Napló, 1971. október (Veszprém, 27. évfolyam, 230-257. szám)
1971-10-01 / 230. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! 12 MSZMP VESZPRÉM MEGYEI 8IZONSÍGÓ ÉS 1 MEGYEI JARJECS UPJt Téntek, 1991. október 1. Ara: 80 fillér XXVII. évfolyam — 230. szám Magyar nemzeti bizottság alakult az európai biztonságért Csütörtökön a Parlament vadásztermében tartották meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára, Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy magyar közéleti személyiségek kezdeményezték a bizottság megalakítását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk akaratát kifejezve hatékony tevékenységet fejtsen ki a kontinensünk biztonságával és az európai népek együttműködésével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmozdítása érdekében. A bizottság tagjai társadalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen nagy beszédet mondott. Kállai Gyula beszédét követően felszólalások következtek: Vinizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ-bizottságának titkára, dr. Brezanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyár fogaskeréküzeme „Hanoi” szocialista brigádjának vezetője, Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára és Erdey-Grúz Tibor méltatta a magyar nemzeti bizottság életrehívásának és küldetésének jelentőségét, fejtette ki gondolatait a kontinensünk biztonságát szorgalmazó társadalmi összefogásról, a nemzetek együttmunkálkodással kapcsolatos gondolatait. A tanácskozáson egyhangúlag elfogadták a „Felhívás a magyar néphez” című dokumentumot. Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést, miután kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy a magyar nemzeti bizottság itthon és külföldön egyaránt ösztönzője lehet az európai béke biztosításának, s egyúttal felajánlotta a magyar nőtársadalom, a MNOT aktív részvételét a bizottság munkájában. Felhívás a magyar néphez I szén a világ helyi háborúktól és feszültségektől terhes. A kontinensen és azonkívül erős még az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcsolatokat, agresszív terveket, revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együttműködés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdeményezték a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szerződései a Német Szövetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javítaná az európai béke és biztonság , megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk el(Folytatás a 2. oldalon) Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz, parasztságunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: tegyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész világot lángbaborító pusztítás kiindulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hi- A küldöttségek elégedettek véget ért Füreden a nemzetközi bányászati konferencia Tegnap reggel Balatonfüreden, a Marina szállóban, s IV. és az V. szekciók ülésével és vitáival folytatta tanácskozását a III. nemzetközi bányászati automatizálási konferencia. A IV. szekció főreferátumát Halmos Károly villamos- és közgazdászmérnök, a Bányászati Kutató Intézet tudományos csoportvezetője tartotta „A bányabeli információátvitel, feldolgozás, és automatizálás eszközei” címmel. A szerző hangsúlyozta: a bányászati technikai fejlődés jelenlegi szakaszában egyre sürgetőbben jelentkezik az az igény, hogy a korszerű üzemeket korszerűen lehessen vezetni. Ehhez az is szükséges, hogy az információk, főként a műszaki adatok kellő számban és megfelelő sebességgel áramoljanak, gyorsan és jól áttekinthetők és hibamentesek legyenek. Ennek elengedhetetlen feltétele a sokcsatornás jelátvitel (mint például a Dudaron hétfőn üzembehelyezett automatika). A szekcióban 9 előadás foglalkozott ezzel a témával nyugatnémet, francia, csehszlovák, belga és magyar szakemberek értekezése alapján. Az V. szekció főreferátumát dr. Kun Béla, az Országos Érc- és Ásványbányák Mátrai Műveinek főmérnöke tartotta „Az ásványelőkészítő művek automatizálása” címmel. Rámutatott, hogy a bányászaton belül az ásványelőkészítés a legjobban gépesített folyamat. Emiatt kézenfekvő lenne, hogy egyúttal a legjobban automatizált is. Ez azonban ma még nem megvalósított, mert — mint az előadások magas száma is tükrözi — sok az akadály, különösen az úgynevezett flotációs folyamat automatizálásában. Ezeket csak nagy nehézségek árán lehet felszámolni, mert a feltételek még nem érettek. A témáról a szekcióülés vitájában 10 előadás hangzott el: szovjet, csehszlovák, román és magyar szakemberek mondtak véleményt, illetve javasoltak különféle megoldásokat. A viták lezárása után este került sor a záróülésre, ahol dr. Martos Ferenc, a műszaki tudományok doktora, a Bányászati Kutató Intézet igazgatója foglalta össze a négynapos konferencia munkájának jellemzőit. Megállapította, hogy a küldöttségek elégedettségüknek adtak kifejezést, mert a tanácskozás során, a tapasztalatok kicserélésével ismét sikerült előbbre lépni a bányák munkájának automatizálásában Ez mind a termelés, mind a gazdaságosság szempontjából előnyös. A legfontosabb eredmény azonban mégis az, hogy a műszaki megoldások, a technikai előrelépések, a korszerűbb módszerek a dolgozók nehéz, fizikai munkáját könnyítik, növelik biztonságukat, életük, testi épségük védelmét. A bányászat