Napló, 1971. szeptember (Veszprém, 27. évfolyam, 205-229. szám)

1971-09-01 / 204. szám (205. szám)

Világ proletárjai egyesüljetek ! Szerda, 1971. szeptember 1. Ara: 80 fillér XXVII. évfolyam — 204. szám Jelentősen fejlesztjük a sütőipart Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Radnóti István megyei tanácselnök veze­tésével, és megtárgyalta a sütőipar fejlesztésének helyze­tét az 1968-ban hozott kormányhatározat alapján, Vándor József általános elnökhelyettes előterjesztésében. Kriska János mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető tájé­koztató jelentést terjesztett elő a betakarításról, az őszi mezőgazdasági felkészülés helyzetéről. Majd megvitatták a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat jelentését az egészségügyi, szociális, kulturális és munkaügyi rendelkezések végrehaj­tásáról, Kanizsai József igazgató előterjesztésében. Napi­renden szerepeltek a szervezeti és decentralizálási tapasz­talatok az elsőfokú építésügyi igazgatásban. Erről Szabó Sándor építési, közlekedési és vízügyi osztályvezető számolt be. Az 1971. első félévi tanácsi költségvetési gazdálkodás­ról Fodor József pénzügyi osztályvezető terjesztett elő je­lentést. A végrehajtó bizottság ezután lakossági bejelen­tésekről, vegyes ügyekről tárgyalt. A megye egész lakosságát közvetlenül és naponta ér­­dekli és érinti a sütőipar termelése. A téma fontossá­gát mutatja, hogy 1968-ban a kormány is megtárgyalta, határozatot hozott a fejlesz­tésről. Most azt vizsgálta a végrehajtó bizottság, miként valósult meg a kormányha­tározat Veszprém megyében. Ha csak a számokat, a sta­­­­tisztikát nézzük, az utóbbi 3 év alatt valóra váltottuk, sőt túlteljesítettük a kormány­­határozatot. A lakosság még­sem tapasztalja ezt mindig, a helyzet nem megnyugtató. Megyénk is­ érzi az országos gondokat, amelyekről a teg­napi ülésen is szóltak, amit a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai alapján újra a kormány elé terjesztenek. Ilyen — többek között — a sokféle és elavult gép- és kemencerendszer, a sü­tőélesztő gyenge, a liszt változó minősége, a korsze­rűtlen szállítás. Például hiába növeltük az utóbbi években 261 tonnával a napi termelést, valójában ez csak 251 tonnát jelentett, mert időközben több korsze­rűtlen üzemet le kellett ál­lítanunk. Említették, hogy a korábban, kenyérszállításra jól bevált, zárt Robur gép­kocsik behozatalát egy időre leállította az autókereske­delmi vállalat. Megoldásra vár a sütőiparban dolgozók bérezése, de egyben a mun­ka- és a technológiai fegye­lem is. A beszámolót megtárgyalta a közelmúltban a megyei ta­nács élelmiszergazdasági bi­zottsága és véleményét, ta­pasztalatait a végrehajtó bi­zottság elé terjesztette, mint a tanácstagok testületen kí­vüli tevékenységének ered­ményét. A fejlesztési elképzelések a negyedik ötéves tervidő­szakban jelentősek, és 95,5 millió forintot igényelnek. Új üzem épül 1972-re Tapol­cán és Sümegen 2,7 millió forintos költséggel. Felújítást terveznek Várpalotán, Keszt­helyen, Pápán és Balatonal­mádiban összesen 21,5 mil­lió forint felhasználásával. Kemencét cserélnek Ajkán, Veszprémben, Balatonfüre­­den és Pápán, amire 6,6 mil­lió forintot fordítanak. A há­lózat, a gépi berendezések fejlesztésére 23,6 millió fo­rintot kívánnak biztosítani öt év alatt. A végrehajtó bizottság megállapította: a sütőipari­­vállalat általában jól dolgo­zik (eltekintve a távoleső, el­dugott településektől), meny­­nyiségileg eleget tesz az igé­nyeknek. A minőségről sem mondhatjuk, hogy a kenyér egyértelműen rossz. Kenyér­­fogyasztó ország vagyunk, és ahová megfelelő időben, gyorsan szállíthatja a kenye­ret a vállalat, ott a minőség