Napló, 1971. október (Veszprém, 27. évfolyam, 230-257. szám)

1971-10-01 / 230. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! 12 MSZMP VESZPRÉM MEGYEI 8IZON­SÍGÓ ÉS 1 MEGYEI JARJECS UPJt Téntek, 1991. október 1. Ara: 80 fillér XXVII. évfolyam — 230. szám Magyar nemzeti bizottság alakult az európai biztonságért Csütörtökön a Parlament vadásztermében tartották meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsá­gának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktu­son az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumeni­kus Tanácsának elnöke, a BVT elnökségé­nek tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára, Er­­dey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz nö­vénytermesztője és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy magyar közéleti személyi­ségek kezdeményezték a bizottság megala­kítását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk akaratát kifejezve hatékony tevékenységet fejtsen ki a kontinensünk biztonságával és az európai népek együtt­működésével kapcsolatos nemzeti és nem­zetközi akciók előmozdítása érdekében. A bizottság tagjai társadalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke. Kállai Gyula az ülésen nagy beszédet mondott. Kállai Gyula beszédét követően felszóla­lások következtek: Vinizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferenc­­né, a Kispesti Textilgyár KISZ-bizottságá­­nak titkára, dr. Brezanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek Szer­számgépgyár fogaskeréküzeme „Hanoi” szo­cialista brigádjának vezetője, Árendás Jó­zsef, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára és Erdey-Grúz Tibor méltatta a magyar nem­zeti bizottság életrehívásának és küldetésé­nek jelentőségét, fejtette ki gondolatait a kontinensünk biztonságát szorgalmazó tár­sadalmi összefogásról, a nemzetek együtt­­munkálkodással kapcsolatos gondolatait. A tanácskozáson egyhangúlag elfogadták a „Felhívás a magyar néphez” című doku­mentumot. Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést, miután kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy a magyar nemzeti bizottság itthon és külföldön egyaránt ösz­tönzője lehet az európai béke biztosításá­nak, s egyúttal felajánlotta a magyar nőtár­sadalom, a MNOT aktív részvételét a bizott­ság munkájában. Felhívás a magyar néphez I szén a világ helyi háborúk­tól és feszültségektől terhes. A kontinensen és azonkívül erős még az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az ál­lamközi kapcsolatokat, ag­resszív terveket, revansista vágyálmokat melenget. Ah­hoz, hogy törekvésüket meg­hiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai­ biztonság és együtt­működés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kez­deményezték a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szerződései a Német Szövet­ségi Köztársasággal, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tár­gyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi el­ismerése, valamint a fegyve­res erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javíta­ná az európai béke és biz­tonság , megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért­­ folytatott közös harcban hazánk tevé­kenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk el­(Folytatás a 2. oldalon) Felhívással fordulunk mun­kásosztályunkhoz, parasztsá­gunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: te­gyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműkö­dés megteremtésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Föld­részünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész vi­lágot lángbaborító pusztítás kiindulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hi- A küldöttségek elégedettek v­éget ért Füreden a nemzetközi bányászati konferencia Tegnap reggel Balatonfüre­­den, a Marina szállóban, s IV. és az V. szekciók ülésével és vitáival folytatta tanács­kozását a III. nemzetközi bányászati