tudósainak, szakembereinek továbbra is „az embercentrikusságot” kell követniük az egyes feladatok, megoldásában, a technikai haladás segítésében. A konferencia külföldi részvevői ma a délelőtti órákban utaznak el Balatonfüredre. Kádár János szekszárdi látogatása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Tolna megyei látogatásának második napján, csütörtökön délelőtt a megyei és és a városi vezetők társaságában ellátogatott a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi gyáregységébe. Magyari László igazgató ismertette a vidéki ipartelepítés keretében létesült gyáregység munkáját, terveit. A többi között elmondotta, hogy anyavállalatuktól hat gyártmánycsalád előállítását vették át. A gyáregység részt vesz a Zsiguli-program megvalósításában; ez évben 180 000, jövőre pedig 300 000 tömlőmanométert szállít a Szovjetunióba. A tájékoztató után Kádár János megtekintette a modern üzemet, majd ellátogatott a Szekszárdi Állami Gazdaságba is. A párt első titkára délután a Sárköz központjába, Decsre látogatott el, ahol felkereste a szőtteseiről, hímzéseiről messze földön híres Sárközi Népművészeti és Háziipari Termelőszövetkezetet. Majd ezután kíséretével visszautazott Szekszárdra. A látogatás befejezéseképpen az MSZMP Tolna megyei bizottsága Kádár János tiszteletére vacsorát adott a szekszárdi Gemenc Szállóban. Képünk a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi egységében készült. Kádár János emléksorokat ír az üzem Garai János brigádjának naplójába, a kép jobboldalán Krammer Jánosné, a brigád vezetője (A Napló képtávírója) A beruházások hatékonyságának növeléséről tárgyalt a megyei pártbizottság Tegnapi ülésén a megyei beruházások hatékonyságát növelő tennivalókról tárgyalt a megyei pártbizottság. Második napirendi pontként Veszprém megye iparának munkaerőgazdálkodását, valamint a munka- és üzemszervezés helyzetét, feladatait vitatták meg a pártbizottság tagjai. Mindkét aktuális téma vitaindítóját Tóth István, a megyei pártbizottság titkára tartotta. Részt vettek a kibővített ülésen a megye nagyvállalatainak, üzemeinek vezető kommunistái is. Megyénkbe látogatott Bulgária magyarországi nagykövete Tegnap búcsúlátogatást tett megyénk vezetőinél Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság nagykövete abból az alkalomból hogy megbízatásának lejártával visszatér hazájába, a diplomatát elkísérte felesége is. A megyei pártbizottságon Pap János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a búcsúzó nagykövetet. A baráti beszélgetésen jelen voltak megyénk más párt- és állami vezetői is, így többek között dr. Radnóti István, a megyei tanács elnöke, Szabó Lászlóné, Veszprém város pártbizottságának első titkára és dr. Bodogán János, a veszprémi tanács elnöke, a megyei párt vb. tagjai is. Színpompás ünnepséggel zárult a vadászati világkiállítás Csütörtökön este ünnepi díszt öltött a vadászati világkiállítás főere. A világkiállításon részvevő nemzetek lobogóit felhúzták az árbocokra, a teret nappali fénnyel árasztották el a reflektorok, és több ezer látogató, vendég jelent meg a világkiállítás hivatalos záróünnepségén. Ott volt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, V. V. Mackevics, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere, valamint a világkiállításon résztvett országok nemzeti megbízottai, képviselői. Az ünnepi műsor kezdetét a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara által előadott indulók jelezték, ezután a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem hallgatói vonultak a főtérre és sorfalat álltak. Majd a hortobágyi pásztorok, csikósok verbunkosokat és csárdásokat mutattak be. Felharsantak a fanfárok, majd dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott ünnepi záró beszédet. Méltatta a vadászati világ, kiállítás eredményeit és tapasztalatait. Elmondotta, hogy a kiállítás a maga nemében világviszonylatban is első kezdeményezésnek számított. A rendezvény 35 napja alatt bebizonyosodott, hogy az öt esztendős fáradságos előkészítő munka nem volt hiábavaló. A világkiállítás elérte célját: bemutatta a hazai és a külföldi vendégeknek, látogatóknak mindazt, amit az ember és a természet őszinte, bensőséges kapcsolatáról a modern kor emberének tudnia kell. Befejezésül a Magyar Népköztársaság kormánya nevében megköszönte mindazoknak a fáradozását, akik a világkiállítás előkészítésében és lebonyolításában részt vettek. A beszéd után felharsantak a vadászkürtök, amelyek a vadászati világkiállítás szignálját játszották, majd színes léggömbök röppentek a magasba és a vadászok díszsortüze dördült el. Felhangzott dr. Dimény Imre zárómondata: „a vadászati világkiállítást bezárom.” Ezután a zenekar a Himnuszt játszotta és bevonták a kiállítás zászlaját. Elnökségi ülés a Pedagógusok Szakszervezetében Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége Egyebek közt a tanácskozás napirendjén szerepelt az alsó- és középfokú oktatási intézmények, létszámhelyzete Az erről szóló jelentés felhívja a figyelmet, hogy — az oktatásügy terén elért komoly eredmények ellenére — súlyos gondok mutatkoznak. A problémák ismeretében azok megoldására a szakszervezet javasolja olyan távlati terv kidolgozását, amely összhangban áll a társadalmi igényekkel, az oktatáspolitikai célokkal, és szerves része a távlati szakemberszükségleti tervnek.