jó, ott szívesebben és sokan vásárolnak. Az is igaz, hogy a kereskedelem óvatos, nem képes előre megadni a szük­séges mennyiséget, a tárolás sem megfelelő. Megbízta a vb a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályt, szorgalmazza az úgy­nevezett „többszektorúsá­­got”, a tsz-ek is járuljanak hoz­zá a körzetükben lévő köz­ségek ellátásához, amire már van kedvező példa a megyében. Vizsgálják és használják ki a vállalaton belüli tartaléko­kat. A tanácsoknál szorgal­mazzák a jelenlegi 20 szak­bolt számának növelését. Igényli a végrehajtó bizott­ság, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um Veszprém és Somogy megyét — az ország idegen­­forgalmának 80 százalékát bonyolító területeket — a sütőipar fejlesztése­­szem­pontjából kiemelten kezelje. A végrehajtó bizottság a közeljövőben megvizsgáltat­ja, miért emelkednek a ter­melési költségek, hogyan le­het azokat csökkenteni és a gazdálkodást tovább javítani a sütőipari vállalatnál. Pon­tos képet kíván kapni a le­hetőségekről, a dolgozók vé­leményéről, javaslatairól, hogy ennek megfelelően dönthessen, intézkedhessen a­­lakosság és a sütőiparban dolgozók érdekében. A betakarítással kapcso­latban Kriska János mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztályvezető tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a na­pokban elkészült terméssta­tisztikáról. Búzából 15,8, őszi árpából 14,1, tavaszi árpából 13,1, zabból 11,6, rozsból 1­1,1 mázsa termett átlagosan katasztrális holdanként. A terméseredmények több mázsával is meghaladják az 1969-es, jónak minősített esz­tendő termését. A továbbiakban a vb meg­tárgyalta a Bakonyi Bauxit­bánya Vállalat­­jelentését az egészségügyi, szociális, kul­turális és munkaügyi rendel­kezések végrehajtásáról. A végrehajtó bizottság megállapította: a vállalat az utóbbi időben igen sokat tett a dolgozók szociális, kul­turális és életkörülményei­nek javítása érdekében. Köszönetét fejezte ki a vb a munkáskollektívának, a párt és a gazdasági veze­tésnek eddig végzett mun­kájáért. Már 12 nagyközség és köz­ség kapta meg az elsőfokú építési, hatósági jogkört és 5 község részleges joggal ren­delkezik. Mindez a nagyobb tanácsi önállóság jegyében történik. Mint azt a tapasz­talatokról készített jelentés is megállapítja: alapos vizs­gálat után, az igényeket fel­mérve, a személyi feltétele­ket megfelelően biztosítva alakítják ki a jövőben is az elsőfokú építési, hatósági jogkört a községeknél. A vb arra kéri az építési, közleke­dési és vízügyi osztályt, hogy határozottabban járjon el a szabálytalan építőkkel szemben. Javasolta a hatáskörök lea­dásának meggyorsítását oda, ahol az ügyek jelentkeznek. Az első félévi, tanácsi költ­ségvetési gazdálkodással kapcsolatban tájékoztatták a végrehajtó bizottságot, hogy a bevételek 60 százalékban befolytak. Nem ilyen kedve­ző a helyzet a termelőszö­vetkezeteknél, ahol 3,5 millió forint a befizetési lemara­dás. Ez egyes községi­ taná­csoknál gondot okoz. Az első félévi bevételek — összessé­gében — fedezetet nyújtottak a tanácsi kiadások teljesíté­séhez. Bauxit napirend — Úgy látszik az időjárás nem szereti a vébét. — Mi bauxitosok meg az esőt nem szeretjük. Visszhangosan csattan a nevetés szemerkélő esőtől párás nyirádi erdőben. Dr. Radnóti Istvánnak, a megyei tanács elnökének vezetésével a „bauxit-birodalomba” lá­togatott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Mond­hatnám azt is: tanulmányi kirándulás volt ez a látoga­tás, hiszen a vébé­tagok teg­nap délutáni programja az ismerkedés volt. Ismerkedés a Bakonyi Bauxitbánya Vál­lalat munkájával, minden­napjaival, gondjaival, a vál­lalat és a megye közös fel­adataival. Igen, ugyanis