automatizálási konferencia. A IV. szekció főreferátu­mát Halmos Károly villa­mos- és közgazdászmérnök, a Bányászati Kutató Intézet tu­dományos csoportvezetője tartotta „A bányabeli infor­mációátvitel, feldolgozás, és automatizálás eszközei” cím­mel. A szerző hangsúlyozta: a bányászati technikai fej­lődés jelenlegi szakaszában egyre sürgetőbben jelentke­zik az az igény, hogy a kor­szerű üzemeket korszerűen lehessen vezetni. Ehhez az is szükséges, hogy az informá­ciók, főként a műszaki ada­tok kellő számban és meg­felelő sebességgel áramolja­nak, gyorsan és jól áttekint­hetők és hibamentesek le­gyenek. Ennek elengedhetet­len feltétele a sokcsatornás jel­átvitel (mint például a Dudaron hétfőn üzembehe­lyezett automatika). A szek­cióban 9 előadás foglalkozott ezzel a témával nyugatné­met, francia, csehszlovák, belga és magyar szakembe­rek értekezése alapján. Az V. szekció főreferátu­mát dr. Kun Béla, az Orszá­gos Érc- és Ásványbányák Mátrai Műveinek főmérnöke tartotta „Az ásványelőkészí­­tő művek automatizálása” címmel. Rámutatott, hogy a bányászaton belül az ásvány­előkészítés a legjobban gépe­sített folyamat. Emiatt ké­zenfekvő lenne, hogy egyút­tal a legjobban automatizált is. Ez azonban ma még nem megvalósított, mert — mint az előadások magas száma is tükrözi — sok az akadály, különösen az úgynevezett flo­­tációs folyamat automatizálá­sában. Ezeket csak nagy ne­hézségek árán lehet felszá­molni, mert a feltételek még nem érettek. A témáról a szekcióülés vitájában 10 elő­­adás hangzott el: szovjet, csehszlovák, román és ma­gyar szakemberek mondtak véleményt, illetve javasoltak különféle megoldásokat. A viták lezárása után este került sor a záróülésre, ahol dr. Martos Ferenc, a műsza­ki tudományok doktora, a Bányászati Kutató Intézet igazgatója foglalta össze a négynapos konferencia mun­kájának jellemzőit. Megálla­pította, hogy a küldöttségek elégedettségüknek adtak kife­­jezést, mert a tanácskozás során, a tapasztalatok kicse­rélésével ismét sikerült előbbre lépni a bányák mun­kájának automatizálásában Ez mind a termelés, mind a gazdaságosság szempontjából előn­yös. A legfontosabb ered­mény azonban mégis az, hogy a műszaki megoldások, a technikai előrelépések, a kor­szerűbb módszerek a dolgo­zók nehéz, fizikai munkáját könnyítik, növelik biztonsá­gukat, életük, testi épségük védelmét. A bányászat tudó­sainak, szakembereinek to­vábbra is „az embercentri­­kusságot” kell követniük az egyes feladatok, megoldásá­ban, a technikai haladás se­gítésében. A konferencia külföldi rész­vevői ma a délelőtti órákban utaznak el Balatonfüredre. Kádár János szekszárdi látogatása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Tolna megyei látogatá­sának második napján, csü­törtökön délelőtt a megyei és és a városi vezetők társasá­gában ellátogatott a Mecha­nikai Mérőműszerek Gyárá­nak szekszárdi gyáregységé­be. Magyari László igazgató ismertette a vidéki ipartele­­pítés keretében létesült gyár­egység munkáját, terveit. A többi között elmondotta, hogy anyavállalatuktól hat gyártmánycsalád előállítását vették át. A gyáregység részt vesz a Zsiguli-program meg­valósításában; ez évben 180 000, jövőre pedig 300 000 tömlőmanométert szállít a Szovjetunióba. A tájékoztató után Kádár János megtekintette a mo­dern üzemet, majd ellátoga­tott a Szekszárdi Állami Gazdaságba is. A párt első titkára dél­után a Sárköz központjába, Decsre látogatott el, ahol felkereste a szőtteseiről, hímzéseiről messze földön híres Sárközi Népművészeti és Háziipari Termelőszövet­kezetet. Majd ezután kísére­tével visszautazott Szek­­szár­dra. A látogatás befejezésekép­pen az MSZMP Tolna me­gyei bizottsága Kádár Já­nos tiszteletére vacsorát adott a szekszárdi Gemenc Szállóban. Képünk a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi egységében készült. Kádár János emléksorokat ír az üzem Garai János brigádjának naplójába, a kép jobb­oldalán Krammer Jánosné, a brigád vezetője (A Napló képtávírója) A