Napló, 1971. október (Veszprém, 27. évfolyam, 230-257. szám)

1971-10-01 / 230. szám

­ Télre készül a VOLM 20 ezer liter fagyálló — Terefiauun­k és hóláncok Fűthető mellény a kalauzoknak — Fűtés, rendben Tegnap délelőtt fontos és nagyon aktuális témát tár­gyalt a 15. VOLÁN szakszer­vezeti bizottsága. A kibőví­tett szb-ülésen első napi­rendi pontként Demény Zol­tán műszaki igazgatóhelyet­tes tartott tájékoztatót a vál­lalat, téli felkészüléséről. A beszámolóból kiderült, hogy a vállalat több ezres gépkocsiparkját vagy már felkészítették, vagy a na­pokban készítik fel a téli üzemelésre. Fokozott figyel­met fordítanak a gépkocsik és autóbuszok műszaki álla­potára és fűthetőségére. el­lenőrzik a lengéscsillapítók, rugók, akkumulátorok álla­potát és minden gépjármű­vet a téli közlekedés igényei­nek megfelelően hólapátok­kal hóláncokkal s a lehető­ség szerint terepgumikkal szerelnek fel. a várható na­gyobb hidegekre való tekin­tettel a vállalat illetékesei összesen húszezer liter fagy­álló hűtőfolyadékot szerez­tek be, s gondoskodtak arról is, hogy ha az ÁFOH nem tudna megfelelő minőségű mély dermedéspontú gáz­olajat biztosítani a Diesel­üzemű gépkocsikhoz, úgy 15 ezer liter petróleum áll rendelkezésre a dermedés­pont jav­''csára. a vállalat valamennyi telephelyén megtörtént a kazánok és fű­tőberendezések javítása, üzempróbája, s kijavították a gépkocsik fűtőberendezé­seit is. Újdonság a vállalatnál, hogy a műszaki osztályok és az stb. együttes kezdemé­nyezésére próbaképpen ösz­­szesen 30 csuklós autóbusz kalauza elektromosan fűthe­tő mellényt kap a téli idő­szakra. Amennyiben az újí­tás beválik, a többi autóbu­szokon is bevezetik a gép­kocsi dinamójáról táplált árammal fűtött ,,elektromos egyenruhát”. Természetesen a hagyományos téli védőöltö­zeteket is megrendelték s még októberben kiadják a dolgozóknak. S hogy az autók se „fáz­zanak” a vállalat ruharak­tárában már korábban meg­kezdték a hűtőtakarók gyár­tását. Mint a műszaki igazgató­­helyettes beszámolójában el­mondotta, már jó előre megszervezték a fagyszolgá­­latot. A szolgálatot teljesítő brigádok tagjai veszik majd át a telephelyeken fuvarozás után a gépkocsikat, s ők is adják ki azokat Az „állás­időben” fagy esetén a fagy­brigádok tagjainak a felada­ta a gépkocsik üresjáratása, a motorok melegítése is. A 15. VOLÁN vállalat téli üzemre való felkészülése a téli üzemeszközök, ruhák és egyéb felszerelések összesen mintegy 2,2—2,5 millió fo­rintot igényel. A szakszervezeti bizottság Demény Zoltán beszámoló­ját jóváhagyta és elfogadta. A továbbiakban a bizottság Szők­e Attila KISZ-titkár be­számolója alapján az új if­júsági törvény végrehajtásá­ra tett vállalati intézkedése­ket tárgyalta, majd Fülöp Imre, a vállalati szakszerve­zeti bizottság titkára tartott tájékoztatót a szakszervezeti munka időszerű kérdéseiről. Közéletet él az asszony... jelenség nem új; nálunk mind több azoknak az asszonyoknak a száma, akik közéleti tisztséget töl­tenek be. Kérdés azonban, mit szól ehhez a férj? A fokozatosan megvalósuló egyenjogúság megteremtette ugyan a lehetőségét annak, hogy a nők közül mind többen kiváljanak és különböző társadalmi poszton tevékenyked­jenek. Ha engedi őket a férjük. Szó se róla, többnyire engedi. Erről vallanak