felkészítésére. A gépkocsizó lövész- és felderítő egységek, amelyek ebben a táborban kiképzésük folyamán bizonyos időszakot töltenek, el, itt az átlagosnál is többet foglalkoznak például testneveléssel, hiszen a hegyi harcgyakorlatok igen komoly fizikai erőfeszítéseket és nagy testi ügyességet igényelnek. A különféle harctechnikák kezelői is komoly feladatokat kapnak itt. Rossz hegyi, járhatatlan utakon gyakorolhatják a harcjárművek vezetését, fegyverek telepítését és a célok leküzdését. A tájékoztató után a bizottság tagjai és a vendégek megtekintették a kiképzés különféle fázisait. Végignézték egy szakasz tevékenységét a hegyi akadálypályán, a lövészfoglalkozásokat az erdőben, egy szakasz átkelését a szakadék fölötti függőhídon, és megszemlélték a sziklamászó gyakorlatokat. A legérdekesebb egy 200 méteres drótkötélpálya volt, amelyen — 150 méteres mélység fölött — függeszkedve keltek át a katonák A délutáni órákban az országgyűlés Honvédelmi Bizottsága folytatta munkáját, az országgyűlési képviselők megtárgyalták a látottakat. Jumzsagijn Cedenbal látogatása a vadászati világkiállításon Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének társaságában kedden felkereste a vadászati világkiállítást. A vendégeket a világkiállítás főbejáratánál Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese és dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta. A vendégek a kiállítás központjában tájékozódtak a nagyszabású vadászati-természetvédelmi bemutató szakmai részleteiről, adatairól, majd körsétára indultak. A körséta után Kádár János és Fock Jenő megtekintette a kiállítás lovaspályájának keddi versenyeit és bemutatóit. ★ A vadászati világkiállításon kedden Kuba nemzeti napját rendezték meg. Ebből az alkalomból a kubai nemzeti pavilonban jól képzett idegenvezetők és informátorok mutatták be a vadászati tárgyakat, felszereléseket és trófeákat. A világkiállítás lovaspályáján újabb versenysorozat kezdődött: a vadászugratás. Antifasiszta nagygyűlés Budapesten Kedden délután a nemzetközi antifasiszta nap alkalmából nagygyűlést rendezett a Magyar Partizán Szövetség, a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Jogász Szövetség a Vasas szakszervezet Költői Anna utcai székházában. A Himnusz , elhangzása után Bodor Tibor színművész szavalata következett, majd Sós György, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezt követően Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke mondott beszédet. Bevezetőben kiemelte, hogy a fasizmussal szemben — amely a legveszélyesebb gonosztett az emberiség ellen — nincs helye megalkuvásnak, az elnézés politikájának. A továbbiakban Harmati Sándor rámutatott, hogy ma az Egyesült Államok a világ első számú agresszora, az elnyomott népek csendőre. A világban ma kialakult helyzet, a fasizmus veszélyes föléledése és szemérmetlen jelentkezése indokolja — mondta Harmati Sándor, — hogy tartsuk ébren a harcos antifasiszta szellemet, s tegyék ezt különösképpen a veteránok, akik személyes élményeikből tudnak sokat továbbadni a mai nemzedékeknek, a fasizmust szerencsére csak tankönyvekből ismerő fiataloknak