beruházások hatékonyságának növeléséről tárgyalt a megyei pártbizottság Tegnapi ülésén a megyei beruházások hatékonyságát növelő tennivalókról tárgyalt a megyei pártbizottság. Má­sodik napirendi pontként Veszprém megye iparának munkaerőgazdálkodását, va­lamint a munka- és ü­zem­szervezés helyzetét, feladatait vitatták meg a pártbizottság tagjai. Mindkét aktuális téma vi­taindítóját Tóth István, a me­gyei pártbizottság titkára tar­totta. Részt vettek a kibőví­tett ülésen a megye nagyvál­­lalatainak, üzemeinek vezető kommunistái is. Megyénkbe látogatott Bulgária magyarországi nagykövete Tegnap­­ búcsúlátogatást tett megyénk vezetőinél Va­­szil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság nagykövete abból az alkalomból hogy megbízatásának lejártával visszatér hazájába, a diplo­matát elkísérte felesége is. A megyei pártbizottságon Pap János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára fogadta a búcsúzó nagykövetet. A ba­ráti beszélgetésen jelen vol­tak megyénk más párt- és állami vezetői is, így többek között dr. Radnóti István, a megyei tanács elnöke, Szabó Lászlóné, Veszprém város pártbizottságának­ első tit­kára és dr. Bodogán János, a veszprémi tanács elnöke, a megyei párt­ vb. tagjai is. Színpompás ünnepséggel zárult a vadászati világkiállítás Csütörtökön este ünnepi díszt öltött a vadászati világ­­kiállítás főere. A világkiállí­táson részvevő nemzetek lo­bogóit felhúzták az árbocok­ra, a teret nappali fénnyel árasztották el a reflektorok, és több ezer látogató, ven­dég jelent meg a világkiállí­tás hivatalos záróünnepségén. Ott volt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnök­­helyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter, V. V. Macke­­vics, a Szovjetunió mezőgaz­dasági minisztere, valamint a világkiállításon résztvett országok nemzeti megbízot­tai, képviselői. Az ünnepi műsor kezdetét a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Zenekara által előadott indulók jelezték, ezután a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem hallgatói vonultak a főtérre és sorfalat álltak. Majd a hortobágyi pásztorok, csikósok verbunkosokat és csárdásokat mutattak be. Felharsantak a fanfárok,­­ majd dr. Dimény Imre mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott ünnepi zá­ró beszédet. Méltatta a vadászati világ, kiállítás eredményeit és ta­pasztalatait. Elmondotta, hogy a kiállítás a maga ne­mében világviszonylatban is első kezdeményezésnek szá­mított. A rendezvény 35 nap­ja alatt bebizonyosodott, hogy az öt esztendős fáradságos előkészítő munka nem volt hiábavaló. A világkiállítás elérte célját: bemutatta a ha­­zai és a külföldi vendégek­nek, látogatóknak mindazt, amit az ember és a természet őszinte, bensőséges kapcsola­táról a modern kor emberé­nek tudnia kell. Befejezésül a Magyar Nép­­köztársaság kormánya nevé­ben megköszönte mindazok­nak a fáradozását, akik a vi­lágkiállítás előkészítésében és lebonyolításában részt vet­tek. A beszéd után felharsantak a vadászkürtök, amelyek a vadászati világkiállítás szig­nálját játszották, majd szí­nes léggömbök röppentek a magasba és a vadászok dísz­­sortüze dördült el. Felhangzott dr. Dimény Imre zárómondata: „a vadá­szati világkiállítást bezá­rom.” Ezután a zenekar a Him­nuszt játszotta és bevonták a kiállítás zászlaját. Elnökségi ülés a Pedagógusok Szakszervezetében Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Pedagógusok Szak­­szervezetének elnöksége Egyebek közt a tanácskozás napirendjén szerepelt az al­só- és középfokú oktatási in­tézmények, létszámhelyzete Az erről szóló jelentés fel­hívja a figyelmet, hogy — az oktatásügy terén elért komoly eredmények ellenére — súlyos gondok mutatkoz­nak. A problémák ismereté­ben azok megoldására a szakszervezet javasolja olyan távlati terv kidolgozását, amely összhangban áll a társadalmi igényekkel, az oktatáspolitikai célokkal, és szerves része a távlati szak­­emberszükségleti tervnek.

Next