azok az adatok, amelyek a nők számának emelkedését tükrözik a a választott szervek egész sorában. Talán elegendő utalni rá, hogy négy évvel ezelőtt a tanácstagok között 18 százal­­ékos volt a nők aránya, a legutóbbi választások után pedig 23 százalék. Közelebbről azt jelenti ez, hogy a meg­választott 68 616 tanácstag közül 15 841 a nő. Hasonló az arány az országgyűlésben, ahol a 352 képviselő közül 84 tartozik a szebbik nemhez, az összlétszám 23,9 százaléka. A férfiak úgy általában örülnek is ennek. Általában. De más az elvi egyetértés ez esetben, s megint más, ha nincs készen a vacsora, mert az asszony gyűlést tart, a gyerekek nem tudják befejezni a leckét, várják anyut, hogy segítsen. Nincs minden a helyén a lakásban, a ház körül, (kivált, ha az ember azt keresi, mi az, amibe beleköthet) mert a foga­dóóra, az emberek ügyes-bajos dolgainak intézése nem ha­gyott elég időt feleségének a házimunk­ára. Helyenként ko­moly nézeteltérések forrása az ilyen és hasonló apró mu­lasztás, ami — kivált faluhelyen — olykor sűrű békétlen­séggel járhat a házastársak­ között. Igen, mert a férjek — nincs mit tagadni ezen — mind­járt a tekintélyüket féltik, tisztelet a kivételnek. Néme­lyikük egyenesen féltékeny a felesége népszerűségére, tár­sadalmi sikerélményeire, s — uram bocsá’ — még talán talán irigység is fészkelődik benne. Azonkívül élhet — mint ahogy él is bennük olyan érzés: miért nem nekik sikerült szószólónak lenni, közéleti tisztségbe kerülni, el­végre mégsem ugyanaz, ha a férj jár haza későn, mint amikor a feleség. Mert amíg az asszony otthon van, nem­ borul fel a családi élet egyensúlya, nem hűl ki a tűzhely, az otthon melege. Ugyanakkor, valljuk be, ha a férjre vár, hogy ne hagyja a tüzet kihűlni, méltóságán esett sérelem­nek fogja fel, megértés helyett felháborodik, s hajlamos rá, hogy elveszítse türelmét. Az ilyen magatartás alapja az önzés, a régi, sőt régen elavult értékítélet, amely az asszonyt a konyha és a háló­szoba szűk falai közé zárta, K­id nyitott szemmel jár, látja a házasságban meg­nyilvánuló életközösség új vonásait, a férfi és a nő kapcsolatának gyökeres átalakulását. A nő tár­sadalmunkban nem csak úgy egyenrangú hogy joga van ugyanannyit, vagy számos esetben többet dolgozni, mint a férfinak. Gondolkodása érettségét, fogékonyságát közössé­gi ambícióit tekintve sem marad el az esetek többségében a férjek mögött. (Vagy ha igen, ez legtöbbször a kapcsolat felbomlásához vezet.) Nem olyan nehéz ezt elismerni. Hiszen egy falun belül is nagyon sok példa akad rá. A példák mellett persze ma az is szükséges hogy legyen erőnk engedni abból a me­­gintcsak régen elavult fura és mindinkább anakronisztikus rátartiságból, amelynek közkeletű neve: férfiúi hiúság Manapság elég sok embert tesz nevetségessé az ilyen — magát minden vonatkozásban fölénybe helyezni kívánó vi­selkedés. Aminek örökös mottója az, hogy ..ki viseli a ka­lapot?” Ott, ahol az egyetértés, a békesség és — ne féljünk le­írni a szót — a szeretet megvan ez a kérdés nyilvánva­lóan fölösleges A férfi tekintélyt ugyanis nem csorbíthatja a feleség társadalmi előmenetele, az, hogy a közösségi ügyek intézésében tanúsított rátermettsége alapján biza­lommal fordulnak hozzá az emberek. Sőt, a feleség ilyen jellegű