a bauxitbányászat kapcsán szó került az idegenforga­lomról, a vízellátásról is. — Ez lesz itt a múzeum — mutatta be Kanizsai József, a vállalat igazgatója a Dar­vastó VI-os lencsét a vendé­geknek. Furcsán hangzott a mú­zeum szó a 300 méter hosz­­szú, 80—100 méter széles üresen tátongó kráter felett. Pedig valóban­­múzeum lesz, talán az első ilyen az or­szágban: természetvédelmi területté nyilvánították a felhagyott, kitermelt bányát. Szépséges és bizarr emlékmű lesz ez a kráter a magyar bauxitbányászatnak — s fel­tehetőleg kedvenc kirándu­lóhelye sok diáknak, turistá­nak. — Hatszázezer tonna ér­cet bányásztunk ki itt az öt­venes évek végére, ritka az ilyen nagyságú felszíni bau­xitbánya. A vébé tagjai megcsodál­ják a bauxit­múzeumot, az­tán indul a kocsisor tovább... Újabb erdei állomás. Kris­tálytisztán, kékenpezsgő pa­tak partján állunk. Percen­ként 24 köbméter víz folyik ■ itt el. — Hova?. —■’ A Marcalba, aztán a Rábába, onnan meg a Du­nába. Mindenki egyre gondol. — Füreden meg nem volt víz hetekig... — Ez a víz bármikor el­vezethető. Tiszta karsztvíz, így szűrés, tisztítás nélkül is fogyasztható. Az aktív víz­védelemhez nekünk búvár­­szivattyúkkal állandóan szi­vattyúzni kell. — Meddig? — 120 millió tonna az érc­­vagyon, 1975-től évente át­lagosan kétmillió tonna bau­­xitot termelünk ... Rövid beszélgetés egy új kút fúrásánál, s aztán a vál­lalat központjában Tapol­cán. Rangot ad ismét megyénk­nek ez a tájékoztatás. A ma­gyar bauxit­vagyon 67 szá­zaléka található megyénk­ben a Kislőd, Sümeg, Tapol­­­­ca alkotta háromszögben. Európában hazánk a harma­dik legnagyobb ércvagyonnal rendelkező ország, kiterme­lést tekintve pedig a máso­dikak vagyunk. A hazai tim­­földgyárak ellátásán túl a Bakonyi Bauxitbánya Válla­lat szállít Csehszlovákiába, NDK-ba, Lengyelországba és az NSZK-ba is bauxitot. — A, víz? Az egész bánya területén­ percenként 220 köbméter vizet szivattyú­zunk. Ellátjuk majd a Bala­toni Regionális Vízmű veze­tékét, mely a Balaton északi oldalán Szepezdig, a déli ol­dalon Keszthelyen át Siófo­kig vezet. — És Balatonfüred? — Valószínűleg el tud­nánk látni, ha lenne vezeték. És ismét a bánya. A ter­melés, a gépesítés és a gon­dok. Létszámhiánnyal küzd a bánya. A termelési felada­tokat vagy létszám­emelés­sel, vagy újabb külszíni bá­nyák feltárásával lehet meg­oldani. — Sümeg és Nagyvázsony térségében már találtunk egy-egy kétszázezer tonnás lencsét, s a Pápa környéki kutatások is reménnyel ke­csegtetnek. Ebben is a vég­rehajtó bizottság segítségét kérnénk ..­. Sokat kell jegyezni, ké­szül a „tanulmányi kirán­dulás” jegyzete. Sokan fog­nak tanulni, dolgozni belő­le ... — sba — Látogatás a hegyvidéki fájsor­tsn Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának kihelyezett ülése egy kiképzési bázison Tegnap az országgyűlés Honvédelmi Bizottsága kihe­lyezett ülést tartott a nép­hadsereg egyik dunántúli hegyvidéki kiképzési bázi­sán. Megjelent az ülésen dr. Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke és Oláh István vezérőrnagy, a hon­védelmi miniszter helyettese, a magyar néphadsereg ki­képzési főcsoport­főnöke. Az ülést Pap János, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Veszp­rém megyei Bizottságának első titkára, az országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke nyitotta meg, ezután Oláh István vezérőrnagy tá­jékoztatta az országgyűlési képviselőket a kiképzési bá­zis lényegéről és céljairól. Elmondta, hogy ezt a korsze­rű bázist azért hozták létre, hogy felkészítsék a katoná­kat az erdős-hegyes terüle­ten történő harcra is. Nárai István ezredes részletesen is­mertette a kiképzési terüle­ten elhelyezkedő