sikerei felett érzett öröm, netán büszkeség, inkább növeli a családfő tekintélyét mint az indokolatlan tekin­télyféltés. Egyébként pedig mindenki tudja, a családi éleben a család bármelyik tagjának az öröme a közös öröm. A közéleti szereplés örömét mert azért ilyen is akad — az élettárs éppen úgy átérezheti, mintha ő állna a do­bogón. Természetes, hogy az ilyen helyzetekben a családra némiképp több otthoni feladat elvégzése hárul Ezen kár lenne fönnakadni, hiszen a korszerű életforma térhódítá­sával ez elkerülhetetlen. Azonkívül így a becsületes. Nyu­godtan állíthatjuk: igen kevés ma már az olyan házimun­ka amit kizárólag a feleség végezhet Nem fogadhatjuk el természetes állapotnak, ha a családfő és gyerekek egyaránt mindennek az édesanyára várnak.­anapság sokat beszélünk a társadalmi demokratiz­mus fejlődéséről. A több mint tizenötezer női ta­nácstag jelenléte, szépen bontakozó tevékenysége is ezt a fejlődést igazolja. Közülük azonban többeknek szükségük van az ,,otthoniak” elsősorban férjük nagyobb megértésére cselekvő segítségére. Ne bánjunk hát szűk­­markúan ezzel a segítséggel. Ismerjük el, amire mostani éveink tanítanak. A közéleti szereplés nem a férfiak privi­légiuma többé, és nagyon jó, hogy társadalmi méretekben elmondhatjuk ezt. Kovács Imre B­M NAPLÓ Péntek, 1971. Október 1. Ülést tartott a városi tanács Ajkán Tegnap Ajkán is a tanács­ülés elé került a szervezeti és működési szabályzat. A város helyi „alkotmány-ter­vezetét” dr. Dohanek Lajos, a városi tanács ügyrendi bi­zottságának elnöke terjesztet­te a tanácsi testület elé. Be­vezető mondataiban azt emelte ki, hogy a szabályzat elkészítésének a feltételei már régebben kialakultak. Az új tanácstörvény lehető­séget biztosított a helyi ta­nácsok önállóságának növe­lésére, az ügyintézés hatás­köreinek bővítésére. Ajka vá­ros tanácsának új szervezeti és működési szabályzata azonban nemcsak ezekkel a jelenlegi lehetőségekkel él, hanem az alaptörvényből ki­indulva, újabb teret biztosít a tanácsi önkormányzat to­vábbi kibontakozásához. Az ügyrendi bizottság elnö­ke bejelentette azt is, hogy az ügyészség nem talált olyan kitételt a szabályzat­ban, amely ellentétben állna a törvényességgel. A szervezeti és működési szabályzattervezet vitájában felszólaló tanácstagok első­sorban az államigazgatás új lehetőségeit méltatták. Vé­gül egyhangúlag elfogadták a szabályzatot. A tanácsülés második ré­szében még több fontos, a lakoságot közvetlenül is érintő témát tárgyalt meg a testület. Elfogadták a lakossági szol­gáltatások IV. ötéves tervi fejlesztésére készített előter­jesztést. Ebben elsősorban azoknak a szolgáltatási ágak­nak a javítását sürgetik, amelyek még a megyei szín­vonalat sem érik el. Ezután rendeletet alkotott a testület a tanács rendelke­zése alá tartozó lakások el­osztásáról, a lakáshasználat­bavételi díjakról, a lakbé­rekről, valamint, a különbö­ző kedvezményekről. Végezetül meghallgatták a tanácstagok dr. Beregi Gusz­táv tanácselnök-helyettes be­számolóját a városi tanács 1971. I. féléves gazdálkodá­sáról. A költségvetés és a fejlesztés teljesítéséről egy­behangzóan megállapították, hogy az megfelel az év első felére tervezett elképzelések­nek. Garzonszálló Csingerben (Tudósítónktól: A fiatal házasok lakás­helyzetének