különféle akadálypályákat, célokat, gyakorlóterületeket. Elmond­ta, hogy a hegyi harcászat legfontosabb tényezője a kis egység és az egyes katona. Éppen ezért nagy gondot for­dítanak minden egyes ember fizikai és pszichológiai felké­szítésére. A gépkocsizó lö­vész- és felderítő egységek, amelyek ebben a táborban kiképzésük folyamán bizo­nyos időszakot töltenek, el, itt az átlagosnál is többet fog­lalkoznak például testneve­léssel, hiszen a hegyi harc­gyakorlatok igen komoly fi­zikai erőfeszítéseket és nagy testi ügyességet igényelnek. A különféle harctechnikák kezelői is komoly feladato­kat kapnak itt. Rossz hegyi, járhatatlan utakon gyakorol­hatják a harcjárművek veze­tését, fegyverek telepítését és a célok leküzdését. A tájékoztató után a bi­zottság tagjai és a vendégek megtekintették a kiképzés különféle fázisait. Végignéz­ték egy szakasz tevékenysé­gét a hegyi akadálypályán, a lövészfoglalkozásokat az er­dőben, egy szakasz átkelését a szakadék fölötti függőhí­­don, és megszemlélték a szik­lamászó gyakorlatokat. A legérdekesebb egy 200 méte­res drótkötélpálya volt, ame­lyen — 150 méteres mélység fölött — függeszkedve kel­tek át a katonák A délutáni órákban az or­szággyűlés Honvédelmi Bi­zottsága folytatta munkáját, az országgyűlési képviselők megtárgyalták a látottakat. Jumzsagijn Cedenbal látogatása a vadászati világkiállításon Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Nép­köztársaság Minisztertaná­csának elnöke Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Fock Jenőnek, a Miniszter­­tanács elnökének társaságá­ban kedden felkereste a va­dászati világkiállítást. A ven­­dégeket a világkiállítás főbe­járatánál Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány el­­nökhelyettese és dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter fogadta. A vendégek a kiállítás köz­pontjában tájékozódtak a nagyszabású­­ vadászati-ter­mészetvédelmi bemutató szakmai részleteiről, adatai­ról, majd körsétára indul­tak. A körséta után Kádár Já­nos és Fock Jenő megtekin­tette a kiállítás lovaspá­lyájának keddi versenyeit és bemutatóit. ★ A vadászati világkiállítá­son kedden Kuba nemzeti napját rendezték meg. Eb­ből az alkalomból a kubai nemzeti pavilonban jól kép­zett idegenvezetők és infor­mátorok mutatták be a va­dászati tárgyakat, felszere­léseket és trófeákat. A világkiállítás lovaspá­lyáján újabb versenysorozat kezdődött: a vadászugratás. Antifasiszta nagygyűlés Budapesten Kedden délután a nemzet­közi antifasiszta nap alkal­mából nagygyűlést rendezett a Magyar Partizán Szövet­ség, a Nácizmus Üldözöttei­nek Bizottsága,­­ az Országos Béketanács és a Magyar Jo­gász Szövetség a Vasas szak­­szervezet Költői Anna utcai székházában. A Himnusz , elhangzása után Bodor Tibor színmű­vész szavalata következett, majd Sós György, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke­ nyitotta meg az ünnepséget. Ezt követően Harmati Sán­dor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke mondott be­­szédet. Bevezetőben kiemelte, hogy a fasizmussal szemben — amely a legveszélyesebb gonosztett az emberiség el­len — nincs helye megalku­vásnak, az elnézés politiká­jának. A továbbiakban Harmati Sándor rámutatott, hogy ma az Egyesült Államok a világ első számú agresszora, az el­nyomott népek csendőre. A világban ma kialakult helyzet, a fasizmus­ veszélyes föléledése és szemérmetlen jelentkezése indokolja — mondta Harmati Sándor, — hogy tartsuk ébren a harcos antifasiszta szellemet, s te­gyék ezt különösképpen a veteránok, akik személyes él­ményeikből tudnak sokat továbbadni a mai nemzedé­keknek, a fasizmust szeren­csére csak tankönyvekből is­merő fiataloknak

Next