megoldása tár­sadalmi méretekben is igen nagy gond. Különösen sok problémát jelent ez a bá­nyászlakta településeken Aj­kán és környékén, ahol a ki­alakult kolóniák mellett újabb házak már nem épül­nek. A rohamos léptekben épülő Ajkán pedig­­ a leg­jobb szándék mellett sem tudnak minden fiatalnak la­kást biztosítani mindjárt az esküvő után. Viszont minden üzemnek saját érdeke is, hogy a fiatalok ne vándorol­janak el, hanem megmarad­janak választott szakmájuk­ban. Ez az érdek egybeesik a népgazdaság érdekével is. Ezt felismerve keresett meg­oldást az Aj­­cai Bánya üzem­vezetősége, párt, szakszerve­zeti és KISZ bizottsága. Mi­vel új épület megépítésére nem volt­­ lehetőségük, a meglévő épületek közül a legalkalmasabbat alakították át erre a célra. Az ajkacsin­­gervölgyi volt Kossuth le­gén­yszállón 20 ezer forintos költséggel 10 egyszobás la­kást alakítottak ki, s azokat berendezve fiatal házasok­nak adta át az üzem. A to­vábbiakban még 15 lakást alakítanak ki, hasonló cél­lal. A szeptemberben meg­nyílt garzonszállón lakó fia­tal házaspárok havi 280 fo­rint Lakbért fizetnek. Ebben az összegben benne van a villany, a víz, a bútor és az ágynemű használati díja is. A dolgozó fiatalok ezzel a segítséggel megszabadulnak a meglehetősen magas albér­leti díj fizetésétől, és így a lakásvásárláshoz szükséges pénzt is könnyebben össze­­gyűjthetik. . (Csernyászky) Takarók Vietnamnak Naponta érkeznek a leve­lek, táviratok szerkesztősé­günkhöz, amelyekben üze­mek, intézmények dolgozói adják hírül, hgoy egy-két da­rab, vagy több tucat takaró elkészítésével csatlakoztak a Magyar Nők Országos Taná­csa által meghirdetett ak­cióhoz. A keszthelyi járási pártbi­zottság nőfelelőse arról tu­dósított, hogy már mintegy 150 takarót továbbítottak a járásból. Különösen szép pél­dáját adták az összefogásnak Sármelléken, Zalaváron, Kar­­macson és Kéziben. Sümegen az erdészetnél 12, az ÁFÉSZ-nél 10 takaró ára gyűlt össze. A Hazafias Nép­front nőbizottságának kezde­ményezésére Z­ircen először 70, majd 100 takaró ára gyűlt össze, a nagyesztergá­­riak pedig a felajánlott ösz­­szegből 21 takarót vásárol­hattak. A Herendi Porcelángyár nőbizottsága nemrégen ünne­pélyes keretek között adta át a vállalat dolgozóinak aján­dékát — az 58 takarót Veszprémben, az SZMT székházában, ahonnan eljut­tatják azokat rendeltetési he­lyükre. A veszprémi Szigeti József Faárugyár kollektívá­ja 10, a veszprémi tejüzem dolgozói 4 takaró vásárlásá­val járultak az akció sike­réhez. A fűzfői Nitrokémia dol­gozónői autóbuszon, vona­ton, várótermekben, s ott­hon, szabad idejükben igen nagy szorgalommal horgolták a kis kockákat, amelyekből azután elkészült a 76 szebb­­nél-szebb meleg takaró. A pápai járásban a nemes­­görzsönyi, a vaszari, a csóti népfront-bizottság nőbizott­sága, illetve a tömegszerve­zetek szervező munkájának eredményeként készültek ta­karók. Külön kell megemlí­teni özv. Peng Jánosné pá­­pateszéri lakost, aki egymaga készített el négy takarót , s azután hozzákezdett az ötö­dikhez is. Pápáról korábban már to­vábbítottak 150 takarót, de ezt követően is újabb és újabb felajánlásokat váltot­tak valóra az üzemek, intéz­mények dolgozói. A városi tanács kollektívája 3, a fe­hérneműgyáriak 4, az Álla­mi Biztosító, az anya- és cse­csemővédő, valamint a 2., 3., 4., 5., 6. és 7. számú óvoda dolgozói egy-egy takaróval segítették az akció további sikerét. A pápai Jókai Mór leánykollégium növendékei a fizikai munkával keresett pénzükből vásároltak 15 ta­karót. Az ajkaiak már elküldtek 107 takarót a vietnamiaknak, s most újabb hatvan takaró vár elszállításra. Ez olyan eredmény, amilyenre a szer­vezők maguk sem gondoltak A Hazafias Népfront helyi elnökségének megállapítása, hogy az akció még mindig nem ért véget, az ajkai asz­­szonyok szívből jövő segítsé­gének jeleként újabb és újabb takarók készülnek. Kiváló nyár után • Kiváló üdülők A héten a SZOT-üdülők füredi önelszámoló egységé­hez tartozó négy üdülőben a nyarat ünnepelték. A nya­rat, hiszen a SZOT Üdülteté­si Főigazgatóság az északi Balaton-part négy üdülőjé­nek személyzetét részesítette jutalomban. A balatonalmá­di és balatonfüredi pedagó­gusüdülők kiváló üdülő cí­met és pénzjutalmat kaptak, az almádi kempingüdülő és a kenesei Építőmunkás üdü­lő pedig a pénzjutalom mel­lé elismerő oklevelet kapott a nehéz nyáron végzett ki­váló munkájáért. A kitünte­téseket és okleveleket, s az azokkal járó pénzjutalmat a hét közepén adták át a üdü­lők dolgozóinak. Pályázat külföldi egyetemi, főiskolai ösztöndíjakra Jelentkezési: decemberig A hazánk határain túl ta­nuló magyar diákok mintegy kétezres tábora a következő tanévben újabb 350-nel gya­rapodik. Az 1972—73-as tan­év szovjetunióbeli, NDK-beli, bulgáriai, csehszlovákiai, len­gyelországi és romániai ösz­töndíjaira most hirdette meg a pályázatokat a Művelődés­­ügyi Minisztérium. Az 1972—73-as tanévi pá­lyázatban mintegy 20—25 olyan szak is szerepel, amely­re a korábbi években nem hirdettek külföldi ösztöndí­jat. Jelentősen emelkedett például az NDK-ban a mű­szaki egyetemi és főiskolai ösztöndíjak száma, ugyanak­kor a különböző mérnök-köz­gazdász szakokon is jóval többen tanulhatnak a koráb­binál magyar fiatalok közül a Szovjetunióban és az NDK- ban. A külföldi tanulmányi le­hetőségek iránt érdeklődők körében gyakran fölvetődik mit fed tartalmilag egy-egy szak neve, milyen képesítést nyújt — legtöbbször ugyan­is ilyen típusú specializáló­dás a magyar felsőoktatásban nem szerepel. A most meg­jelent pályázati felhívás rész­letesen tartalmazza ezeket a tudnivalókat is, ezenkívül is­merteti a jelentkezés rend­jét, a felvételi vizsgákkal és az ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos információkat, valamint a felvételi vizsgák szaktárgyankénti követelmé­nyeit. A pályázati felhívást a középiskolások, valamint a felsőfokú oktatási intézmé­nyek elsőéves nappali tago­zatos­ hallgatói oktatási in­tézményük vezetőinél ismer­hetik meg, a dolgozó fiata­lok pedig a fővárosban a ke­rületi tanácsok oktatási, vi­déken a megyei, illetve a megyei jogú városi tanácsok művelődésügyi osztályain. Az ipari nagyüzemeket felettes szerveik külön is ellátták pá­lyázati felhívással. A következő tanévre tör­ténő jelentkezéseket decem­berig lehet eljuttatni a pá­lyázati felhívásban megjelölt szervekhez. A felvételi vizs­gákat 1972. január második felében tartják. A külföldi ösztöndíjas pá­lyázaton való részvétel nem zárja ki a hazai felsőoktatá­si intézménybe való jelent­kezést, attól teljesen függet­len.

Next